Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-20 / 167. szám

1999. július 20., kedd Nógrád Megyei Hírlap Tarnóczi László jegyzete Észak-keleti átjáró Cfzáztíz kilométert autóz­hatunk az észak-magyaror­szági régió két, egymástól legtávolabbi megyeszékhe­lye, Salgótarján és Miskolc között. Zabar után, Doma- háza eló'tt a megyehatár mintha a senki földje lenne. Ahogy az országhatárokon lévő' sávban — amelyet senki sem művel, s inkább csak a gazt irtják olykor, hogy az embervadász határó'rök eredményesen végezzék munkájukat - itt is minden­nek nyoma kellene hogy le­gyen. A Bükk északi lábánál azonban csönd és béke ho­nol. Mintha az Isten egy há­borítatlan helyet akart volna teremteni magának, és ez éppen itt található. Néha egy-egy kerékpáros neki-neki veselkedik az emelkedőknek, de jármű se­hol. Pedig talán ez, az észak-keleti átjáró Nógrád megye egyetlen útja, amely autós embernek is járható. Az öt éve felújított szakasz nem fagyott szét, s kátyúkat sem kell rajta kerülgetni. Mivel nincs forgalom, a gáz- és a fékpedált, meg a sebváltót nem kell állan­dóan babrálni, a sofőr pe­dig a táj szépségére is rá­csodálkozhat. Vannak persze más utak is: a balesetekkel teli 21- esen, majd az autópályá- sodó M3-ason is eljuthatunk Miskolcra, vagy vehetjük az irányt Mátraszelén, illetve Pétervásárán keresztül is Borsod felé. S ha egy cseles táblánál — amely Balatont jelzi - nem kanyarodunk el falujárásra, Ózdra érke­zünk. Ózd már rég nem a cso­dák csodája, az acélipar fel­legvárában ordít a szegény­ség. Kohósalakbányász ro­mákat látni gyakorta, alig tíz­éves gyereket, akik babako­csiba pakolva viszik MEH-te- lepre a begyűjtött kincseiket. Szamaras fogatok, gebékkel húzott gumikerekes kocsik járják a várost keresztül-ka- sul, lesik a jó szerencsét. Miskolcra Füleken is vezet át út. Akkor Somoskőújfalu után Bánrévénél kell újra elő­vegyük az útlevelünket. Akár­hogy is választunk, a szépülő Putnok után már csak egy-két falu, s a vegyipar fellegvá­rába, az édeskés szagú leve­gővel teli Kazincbarcikára ju­tunk, amely az évek során nemcsak az önállóságáért küzdő Berentével, hanem Sa- jószentpéterrel is összenőtt. Nagyipari, egy letűnt kor számos rekvizítuma. Lyukó- bányafelé közeledve még mű­ködésben találjuk a csilléket, ugyanaz az amerikai csapat hitegeti itt munkával a szén­bányászokat, amely az 53 nógrádi bányából a székvöl­gyit még életben tartja. / smerős kép fogadja az uta­zót Miskolcon is: ember­magas gazzal fölvert gyárte­lepek, gombamód szaporodó bevásárlóközpontok. Tízmil­lió forintot érő autók az uta­kon, guberálók az utak men­tén. Luxusszállodává alakított SZOT-szálló, lepusztult sta­dion... Száztíz, vagy százhat­van kilométer után oda érke­zünk, ahonnan elindultunk. A megyék összekapaszkodásá­tól, az EU-komform régiós- ságtól azt várjuk, hogy az észak-keleti átjárón egyszer majd egy másik, egy szép új világba jutunk. ■r köwttfüzctici ‘vrJi Ätalkshow ­E heti vendég: Picasso Branch Megyei Körkép BÁTONYTERENYE 3. oldal Hiába volt a fohász, újra bekövetkezett a legrosszabb - Sertéságazat a válságban Gazdagabbak sem maradtak talpon Serényen dolgoznak a kft. vágóhídján- Milyen érzés ma nagy­üzemi sertéstenyésztő cég vezetőjének lenni? - kérdez­tük Tóth Lászlótól, a pásztói Agro-Produkt Kft. ügyve­zető igazgatójától.-Válságágazattá küzdöttük le magunkat, a helyzet romlása tovább fokozódik. Egyébként furcsa érzés. Az 1991-es ser­tésválságban akkori fohászunk alapja az volt, hogy rosszabb ne legyen, még egyszer ne ke­rüljön sor ilyenre. Néhány év múltán újra bekövetkezett. Vi­lágszerte túltermelés van. A mai válságos helyzet kia­lakulásában szerepe volt an­nak, hogy elvesztettük korábbi piacainkat, csökkent a belső fogyasztás, ezzel egy időben piaci háttér nélkül emelkedett a sertésállomány.- Önöket miként érintette a mára kialakult válság?