Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-19-20 / 141. szám
A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1999. JÚNIUS 19. | Sara Atzmon, a tanúságtevő festő - „A pokol tornácán” - Kiállítás a vészkorszakról Képek az ördög udvarából Ezekben a hetekben tartják ország- és megyeszerte azokat a már- tírünnepségeket, -istentiszteleteket a zsidó temetőkben, zsinagógákban és imaházakban, amelyeken a II. világháborúban megölt hatszázezer magyar zsidó áldozatról emlékeznek meg. Az emlékezésekre a világ minden tájáról érkeznek résztvevők, a maradék maradéka. így van ez Nógrád megyében is, ahol a helyi politikai, társadalmi és közélet, valamint a keresztény egyházak képviselői is jelen vannak, hiszen a holocaustra nemcsak az áldozatok maradékának, hanem az egész társadalomnak emlékeznie kell, miután az a magyar történelemnek is része. Ő, aki határoz (1991) Szécsényben, ahol június 13-án tartották a mártírünnepséget, idén nem így történt, a városkából elhurcolt és megölt több száz hajdani szécsényi zsidó polgárra csak az utódok emlékeztek. (Balassagyarmaton és Pásztón június 20-án, Salgótaijánban június 27- én lesz a mártírünnepség.) Ez a helyi közöny szintén figyelmeztet arra, hogy változatlanul időszerű az emlékezés és az emlékeztetés. Éppen ezt tűzte ki élete céljául Sara Atzmon izraeli festőművész, akinek „A pokol tornácán” című kiállítását a napokban nyitotta meg Budapesten, a Józsefvárosi Galériában Fehér László festőművész. A megnyitón számos nógrádi érdeklődő is jelen volt. Sara Atzmon kiállítása, amely jelenleg Budapesten, a Józsefvárosi Galériában várja az érdeklődőket, már az előző hetekben több magyarországi városban vívta ki a közönség érdeklődését. A művész, aki 1933-ban született Magyarországon, gyermekként élte túl a vészkorszakot és a lágert, ahol családja nagyrészt elpusztult, 1945-ben vándorolt ki Izraelbe. Csak 1987-es magyar- országi látogatása után kezdte el megörökíteni a vészkorszakot, azóta viszont hatalmas lendülettel és - bizton állítható - valódi nemzetközi érdeklődést és elismerést keltve teszi ezt. 1992-ben már volt kiállítása Budapesten és Ausztriában, 1993-ban megkapta az osztrák Sussmann-díjat, 1996- ban Philadelphia és Cleveland közönsége ismerkedhetett meg alkotásaival, több műve állandó kiállításon van az izraeli parlamentben és a Holocaust Múzeumban. Több izraeli festőművésszel együtt ő rajzolta a izraeli- jordán békeszerződés emlékborítékát, amelyet a világ számos városában bemutatnak. 1997-ben részt vett egy nemzetközi értekezleten és kiállításon Brüsszelben, kiállították képeit Izrael kulturális központjaiban, Jeruzsálemben és Tel-Avivban, több német múzeum kérte, hogy 2000-ben tartson náluk kiállítást, kapcsolatban áll a Vatikánnal és Dél-Afrikával is. A mostani magyarországi kiállítás-sorozatot azért tartja változatlanul időszerűnek, amit Izrael főrabbija, Jiszrael Meir Lau így fogalmazott meg a művész katalógusában: „A világ állt és hallgatott és most is mindent elkövet, hogy elfelejtse és elfeledtesse a múltat. A generáció, amely túlélte a vészkorszakot, lassan eltűnik, számuk fogytán van és éppen ezért ránk hárul a feladat, hogy megőrizzük a következő nemzedék számára a borzasztó múlt emlékét. ” Ez a múlt jelenik meg Sara Atzmon többnyire élénk színű, nyugtalanítóan vibráló kompozí- ciójú, expresszív erejű, kíméletlen ecsetvonásokkal született képein, amelyek nem is lehetnek mások, hiszen a korszak is, amelyről szólnak, brutális volt. Miután képi tanúságtételről van szó, nem csoda, hogy félelmetes az a világ, ami néző elé tárul. De létezett, és létezhet, ha bárki bárhol és bármikor kényelmetlennek tartja a a tanúságtevést. Nincs tökéletes bűntény a történelemben sem, előbb-utóbb mindenre fény derül. Sara Atzmon Auschwitz-ex- pressze annak idején Magyarországról, magyar segédlettel indult, és nem ő találta ki, hanem azok, akik elindították és legszívesebben megfeledkeznének róla. Bódi Tóth Elemér A testvéred vérének hangja (1995) Film jegyzet: Tolvajok és királynők Öregember nem vén ember - tartja a mondás és a jócskán nyugdíjaskorú moziveterán, Sean Connery is egyetért a dologgal. Az erősen