Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-14-15 / 189. szám

1999, AUGUSZTUS 14.1 A NÖGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE Nemzetközi alkotótábor Bujákon - Egymás közt és együtt a helybeliekkel Felhők mögött mindig süt a nap Nagy Géza kopjafát farag - némi asszisztálással fotó: rigó Tibor Filmjegyzet: Az elveszett zsaru Hong Kong - és most már a világ - akciófilmjeinek ko­ronázatlan királya, az idén 45 (!) éves Jackie Chan újra visszatért a mozikba, hogy bámulatos technikai tudá­sával, bátorságával és fékte­len vicceivel ismét ámulatba ejtse a közönséget. Jackie, aki eddig a létező összes csontját eltörte vagy ki­ficamította - „Az istenek fegy­verzete” forgatásán elszenve­dett balesete után egy többórás agyműtétet is végrehajtottak rajta - most sem kíméli önma­gát: tör, zűz, harap, autót vezet és természetesen bunyózik, hogy egyetlen pillanatra se szu­nyókáljon el a néző a moziban. Az akciók közbeni elképesztő kaszkadőrjeleneteket -a film fináléjában, ami természetesen maradjon titok, minden idők egyik leglátványosabb és leg­veszélyesebb ugrását hajtja végre - a tőle megszokott vic- cözönnel oldja a feszültséget. Afrikában a tudósok égy rej­télyes ércet bányásznak ki a földből. A fantasztikus leletet azonban nem tudják sokáig ti­tokban tartani, hiszen nemso­kára egy nemzetközi kom­mandó jelenik meg az erdő fái között, hogy az ércet és három megtalálóját elrabolják. A sike­res akció végeztével aztán a kommandósok is indulnának haza, amikor kiderül, hogy va­laki elárulta őket: a pilóták ki­ugrottak a helikopter irányítha- tatlan. A zuhanó gépből aztán nagy igyekezetében az egyik kommandós, Jackie (Jackie Chan) kizuhan és az erdő fái közé esik. Egy afrikai benn­szülött törzs tagjai találnak rá és addig ápolják a teljesen összetört, eszméletlen férfit, míg az végre járni nem képes. Jackie végül is felépül, a gond csupán az, hogy nem emlék­szik sem a nevére, sem pedig a múltjára. Az elveszett fickó megta­lálja a lezuhant helikopter­roncsot és egykori társai sír­ját, de még ezzel is csak hal­vány emlékfoszlányok deren­genek fel az agyában. Nem várakozik azonban sokáig, hi­szen egy rallye-verseny ki­tűnő alkalmat jelent a szá­mára, hogy visszatérjen a ci­vilizációba. Változatos hely­színeken - elsősorban Dél- Afrikában és Hollandiában- két, hozzácsapódott nő (Mi­chelle Fere és Mirai Yama­moto) segítségével próbál fényt deríteni a múltjára és megtudni azt, hogy valójában ki is lehet ő. Az elveszett zsaru Jackie Chan egyik legjobb filmje, az már eleve önmagáért beszél, hogy a Távol-Keleten a bevételi versenyben még a Titanicot is könnyedén maga mögé utasí­totta. Jackie most sem hagy cserben bennünket: a lendületes tempójú akciómoziban vicc- és ökölbombákat zúdít ránk, észre sem vesszük és nemsokára már a vége főcím alatt látható, véd­jeggyé vált elszúrt jeleneteket figyeljük. Jackie legújabb filmjének pofonjai augusztus 12-étől csat­tannak a taijáni Apollo mozi­ban. Szilágyi Gábor Bronzérem Pozsonyban az Ezeregyéjszakából Kalifanév arcmás nélkül A csallóközi Csicson elő Nagy Gézát előbb láttuk a piktú- rán, mintsem észrevettük volna az iskola udvarán, amint az öles tölgyfát lova­golja. Kopjafáján