- Sertéseink zömét Nógrádban értékesít­jük. Több mint felét je­lenti kiskereskedelmi forgalmunknak. Buda­pestre is szállítunk. A mai napig is vonzó piac kétmilliós lakos­ságával. Mindenki ide hajt, mert élni akar. Az itt jelentkező nagy mennyiségű sertés pe­dig lenyomja az ára­kat. A kereslet és kíná­lat ennyire régen nem szakadt el egymástól, mint most. Az ország­ban egymillió többlet­sertés van. A mi éves termelésünk húszezer hfzó. Nehezíti helyze­tünket, hogy me­gyénkben alacsony a Az igazgató előtt látható szerencsemalac nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket... vásárlóképesség, elsősorban négy-öt féle olcsó árut kémek.-Másutt miként vezették le a kialakult helyzetet?- A jelenlegi sertésár a há­rom évvel ezelőtti szintre zu­hant, ami alapvetően a túlkíná­lattal magyarázható. Úgy rossz a piac, ahogy van, ahogy az ágazat veszteséges.- A sertéstenyésztők kilá­tásba helyezett demonstrációja hoz-e jó irányú elmozdulást, valamiféle megoldást?- Nem vagyok benne biztos. Nálunk sokkal gazdagabb or­szágok is képtelenek voltak kocakivágással, önkorlátozás­sal stb. megoldani mezőgazda- sági válságukat. Clinton elnök hatmilliárdot adott a probléma megoldásá­hoz. A nyugati országokban három menetben adtak támogatást.- Miként zárták az elsőfél évet?- Veszteséggel. A megoldást, a ke­reslet-kínálat össz­hangjának növelé­sében, viszonylagos megteremtésében, a piacra jutás fokozá­sában, a keresleti piac és a verseny- képesség megtartá­sában látom. Amennyiben az előbbiek megvaló­sulnak, olyan léleg­zetvételnyi időhöz jutunk, mely szá­munkra felkészülési lehetőséget jelent az újabb, számunkra jó irányú megpróbálta­tásokra. V. K. Mezei mizériák - Körülményes az őrszolgálatok alakítása - Munkáltató az önkormányzat Talán még lehetne menteni a menthetőt Csősznek nevezték az embert, akit egy-egy faluközösség foga­dott fel hajdanán vidékük rendben tartására. Nem csak a sző­lőskerteket vigyázta, kunyhója hőséből szeme minduntalan a földeken megtermelt javakat pásztázta. Később mezőőne, kerülőre válto­zott a nevük, s akkortól már nem a magán-, hanem a köztulajdon vi­gyázata lett a feladatuk. Kockafor­dultán jogalkotásunk újra rendez­geti az őrszolgálati státuszt, immár újra csak a magántulajdont védel­mezendő. Nógrád megyében idáig két tucat településen hozták létre a mezei őr­szolgálatot, s az FVM megyei hiva­talától kapott információink szerint alakulóban Rimócon, Mátraszelén, Vizsláson és az Ecseg környéki te­lepüléseken is. A mezei őrszolgála­tot egyébként az önkormányzatok hozhatják létre, miután munkáltatói lesznek az őröknek, akik bérének 50 százalékát az állam finanszí­rozza. E támogatás mértéke 28 ezer forint fejenként és havonta. Fizet­sége egyébiránt a mezőőri körzet nagysága függvényében alakulhat. Ennek mérete nem lehet nagyobb az egy nap alatt bejárhatónál, ame­lyet Nógrádban 1500 hektárban ál­lapítottak meg, szemben a kétezres nagyságrendű országos átlaggal. Nem is lenne ez az őrszolgálat haszontalan, mert kell a rend vidé­ken is, főként ilyentájt, amikor a termőföldről már juthat ez-az az asztalra. Mármint, ha marad a föl­dön valami a felhőszakadásokat követően, amelyeket a munkára rest emberek zöme saját javára kihasz­nál. Kicsenik a maradék hagymát, viszik az újburgonyát zsákostól, amelynek takarását lemosta az ára­dat, de törik a zsenge kukoricát is az út menti szántókról, s amúgy sáro­sán hajigálják a főzőtököt is a cso­magtartókba még tovább sújtva a vízkárral amúgy is küzdő gazdál­kodókat. Ha az őrszolgálat alakítá­sának körülményei nem lennének olyan nehézkesek, s ellentmondá­sosak, mint mostanság, talán még lehetne menteni a menthetőt. A me­zőőröknek ugyanis tanfolyamon kell kiképezniük magukat a szolgá­latra, amit meg csak akkor indíta­nak, ha legalább húsz fő jelentkezik egyre-egyre, mivel összköltsége meghaladja a háromszázezer forin­tot. A