Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-19-20 / 141. szám
6. oldal Mozaik 1999. június 19., szombat Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- számlát. Ezerforintos vásárlási 2/2. A mai rejtvény megfejtését fejtése: Most pedig snóblizzuk utalványt nyert: Nagyné Tóth június 24-ig lehet beküldeni ki, hogy ki fogja rendezni a Éva Szécsény, Dugonics u. 1/B. szerkesztőségünkbe. Júniusban történt Nógrádi évfordulók - események - személyiségek levéltáros, Kapros Márta néprajzos-muzeológus vezették. A diákok Balassagyarmatot és Ersekvadkertet kutatták. * 1925. június 27-én ajándékozta összegyűjtött művei díszkiadását Móricz Zsig- mond a Salgótarjáni Főgimnáziumnak. Móricz első felesége, Holies Janka halála után legkisebb lánya Lili, egy évig az acélgyári rokonoknál élt, itt végezte el a gimnázium első osztályát. * 1848. június 29-én és 30-án az első népképviseleti országgyűlési választásokon a liberális követeket választották meg Nógrádban. Losoncon Kubinyi Ferenc földbirtokost, vármegyei pénztárost, Gyarmaton Sréter Ferenc földbirtokost, alispánt, Ecsegen Horváth Ödön föld- birtokost, Szécsényben Pulszky Ferenc földbirtokost, régészt, nemzetközi hírű politikust, Nógrádon Frideczky Lajos földbirtokost, vármegyei főjegyzőt. * 1988. június 30-án a Tájak -Korok-Múzeumok Egyesület salgótarjáni klubja tájékoztatót helyezett el a fenyvespusztai arborétumban (Tartól 4 km-re) Tuzson János erdő- mérnök emlékére. 1925-ben vásárolta meg a fenyvespusztai birtokot, 1940-ig folyamatosan bővítette egzotikus fajokkal. Az arborétum dísze a körülbelül hatvanéves atlaszcédrus. 1976-tól természet- védelmi terület. 1873. június 1-jei dátummal maradt fenn az „Ipoly” című napilap első példánya. Más források szerint 1872. március 4-én adták ki. A megye kiegyezés utáni korszakának egyik legfontosabb lapja volt. Balassagyarmaton jelent meg. * 1968. június 2-án rendezték az első amatőr könnyűzenei fesztivált Salgótarjánban. A második fesztiválon tűnt fel Kovács József, a kiváló operaénekes és a tragikus sorsú Sze'csi Pál. A harmadik fesztiválon a polbeat kategóriában az ugyancsak fiatalon elhunyt salgótarjáni Csaba Judit „Görög fohász” című dalával aranydiplomát nyert. * 1877. június 4-én alakult meg a Balassa-Gyarmati Dalegylet. Ma Ember Csaba vezetésével folytatják a város nemes hagyományát. * 1971. június 4-én adták át Salgótarjánban a Tudományos Ismeretteijesztő Társulat Nógrád Megyei Szervezetének jelenleg is üzemelő székházát. * 1988. június 4-én nyitotta meg kapuit a Balassi Bálint Könyvtár legújabb épülete, Finta József és kollektívájának könyvtárpalotája. 1949- ben az egykori Vadász vendéglőben nyílt meg körzeti jelleggel az első városi könyvtár, 1952-ben lett megyei könyvtár, 1959-ben tartották névadóját. 1966-ban költözött a József Attila Művelődési Központ déli szárnyába. * 1904. június 15-én hunyt el Szontagh Pál, Nógrád jeles közéleti személyisége. 1861. május 31-én írt levelet Madách Imréhez, a drámaírónk május 28-i országgyűlési beszéde ihlette e sorokat: „Hosszú éltin át sok kiderítené nevének / Néma homályát, ám csak kévésé a süker! / Honfiú, Bölcs, Művész - bátran törhetsz te az Olimpig -/lm hármas koszorút tűz fejedre hazád. ” * 1797. június 18-án a napóleoni háborúk idején készült el Nógrád megye újabb zászlaja (a régi 1663-ból való). Az egyik oldalának az üdvözítő képe felirattal: „Benned bizodalma van a vitézségnek” a másik oldalán a vármegye címere szintén felirattal: Királyért és hazáért”. A zászlót a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum őrzi. * 1932. június 19-én avatták a „25. losonci gyalogezred emlékművét”, Bóna Kovács Károly első salgótarjáni alkotását, a városközpontban, a templomlépcső falán. Jelenleg a régi köztemetőben található. * 1976. június 21-től 30-ig tartott az első nógrádi honismereti ifjúsági tábor Balassagyarmaton. A tábort Szűcs László múzeumi népművelő, Leblanczné Kelemen Mária pedagógus, helytörténész és Ki mint fedi házát.. Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem □ tervező vagyok □ kivitelező vagyok □ Név:................................................ Cím:. Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. .úgy alussza álmát, de ébren sincs oka aggodalomra, ha Önt és családját Bramac tetőrendszer óvja! A Bramac tető maradandó érték miért érné be kevesebbel? ® 06-1-432-0032 BRAMAC Ha már egyszer építkezik... Templomaink története A török időkben is működött - KALLÓ A mai, későbarokk stílusú templom 1805-1811 között épült A Pásztótól délnyugatra fekvő helység neve feltehetőleg a kallózó, ványoló vízimalomnak megfelelő kalló, karló főnévből ered. Már a középkorban is a váci püspökség területe, 1848-ig. A török időkben a váci nahije birtoka, de Khalil török tiszt és Ju- szuf zászlótartó egyaránt birtokolta néhány évig. 1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és 3 szlovák háztartását írták össze. Bár ekkor a váci püspökség földesúri hatóságának része, 1826 körül a Podmaniczky és a Teleki családok is birtokolták. A későbarokk, 1805 és 1811 között épült mai templom elődjét a Pongrácz-térkép kör alakúnak ábrázolja, majd az 1697-es Ca- nonica Visitatio egy Szent Pál tiszteletére felszentelt templomról ír - ezek szerint a török időkben is működött, Berkes András plébános vezetésével - és , jó állapotúként” jegyzi azt. Az 1700- as évek elején még megfelelt a 8 láb széles szentély, valamint az ugyanilyen széles, 16 láb hosszú hajó, Szent Pál megtérését ábrázoló főoltárképe, majd 1715-ben kazettás, festett famennyezete is szerepel a leírásokban. 1727-től 1733-ig tartott a régit lebontva egy újabb templom építése, melynek tornya 1755-ben készült el, 1768-ban restaurálták. Az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv felsorolja Nógrádkálló, valamint a filiák, Erdőtarcsa és Kürt katolikusait név szerint. Ugyancsak említik kápolnáját és Nepomuki Szent János-szobrát. A korabeli dokumentumok szerint 1806-ban újból lebontották a régi alapokon nyugvó, 1774-ben Migazzi Kristóf váci püspök által bővíttetett templomot, de a kápolnát meghagyták. Az új alapkövet és a főfalakat egy öllel az eredeti alapok fölé emelték. Dummer Emánuel építőmester a helybeli Biliinger György pallér segítségével dolgozott az épületen, 1810-ben a torony is elkészült, majd az 1740-ből származó, az akkori plébános, Budai János által készíttetett harangot - 1911-ben újraöntve - is elhelyezték. A többi három harang csak később, 1923-ban került a helyére. 1811-ben a kórus két oszloppal bővült, majd 1812. március 27-én a Vácott készített padok is a helyükre kerülnek. Klasszicista, virágfüzérekkel és rozet- tákkal díszített szószéke - melynek hangvetőjét Mózes-tábla díszíti - is „beállíttatott”. A középtomyos épület kőkeretes kapuja fölötti táblán az építést elősegítők nevét, fontosabb dátumokat olvashatjuk. Bejárati csarnoka háromszakaszos, csehsüvegboltozattal. Oldalt kápolnafülkék, balra a toronyfeljárat, szentélye szegmentíves, sekrestyéjének külső ajtaja barokkos kőkeretet kapott. Főoltára - melyet a régi helyébe állítottak 1900-ban - fölött a Migazzi püspök adományaként ismert Szent Pál-kép, Johann Martin Schmidt alkotása, a mellékoltárokon Szent József halálát és Szent László vízfakasztását ábrázoló festmények, a szignókból ítélve egy kéz alkotta őket: „Karl Gaspar/Kk. am. pinxit.” Mocsáry említi díszes kelyhét, 1749-ből, és egy ezüst keresztet, Faber Dániel pozsonyi ötvösművész munkáját 1742-ből. A negyvenes évek elején - a hatvani esperesi kerület tagjaként - Szedlacsek Mihály esperes volt Kálló plébánosa, a káplánhitoktató Novák János. 1980- ban Kozár Gyula - volt tábori lelkész - plébános mellett Jará- bik János volt a káplán, aki később Kálló, majd Romhány plébánosa lett. Őt Szálka Mihály, majd Bense Ferenc követte a kállói plébánia élén. D. F.
