Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-20 / 167. szám
4. oldal Mozaik 1999. július 20., kedd Közelebb került egymáshoz a keresztény és a muzulmán világ - 900 éve történt Jeruzsálem elfoglalása Keresztes hadjáratok: idén kerek az évforduló Kilencszáz éve, 1099. július 15-én az európai keresztes hadak - Bouillon Gottfried, Normandiai Róbert és Tankréd vezetésével - elérték első számú céljukat, Jeruzsálemet, a kereszténység szülővárosát és elfoglalták a moszlimoktól. Birtoklásáért a XIII. század végéig folytak a keresztes háborúk. Az első keresztes hadjáratot II. Orbán pápa hirdette meg az 1095-ös clermonti zsinaton, hogy a Szent Sírt visszaszerezzék és Alexiosz bizánci császárnak segítséget nyújtsanak a szeldzsuk előrenyomulás ellen. A XI. századra e török népcsoport elfoglalta Azerbajdzsánt, Perzsiát, Kurdisztánt, Örmény- országot, Antiochiát és Kis- Ázsia nagy részét. 1092-re megközelítették Konstantinápolyi. Európában ugyanakkor megnőtt a népesség, és a hadjárat a nemesség birtok nélkül maradt részének jó alkalom volt új földek szerzésére. A négy hadtestet Bouillon Gottfried, Alsó-Lotharingia hercege, a dél-itáliai normann Bohe- mond, Szent Gilles-i Rajmund, Toulouse grófja és Róbert, Flandria grófja vezették. Emellett számtalan kisebb, szervezetlen csapat is útnak indult, mellettük kalandorok és vallási fanatikusok is. Összesen mintegy 300 ezer lovag kelt hadra. Közülük 25 ezer gyalogos és 4000 lovas 1096-97-ben ért el Konstantinápolyba, első haditettük Nikaia (ma Iznik) bevétele volt 1097 júniusában. Az anatóliai hegyvidéken az előrenyomulás egyre nehezebb lett: csak októberben érkeztek meg Antiochia (ma Antakya) alá, amelyet 1098 júniusában vettek be. A sereg ezután Jeruzsálem felé fordult, létszáma 12 ezer gyalogosra és 1500 lovasra csökkent. A várost közben a kairói síita Fátimidák csapatai foglalták el, akik a szunnita szeldzsdukok ellenségei voltak. A keresztesek, Godofréd, Normandiai Róbert és Tankréd vezetésével 1099. július 15-én elfoglalták Jeruzsálemet, s noha sértetlenséget ígértek, több tízezer embert kardélre hánytak és kifosztották a várost. Ezután a sereg zöme hazatért, az ottmaradókra bízva a kormányzást. Bouilloni Gottfried lett a kormányzó, Pisa érseke a jeruzsálemi pátriárka. Gottfried halála után, 1100-ban bátyja, Baldvin Jeruzsálem királya lett, s megalapították az első feudális államot a Szentföldön. Később létrejött az An- tiochiai Fejedelemség, a Tripo- liszi és az Edesszai Grófság, s az Örmény Királyság, melyeknek vezetői és főpapjai mind nyugatiak (latinok) voltak. 1144-ben Zangli szeldzsuk uralkodó elfoglalta Edesszát (ma Urfa). Válaszul III. Jenő pápa újabb hadjáratra felhívó bullát bocsátott ki. A toborzásban fő szerepet vitt Claivaux-i Szent Bemát. A vezetők VII. Lajos francia és III. Konrád német király voltak. A németek 1147 októberében nagy vereséget szenvedtek Kis-Azsiában, maradékuk 1148-ban Jeruzsálemben egyesült a franciákkal. 50 ezer fős sereg indult Damaszkusz ostromára, de Zangli utóda, Nureddin hadai elől megfutamodtak. Nureddin unokaöccse, Szaladin 1169-ben Egyiptomot, 1183-ban Aleppót is elfoglalta, így a keresztes államokat bekerítette. 1187-ben El-Hakimnál szétverte a lovagok seregeit, majd visszafoglalta Jeruzsálemet és számos más erősséget. A város elestének hírére VIII. Gergely pápa meghirdette a harmadik keresztes hadjáratot, amely Barbarossa Frigyes német császár, Oroszlánszívű Richárd angol és II. Fülöp Ágost francia király vezetésével 1189-ben indult el. A császár útközben vízbe fúlt, az angolok 1191-ben Cipruson újabb keresztes államot hoztak létre, majd az egyesült sereg elfoglalta Akkont, de Jeruzsálemig nem jutottak el. 1192-ben Richárd és Szaladin békét kötött, amely lehetővé tette a zarándo- kutakat, de a városok a mosz- limok kezén maradtak. A negyedik hadjáratban a keresztesek 1202-ben a magyar királysághoz tartozó Zárát, majd 1204-ben Konstantinápolyi foglalták el és fosztották ki. Itt létrehozták a Latin Császárságot, az elmenekült görögök pedig Nikaiában és Trape- zuntban alapítottak császárságot. Ezután a keresztes mozgalom végképp elvesztette hitelét, és lehetetlenné vált a két keresztény egyház egyesítése. Meggyengült a Bizánci Birodalom is, amely addig Európa védőbástyája volt a keleti hódítókkal szemben. 1212-ben szervezték a gyermekek keresztes hadjáratát, ennek résztvevőit keleten rabszolgának adták el. Az ötödik hadjárat II. Endre magyar király vezetésével 1217-ben indult, de jelentős eredményeket nem ért el. A hatodik hadjáratban II. Frigyes császár diplomáciai úton elérte, hogy az egyiptomi kalifa átadta Jeruzsálemet, Betlehemet és egy kijáratot a tengerhez. 