kopaszodó, de még mindig fitt és vonzó skót harcos az utóbbi tíz évben nem csupán egyre jobb színésznek mutatkozott, de úgy tűnik, hogy semmit sem vesztett a hatvanas évekbeli James Bond-os lendületéből. Nemrégiben végiglövöldözte „A sziklá”-t, most pedig nem kevésbé látványos és igencsak jó akrobatikusságot kívánó jelenetek közepette dollármilliókat érő műkincseket lop el, na és persze egy szépség fejét is elcsavarja. Robert MacDougall (Connery) a világ legjobb tolvajának számít. Nem kis tételekben utazik: a legtöbbet érő műkincsekre feni a fogát. Amikor egy fixre bebiztosított New York-i galériából eltűnik Rembrandt egyik legértékesebb festménye, mindenki azonnal a szupertolvajra gondol. Elsősorban Virginia Baker (Catherine Zeta-Jones), a biztosítási nyomozó, aki gyorsan meg is győzi főnökét, hogy el kell kapniuk Mac-et, ha nem akarnak 24 millió dollárt veszteni a rablás miatt. Virginia csapdát is állít a rutinos mackósnak, azonban Mac okosabbnak bizonyul. Elkezdődik hát kettejük vetélkedése, amely a fél világot érintve nem csupán a műkincseket, de a szívüket sem hagyja érintetlenül. A „Briliáns csapda” június 17-étől Balassagyarmaton, egy héttel később pedig Sal- gótaijánban látható. 1558. november 17-én I. (Katolikus) Mária halála után annak féltestvére, a mindössze 25 éves Elizabeth lett Anglia királynője. A Vili. Henrik és Boleyn Anna házasságából született I. Elizabeth-et - vagy magyarosan: I. Erzsébetet - keménnyé tette a kor: háromévesen törvénytelennek nyilvánították, huszonegy évesen összeesküvésért elítélték és még alig nőtt fel, de már a koronát is a fejére helyezték. Uralkodása alatt meg kellett szilárdítania az angol külpolitika pozícióit, emellett pedig úrrá kellett lennie az ország vallási és nemzeti megosztottságán is. Elizabeth több évtizedes munkával a szigetországot vezető tengeri hatalommá és az európai protestáns vallás központjává varázsolja. A legendás uralkodónő életéről egy indiai rendező, Shekhar Kapur készített lenyűgözően látványos, gyönyörű díszletekkel és kosztümökkel teletűzdelt történelmi filmet. A két Oscarra jelölt Elizabeth végül is a legjobb kosztümtervért járó díjat bezsebelhette, míg a színésznői kategóriában az emlékezetes alakítást nyújtó Cate Blanches sajnos aranyszobor nélkül tért haza. A kitűnő színésznő mellett olyan hírességek is szerepet kaptak, mint Joseph Fiennes, Geoffrey Rush, Richard Attenborough, Christopher Ecetes ton vagy Fanny Ardant. Feltűnik a vásznon a focista Eric Cantona is feltűnik. Az „Elizabeth” című film szép képei június 17-étől peregnek a taijáni Apollóban. Szilágyi Gábor Molek Csaba hawaii üzenetei a Nógrádi Történeti Múzeumban Amíg várakozik, „komponál” A héten mutatták be Molek Csaba salgótarjáni fotográfus „Hawaii üzenetek” című kiállítását a Nógrádi Történeti Múzeumban. A tárlat képanyagáról dr. Horváth István, az intézmény vezetője és Kovács Bodor Sándor független filmes beszélt az érdeklődőknek. Arról, hogy az Egyesült Államokban hogyan készült el az az ezerkettőszáz képkocka, amelyek közül most néhány fölkerült a falakra.-Azt hiszem, a fotózás egyáltalán nem a pillanat művészete, mert az igaz ugyan, hogy a kép „egy pillanat” alatt készül el, de az ábrázolandót előtte meg kell nézni és természetesen előkészületeket és sok-sok várakozást igényel a várt momentum megjelenítése - mondja kérdésünkre az alkotó.-De a külső körülményeket nem veszi ehhez hozzá, mármint a pillanathoz?- Kétségtelen, hogy nem, ha így gondolja, akkor igaza van, tehát valóban arról a bizonyos pillanatról lehet szó. De az a rövid szituáció, amíg megszületik, az lehet egészen hosszú idő. Tehát, amíg én kivárok, tulajdonképpen akkor „komponálok”, vagyis: bízom abban, hogy önmagától kialakul az általam majdan lefotózott kép koreográfiája.- Címeket egyébként miért nem kaptak a fényképek?