Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22-23-24 / 118. szám

8. oldal PÜNKÖSD 1999. május 22., szombat Szentlélek kiáradása, az egyház születése Pünkösdkor a történelmi egyházak (evangélikus, ka­tolikus, református) a Szentháromság harmadik személyének, a Szentlélek kitöltésének és így az egy­ház születésének az ünne­pére készülnek. Ötven nappal Krisztus fel­támadása után a tanítványok, Jézus mennybemeneteli paran­csának megfelelően, együtt voltak Jeruzsálemben várva a Szentlélek kiáradására. Mint­egy százhúsz ember lehetett tanúja és részese annak a cso­dának, amikor „szélrohamhoz hasonló hatalmas zúgás tá­madt és betöltötte a házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent- lélekkel". (Ap Csel 2,2-4) A Szentlélek kitöltése ko­moly gondot is okozott Jeru­zsálemben, mert a Lélektől he­vített tanítványok magatartása korántsem volt szokványos, oly annyira, hogy a kegyes zsi­dók közül néhányan arra gon­doltak, hogy „édes bortól ré- szegedtek meg”. Péter apos­tol pünkösdi beszéde terem­tett rendet a zűrzavaros hely­zetben. Nem részegek ezek - mondta a többi között -, ha­nem Jóéi próféciája teljese­dett be: „Kitöltők Lelkemből és prófétáinak fiaitok és leá­nyaitok... és ifjaitok látomást látnak... A prédikáció végén, mintegy háromezer ember kér­dezte meg Pétertől és a többi apostoltól: „Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?” Péter így válaszolt: „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg vala­mennyien Jézus Krisztus ne­vében, bűneitek bocsánatára és megkapjátok a Szentlélek ajándékát". (Ap Csel 2,15 és kk) Isten Lelkét (ruah-Jahve) az Ótestamentumban a maga tel­jességében nem ismerték, kü­lönösképpen nem úgy, mint a Szentháromság harmadik sze­mélyét. Noha a héber ruah (lé­lek, szél, élet, lélegzet, erő stb.) több, mint 350 esetben fordul elő az Ószövetségben. Nyil­vánvaló, hogy a világegyetem teremtésének részese, hiszen Isten Lelke lebegett a vizek fe­lett a teremtés hajnalán. A te­remtett ember is Isten Lelke ál­tal lett élőlénnyé (1 Móz 2,7). Erről tanúskodik a zsoltáríró is: „Ha kiárasztod lelkedet, új teremtmények keletkeznek és megújítod a földnek felszí­nét. ” (Zsolt 104,30) Ezékiel próféta látomásában a feltá­madt emberek csak Isten Lelke által keltek életre (Ez 37,8-10.) Nyilvánvaló, hogy Isten üd­vösségszerző cselekvésében a Szentlélek (pneuma hagion) ugyanolyan fontos szerepet tölt be az Újszövetségben, mint az Ószövetség „első teremtése­kor”. Jézus által tudjuk, hogy a Szentlélek az Atyának és a Fi­únak a lelke, a Szentháromság harmadik személye. Jézus ke­resztelésekor galamb képében jelenik meg (Mt 3,16). A Lélek könyörög az Atyánál helyet­tünk (Rm 8,26). Isten titkait csak a Lélek ismeri (1 Kor 2,11). Tehát a Szentlélek nem az Atya, nem a Fiú, hanem egy „harmadik", aki velük egy­ségben munkálkodik, akiről az egyházak az egyetemes hitvallások harmadik hitága­zatában vallják meg hitüket. Jövel, Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket bőven Mennyei ajándékoddal, Szívbéli szent buzgóság- gal, Melynek isteni ereje Sok népet egy hitre vive. Légy velünk is, te néped­del, Hogy teljünk meg dicsére­teddel. (Luther Márton) Pünkösdkor Péter apostol és a többi tanítvány a Szentlélek ajándékát ígérik a hallgatóság­nak, ha megtérnek és megke- resztelkednek. Ezen utóbbin manapság már sokan átestek és ez azt jelenti, hogy Jézusért Is­ten gyermekeivé adoptáltat- tunk, fogadtattunk. Ez