1244-ben a mongolok elől nyugatra húzódó horezmi tür- kök elfoglalták Jeruzsálemet, s a kereszténység örökre elvesztette a Szent Várost. 1248-ban IX. Szent Lajos francia király indította a hetedik háborút, de ez is kudarcba fulladt, s a király egyiptomi fogságba esett. Ki- szabadulása után 1270-ben ő indította az utolsó hadjáratot is, de Tuniszban járványban meghalt. A XI-XIII. századi keresztes hadjáratok két kultúra összecsapásai, a Nyugat első gyar- matosítási kísérletei voltak. E háborúk azonban közelítették is egymáshoz a moszlim és keresztény világot, és jelentősen növelték az európaiak földrajzi és egyéb ismereteit. :nn mnixinn ci ii\ I tyi iuu Cl QMIMillM □ oQ\S ni I» iui i r jtnn I Iliből I o« ii iMü ha nem tudod elmondani ha nem akarod elmondani A Pannon Praktikum mostantól rövid szöveges üzenetküldési lehetőséggel* lehet a Tiéd! Sőt, egyetlen feltöltéssel - akár a 3 600, akár a 7 200 akár a 14 400 forintos Praktikum-kártyát használtad fel,- egy egész éven át elérhető leszel!** * Pannon Praktikum előfizetők napi 5(1 darab rövid szöveges üzenetet küldhetnek, amelynek di ja - mar az első üzenet küldésétől - bruttó 35 Ft üzenetenként. ** Azok a Pannon Praktikum előfizetők, akik 1999. április 7. után töltötték fel egyenlegüket, a feltöltéstől számítva 1 évig lesznek elérhetők a korábbi 90 nap helyett. További részletekről érdeklődj területi képviseletünkön (Salgótarján, Frzsébet tér 6.) v agy a hozzád legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. PANNON GSM Egy szenvedélyes alkotóművész emlékére Száz éve született Hemingway Száz éve, 1899. július 21-én a Chicago melletti Oak Parkban született Ernest Hemingway, a XX. század kiemelkedő amerikai regény- és novellaírója. Apja orvos volt, aki szenvedélyesen horgászott és vadászott - az író is űzte e sportokat. Anyjától örökölte a művészet iránti érdeklődését. Életpályája azonban folytonos lázadásként értelmezhető, ami szüleinek és szülőhelyének prüdériája és közhelyessége ellen irányult. Az iskolában eminens tanuló volt, de gyermekkorának meghatározó élményei inkább a michi- gani nyaralásokhoz kapcsolódnak. Kilencéves volt, mikor édesapja magával vitte egy indián asszony szülésére, akin császármetszést kellett „rögtönöznie” vadászkésével, s akinek a férje a szülés közben felvágta nyaki ütőerét. E véres élmény - amelyet novellában is megörökített - kompenzálására foglalkozott műveiben és a valóságban is a háborúval, a bikaviadallal és a vadászattal. Érettségi után, 1917- ben Kansas Cityben lett riporter. Katonának jelentkezett, végül az amerikai Vöröskereszt mentőso- főijeként vett részt az I. világháborúban. 1918 júliusában megsebesült a piavei fronton. A milánói kórházban beleszeretett egy ápolónőbe, de az visz- szautasította házassági ajánlatát. Gyógyulása után hazautazott, hamarosan megnősült, majd a Toronto Star című lap tudósítójaként Párizsba ment. Ekkor jelent meg első szépirodalmi munkája: 1925-ben Ä mi időnkben című novelláskötet Házassága zátonyra futott, másodszor is megnősült, közben gyakran járt síelni, horgászni, vadászni és bikaviadalokra. 1927-ben jelent meg Férfiak nők nélkül, 1933- ban A győztes nem nyer semmit című novelláskötete. Ezeknél is nagyobb sikert ért el a Búcsú a fegyverektől című regénye (1929), ebben olaszországi háborús kalandjait és kórházi szerelmét dolgozta fel, s fő mondanivalója: a háború értelmetlensége. Spanyolország és a bikaviadal iránti vonzódását Halál délután című könyve tanúsítja: a látványosságot inkább drámai szertartásként, mint sportként ábrázolja. Hasonló felfogású az 1935-ös Afrikai vadásznapló. 1937-es kisregénye, a Szegények és gazdagok is bizonyítja, egyre inkább foglalkoztatták őt társadalmi kérdések. A spanyol polgárháborúban Hemingway haditudósítóként tevékenykedett. Itt játszódik legsikeresebb regénye, az Akiért a harang szól. A főhős három napjába az író mindent belesűrít, szerelmet, politikát, spanyol karakterek egész sorát. A harc reménytelensége mellett is éreztetni tudja az önfeláldozás, a baj- társiasság, az eszmékért való kiállás értelmét. Hemingwayt sokan magányos és bizonytalan embernek tartják, aki kalandokkal próbálta leküzdeni halálfélelmét. Számára a háború a világ metaforája volt.. . H a GARZON BÚTOR RT. legújabb IODABUTÓ 5TUK SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 1-9. (Álba Üzletház I. em.) Telefon/fax: (32) 423-200 Miden érdeklődőt szeretettel várunk: 8.00-tól 16.30-ig, pénteken: 14.00-ig H GARZON BÚTOR II GARZON BÚTOR
