Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-14-15 / 189. szám

6. oldal Mozaik 1999. augusztus 14., szombat Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- Ezerforintos vásárlási utalványt vény helyes megfejtését au­fejtése: Kértelek, hogy ne do- nyert: özv. Bozó Istvánná, Za- gusztus 18-áig lehet beküldeni háld a labdádat a szoborhoz, bar, Béke u. 16. sz. A mai rejt- szerkesztőségünk címére. Egy évszázada született Alfred Hitchcock - Iskolát teremtett Borzongás „A gyönyörök kertjében” Száz éve, 1899. augusztus 13-án született Alfred Jo­seph Hitchcock világhírű angol származású amerikai filmrendező, a borzongatás nagy mestere. A kelet-londoni Leytons- tone-ban egy zöldség- és ba­romfikereskedő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Ott elvégezte a Szent Ignác Kollégiumot, majd mérnöki tanulmányokat folytatott. Először egy távköz­lési cég alkalmazottja lett. 1919-ben a Famous Players-Lasky Stúdió (a ké­sőbbi Paramount) megbízásá­ból kezdett a filmiparban dol­gozni, a némafilmekhez készí­tett feliratokat. Megtanulta a vágás technikáját, forgató- könyveket írt és asszisztens­ként dolgozott. Rendezőként 1922-től volt jelen az angol filmvilágban, első - befejezetlen - önálló alkotása a „Tizenhármas” szám. A húszas évek közepén Németországban tett tanulmá­nyutat, ami óriási hatást tett szakmai fejlődésére. Első angol-német kopro­dukcióban készült filmjét ,,A gyönyörök kertje” címmel rendezte (1925), majd egymás után készítette a rá oly jel­lemző thrillereket, a feszültség fokozásán alapuló, többnyire bűnügyi témájú történeteket. Az első klasszikus Hitchcock film ,A titokzatos lakó” (1926) volt, amely meghozta számára az áttörést. Egyike volt a hangosfilm brit kísérle­tezőinek. A,.Zsarolás” (1929) lett az első sikeres hangosfilm a szigetországban. A harmin­cas években olyan klasszikus filmeket alkotott, mint a „Gyilkos”, amelyben először hozta kapcsolatba a szexet és az erőszakot - „Az ember, aki túl sokat tudott”, a „39 lépcső­fok”, a „Szabotázs”, a „Lon­doni randevú”. 1939-ben Hollywoodba költözött és is­kolát teremtett a bűnügyi mű­fajjal. Hamar amerikaivá vált, bár csak 1955-ben kapott ál­lampolgárságot. Legelső ame­rikai munkája „A Manderley- ház asszonya” 1940-ben a leg­jobb filmnek járó Oscar-díjat is elhódította. Filmjeinek 1948-tól már ő volt a producere. A következő 30 évben évente jelentkezett újabb filmmel és híres ameri­kai sztárokat foglalkoztatott. A negyvenes évek legismer­tebb filmjei a „Gyanakvó sze­relem”, „A gyanú árnyéká­ban”, a „Mentőcsónak”, a „Bűvölet”, „A kötél”. Ez utóbbi volt első színes filmje. Az ötvenes években költsé­ges thrillereket készített: „Ide­genek a vonaton”, „Gyilkos­ság telefonhívásra”, „Hátsó ablak”, „Szédület”, „Észak- északnyugat”. A hatvanas években minden eddiginél meghökkentőbb bűnügyi tör­téneteket forgatott: „Psycho”, „Madarak”, illetve a „Leszakí­tott függöny” és a „Topáz” kémtörténet. Az 1972-ben készített „őrü- lef’-ben és utolsó filmjében, a „Családi összeesküvés”-ben (1976) eredeti témáihoz tért vissza. 1926 és 1976 között több mint 50 filmet rendezett, brit periódusában tíz néma- és 15 hangosfilmet, míg Ameri­kában harmincat. A filmek hatását sokszor fekete humor fokozza, köz­ponti elemük a bűn és bűnhő­dés. Három fő témája: egy ár­tatlan embert tévesen bűnügy elkövetésével vádolnak, és neki kell megtalálnia a valódi tettest, hogy tisztázza magát. A második téma: egy bűnös asszony elcsábítja a férfi fő­szereplőt, majd tönkreteszi, vagy az menti meg őt. A har­madik típus: a - gyakran pszi­chopata- gyilkos személyére a cselekmény kibontakozása során csak lassan derül fény. A „Madarak”-ja kilóg e té­mákból, az állatok ismeretlen okból az emberek ellen for­dulnak, számos őt követő író és rendező fantáziáját ihlette meg. Hitchcock filmjeiben végig fenn tudta tartani a fe­szültséget. Újszerű látószöge­ket és mozgásokat talált ki a kamerának, bonyolult vágáso­kat és hatásos filmzenét al­kalmazott. A borzongatáshoz még filozófiát is gyártott: - Az emberek imádják, ha ve­szélybe kerülnek és én meg­ajándékozom őket ezzel a folytonos örömmel. Hitchcock 1926-ban háza­sodott össze Alma Reville-lel, akivel filmjeiben együtt dol­gozott. Patricia lánya szí­nésznő lett. A népszerű „Hitch” az ötvenes és hatva­nas években több tévésorozat producere volt, közülük néhá­nyat maga rendezett. 