egyre lej­jebb haladnak a minták. Termékenynek tűnik az idei nyár. Legalábbis Bujákon, ahol húsz művészember tölt együtt két hetet az önkor­mányzat jóvoltából. Ahol semmi mással nem kell fog­lalkozniuk, csakis az alkotó­munkával. Nem mintha ez olyan könnyű lenne, ám há­rom és fél nap „termésátlaga” tekintetében a művészek nemzetközi „válogatottja” ontja a telitalálatokat. Bár Gál József festőművész,- aki a szabadkai Bucka-Gányó Művésztelep vezetője is egyben- azt mondja, úgy általában nem jellemző - no meg nem is a céljuk -, hogy az alkotótábo­rokban műremekek születné­nek. Szavaira azonban -leg­alábbis a laikus műélvezőnek - rácáfolnak azok a rekordgyor­sasággal elkészült, vagy ké­szülő képek, amelyek a mű­vésziélek azonnali rezdüléseit mesterfokon kenik a vászonra, papírra. Mert amelyekkel szűkre szabott időnkben talál­koztunk, azokról - gyanítható - a műítészek sem mondhatnak mást. Amúgy elsőül maga a sza­badkai festő mond ellent saját véleményének, ráadásul szüle­tőben lévő munkájával, amely­ről befejezetlen is sejlik: szen­zációsra sikeredhet, s nemcsak a téma szenzációja okán. 12-én ugyanis a 11 -ei égi jelenségről tart tükröt elénk, úgy, ahogyan senki más, csakis O, a művész ragadhatta meg a pillanat kábu­latát. Egyébként hazájában job­bára akvarelljeiről ismerszik a Bujákon negyedszer időző mű­vész, akit az itt honos gyönyörű dombvonulatok ejtettek rabul, no meg a népi építészet máig őrzött darabjai, amelyeket a nógrádiak dicséretes hozzáál­lással őriznek. Bujákon van Dragon Coha Szerbiából, akivel előbb a fele­ségéről itt készített portréképek által ismerkedtünk, majd a ma­gyar szecesszióról árulkodó, templomainkról készült litográ­fiái közvetítésével. Korábbi itt­léte ihlette a grafikai sorozatot, amelyeket a kőrajz technikájá­val véglegesített belgrádi mű­termében. Egri, esztergomi, szegedi, kecskeméti és fővárosi templomokat nem egyházi vo­natkozásuk okán örökítette. Azok a monumentális építmé­nyek tartják fogva, amelyek tö­vében a2 ember törpének érzi magát, csakis általuk, az ő ne­héz munkájuk által jöhettek létre egykoron. A művész - aki hazájában, képzőművészeti akadémia gra­fikai központja műhelyét vezeti - pontosan ezért választotta ki­fejezési eszközéül a litográfiát, ami ugyancsak nehéz munkával jár, de belső késztetést érzett a hajdanvolt építőmesterek előtti ilyetén főhajtásra - is. Mind­emellett egyfajta megkönnyeb­bülés is volt számára a képké­szítés, hisz' az azokon való munkálkodás nyújtott számára menedéket az odaáti sűrű bom­bázások kiváltotta rémületben. Ahogy rajta kívül más vajda­sági alkotónak is, akik nálunk is nyakukba húzzák fejüket, ami­kor egy-egy repülő húz csíkot a buják feletti légtérben. Ittlétük enyhíti a kínt, főként, hogy na­ponta régi-új ismerősökkel le­hetnek együtt. Nem csak a tár­sak, hanem maguk a falusi ba­rátok, Patkós István polgármes­ter gyakori látogatása is inspi­rációt ad kinek-milyet. A nógrádi festők egyik jelen­lévő korelnöke, Réti Zoltán, ha pusztán alkotóereje tekinteté­ben is, de bízvást hatással van az ifjabb nemzedékre. Három nagyméretű akvarellt pingált eddig, köztük a bujáki kálvária egyik stációját, azt amelyik rit­kán látott keresztre