Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-22-23-24 / 118. szám
8. oldal PÜNKÖSD 1999. május 22., szombat Szentlélek kiáradása, az egyház születése Pünkösdkor a történelmi egyházak (evangélikus, katolikus, református) a Szentháromság harmadik személyének, a Szentlélek kitöltésének és így az egyház születésének az ünnepére készülnek. Ötven nappal Krisztus feltámadása után a tanítványok, Jézus mennybemeneteli parancsának megfelelően, együtt voltak Jeruzsálemben várva a Szentlélek kiáradására. Mintegy százhúsz ember lehetett tanúja és részese annak a csodának, amikor „szélrohamhoz hasonló hatalmas zúgás támadt és betöltötte a házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent- lélekkel". (Ap Csel 2,2-4) A Szentlélek kitöltése komoly gondot is okozott Jeruzsálemben, mert a Lélektől hevített tanítványok magatartása korántsem volt szokványos, oly annyira, hogy a kegyes zsidók közül néhányan arra gondoltak, hogy „édes bortól ré- szegedtek meg”. Péter apostol pünkösdi beszéde teremtett rendet a zűrzavaros helyzetben. Nem részegek ezek - mondta a többi között -, hanem Jóéi próféciája teljesedett be: „Kitöltők Lelkemből és prófétáinak fiaitok és leányaitok... és ifjaitok látomást látnak... A prédikáció végén, mintegy háromezer ember kérdezte meg Pétertől és a többi apostoltól: „Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?” Péter így válaszolt: „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára és megkapjátok a Szentlélek ajándékát". (Ap Csel 2,15 és kk) Isten Lelkét (ruah-Jahve) az Ótestamentumban a maga teljességében nem ismerték, különösképpen nem úgy, mint a Szentháromság harmadik személyét. Noha a héber ruah (lélek, szél, élet, lélegzet, erő stb.) több, mint 350 esetben fordul elő az Ószövetségben. Nyilvánvaló, hogy a világegyetem teremtésének részese, hiszen Isten Lelke lebegett a vizek felett a teremtés hajnalán. A teremtett ember is Isten Lelke által lett élőlénnyé (1 Móz 2,7). Erről tanúskodik a zsoltáríró is: „Ha kiárasztod lelkedet, új teremtmények keletkeznek és megújítod a földnek felszínét. ” (Zsolt 104,30) Ezékiel próféta látomásában a feltámadt emberek csak Isten Lelke által keltek életre (Ez 37,8-10.) Nyilvánvaló, hogy Isten üdvösségszerző cselekvésében a Szentlélek (pneuma hagion) ugyanolyan fontos szerepet tölt be az Újszövetségben, mint az Ószövetség „első teremtésekor”. Jézus által tudjuk, hogy a Szentlélek az Atyának és a Fiúnak a lelke, a Szentháromság harmadik személye. Jézus keresztelésekor galamb képében jelenik meg (Mt 3,16). A Lélek könyörög az Atyánál helyettünk (Rm 8,26). Isten titkait csak a Lélek ismeri (1 Kor 2,11). Tehát a Szentlélek nem az Atya, nem a Fiú, hanem egy „harmadik", aki velük egységben munkálkodik, akiről az egyházak az egyetemes hitvallások harmadik hitágazatában vallják meg hitüket. Jövel, Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket bőven Mennyei ajándékoddal, Szívbéli szent buzgóság- gal, Melynek isteni ereje Sok népet egy hitre vive. Légy velünk is, te népeddel, Hogy teljünk meg dicséreteddel. (Luther Márton) Pünkösdkor Péter apostol és a többi tanítvány a Szentlélek ajándékát ígérik a hallgatóságnak, ha megtérnek és megke- resztelkednek. Ezen utóbbin manapság már sokan átestek és ez azt jelenti, hogy Jézusért Isten gyermekeivé adoptáltat- tunk, fogadtattunk. Ez viszont csak akkor lesz realitás, ha hitben feltétel nélküli bizalommal átadjuk életünket Jézusnak. Egyszerűbben; életünk teljes keresztmetszetében követjük Jézus tanítását, amely áthatja testi-lelki és szellemi valónkat, értelmi, érzelmi és akarati síkon egyaránt. A fentiek megvalósulását a Szentlélek munkálja bennünk, mert „akiket Isten Lelke vezérel, azok Istenfiai” (Rm 8,14). így már az újjászületett életünkben a „Lélek tesz bizonyságot a mi lelkűnkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk” (Rm 8,16). Fontos a pünkösd a ma embere számára is, mert teljesítményorientált világunkban sikeresek sokan lehetnek, de önzetlen csak a Lélek által vezetett ember lehet, sikerélményt hajszoló mindenki lehet, de áldozatot hozni tudó emberek csak a Szentlélek által lehetünk. Kaiácska Béla evangélikus egyházmegye esperese Templomaink története Evangélikus gyülekezet - SZÜGY Balassagyarmattól délkeletre fekszik a - csupán személynévből módosított (Scyud, Syd, Su- dice) - Szügy nevet viselő helység. Az ősi település 1411-ig a az Orbonás családnak adományozott. Később a feleség, Borbála, majd Losonczy László a birtokos. 1439- től Garai László nyeri adományul, fele időközben a mohorai Vidfieké. Bethlen harmadik támadásakor a teljesen feldúlt falut lakosai otthagyták 1626-ban, majd a török támadása következett 1683-ban. 1715-ben a község . két részre oszlott, Alsó-Szügyre és Felső-Szügyre. A két helységben ekkor egy magyar és 21 szlovák háztartást írtak össze. Öt évvel később már csak Alsó- Szügy négy magyar és 9 szlovák háztartását vették számításba, Felső-Szügy nemesi községként szerepelt. A XVIH. sz. folyamán megyeszékhelyként nyilvántartott, több nemesi birtokkal rendelkező település forgalmi út mellett épült. A vidék legerősebb evangélikus gyülekezete 1731-ben még a falu régi katolikus templomában tartotta istentiszteleteit, majd 1774-81-ben megépül az evangélikusok barokk temploma, ezt ma is használják. (Egyes iratok már 1691-ben új templomot említenek, egyéb dokumentumok pedig a 18. sz. második felében az új templom kapcsán említik Rajz Pál balassagyarmati rézművest.) A templom homlokzati részén hatalmas torony magasodik, két oldalán félköríves bejárat vezet az előtérbe, innen csigalépcső a toronyba. A vállkő- vel és zárókővel díszített kapuzat barokkos, a betétes ajtószárnyakon tárcsás díszítés látható. A hajóhoz egyenes oromzat kapcsolja a tornyot, melynek alsó szakasza kihasadó, kis ovális ablakkal az elején. Felső szakasza mindkét oldalán félköríves ablakok, órapárkánya felett törtvonalú hegyes sisak. Oldalhomlokzatai falsávok- kal négy szakaszra osztottak. Alul és felül félköríves ablakokkal, illetve kapuzattal négy szakaszra osztottak. Alul és felül félköríves ablakokkal, illetve kapuzattal rendelkezik. A szentély hajlított vonallal kapcsolódik a templomhajóhoz. Az épület előtt félköríves mellvéd húzódik. Belseje szegmentíves dongával fedett, szentélye csehsüveg- boltozatos. A négy-négy ablakon beáramló fényből jut a pil- léres orgonakarzatra is. A Krisztus feltámadását ábrázoló főoltárkép 1833-bólt való, felirata szerint „Jós. Pesky Pinx. Pest.” (A művész neve már több nógrádi templomnál is szerepelt. A szerk.) Mocsáry és Borovszky feljegyzései alapján kelyhe díszes, alján vésett felirat szerint Bezzeg Anna és Battik Erzsébet ajándéka, 1713-ból. Harangja ősi, a XVI. sz. elejéről való, „0 rex glóriáé veni cum pace” felirattal (Kalácska Béla esperes úr tájékoztatása szerint anno ezt elásták a török elől és 1920-ban egy hatalmas vihar mosta ki a földből.) Szügy látnivalói a Beniczky sírbolt, valamint a Paczolay és Hanzély kúriák. A szügyi evangélikus lelkész ma Záborszky Csaba. Szügy katolikus hívei a 99 négyzetméter alapterületű volt iskola-kápolnába járnak szentmisére. 