Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-04 / 180. szám

ÄS MR 1999. augusztus 4., szerda 1 MB SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Kettőn áll a vásár J Tarmincas éveiben járó, ma­lagára mindig adó, értelmi­ségi hölgy ismerősöm - valami­kor munkatársak is voltunk - jön velem szemben a tarjáni Fő téren, szemeit - szokatlan módon - hatalmas sötét szemüveg ta­karja, biztos ez a divat, jól is áll neki. Üdvözöljük egymást, s csak amikor már közvetlenül előttem áll, veszem észre az okuláré alól kikandikáló, szemei körül ékte­lenkedő kék-zöld foltokat. Meg­lehetősen megviseltnek látszik a fiatalasszony, az obiigát „ rég lát­talak, hogy vagy?”-on túl, nem is kérdezem meg, mi történt vele. ő is visszaérdeklődik az én hogylétem felől, aztán - szinte mitulen átmenet nélkül - „kiadja magát": nézzem csak meg job­ban, mit csinált vele a férje! Amikor többet iszik az „ember", akkor durva és erőszakos, a gye­rekeket is csak egzecíroztatja, őt meg - ha begorombul - akár meg is veri. Az utóbbi években romlott meg a kapcsolatuk, ami­óta munkanélküli lett, férje in­gyenélőnek titulálja, akit el kell tartani. Állandóan a pénz/hiány/ miatt veszekednek, ezt nem lehet kibírni, megy az orvoshoz látlele­tet vetet, el akar válni. Igyekszem megnyugtatni: nem eszik olyan forrón a kását, gon­dolja meg, üljenek le nyugodtan, beszéljék meg a dolgaikat, gon­doljanak a gyerekekre is. Látom, nem is figyel rám, máshol jár, én meg mentegetődzöm, sok a dol­gom, elköszönök. Útközben arra gondolok, talán szerencse, hogy a családi otthonok falai közé nem látunk be, pokoli perpatvarokról, kriminalitá­sokról hall az ember. A sértet­tek többnyire a feleségek és a gyerekek, az előbbiek a bán­talmazásokat saját szégye­nükként élik meg és titkolják. Az senkit sem vigasztal, hogy nem valami sajátosan magyar jelenségről van szó, nem véletlenül nyilvánította az Európai Unió az 1999-es esztendőt, a nőket érő erőszak elleni évnek. Ez kétségtelenül nemes gesztus, csak az a nagy kérdés, mit old ez meg? Mert a családok konfliktusainak forrásai nemcsak a családon belül keresendők. A társada­lom válságjelenségei - mun­kanélküliség, szegénység, lét­bizonytalanság stb. - begyű­rűznek a családokba, feszege­tik annak kereteit, nyugtala­nítják a család tagjait, nő a türelmetlenség, fokozódik a feszültség, kopik az egymás iránti bizalom. A családi béke megtartásá­hoz, illetve helyreállítá­sához, a felek - férj és feleség - kölcsönös toleranciájára és empátiájára, szoros együtt­működésére és összefogására van szükség, mert mindig „kettőn áll a vásár”. Együtt­érzés és mindenek feletti sze­retet kell a családon „belül”. És egy „jobbléti” társadalom a családon „kívül”. Elvitték a balesetben elpusztult őzet Veszélyes fegyverhasználat Nagyoroszi mellett a nyáron méhészek táboroztak le. Az engedéllyel letelepült méhé­szeket és a méhcsaládokat egy őrzőkutya is védte. Úgy látszik azonban, hogy va­lakinek nem tetszett a jószág, mert lelőtte. A lövéssel veszélyeztette a közelben lévő méhészek testi ép­ségét is. Nem tudni, hogy ki a tet­tes, feltehetően csak olyan sze­mély, akinek van fegyvertartási engedélye és puskája is. Ha ilyen, akkor tudnia kell, hogy csak kóbor kutyát lőhetett volna le. Semmi sem jogosítja fel egy őrzőkutya le­lövésére. Az ügyben a rétsági rendőrök foglalkozás körében el­követett veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen. Egy másik ismeretlen tettes el­len lopás vétségének alapos gya­núja miatt folytatnak nyomozást. Egyik este vadbaleset történt a 2. sz. főút és a 22-es út kereszte­ződésénél, a helyszínen maradt egy 15 kg-os őz, amelyet autó ütött el. A Mikszáth VVTE tulaj­donát képező őzet egy budapesti illető vitte magával, s húszezer fo­rint kárt okozott a társaságnak. A rendkívüli időjárás nem kímélte a határőröket sem Segély a segítőknek A rendkívül csapadékos időjá­rás nem kímélte azok értékeit sem, akik a nehéz napokban mások értékeit, életét mentették. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság személyi állományá­ban is hárman vannak olyanok, akiknek a lakása szenvedett kárt a rendkívüli időjárás következtében. Közülük két személyt a belügy­miniszter, egyet pedig a határőrség megbízott országos parancsnoka a károk gyors kijavítása érdekében segélyben részesített. Megyei Körkép bátonyterenye * rétság 3. oidai Köszöntötték a Nógrád Volán Rt. ez évi nívódíj-kitüntetettjeit Tízen a magasra állított léc felett Horváth József vezérigazgató (balra) nem feledkezett meg a távol lévő volánosokról sem (Folytatás az 1. oldalról) a kitüntetettek teljesítményéről, hangsúlyozva: az érintetteket büsz­keség töltheti el, hogy több mint 800 dolgozó közül kerültek kiválasz­tásra. Ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy a „tízek” nemcsak egyéves, hanem egész eddigi volános mun­kaviszonyuknak köszönhetően ke­rültek a cég nívódíjasai közé. A vezérigazgató ünnepi beszédé­ben nem feledkezett meg a „többi nyolcszáz”, pillanatnyilag távol lévő dolgozóról sem, felidézve azokat a nagyon fontos és sikeres vállalati sa­rokszámokat, amelyeknek birtoká­ban nem csak hogy talpon maradt a Nógrád Volán Rt., hanem biztosan tervezheti a további jövőjét is. így említést tett a több mint kétmilliárd forintos árbevételről, a személyi jö­vedelemnövekedésről és a saját erő­ből vásárolt autóbuszokról.-Vannak olyan alapproblémák, (Folytatás az 1. oldalról) is két kategória van: akik hitel­képesek, és kölcsönt vesznek fel, azok esetében a központi szervek átvállalják a kamato­kat. Azoknak pedig, akiknek erre nincs módjuk, az önkor­mányzatoknak kellene segítsé­get nyújtaniuk, de azt sem tudni egyelőre, hogy a települések ezen kiadásait milyen mérték­ben téríti meg az állam. A telje­sen tönkrement ingatlanokat vagy újonnan épített házakkal váltaná ki az önkormányzat, vagy lakásokat vásárolna és ezeket bérleményként adná ki a kárt szenvedetteknek. Nógrád megyében már meg­amelyek megoldása nem rajtunk múlik, de amit vállalaton belül meg lehet tenni, lelkiismeretes és hozzá­értő munkával, azt ezután is meg­tesszük, köszönhetően az önök ál­történt a kárfelmérés, a fenti szempontok alapján új tábláza­tokat kell kitölteni. A települé­seknek csütörtökön 14 óráig kell adatot szolgáltatniuk, a megyei helyreállítási bizottság­nak pénteken 10 óráig kell eze­ket eljuttatnia az országos testü­lethez. Ezt követően tudhatjuk majd, hogy mennyi pénzt kap Nógrád megye, illetve mikor jutnak pénzhez az önkormány­zatok. A megyében 231 ön- kormányzati ingatlan károso­dott, a becsült helyreállítási költség 215 millió forint. A személyi tulajdonokban 1200 ingatlant ért 270 milliós kár. A gazdálkodók 430 milliós dozatos tevékenységének - mon­dotta végül Horváth József az ünne­peltek előtt, akikét a nívódijak át­adása után egy finom ebédre látott vendégül a részvénytársaság. B. M. kárát a megyei FM hivatal ko­ordinálásával a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium finanszírozza. Faladatul kapta a megyei helyreállítási és újjáépítési bi­zottság az - elsősorban a fedél nélkül maradt - árvízkárosult gyerekek üdültetéséről való gondoskodást is. Hét bátonyte- renyei gyereket (a városi ön- kormányzat segítségével) Bala- tonvilágoson nyaraltatnak egy hétig. Augusztus 15-e és 21-e között (az Ifjúsági és Sport Mi­nisztérium szervezésében) zán- kai üdültetésre van mód ötven, 8-12 év közötti gyerek ré­szére. (dudellai) Hírek Cserebere Pásztó - A Teleki László Művelődési Központban augusztus 5-én 10 órától „Másnak még jó lehet” jel­szóval bolhapiac várja a gyerekeket. Itt mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy megunt játékaikat, könyvei­ket elcseréljék egymás kö­zött. Az öt géniusz Salgótarján - A Külső kör nyolcadik összejövetelét tartja augusztus 5-én 17 órai kezdettel a Balassi Bálint Könyvtár klubjában. A be­szélgetés témája: az öt géni­usz időszerűsége és idősze­rűtlensége. Véradókat várnak Herencsény/Szécsény - Mindkét településen véradó nap lesz augusztus 5-e, csü­törtök. A herencsényi iskola épületében 14-től 18 óráig fogadják a donorokat, a szé- csényi művelődési házban pedig 9 és 17 óra között vár­ják a lakosokat. Gazdikereső Salgótarján - Az Állatott­hon Alapítvány gazdát keres fiatal, kistestű terrier-keve­réknek, felnőtt lajka-, belga- juhász-, dobermann-, vala­mint ivartalanított, nagy testű tacskókeveréknek. Felnőtt, ivartalanított fehér színű házi cicát is ajándékba adnának. Telefon: 32/311- 840, 317-060. Hollókő Községi Önkormányzat képviselő-testülete pályázatot hirdet az általános iskola igazgatói állásának