feszítést lát­tat. Ezen nem szögek tartják ke­reszten Krisztust, hanem a gúzs köteleivel. A művész nem az Is­tenembert festette meg, ő a szenvedő embert fogta meg, amint vészt jósló sötét fellegek játsszák körbe. Akinek feje fe­lül, fent a képen eltűnnek a zord felhők, s ragyogóan kiviláglik a nap. A felkavaróan szép kép az előző napi égi jelenség színár­nyalatait örökíti, talán tudatta­lanul bukkantak felszínre más­nap az ecsetkezelőben. Egyszer majd a nagyközön­ség is találkozhat a Bujákon született alkotásokkal, amelyek többsége most még csak meg­fogalmazódik a jelenlévőkben, akik között ezúttal ott van pél­dául Szili Géza a hazai akvarel- listák egyesületének elnöke, a nyíregyházi Petkes József, más honi nagyhírűekkel együtt. Mindegyikük véleménye megegyezik abban, hogy a za­vartalan alkotási lehetőség mel­lett azért a legjobb jó Bujákon lenni, mert egymás közt lehet­nek a művészek, együtt a hely­beliekkel. Jakubovics Katalin Értékes leletet találtak a napok­ban a pozsonyi Várhegyen: a föld mélyéből előkerült bronz pénzérmén az Ezeregyéjszaká­ból ismert legendás bagdadi ka­lifa, Harun ar-Rasid (763-809) neve olvasható. Az érmén azért nem látható a kalifa arcmása, mert a Korán til­totta az emberábrázolást. A lelet egyedülálló, mert arab kereske­dők az eddigi ismeretek szerint csak később jutottak el Közép- Európába. Gyermek - és ifjúsági táncfesztivált rendeztek a Balaton-parti Zánkán Forgószínpadon a Főnix együttes „Érik a szőlő” - Országos népdalverseny és - fesztivál Egerben / Enek-zene a Dobó téren Eger Megyei Jogú Város Ön- kormányzata és az egri MB Kft. közösen - a Magyar Kó­rusok és Zenekarok Szövet­sége - Kórusok Országos Ta­nácsa, valamint a Magyar Rá­dió Rt. szakmai támogatása mellett - országos népdalver­senyt és fesztivált szervez. Pályázni lehet énekszóló, énekes csoport, hangszeres (szólista és zenekar) kategóri­ában. A versenyre korhatár nélkül jelentkezhet mindenki, aki működési engedéllyel nem rendelkezik. A versenyre a jelentkezők rövid bemutatkozó levélben és műsoros hang- vagy videoka­zettával lehet nevezni, amelyet szakmai zsűri értékel. A kivá­lasztott előadók szerepelnek a szeptember 4-5-ei döntőben az egri Dobó téren. Nevezési határidő: augusz­tus 23. A nevezést és a hang-, vagy videokazettát az alábbi címre kérik küldeni: 3301 Eger, Pf. 232. A kazettákat zsűrizés után visszajuttatják a feladóknak. A döntőben a szólista kate­góriában indulók részére 5 perc, míg a csoportos, illetve zenekar kategóriában indulók részére 8-10 perc műsoridő áll rendelkezésre. A népdalverseny kategóri­ánként első 3 helyezettje tárgyjutalomban részesül. Az első helyezettekkel a Magyar Rádió felvételt készít. A versenyre való nevezés díjtalan. Az utazási és szállás­díj a nevezőket terheli, a ver­seny napján a rendezők térí­tésmentesen ebédet biztosíta­nak a versenyzők számára. A verseny részletes rendjé­ről a nevezők levélben kapnak tájékoztatást. Az első blueszenész volt, aki elektromos gitárt vett a kezébe Jimmy Rogers emléklemez Jimmy Roger, a bluesle- genda, Rogers Muddy Waters egyik korai együttesének gi­tárosa előtt saját dalainak előadásával hódoltak a rock és a blues sztárjai. A július végén megjelent