Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12-13 / 135. szám

1999. június 12., szombat Hazai Körkép 9. oldal Öntevékeny civilek a pályán Párbeszéd a jövő Európájáért Reményeink szerint még eb­ben az évben minden megye- székhelyen megnyílhat egy úgynevezett civil központ, amely az önkormányzatok és a térségi civil szervezetek együttműködésének fejleszté­sét szolgálja - közölte Áder János, az Országgyűlés el­nöke pénteken, egy nemzet­közi konferencián. Az európai integráció és a civil szervezetek kapcsolatát átte­kintő tanácskozást a Miniszter- elnöki Hivatal (MeH) és a Kül­ügyminisztérium rendezte. A konferencia központi eseménye annak a programsorozatnak, amelyet a MeH szervez az Európai Unió Brüsszeli Bizott­sága által kiadott, a civil szer­vezetek és alapítványok szere­pének erősítéséről szóló állás- foglalás kapcsán. Áder János a háromnapos ta­nácskozás nyitó plenáris ülésén kijelentette: az Országgyűlés és a kormány kész együttműködni egy korszerű gondolkodású, szakmai alapon szerveződő ci­vil körrel. Megjegyezte ugyan­akkor, hogy csak az ország gazdasági helyzetében történő javulás vezethet a támogatási lehetőségek bővüléséhez. Az Országgyűlés elnöke utalt arra, hogy az idei költség- vetésben, önálló célelőirány­zatként 515 millió forintot kü­lönítettek el a civil szervezetek működésének segítésére. Ez az igényekhez képest nem jelentős összeg, a célok megvalósítása szempontjából azonban igen. Orbán Viktor miniszterelnök, a konferencia fővédnöke levél­ben üdvözölte a résztvevőket. Ebben kiemelte: „a kormány- program maradéktalan teljesí­téséhez elengedhetetlennek tartjuk a civil szervezetek tá­mogatását”. A jövő Európája az öntevékeny polgárok Európája lesz - írta a kormányfő, aki le­velében reményét fejezte ki, hogy a csatlakozás folyamata olyan együttműködési területe­ket alakít ki, amelyeken belül a civil szervezetek is megtalálják sajátos feladataikat. Guy Cramer, az Európai Bi­zottság főigazgatója azt hang­súlyozta, hogy az egységes EU megteremtéséhez a polgárokat is integrálni kell, vagyis az ál­tala „kizártaknak” nevezett embereket és rétegeket is be kell vonni a folyamatba. Herman János, a Külügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkára a fórumon bejelentette, hogy a kormány májusban a csatlakozás előkészítéseként újabb 4 dokumentumot juttatott el az Unióhoz, és nyáron to­vábbi 4 elküldését tervezi. Úgy vélte, hogy legkésőbb 2000 kö­zepére az összes fejezet tárgya­lóasztalon lesz, és 2001-ben aláírásra kerülhet a csatlakozás­ról szóló szerződés is. Pályázat a kistelepülések fejlesztésére E-vonal a falvakban Az elöregedés, a munkanélkü­liség, az alkoholizmus és már a drog problémája is hatvá­nyozottan sújtja a vidéki kis­településeket, ahol a helyi tár­sadalom - információk és pénzügyi lehetőségek híján - a legkevésbé felkészült e ba­jok orvoslására - hangsú­lyozta dr. Varga Zoltán, a Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára pénte­ken, a Pest megyei Ócsán rendezett országos II. Vidék- Egészség-Betegség-Kultúra Konferencián. Antropológusok, szociológu­sok, orvosok, pszichológusok és néprajzkutatók már koráb­ban felhívták a figyelmet arra, hogy a falvak gazdasági és egészségügyi lemaradása szo­ciális szakadékot idéz elő a társadalomban. Szakmai, anyagi és információs segít­ségre van szükségük a helyi közösségeknek ahhoz, hogy ezt a leszakadási folyamatot megállítsák. A konferencia helyszíne - Ócsa - modell értékű telepü­léssé vált, mivel az elmúlt két évben önerőből lokális egész­ségmegőrzési programokat in­dított a civil közösségek támo­gatásával. Az Egészségügyi Miniszté­rium még az idén pályázati úton anyagi támogatást ígért a vidéki kistelepüléseknek. Ma már ugyanis tudományos eredmények is bizonyítják, hogy a betegségek hátterében a nem megfelelő életkörülmé­nyek, a szegénység és az isko­lázatlanság játssza a legfőbb szerepet. 