1933 óta áll az épület, 1948-tól önálló lelkészség, 1970-től papiakkal is rendelkezik. Horváth Kálmán, Dorn Antal, Vigyázó Miklós voltak Szügy katolikus papjai. D. F. Az épület előtt mellvéd húzódik Ami még Jézus jelenléténél is jobb nekünk... Az őskeresztények számára a pünkösd volt a legfontosabb ünnep. A mai ember szemében a karácsony és a húsvét mellett úgy tűnik elvész a pünkösd ünnepének jelentősége. Jézus földi jelenlétének eseményei megünnepeltsé- gükben elnyomják a legfontosabbat. Tanítjuk és figyeljük Jézus Krisztus cselekedeteit, figyeljük azt a hatást, amelyet a vele való találkozás kiváltott az emberekből, hogy meggyógyultak a test és lélek betegségeiből általa, embereket, akik próbáltak mássá lenni, s Jézus közelében átélhették életük rendeződését, rátaláltak a rég elveszített harmóniára, megérezték közelében az Isten békességét. Ezért éri kétségbeesetten követőit, mikor Jézus távozásáról beszél: „Én az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Pártfogó, a Szentlélek nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm tihozzátok. ” (János ev. 16:7.) A Szentlélek ajándéka az a jobb, amelyről Jézus beszél. Szavai ezt sugallják: most veletek vagyok, de ennél többet, jobbat készítettem számotokra. Most idő és tér egyezése szükséges, hogy együtt legyünk. A Szentlélek által pedig mindenütt jelenvalóan, elérhetően leszek közöttetek és bennetek. Akkor nem lesz olyan hely és idő, ahol át ne élhetnétek a Velem való teljes közösséget. A Szentlélek által élhető meg ugyanaz az Isteni erőtér, ugyanaz az életmegváltoztató hatás, amelyet átéltek a Vele járók, Vele találkozók. Isten Szentlelke ma is hitet ébresztő, Jézus Krisztus voltáról meggyőző, bennünk bizonyságot tevő Lélek. Egetőné Németh Judit református lelkész Középen az Úr asztala a salgótarjáni gyülekezetben Ki, mit érez, hogyan készül e bensőséges piros betűs napokra ? Megerősít a hitben... A pünkösd egy bensőséges, szavak nélküli ünnep. A zöld ág és a piros rózsa színeiben újjáéled a világ, testben-lé- lekben, szépen csendben meg kell hát újulnia az embernek is. Ki, mit érez ilyenkor, hogyan készül az örömünnepre. E kérdésekre kerestük a választ az alábbiakban:- Pünkösdnek nincs jellegzetes étele, sajátos szokások sem igazán kapcsolódnak hozzá. Nekünk, reformátusoknak a Szentlélek kitöltésének napja, s mint minden nagy és jeles nap, ez is megerősíti a hitünket. Ezzel az ünneppeL élni kell - vallják a diósjenői idősek klubjának tagjai. Géczi Imréné, nógrádme- gyeri nyugdíjas ekként válaszolt: - Készülünk a templomba, a Szentlélek eljövetelére. Ezen az ünnepen leginkább piros színnel díszítünk, ilyen hímzett térítőkét használunk. Régen a lányok is vidám, színes ruhát vettek fel. Nálunk már nyílik a piros pünkösdi rózsa, ezt tesszük a vázákba és a temetőben a sírokra is. Lantos Judit, a salgótarjáni keresztény óvoda vezetője:- Pünkösdölő játékra, táncra tanítottuk a gyerekeket. Mindenki nagyon boldogan részt