és 12 dalt tartalmazó „Blues, Blues, Blues” című lemezen olyanok ad­tak egymásnak randevút, akiknek a blues iránti elkötelezettsége jól ismert. Eric Clapton, Jimmy Page, Robert Plant, Mick Jag­ger, Keith Richards, Jeff Hea­ley, Stephen Stills, Taj Mahal és Fabulous Thunderbird Kim Wilson vállalkozott a Rogers ál­tal is énekelt dalok tolmácsolá­sára. Ez utóbbival Jimmy Rogers is fellépett. A díszes társulat nagyon vi­gyázott a művészi alázatra: ének­hangjukat, gitárjukat teljesen alá­rendelték az eredeti dalok, eredeti stílusának. A hangulat és a zene egyaránt Jimmy Rogerst idézi. Jimmy Rogers, aki az idén júni­usban töltötte volna be hetven- ötödik életévét, 1997-ben halt meg. ő volt az első blueszenész, aki elektromos gitárt vett a ke­zébe. Pályatársai és kedvelői szerint Jimmy Rogers óriás volt az óriá­sok között és mögött, hiszen nem lett sztár mint Muddy Waters, akivel együtt zenélt, vagy How- lin Wolf de ettől zenéjének ér­téke mit sem csökkent. K. M. Ha egy nyáron át nem is tán­coltak - mint a klasszikus svéd film címe szólt annak idején- de jó két héten át igen, a salgótarjáni Főnix együttes legjobbjai. Ugyanis a hazai technikai edzőtábor után a hagyományos zánkai táncfesztiválon vettek részt. A Balaton-parti Zánka az idén már ötödik alkalommal látta ven­dégül a volt úttörőtáborban a gyermek - és ifjúsági korú tánco­sokat. A 620 páros közül nem hiá­nyoztak Andóné Hagara Judit táncpedagógus - aki most ponto­zóbíróként is szerepelt - legígére­tesebb salgótarjáni növendékei sem, akik előzetesen jól ráhango­lódhattak a 8 napos kőkemény munkára, versenyzésre. Az eg­riek edzőjével Botond Bélával itthon gyakoroltak egy héten át. Bár a zárónap szuperdöntőjébe nem sikerült egyetlen párosunk­nak sem bejutni, bőven gyűjtö­gették a minősítési pontokat és az egyéb értékes helyezéseket a fő- nixesek. A legkisebbeknél a gyermek korosztályban Fehér Dávid, Kapás Helgával, 6. il­letve 8. lett latin valamint stan­dard táncokban. Moczok Ádám pedig Bolka Renátával a kö­zépdöntőkig jutott, ami nem kis teljesítmény egy ilyen népes mezőnyben. A junior I korúak­nái Susán Lóránt, Gémesi Ra­mónával az oldalán 62 duóból 42-őt megelőzött, és az olyan nagymértékű előrelépés, hogy amint év végén „kikopnak” kor­osztályukból, azonnal a „C” ka­tegóriában csiszolhatják tovább tánctudásukat. A Nyilas Dániel­Tóth Kata junior Il-es páros fő­leg a latin táncokban szerepelt ígéretesen és gyűjtött össze sok pontot, ugyanúgy mint a már if­júsági Varga Viktor, Kánig Helgával. Standard táncokban életük első „C” kategóriájú ver­senyén remekelt a Bolyós Sán­dor-Borók Andrea kettős, latin­ban viszont már régóta ebben a minősítési osztályban szerepel­nek. Fordított volt a helyzet a Be- víz. Tamás-Kasza Gabriella pá­rosnál, ők latinban debütáltak a „C”- ben és standardban „gyűjtö­gettek” még a már meglévőkhöz. A bemutatók, versenyek forgó­színpadán nincs megállás. Kö­vetkeznek az őszi megméretteté­sek és számos szereplésre is hív­ják az együttest. A további után­pótlás érdekében újra indul a tánciskola is, ahonnan a legjob- bakkal jövőre már talán Zánkán lehet találkozni. - satis ­Ma már csak emlék a jól sikerült Salgó Kupa

Next

/
Thumbnails
Contents