1999. június 1-jétől elindították az úgynevezett E(gészség)-vonalat, amely az interneten, majd szeptembertől nyomtatott kiadványok formá­jában is információs támasza lehet a falvaknak. A kétnapos konferencián az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a környezetvédelmi tárca szakembereivel is talál­kozhatnak a kistelepülések képviselői, s az eszmecserék keretében megvitatják a to­vábbi szakmai fejlesztési lehe­tőségeket. Németh Zsuzsa Eredménytelenek a meghallgatások Nem volt alapja Orbán Viktor bejelentésének ? A megfigyelési ügyben vizsgálódó parlamenti bizottság pén­teki, maratoni hosszúságúra nyúlt ülésén meghallgatták Csintalan Sándort és Szekeres Imre szocialista politikusokat, F. Lajos magánnyomozót, valamint a Köztársasági Őrezred századosát, B. Csabát. A megfigyelés állítólagos megrende­lője, Czégé Zsuzsa betegségére hivatkozva nem ment el a tes­tület meghallgatására. A megfigyelési ügyet vizsgáló bizottság pénteki ülésén még inkább megerősödött az a gyanú, hogy nem volt igazán alapja Orbán Viktor múlt év augusztusában tett bejelenté­sének, miszerint az előző kormányzat idején törvényte­len és titkos adatgyűjtés folyt volna fideszes politikusok és családtagjaik ellen - értékelte a pénteki ülést lapunknak Ke­leti György, a bizottság szocia­lista alelnöke. Mint megtud­tuk, az MSZP és az SZDSZ a munka lezárását javasolta, ezt azonban az elnök vitára sem bocsátotta. A javarészt zárt ajtók mö­gött folyó meghallgatáson vita folyt a bizottságnak átadott dokumentumok titkosságának feloldásáról, de hogy végül is mire jutottak a képviselők, azt Keleti György nem árulhatta el. Azt azonban tudni lehet, hogy a testület korábbi ülésén támogatta az iratok titkossá­gának feloldását, s ezzel egyetértett Nikolits István ko­rábbi, valamint Kövér László jelenlegi titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is és ettől Orbán Viktor sem zárkózik el. Szintén zárt ajtók mögött hallgatták meg F. Lajos ma­gánnyomozót, és B. Csabát, a Köztársasági őrezred száza­dosát, akik a miniszterelnök által a bizottságnak átadott magnófelvételen szerepelnek. Megemlítik két szocialista po­litikus, Szekeres Imre és Csin­talan Sándor nevét, akik már a nyilvánossá tett ülésen utasí­tották vissza a feltételezést, hogy bármiféle kapcsolatuk lenne a nyomozóval, illetve a századossal. Mint azt egybe­hangzóan kijelentették, az ügyben egyáltalán nem érde­keltek, és nem is érintettek. A magnószalagot eredetisé­gét most szakértővel vizsgál­tatja meg a testület. Horváth Magdolna Hárman a bizottságból - középen Kosztolányi Dezső, elnök fotó: feb/diósi imre Az SZDSZ a harmadik sajtótájékoztatót is megtartotta a Postabank-ügyben Következik az utolsó felvonás? Az úgynevezett „Fidesz-közeli” cégek pénzügyi manőverei­ről szólt az SZDSZ sajtótájékoztató-sorozatának tegnapi, harmadik felvonása is. Ezúttal Eörsi Mátyás mutatott be olyan dokumentumokat, amelyek a szabaddemokraták sze­rint egyértelműen bizonyítják, hogy pártcélokra sok száz­millió forintot vettek ki az adófizetők zsebéből. Eörsi először az 1993-ban be­jegyzett A-Reklám viselt dol­gait tette nagyító alá. Mint mondta, a cég tulajdonosi kö­rének névsora is figyelemre­méltó: Pusztai Zsuzsanna (Si- micska Lajos felesége), Hor­váth Katalin (Gansperger Gyula felesége), Bakos Erika (Kövér Szilárd felesége), Tóthné Farkas Zsuzsa (Tóth Béla Fidesz-kampánymene- dzser felesége) és Mauerer József (Győri Tibor sógora). A képviselő szerint a Posta­bank 190 millió forint hitelt adott az egymilliós alaptőké­vel megalakult A-Reklámnak mindenféle garancia nélkül, majd „hirdetési megbízás” címén 60 milliót azonnal el is engedett a tartozásból. A céget eladták a Simicska vezette Mahimak és a már jól ismert személyek által jegyzett B- Reklámnak. Eközben a bank befektetéssé alakította át a be nem folyt hitelrészt (elenge­dett több mint 86 millió forint kamatot). Az A-Reklám Si- micskától Schlecht Csabához, majd a fantom Josz.ip Tothoz vándorolt. A bank behajthatat­lan követelése: 110 millió. Eörsi egy másik példával azt illusztrálta, hogyan „bújt el” a Fidesz vidéki irodaháló­zatának fejlesztésére felvett 50 milliós állami kölcsön, majd Tóth Béla volt Fidesz-kam- pánymenedzser cégeinek ügy­leteire tért át. Az SZDSZ sze­rint Tóth a Magyar Hitelbank Invest Rt.