másik mizéria az vele, hogy ha az önkormányzatok összefognának, mondjuk, az erdő- és termőföld-tu­lajdonosokkal, a természetvédelmi őrszolgálattal, s alakítanának egy vegyes csapatot a vegyes területek vigyázatára - amit a vonatkozó jog­szabályok lehetővé tesznek - erre a formára támogatás nem járna. j. k. Még az idén kiépül Salgótarjánban az új csillagpontos kábelhálózat Lényegesen jobb minőség, több tv-csatoma Csak ott lehet garantálni a szabvány szerinti tv- és rádióvételi szintet, minőséget, ahol az új csillagpontos kábelhálózatot ki­építik. Salgótarjánban idén márciusban kezdett a rendszer megvalósításához a Telstar-Kabelkom, amely idén szeptem­bertől UPC Salgótarján néven működteti majd a csillaghálót. A több mint tízezer lakásból eddig 5795-ben valósult meg a csillagpontos rendszer - mondta el érdeklődésünkre Réti György, a társaság ügy­vezető igazgatója. Mintegy 4000 szerződést kötöttek meg az elmúlt hónapokban, kö­szönhetően annak is, hogy a kezdeti nehézségek után az Egyesült Lakásszövetkezet is segítette a beruházás gyorsítá­sát. Napjainkban elsősorban a lakótelepeket fűzik fel az új hálózatra, a családi házas öve­zetekben (12 területen, mint­egy 52 kilométer hosszban) viszont nem várt akadályok jelentkeztek. Az „eresz alatt átkötött” megoldások ugyanis nem alkalmasak a későbbi minőség és csatomaszám biz­tosítására, ezért - pótlólagos beruházásként - ezeken a vá­rosrészeken is új hálózatot terveztetnek, amelynek a kivi­telezése várhatóan még az idén befejeződik. Ezzel zárul majd az első ütem, amely hozzávetőleg 300 millió forin­tot emészt fel. A következő évben üzemelik be az új fejál­lomást, s az elosztó közpon­tot, amely viszont az előző összeg többszöröse. Megvaló­sítása után 34-36 csatornára bővül a salgótarjáni kábelte­levíziós hálózat, CCIR-sávba kerülnek át a rádióprogramok, mód lesz adatátvitelre (inter­netre is) és telefon-szolgálta­tás beindítására. A csillagpontos rendszer nemcsak szélesebb frekven­ciasávot képes átfogni (750 MHz), hanem korrektebb jogi-műszaki működtetést is eredményez, az eddigi soros hálózatnál lényegesen bizton­ságosabb üzemeltetést tesz le­hetővé, sokkal jobb minőség­ben. Lehetőséget ad például kódolt csatornák vételére anélkül, hogy közösségeket kellene kizárni, vagy éppen a többletköltség fizetésére kényszeríteni. A korábban is szerződöt­tek részére az átépítés ingye­nes, feltéve, ha nem volt az ügyfélnek tartozása. A fény­képes igazolvánnyal kopog­tató üzletkötők ezt is elmond­ják, mielőtt ajánlatukat meg­tennék. Réti György szerint érdemesebb az esetleges tar­tozást rendezni, mint a kiépí­tés egyedi költségét befi­zetni. A korábbi időszakban saját hálózatot üzemeltető közösségek számára is elő­nyösebb a csatlakozás, hi­szen a régebben jelentkező problémák megszűntek: díj­csomagok választhatók, s egy-egy lakó is leválasztható a rendszerről, nem is be­szélve arról, hogy az egyedi üzemeltetés karbantartási költsége és gyorsasága nem vetekszik egy erre szakoso­dott vállalkozással. A kábeltévés társaság ve­zetője külön felhívta a fi­gyelmet, hogy amennyiben alvállalkozói kívánnivalót hagynak munkájuk után, az érintett lakók ne írják alá a piros színnel nyomtatott la­kásátvételi jegyzőkönyvet, hanem jelezzék a problémát az ügyfélszolgálatnak. A há­lózatépítő alvállalkozók minden esetben kötelesek egyeztetni a ház lakójával, vagy lakóival, arról is, mikor érinti a munka a lakást, arról is, milyen módon vezetik majd be a kábelt. Egy egész várost érintő kábelezési munkánál tör­vényszerű, hogy előfordul­nak nézeteltérések - ismerte ej Réti György. De látni kell a folyamat végét is, amely minden igényt kielégítő, új, univerzális telekommuniká­ciós rendszer megvalósítása. Erre az UPC Magyarország Kft. tulajdonában lévő Tels­tar-Kabelkom sok százmil­liót előlegez meg a város­nak. (németh)

Next

/
Thumbnails
Contents