1968-ban az amerikai film- akadémia az Irving G. Thal- bergről elnevezett produceri életmű-díjjal tüntette ki. 1979- ben megkapta az Amerikai Filmintézet életmű-díját. 1980-ban II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte. Alfred Hitchcock 1980. áp­rilis 29-én a kaliforniai Bel Air-ben halt meg. (MTI) Mi sem természetesebb... Szeretnék többet tudni az Alpesi Cristal tetőcserépről, kérem küldjenek címemre prospektust! építkezem tervező vagyok kivitelező vagyok Név:........................ Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 24. ...a hegyikristályt idéző felületű, egyéni megoldásokra csábító, egyszerűségében harmonikus új Alpesi Cristal tetőcserépnél, mely megalkuvás nélküli fedést biztosít a megszokott Bramac minőségben. Az új Alpesi Cristal tetőcserepet augusztus 9-től bevezető kedvezménnyel kínáljuk Önnek: minimum 115 négyzetméternyi tető megrendelése esetén 15 m2 a Bramac ajándéka. Keresse a Bramac kereskedőknél az ország minden pontján! BRAMAC Ha már egyszer építkezik... ^ ÖQS Templomaink története Névadója ünnepén - TERESKE Nagy boldogasszony tiszteletére szentelték fel rigó TIBOR Rútságtól észak-keletre fek­szik, szláv eredetű elneve­zése (Triskai, Trska) jelen­tése a tuskóra, szőlőtőkére utal. Nógrád megye legrégibb kolostora - amelyet a Váradi Regestrum 1219-39-ben is említ - a XIII.-XV. század­ban még állott. A községben a XL-XII. században Boldogasszonyról elnevezett bencés apátság működött. A feljegyzések szerint Mátyás király kedvenc dip­lomatájának, a váci kano­noknak adományozta az ak­kor már elhagyott és üresen álló kolostort. Bajoni István akkor tért haza Rómából, az ő bőkezűségének köszön­hető az olasz jellegű rene­szánsz szentély fülke. Igaz, a török időkben itt is idegenek uralkodtak: 1562-63-ban Hasszán bég, majd Musztafa bin Abdul­lah, Mohamed Juszuf, majd az 1593-ban történő teljes „fellélegzésig” Behrem bin Abdullah a földesura. Kam- por Ferenc özvegye után a Frideczky-családé. 1715-ben 14 magyar és hét szlovák, öt évvel később 12 magyar és négy szlovák háztartását írták össze. 1770-től Balezer József, Bory István, majd a Je- szenszky-család birtokolja, 1826-tól Szerecsenyi István, majd a Szily, Kokovay, An­gyal és a Pogány famíliáké. Nagyboldogasszony tisz­teletére felszentelt templo­mát egy 1466-ban kelt okle­vél szerint II. Pál pápa „Mo- nasterium Derecke”-ként aposztrofálja. Egykori Ca­nonica Visitatiok is említést tesznek a dominikánus szer­zetesekről, bár lehet, hogy a megjelenésük már később történt, miután Ba­joni Istváné lett a ko­lostor. Eredetileg is kéttornyú volt a templom, egy 1711-es egyházlátogatási jegyző­könyv ezt megerősíti. Szen­télye 1725-ben új boltozatot kapott, hajója pedig szintén új mennyezetet. 1746-ban három új oltárát is említik a feljegyzések, ezek egyikét Althan bíboros ajándékozta, Szentcsalád­képét pedig az akkori kegyúr, a Frideczky-család adta a templomnak. Az első kisebb felújításo­kat az 1847-es és az 1896-os követte, majd 1915-ben is­mét jelentős renoválás kö­vetkezett; természetesen az­óta is gondozzák. A negyvenes évek elején a romhányi plébániához tarto­zott, Filó József plébános és Fejér Sándor segédlelkész látták el a filiák, Kétbodony, Szátok mellett Tereske híve­inek lelki vezetését. A nyolcvanas évek elején önálló plébániaként műkö­dött, Gila György plébános vezetésével: később ismét fi- liaként, előbb Rétsághoz tar­tozott, majd egy évvel ez­előtt Érsekvadkerthez csa­tolta Keszthelyi Ferenc me­gyés püspök úr. D. F.

Next

/
Thumbnails
Contents