-t félrevezetve, a bankkal kötött szerződésekből 20-20 százalékos jutalékot sa­ját cégének utalt át, s így 74,5 millió forinttal károsította meg azt. Takács Mariann Jelenlét. A Fidesz képviselő- csoportjában ezentúl - a ház­szabályban szereplő elvonáson kívül - pénzbüntetéssel sújtják az igazolatlanul távolmaradó képviselőket. Isépy Tamás el­mondta: elkészült az etikai sza­bályzat tervezete is, amelynek elfogadásáról jövő heti, kecs­keméti tanácskozásán dönt a frakció. Ingyen vagy díjért. A Ma­gyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy úgynevezett regisztrációs díj megfizetésére kötelezzék a MÁV vonalain utazó 65 év fe­lettieket. Csákabonyi Balázs elnökségi tag a közlekedési tárca vezetőjének előző napi bejelentésére reagált, miszerint az egyébként ingyenes utazásra jogosultaknak a menetjegy öt­tíz százalékát kitevő értékben regisztrációs díjat kellene fizet­niük a vasúton. Stadler-per. A Legfelsőbb Bí­róság előtt folyó másodfokú el­járásban pénteken az ügyész az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolyta­tását indítványozta felderítet- lenség, hiányos tényállás, il­letve téves jogi következtetések miatt. Az ügyész indítványához a 9 évi börtönnel sújtott Stadler József akasztói vállalkozó ügy­védje is csatlakozott. Határo­zathozatal június 21-én várható. Zárlat. Beléptetési tilalmat rendelt el a Franciaországból, Németországból, Hollandiából és Belgiumból származó ba­romfihúsra és húskészítményre, a tojásra és tojástermékekre, a sertéshúsra és húskészítmé­nyekre, a marhahúsra és húské­szítményekre, továbbá tej- és tejtermékre, állati zsiradékokra a FVM illetékes hatósága. Juszt is. A rendőrség pénteken bekérte Juszt Lászlónak, a Kriminális című lap főszerkesz­tőjének útlevelét, tudtuk meg a riportertől. Konzervatív fórum. Tíz közéleti személyiség, közsze­replő megalakította a Nemzeti Konzervatív Fórumot - jelen­tette be pénteken Gémesi György, a szervezőbizottság elnöke. Az új szervezet célja, hogy választ keressen a mai Magyarország szellemi, társa­dalmi, gazdasági életében meg­lévő kihívásokra. MÁV-tervek. Felkészült a vasút a nyári balatoni szezonra. Június 19-től augusztus végéig újabb InterCity-járatot indít, amellyel Balatonszentgyörgyig közlekedhetnek az utasok. Eb­ben az évben is válthatunk névre szóló balatoni napijegyet, első osztályra 1962, másodosz­tályra 1308 forintért. Ezért Lepsénytől Lepsényig körbe­utazhatják a tavat az utasok. Év végi kiállítás. Tegnap nyitották meg a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola végzős diákjainak mestermunkáit bemutató, szokásos, év végi kiállítást. A megnyitón részt vett Pokorni Zoltán oktatási miniszter is. fotó: feb/körmendi imre Kevesebb lesz az előfelvételi Rendelet az új tanév rendjéről Az 1999/2000-es tanévben csak azok a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tarthatnak írásbeli felvételi vizsgát, amelyek­ben a túljelentkezés aránya több mint három és félszeres - jelentette be Környei László, az Oktatási Minisztérium köz­oktatásért felelős helyettes államtitkára. A tanév rendjére vonatkozó rendelet e pontja a felmérések szerint csupán mintegy húsz intézményben ad lehetőséget arra, hogy írásbeli felvételit tartsanak. A jövő tanév, akárcsak az idei, 185 napos lesz, és a pe­dagógusok hat tanítás nélküli munkanappal gazdálkodhat­nak majd. Változás, hogy jö­vőre a húsvét hétfőt követő kedd is szabadnap lesz. A téli szünet december 23- án kezdődik, az új esztendő­ben az első tanítási nap január 3-a lesz. A tavaszi vakáció áp­rilis 17-től 25-ig tart majd. A tanév szeptember 1-jén kez­dődik, az utolsó tanítási nap a nem végzős évfolyamokon 2000. június 16-ára esik. Környei László elmondta: változik a középiskolai jelent­kezés rendje is. A diákok az eddig szokásos három jelent­kezési lap mellett kitöltenek majd egy negyedik lapot is, amelyeken az iskolák sorrend­jét tüntetik fel. Ezt a lapot csak az Országos Értékelési és Vizsgaközpontnak juttatják el a tanulók. Ott, az iskolák által meghatározott felvételi keret ismeretében ajánlják majd az intézményeknek a felvételre javasolt gyermekek sor­rendjét. Jövőre jelentősen szűkíti a tárca az előzetes felvételi eljá­rás lehetőségét. Az úgyneve­zett előfelvételikre - a fenntar­tóval való egyeztetés után - csak a nemzeti, etnikai és ki­sebbségi oktatásban részt vevő, a két tanítási nyelvű, a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, továbbá a fegyve­res erők és a rendvédelmi szervek által fenntartott isko­lákban kerülhet sor.

Next

/
Thumbnails
Contents