- Azért, mert így mindenki eldöntheti, hogy mit vált ki belőle az adott fotó. Nem akartam tehát ezzel is irányítani, befolyásolni azokat, akik ezt az anyagot megnézik. így negyvenhez közel ki akartam próbálni, hogyan boldogulok a világ másik felén - mondta el a kiállító, majd gondolatait zárva hozzátette: Teljesen más emberként jöttem haza, a látásmódom és az értékrendem úgy érzem, abszolút kicserélődött. Molek Csaba nemrégiben egyébként az „ Utazás a világ körül” című pályázaton kapott különdíjat egy portré fölvételével. Mivel a kép e kiállításon is látható azonban csakúgy, mint a többi: cím nélkül -, talán érdemes tudni; egy ázsiai lányt ábrázol, meglehetősen közelről exponálva, ám még így is láttatva a mögötte lévő tengerpartot és a haragos felhőket. Az említett kép igényessége és egyedisége - bár valóban remekül „sikerült” - azonban egyáltalán nem szokatlan a kiállító eddig látott és itt bemutatott munkái ismeretében. Tudja, nem föltétlenül akkor születnek igazi szellemi csemegének számító fotográfiák, ha egy politikus, vagy egy épp’ fölkapott popsztár miatt kell tolongani reptéren, hotel bejáratánál, sajtótájékoztatón ...- A fontos az ember és a környezete. No meg az, hogy miként változnak körülöttünk a fények, az árnyak - másodpercenként ki tudja hányszor. Aki pedig pontosan ismeri a szakma csínját-bínját, annak lesz ideje és energiája, hogy figyelmét egyetlen pillanatra se kerülje el 'á legapróbb szín- vagy fényváltozás. Mert igaz ugyan, hogy az óceán mellett más illata van a napnyugtának - sugallja Molek Csaba -, a lényeg azonban még ma is az, ki álldogál annak fényében, s főleg, hogy kivel. Milyen igaza van! Dukav Nagy Ádám Négy zenekarban is játszik a tizenkét éves salgótarjáni ütőstehetség Szigeti dobpárbajra készül Nagy álma: bejutni a Berkeley-egyetemre Nagyszabású dobversenyt hirdetett meg a közelmúltban az egyik ütőhangszereket gyártó világhírű angol cég Magyarországon. Az országos döntőbe egy 12 éves salgótarjáni fiú, Széli Tamás is bekerült és meg is nyerte az első díjat.- Honnan a dobolás szere- tete? - kérdeztük a Kodály Zoltán Általános Iskola hatodikos diákját.-Családom szerint már háromévesen ösztönösen vertem a fazekakat, lábosokat és mivel ez a passzióm jóval később sem lankadt, nyolcévesen kaptam egy dobfelszerelést. Ekkor beiratkoztam a salgótaijáni zeneiskolába, ahol a Tiba Sándor lett a tanárom. Emellett persze szolfézst és kottaolvasást is kellett tanulnom.- Miből áll egy dobosnak az elméleti oktatás?- Az ötösöknek teljesen külön kottájuk van, melyekről a különböző stílusok ritmusait lehet leolvasni. Nekem a jazz, a funky, a rock és jazzrock a kedvencem, de minden műfajban képzettnek kell lenni, a klasszikus zenében is.- Hányszor kell dobórákra járni és mennyit kell gyakorolni naponta? Az utóbbihoz mit szólnak a szomszédok?-Átlag másfél órát dobolok naponta és egyszerre csak egy műfajt, mert nehéz a stílusok közötti átállás. Az ujjgyakorlatokat már régóta nagymamám somosi házában végzem, de korábban a lakótelepi szomszédok is tolerálták szenvedélyemet. Egyébként mesterem egy idő után visszament Budapestre, s hamarosan én is követtem. Apukám majd két éve minden szombaton visz hozzá gyakorolni. Emellett esténként dobolok a postás, vagy a kőbányai jazz-zenekarban. Velük elég gyakran járunk fellépésekre is. Tagja vagyok a salgótarjáni Kölyök dixieland együttesnek, sőt egy frissen alakult, fiatalokból álló háromtagú, fővárosi jazz- rock bandába is bevettek.-Ennyi elfoglaltság mellett nem sok időd marad tanulásra, hobbira. . .- Ésszerű időbeosztással jut időm mindenre, tanulásra, úszásra, futásra is. A doboláshoz kell is a kondíció.- Milyen volt az országos versengés?- Az előselejtezőre kazettán kellett beküldeni a kért anyagot, és a legjobbnak ítélt 10 főt behívták személyes meghallgatásra Budapestre. Öten jutottunk a döntőbe. A fináléban zenekart kellett különböző műfajokban kísérni, majd szólózni. Végül holtversenyben sikerült első helyen végeznem. Mindketten 1-1, körülbelül 200 ezer Ft-ot érő dobfelszerelést nyertünk és egy világcég kedvezményezettjei lettünk.-Melyek a közeli és távoli tervek?- A Hajógyári-szigeten a nyári rockfesztivál keretében rendeznek egy dobpárbajt, amelyre meghívtak. Az említett zenekarokban is szeretnék helytállni. Ha befejezem az általánost, remélem felvesznek a kőbányai zeneiskolába. Legnagyobb álmom viszont egyszer majd bejutni az USA egyik legnevesebb állami egyetemére, a califomiai Berkeley- re. (Satis)