viszont csak akkor lesz realitás, ha hit­ben feltétel nélküli bizalommal átadjuk életünket Jézusnak. Egyszerűbben; életünk teljes keresztmetszetében követjük Jézus tanítását, amely áthatja testi-lelki és szellemi valónkat, értelmi, érzelmi és akarati sí­kon egyaránt. A fentiek meg­valósulását a Szentlélek mun­kálja bennünk, mert „akiket Isten Lelke vezérel, azok Is­tenfiai” (Rm 8,14). így már az újjászületett életünkben a „Lélek tesz bizonyságot a mi lelkűnkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei va­gyunk” (Rm 8,16). Fontos a pünkösd a ma embere számára is, mert tel­jesítményorientált világunk­ban sikeresek sokan lehetnek, de önzetlen csak a Lélek által vezetett ember lehet, siker­élményt hajszoló mindenki lehet, de áldozatot hozni tudó emberek csak a Szentlélek ál­tal lehetünk. Kaiácska Béla evangélikus egyházmegye esperese Templomaink története Evangélikus gyülekezet - SZÜGY Balassagyarmattól délkeletre fekszik a - csupán személynév­ből módosított (Scyud, Syd, Su- dice) - Szügy nevet viselő hely­ség. Az ősi település 1411-ig a az Orbonás családnak adományo­zott. Később a feleség, Bor­bála, majd Losonczy László a bir­tokos. 1439- től Garai László nyeri adományul, fele időköz­ben a mohorai Vidfieké. Bethlen har­madik táma­dásakor a tel­jesen feldúlt falut lakosai otthagyták 1626-ban, majd a török támadása kö­vetkezett 1683-ban. 1715-ben a község . két részre oszlott, Alsó-Szügyre és Felső-Szügyre. A két helység­ben ekkor egy magyar és 21 szlovák háztartást írtak össze. Öt évvel később már csak Alsó- Szügy négy magyar és 9 szlovák háztartását vették számításba, Felső-Szügy nemesi községként szerepelt. A XVIH. sz. folyamán megyeszékhelyként nyilvántar­tott, több nemesi birtokkal ren­delkező település forgalmi út mellett épült. A vidék legerősebb evangéli­kus gyülekezete 1731-ben még a falu régi katolikus templomá­ban tartotta istentiszteleteit, majd 1774-81-ben megépül az evangélikusok barokk temp­loma, ezt ma is használják. (Egyes iratok már 1691-ben új templomot említenek, egyéb dokumentumok pedig a 18. sz. második felében az új templom kapcsán említik Rajz Pál balas­sagyarmati rézművest.) A templom homlokzati ré­szén hatalmas torony magaso­dik, két oldalán félköríves bejá­rat vezet az előtérbe, innen csi­galépcső a toronyba. A vállkő- vel és zárókővel díszített kapu­zat barokkos, a betétes ajtószár­nyakon tárcsás díszítés látható. A hajóhoz egyenes oromzat kapcsolja a tornyot, melynek alsó szakasza kihasadó, kis ová­lis ablakkal az elején. Felső sza­kasza mindkét oldalán félkör­íves ablakok, órapárkánya felett törtvonalú hegyes sisak. Oldalhomlokzatai falsávok- kal négy szakaszra osztottak. Alul és felül félköríves abla­kokkal, illetve kapuzattal négy szakaszra osztottak. Alul és fe­lül félköríves ablakokkal, illetve kapuzattal rendelkezik. A szen­tély hajlított vonallal kapcsoló­dik a templomhajóhoz. Az épü­let előtt félköríves mellvéd hú­zódik. Belseje szegmentíves dongá­val fedett, szentélye csehsüveg- boltozatos. A négy-négy abla­kon beáramló fényből jut a pil- léres orgonakarzatra is. A Krisz­tus feltámadását ábrázoló főol­tárkép 1833-bólt való, felirata szerint „Jós. Pesky Pinx. Pest.” (A művész neve már több nóg­rádi templomnál is szerepelt. A szerk.) Mocsáry és Borovszky fel­jegyzései alapján kelyhe díszes, alján vésett felirat szerint Bez­zeg Anna és Battik Erzsébet ajándéka, 1713-ból. Harangja ősi, a XVI. sz. elejéről való, „0 rex glóriáé veni cum pace” fel­irattal (Kalácska Béla esperes úr tájékoztatása szerint anno ezt elásták a török elől és 1920-ban egy hatalmas vihar mosta ki a földből.) Szügy látnivalói a Beniczky sírbolt, valamint a Paczolay és Hanzély kúriák. A szügyi evan­gélikus lelkész ma Záborszky Csaba. Szügy katolikus hívei a 99 négyzetméter alapterületű volt iskola-kápolnába járnak szentmisére. 