betöltésére. Feltételek:- büntetlen előélet,- magyar állampolgárság,- felsőfokú iskolai végzettség (pedagógus szakvizsga),- legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A megbízás határozott időtartamra: 2004. augusztus 31-ig szól. Bérezés: a közalkalmazotti törvényben foglaltaknak megfelelően. A pályázathoz csatolni kell:- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,- szakmai önéletrajzot,- iskolai végzettséget igazoló okiratokat,- intézmény vezetésére vonatkozó programot, fejlesztési elképzeléseket. A pályázat közvetlenül vagy postai úton Szabó Csaba polgármesterhez- 3176 Hollókő, Kossuth u. 74. sz. - nyújtható be. A pályázat benyújtásának határideje: az oktatási közlönyben történő £ megjelenéstől számított 20 nap. ;ö Ünnepi pillanatok a Volán-bázison Október végéig kell befejezni a nyári esőzések okozta károk helyreállítását Most a táblázatok kitöltése tart Cigánygyerekek nyári alkotótábora negyedszer - Kézműveskedtek, dalokat, táncokat tanultak - Lehet, hogy utoljára? Szűkösebb keret, kevesebb közös program (Folytatás az 1. oldalról) A korábbi években sok kö­zös program volt, az idén csak kettőre tellett: az egyik, amelyen minden gyerek részt vett, a salgó­tarjáni cigány folklóregyüt­tes műsora volt, amely kö­zös dallal, tánccal és igen jó hangulatban fejeződött be.- A másik pedig a tábor zárásakor volt: dunakanyari kirándulásra mentünk, ahová jöhettek a szülők, nagyszülők, valamint a testvérek is. A „nagyok” felkészültek a Dunakanyar nevezetes városai - Szent­endre, Visegrád, Esztergom - bemutatására. Velük egyébként elkezdtük az „ismerkedést” a cigány té­májú dramatikus történelmi játékokkal, amelyet az ősz­szel induló cigány színját­szó és hagyományőrző körben folytatunk majd. Délutánonként pedig sza­badidős foglalkozások vol­tak: kézműveskedtek, ci­gány dalokat, táncokat ta­nultak és természetesen strandoltak a gyerekek. Vendéget is hívtunk, Vidák Melinda, a helyi városi tele­vízió műsorszerkesztője ci­gány mivoltáról, munkájá­ról, régi cigány hagyomá­nyokról beszélt, amely nagy. érdeklődést váltott ki a gyerekek körében. A korábbi évekhez ha­sonlóan most is sok test­vérpár jött el: ennek egye­bek mellett az is az oka, hogy a szülők csak így en­gedik el őket. Pusuma Beáta és testvére például első íz­ben jöttek ide, kicsit fél­szegek voltak, de láthatóan nagyszerűen érezték magu­kat. És persze voltak régi ismerősök: itt volt például Sárközi Dalma, Jusztin Me­linda is 10 éves öccsével, aki éppen a táborozás ide­jén ünnepelte születésnap­ját. Ők már tudják, hogy évről évre milyen jó dolog a tábor, de Dalma nem rej­tette véka alá elégedetlen­ségét sem: — Kevés az öt nap — mondta. — Különösen ak­kor, ha az ember tudja: csak itt van lehetőség arra, hogy igazából szórakoz­zunk. Nógrád megyében például csak itt foglalkoz­nak kifejezetten cigány- gyerekekkel. Ha jóindulatú akarok lenni, akkor azt mondom: valószínűleg azért, mert el vannak fog­lalva magukkal az embe­rek, szűkösek az anyagiak is. Az is lehet, hogy jövőre már nem is lesz ez a tábor... — Igazából nem sok lehe­tőség van kikapcsolódásra - értett egyet társával Mel­inda. - Én már voltam olyan táborban, ahol nem csak cigányok voltak, ott is jól éreztem magam, de azért ez a tábor az igazi.- Biztos lenne más tábo­rozási lehetőség is, de oda meg a szülők nem enged­nének el bennünket — fűzte tovább a gondolatokat Dalma. - Valószínűleg ne­kem is ez az „utolsó” évem, jövőre már túlkorosnak számítok majd a 18 évem­mel. Itt, a táborban együtt voltak az oláh és a magyar cigányok, soha nem volt semmi gondunk egymással. Ahhoz, hogy valaki meg­értse, miért szeretünk any- nyira idejönni, ismernie kell szokásainkat, amelye­ket az oláh cigányoknál még ma is nagyon betarta­nak. Nálunk például a lá­nyok nem mehetnek szóra­kozni, sőt még tovább sem nagyon tanulhatnak. 14 éven felül már „házasságra érettek”, 16 éven túl pedig vénlánynak számítanak. — Errefelé, Pásztón azonban már kicsit eltérnek a régi szokásoktól: vannak olyanok, akiknek szülei megengedik, hogy tovább tanuljanak, nem sürgetik a férjhez menéssel. Szeren­csére ebbe a kategóriába tartoznak a szüleim is: nem erőltetnek, inkább azt mondogatják: addig jó, amíg itthon vagy. Hegedűs Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents