Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-26-27 / 147. szám
1999. június 26., szombat Világtükör 9. oldal Rendezett magyar-cseh kapcsolatok A kisebbségek autonómiatörekvései különböző modelleket igényelnek A közép-európai országok együttműködésének feltehetően az európai uniós csatlakozás után még inkább megnő a jelentősége - vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök azon a sajtótájékoztatón, amelyet pénteken Budapesten Václav Havel cseh elnökkel megbeszélésük után közösen tartottak. Orbán Viktor hozzáfűzte, hogy az Európai Unión belül majd még jobban szükség lehet az együttműködésre a közös érdekek érvényesítése miatt. Mindkét fél jónak és rendezettnek minősítette a magyar és a cseh kapcsolatokat. Havel elnök megjegyezte ugyanakkor, hogy elsősorban a kulturális és a nem kormányközi kapcsolatokat kellene erősíteni. A két ország gazdasági kapcsolatát a cseh elnök erősnek és tartalmasnak minősítette. Mindketten kedvező változásként értékelték azt, hogy Szlovákia a parlamenti választások nyomán visszatérhetett a visegrádi együttműködésbe. Orbán Viktor a találkozón vendégének beszámolt a Vajdaság helyzetéről. Václav Havel arra a kérdésre, hogy ugyanazt az autonómiát kell-e megkapnia a Vajdaságnak, a szlovákiai, illetve a romániai magyarok lakta területeknek, mint amit Koszovó kap, azt válaszolta: nem helyes különböző helyzetekre ugyanazt a modellt alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy a messzemenőkig figyelembe kell venni az ott élők akaratát. Mint mondta, Koszovó státusáról még nem született meg a végleges döntés, amelyet hosszú tárgyalások fognak megelőzni. Kiemelte, hogy a kisebbségi kérdéseket békés úton, konferenciák keretében kell rendezni. Orbán Viktor mindezzel egyetértve hozzáfűzte, hogy az Európai Unió tagjai is a maguk módján, egymástól eltérően oldották meg a kisebbségi kérdést. Václav Havel - aki első ízben tárgyalt Orbán Viktorral - köszönetét mondott a Fidesznek azért a támogatást, amelyet a fiataldemokraták tíz éve a cseh disszidenseknek nyújtottak. A cseh államfőt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. Barak megválasztott kormányfő csak utólag értesült az akcióról Izraeli légitámadás Libanonban Ehud Barak megválasztott izraeli miniszterelnök bírálta a Libanon elleni izraeli légitámadást, amelyet a távozó Benjamin Netanjahu-kabinet rendelt el -jelentette be az izraeli állami rádió. Barakot csak a légitámadás elrendelése után értesítették a parancsról - közölte David Zisso, a megválasztott miniszterelnök szóvivője. Hozzátette: a törvény értelmében a hivatalban lévő kormány felelős egyedül a meghozott döntésekért és megkezdett hadműveletekért. A szóvivő szerint Barak a kormányalakítási tárgyalások felgyorsítása érdekében a lehető leghamarabb a saját kezébe szeretné venni a dolgok irányítását. A libanoni infrastruktúra ellen péntek hajnalban végrehajtott izraeli légitámadásban összesen tíz ember halt meg, és 54 a sebesültek száma. Az izraeli bombázásokban egy mobiltelefon-reléállomás két őre is életét vesztette Dzsije településen, Bejrúttól 25 kilométerre délre. A lakosság pánikhangulatát csak fokozta, hogy hatalmas robbanásokat hallott péntekre virradóra Bejrút fölött. Az első hírek szerint az izraeli gépek csapást mértek a fővárosra, így támadást intéztek a Bejrút déli peremkerületében lévő sportnegyed ellen is. A libanoni televízió azonban röviddel később nem erősítette meg e légicsapás tényét, csupán annyit közölt, hogy az izraeli gépek alacsonyan repültek át a főváros felett, amit pedig a lakosok hallottak, az csak hangrobbanás volt. A gépek valóban csapást mértek több hídra Bejruttól mintegy húsz kilométerre délre. A Libanon keleti részén található Baalbeket is bombák érték, mivel az izraeliek szerint az Irán-barát Hezbollah ebben a városban tart fenn irodákat. Korábban Baalbek volt a Hezbollah legfőbb „hídfőállása”. Egy lebombázott híd fotó: feb/reuters Hírháttér Koszovói békeesélyek A belgrádi parlament döntése nyomán mától hivatalosan is feloldották a hadiállapotot Jugoszláviában. A lakosság lassan feledni látszik a bombázások rémületével terhes éjszakákat, vége a NATO- vadászgépek pusztító berepüléseinek. Koszovóban szintén megkezdődött a normalizálódás, határidó're távoztak a reguláris és félkatonai szerb alakulatok, a KFOR 50 ezresre tervezett haderejéből pedig már mintegy 30 ezer katona megérkezett a tartományba. Ha részlegesen is, de beindult az elmenekült albánok hazaköltözése - bár az összképet rontja, hogy ezzel egyidejűleg sokezemyi, megtorlástól tartó szerb család kerekedett fel otthonából. Megtörténtek az első lépések a helyi közigazgatás újraindítására. Mind több bolt nyit ki Pristinában, s a nyugati csapatok megkísérlik az albán gerillák lefegyverzését is. Kitört tehát a béke? - kérdezhetnék. A bombázások időszakához képest természetesen ígéretes a fegyvemyugvás mostani periódusa, de a túlzott derűlátást őszintén szólva megannyi aggasztó tényező árnyékolja be. A visszatérő albánok bosszúvágya csakugyan magasra csap. Most szerb települések lobbannak lángra, a hazaindulókat aknamezők veszélyeztetik, a KFOR embereire orvlövészek leshetnek. Mindeközben nem csökkent a politikai bizonytalanság sem: továbbra sem világos, mikorra és milyen keretek között, milyen anyagi háttérrel mehet végre a lerombolt Koszovó újjáépítése? Lelép-e (önként vagy kényszerből) a politikai színtérről Milosevics? Hiteles alternatíva-e a vékonyka szerb demokratikus ellenzék? A választ egyelőre még nem fújta el a szél. (szondy) A demokráciába vetett hit Martonyi János előadása Oslóban A nemzetközi közösség határozott fellépése a koszovói erőszak felszámolására az egyetemes értékek és erkölcsi normák alapján, a nemzetközi jog elveivel összhangban valósult meg - hangsúlyozta Martonyi János Oslóban. A külügyminiszter azon a konferencián szólalt fel, amelyet ,,Az értékek és erkölcsi normák hatása napjaink nemzetközi kapcsolatrendszerében” címmel rendeztek meg. Martonyi János kiemelte: a katonai fellépés a diplomáciai megoldás lehetőségeinek kimerülése után vált elkerülhetetlenné, ez pedig a Milosevicsvezetés hibája volt. Az értékeken alapuló szándékok, és az ezek elérésére tett nemzetközi lépések eredményeként sikerült véget vetni a népirtásnak. Martonyi János derűlátóan szólt arról, hogy a nemzetközi jogalkotásban is egyre határozottabban jutnak majd érvényre a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának általános elvei. A magyar kormánynak és a magyar külpolitikának a koszovói rendezés előmozdítására hozott döntéseit minden szempontból a közös értékekbe vetett hit és ezek elkötelezett támogatása határozta meg. őszinte kapcsolatok „Látogatásommal valóban létrejött egy olyan emberi kapcsolat, amely túlnő a hétköznapi politikai érintkezéseken” - összegezte Göncz Árpád köztársasági elnök az Egyesült Királyságban tett hivatalos látogatását pénteken magyar újságírók előtt. Az államfő elmondta: a brit uralkodóval megtartott találkozókon kívül baráti, őszinte beszélgetéseket folytatott Tony Blair miniszterelnökkel és más politikai erőkkel. Az eszmecseréken külön kérte, hogy a térség helyzetének rendezésére irányuló tárgyalásokba vonják be a Vajdaság, az ott élő magyarok képviselőit. Önrendelkezés, szolidaritás Ülésszakának utolsó napján Strasbourg- ban az Európa Tanács parlamentje az állami és magánszféra mellett működő Hírek röviden „harmadik szektor” kérdésköréről folytatott vitát, s felszólította a kormányokat, hogy adó- és egyéb kedvezményekkel támogassák az önrendelkezés, a szolidaritás alapján működő intézményeit. Megépül a berlini emlékmű A német törvényhozás pénteken négyórás vita után döntött a fővárosban megépíteni tervezett központi holocaust-emlékmű sorsáról. A határozatnak megfelelően Peter Eisenman amerikai építész elképzelése valósul meg Berlinben. A 2700 oszlopot és információs központot magába foglaló terv szerint megépítendő emlékmű kizárólag az európai zsidóság mártírjainak szól. A szétszórtan élő ruszinok Pénteken Ungváron megkezdte háromnapos munkáját az V. Ruszin Világkongresszus, amelynek fő feladata a szervezők szerint a világban szétszórtan élő nemzet helyzetének felmérése. A világfórum résztvevői elemzik a különböző országokban működő ruszin szervezetek tevékenységét, megismerkednek a Kárpátokból eredeztetett nép kialakulását, történetét, néprajzát és nyelvét tanulmányozó kutatóintézetek munkájával. Bíboros látogat Jerevánba II. János Pál pápa helyett Edward Idris Cassidy bíboros látogat július 1. és 3. között Örményországba, hogy elvigye a katolikus egyházfő személyes üzenetét I. Karekin katolikosznak - közölték a Vatikánban. A pápa örményországi látogatása, az örmény pátriárka betegsége miatt maradt el. I. Karekin gyógyíthatatlan rákbetegségben szenved, s nem tudna részt venni a közös vallási szertartásokon. A gazdag és szegény Burma Burma (hivatalos nevén: Mi- anmar), ahol hosszú évek óta katonai diktatúra uralkodik, már csak ezért is koldusszegény, elmaradott ország volna. Ám a távol-keleti állam dúskál a pénzben, épülnek a városok, az infrastruktúra, nő az autó- forgalom. Az ok: Burma a világ egyik legnagyobb kábítószertermelője. Az ország gazdasága e szennyes dollármilliárdokból fejlődik. A híres „aranyháromszögben”, Burma, Thaiföld és Laosz határán a Wa nevű hegyi törzs tagjai tartják kezükben az ország oly busásan jövedelmező „iparágát”. A katonai kormány arról beszél ugyan, hogy le karja tömi a kábítószer-termesztést és -kereskedelmet, ám az a valóságban a titkosszolgálat vezetőjének hallgatólagos támogatásával virágzik. A tábornokok hagyják „dolgozni” a bandákat, amelyek viszont a tűrés fejében az ország bankjaiba rakják és befektetik tisztára mosott óriási pénzeiket. Ezek segítségével élhet és virulhat Burma. Nyugati szakértők szerint az ország határvidékein évente 2500 tonna ópiumot állítanak elő a mákültetvények terméséből. Ebből 250 tonna heroin készíthető. A bandák, amelyeket 20 ezer tagú fegyveres erő véd, újabban - a kereslet változásával - átálltak az amfetaminok, az Ecstasy tabletták és más kábítószerek gyártására. FEB A cár lehet „a nemzet habarcsa” Moszkva rehabilitálja a kivégzett Romanov-rokonokat is Oroszország folyvást keresgéli nemzeti identitását, ami „habarcs lenne a nemzet épületében”. De hogy ez egészen pontosan most és ott mit jelent, azt senki nem tudja. Sokan azt vallják, hogy az 1917. évi forradalom „kettészelte Oroszországot”, mármint fehérekre és vörösökre, a jelenkor feladata pedig az, hogy ezt a nagy szakadást szépen eltüntesse. Mindenesetre jogosnak hat az a követelés, hogy miután a cárt és közvetlen családját nagy pompával eltemették Szentpétervá- rott, eljött az idő az uralkodó rokonainak rehabilitálására is. Például II. Sándor cár fiát, Pave/ Alekszandrovics nagyherceget, valamint Nyikolaj Mihajlo- vics és Dmitrij Konstantinovics nagyhercegeket 1919. január 24-én a Péter-Pál erőd udvarán agyonlőtték.-Ártatlanul! - jelentette ki az illetékes tanács és hozzátette: az akkori kivégzettek „a vörös terror áldozatai”. A vérfürdők dokumentumai Tatjana Bobiljeva, a rehabilitálási hatóság munkatársa szerint „természetesen” eltűntek, de most, a zárt archívumok megnyitása után „közvetett bizonyítékok és utalások előkerültek”. A Romanov-família tagjait egyébként a forradalom győzelme után általában tartományi székhelyekre száműzték, aztán ott letartóztatták és Péter- várra vitték őket. A Lenin elleni merénylet után a Romanovok kerültek a vörös túszlista élére, és sorsuk 1919. január 9-én beteljesedett. A Romanovok rehabilitálását az a Jelcin is szorgalmazza, aki sokáig Szverdlovszk első embere, párttitkára volt. A város (korábban Jekatyerinburg) II. Miklós és családja kivégzésének színhelye. Számos orosz és külföldi megfigyelő szerint a rehabilitálási folyamat szépen halad, de útjában áll a Lenin-mauzóleum szimbóluma. Ahogyan a minap egy publicista fogalmazott: „Uljanov úr hamvainak éppúgy az orosz földbe kell kerülniük, mint az általa kivégeztetett cárénak.” Harmat Endre i Tvr-hét A tévénézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben A hét sztárja: Fernando Colunga Egy jó nőnél jobb kettő Esztergályos Cecília nélkül nincs Família Brad Pitt eladta a vágyak ágyát Tvr-hét - a műsorújság Előfizetői forródrót Telefon: Fax: l