1933 óta áll az épület, 1948-tól önálló lel­készség, 1970-től papiakkal is rendelkezik. Horváth Kálmán, Dorn Antal, Vigyázó Miklós voltak Szügy katolikus papjai. D. F. Az épület előtt mellvéd húzódik Ami még Jézus jelenléténél is jobb nekünk... Az őskeresztények számára a pünkösd volt a legfonto­sabb ünnep. A mai ember szemében a karácsony és a húsvét mellett úgy tűnik el­vész a pünkösd ünnepének jelentősége. Jézus földi jelenlétének eseményei megünnepeltsé- gükben elnyomják a legfon­tosabbat. Tanítjuk és figyel­jük Jézus Krisztus cselekede­teit, figyeljük azt a hatást, amelyet a vele való találko­zás kiváltott az emberekből, hogy meggyógyultak a test és lélek betegségeiből általa, embereket, akik próbáltak mássá lenni, s Jézus közelé­ben átélhették életük rende­ződését, rátaláltak a rég elve­szített harmóniára, megérez­ték közelében az Isten békes­ségét. Ezért éri kétségbeesetten követőit, mikor Jézus távozá­sáról beszél: „Én az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem me­gyek el, a Pártfogó, a Szent­lélek nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm ti­hozzátok. ” (János ev. 16:7.) A Szentlélek ajándéka az a jobb, amelyről Jézus beszél. Szavai ezt sugallják: most ve­letek vagyok, de ennél töb­bet, jobbat készítettem szá­motokra. Most idő és tér egyezése szükséges, hogy együtt legyünk. A Szentlélek által pedig mindenütt jelenvalóan, elér­hetően leszek közöttetek és bennetek. Akkor nem lesz olyan hely és idő, ahol át ne élhetnétek a Velem való tel­jes közösséget. A Szentlélek által élhető meg ugyanaz az Isteni erőtér, ugyanaz az életmegváltoztató hatás, amelyet átéltek a Vele járók, Vele találkozók. Isten Szent­lelke ma is hitet ébresztő, Jé­zus Krisztus voltáról meg­győző, bennünk bizonyságot tevő Lélek. Egetőné Németh Judit református lelkész Középen az Úr asztala a salgótarjáni gyülekezetben Ki, mit érez, hogyan készül e bensőséges piros betűs napokra ? Megerősít a hitben... A pünkösd egy bensőséges, szavak nélküli ünnep. A zöld ág és a piros rózsa színeiben újjáéled a világ, testben-lé- lekben, szépen csendben meg kell hát újulnia az embernek is. Ki, mit érez ilyenkor, ho­gyan készül az örömünnepre. E kérdésekre kerestük a vá­laszt az alábbiakban:- Pünkösdnek nincs jellegze­tes étele, sajátos szokások sem igazán kapcsolódnak hozzá. Nekünk, reformátusoknak a Szentlélek kitöltésének napja, s mint minden nagy és jeles nap, ez is megerősíti a hitünket. Ez­zel az ünneppeL élni kell - vall­ják a diósjenői idősek klubjá­nak tagjai. Géczi Imréné, nógrádme- gyeri nyugdíjas ekként vála­szolt: - Készülünk a temp­lomba, a Szentlélek eljövete­lére. Ezen az ünnepen legin­kább piros színnel díszítünk, ilyen hímzett térítőkét haszná­lunk. Régen a lányok is vidám, színes ruhát vettek fel. Nálunk már nyílik a piros pünkösdi ró­zsa, ezt tesszük a vázákba és a temetőben a sírokra is. Lantos Judit, a salgótarjáni keresztény óvoda vezetője:- Pünkösdölő játékra, táncra tanítottuk a gyerekeket. Min­denki nagyon boldogan részt vett