vett a közös programban, amelynek a végén szentképeket kaptak ajándékba. Egyébként az egyik fiatal kolléganőm vasárnap bérmálkozik, segítettem őt a lelki felkészülésben. A családommal együtt töltöm az ünnepeket, fontos lesz számunkra a szentmisehallgatás, de ha az idő engedi természetesen együtt megyünk a szabadba kirándulni. Dr. Kúti István salgótarjáni nyugdíjas: - Számomra az ünnep egyházi oldala a fontos, ezért mindkét napon szentmisén veszünk részt. Bár a család kettéválik, ugyanis a feleségem elutazik a 87 éves édesanyjához, ápolja, s vele tölti az ünnepeket. Szerettem volna a salgótarjáni keresztény értelmiségi szövetség tagjaival Szentkútra tartani, ahol együtt vesznek részt a pünkösdi nagybúcsún, de ez jött össze. Viszont pünkösdhétfő délután az unokáimé leszek: velük megyek kirándulni. Jó idő esetén Salgó vagy Somoskő vára lesz az útirány, ez már amolyan szép hagyomány nálunk. Kovács Gyó'zőné, a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola igazgató- helyettese: - iskolánk ünnepei az egyházi ünnepkör köré szerveződnek. Nyolcadikos diákjainknak egy hete a város többi iskolásaival együtt bérmálkoztak, harmadikosaink, szám szerint negyvenöt gyermeknek viszont most vasárnap lesz az első áldozás. Iskolánkban hetente két hittanóra van, azonban a gyermekekkel e jeles napra még külön is foglalkozott Mi- kus Tibor káplán atya a templomban. A gyermekek már gyóntak, felkészültek a vasárnapi misére, amelyen az egész tantestület ott lesz a templomban. Kovács F. Gábor, salgótarjáni középiskolai tanár: -Tavaly igen szép emlékkel gazdagodtunk, hiszen a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége salgótarjáni tagjaival Csíksom- lyón jártunk pünkösdkor. Négy felejthetetlen napot töltöttünk ott. Idén nem tervezünk utazást, mivel a fiam most bérmálkozik, s ezért otthon fogadunk vendégeket. Balassagyarmati testvérszervezetünk viszont Szentkútra tervez zarándoklatot, s talán mi is ellátogatunk a kegyhelyre Pünkösdhétfőn. Családom számára egyébként az egyik legkedvesebb ünnep, a húsvétot követően, s azért „csak” a második, hiszen a felségem görögkatolikus, s náluk ez az egyházi ünnepek koronája. A pünkösd számomra a merítkezés ünnepe: egybeforrt a természet megújulásával, s mint a legtöbb egyházi ünnep erősíti a hitemet és számos művészeti alkotást juttat eszembe. Hogy mást ne említsek, itt van Balassi „áldott pünkösdről” szóló verse. Gyermekkoromban nagymamám még mesélt arról, hogyan zajlott a pünkösdi királyválasztás, ma már ez meglehetősen ritka, sajnos. Nagy Imréné, Kozik Rebeka - Rebi néni - Kazáron, máig őrzi emlékeiben a hajdani pünkösdi ünnepnapokat. Mondja, valamikor még kedden sem dolgoztak, sem házon belül, sem a földeken. Az imádságok, fohászkodások mellett arra is szakítottak időt, hogy a rokoni szálakat erősbítsék. Ilyentájt a másutt élők is hazalátogattak, s nem csak a pünkösdre gazdagabban terített asztal ízei miatt. Vonzó volt. persze az aranysárga tyúkhúsleves, az elmaradhatatlan töltött káposzta, no meg a túróslepény is, de az asztalfőnél mégis a szeretet volt az uralkodó, no meg az Istenbe vetett hit. Náluk ma is piros betűsek e napok. Készül is rá, mint régen. A tyúkok már koppasztva várják, hogy fazékba kerüljenek, bedagasztva a kalács is. Csak a korábbi vígság van oda; a sok közeli rokon örök hiánya halványítja a pünkösd családi fényét.