a közös programban, amelynek a végén szentképeket kaptak ajándékba. Egyébként az egyik fiatal kolléganőm va­sárnap bérmálkozik, segítettem őt a lelki felkészülésben. A csa­ládommal együtt töltöm az ün­nepeket, fontos lesz számunkra a szentmisehallgatás, de ha az idő engedi természetesen együtt megyünk a szabadba ki­rándulni. Dr. Kúti István salgótarjáni nyugdíjas: - Számomra az ün­nep egyházi oldala a fontos, ezért mindkét napon szentmi­sén veszünk részt. Bár a család kettéválik, ugyanis a feleségem elutazik a 87 éves édesanyjá­hoz, ápolja, s vele tölti az ünne­peket. Szerettem volna a salgó­tarjáni keresztény értelmiségi szövetség tagjaival Szentkútra tartani, ahol együtt vesznek részt a pünkösdi nagybúcsún, de ez jött össze. Viszont pün­kösdhétfő délután az unokáimé leszek: velük megyek kirán­dulni. Jó idő esetén Salgó vagy Somoskő vára lesz az útirány, ez már amolyan szép hagyo­mány nálunk. Kovács Gyó'zőné, a balassa­gyarmati Szent Imre Keresz­tény Általános Iskola igazgató- helyettese: - iskolánk ünnepei az egyházi ünnepkör köré szer­veződnek. Nyolcadikos diákja­inknak egy hete a város többi iskolásaival együtt bérmálkoz­tak, harmadikosaink, szám sze­rint negyvenöt gyermeknek vi­szont most vasárnap lesz az első áldozás. Iskolánkban he­tente két hittanóra van, azonban a gyermekekkel e jeles napra még külön is foglalkozott Mi- kus Tibor káplán atya a temp­lomban. A gyermekek már gyóntak, felkészültek a vasár­napi misére, amelyen az egész tantestület ott lesz a templom­ban. Kovács F. Gábor, salgótar­jáni középiskolai tanár: -Ta­valy igen szép emlékkel gazda­godtunk, hiszen a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége sal­gótarjáni tagjaival Csíksom- lyón jártunk pünkösdkor. Négy felejthetetlen napot töltöttünk ott. Idén nem tervezünk utazást, mivel a fiam most bérmálkozik, s ezért otthon fogadunk vendé­geket. Balassagyarmati testvér­szervezetünk viszont Szent­kútra tervez zarándoklatot, s ta­lán mi is ellátogatunk a kegy­helyre Pünkösdhétfőn. Csalá­dom számára egyébként az egyik legkedvesebb ünnep, a húsvétot követően, s azért „csak” a második, hiszen a fel­ségem görögkatolikus, s náluk ez az egyházi ünnepek koro­nája. A pünkösd számomra a merítkezés ünnepe: egybeforrt a természet megújulásával, s mint a legtöbb egyházi ünnep erősíti a hitemet és számos mű­vészeti alkotást juttat eszembe. Hogy mást ne említsek, itt van Balassi „áldott pünkösdről” szóló verse. Gyermekkorom­ban nagymamám még mesélt arról, hogyan zajlott a pünkösdi királyválasztás, ma már ez meglehetősen ritka, sajnos. Nagy Imréné, Kozik Re­beka - Rebi néni - Kazáron, máig őrzi emlékeiben a hajdani pünkösdi ünnepnapokat. Mondja, valamikor még kedden sem dolgoztak, sem házon be­lül, sem a földeken. Az imád­ságok, fohászkodások mellett arra is szakítottak időt, hogy a rokoni szálakat erősbítsék. Ilyentájt a másutt élők is haza­látogattak, s nem csak a pün­kösdre gazdagabban terített asztal ízei miatt. Vonzó volt. persze az aranysárga tyúkhús­leves, az elmaradhatatlan töltött káposzta, no meg a túróslepény is, de az asztalfőnél mégis a szeretet volt az uralkodó, no meg az Istenbe vetett hit. Náluk ma is piros betűsek e napok. Készül is rá, mint régen. A tyú­kok már koppasztva várják, hogy fazékba kerüljenek, beda­gasztva a kalács is. Csak a ko­rábbi vígság van oda; a sok kö­zeli rokon örök hiánya halvá­nyítja a pünkösd családi fényét.

Next

/
Thumbnails
Contents