Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22-23-24 / 118. szám

1999. május 22., szombat PÜNKÖSD 9. oldal Nagybúcsú Szentkúton - Pünkösd szombatján, május 22-én 9 órakor tartják az első szentmisét Szentkúton. A Keresztény Értelmiségi Szövetség 10.30 órakor kezdődő zarán­dokmiséjét dr. Osztie Zoltán celebrálja. A18 órai vigíliái misét vezeti és szentbeszédet mond P. Fekete András (O.F.M), a szentendrei ferences gimnázium igazgatója. A szertartás gyer- tyás körmenettel zárul. A vasárnapi, 10.30-kor kezdődő nagymisét dr. P. Barsi Balázs tartja. Amennyiben a megjelentek száma indokolja, s az időjárás lehetővé teszi, a nagymiséket a képünkön látható szabadtéri lourdes-i barlang oltáránál mutatják be. fotó: rigó tibor Túrmezei Erzsébet: Várjuk Szentlelkedet! Vízhiány... fertőzött vizek Jó az évezredes csodáról énekelni, amikor megitatni a szomjasakat kősziklából forrás fakadt... s mai csodákra várni. Élő Jézus, legyen, ahogy ígérted! Ejtsenek ámulatba minden népet a vizek új csodái! Ha, aki szomjazik hozzád siet, Te ma is adsz neki élő vizet. S ha hisz Tebenned, leikébe árasztod Lelked, és belsejéből élő víz folyamai ömlenek A sivatagban források fakadnak, s amerre az élő víz buzog, árad, oázis támad mindenütt, szerte a Földön. Add Lelkedet, hogy áradjon, ömöljön, élessze fel az elepedteket, halálra váltakat! Áradjon az irgalom szeretet, amerre szerte a világon ezer meg ezer új forrás fakad! Várjuk a vizek új csodáit. Várjuk Szentlelkedet! E napon vette át Mózes az Űrtói Sinai-hegyén a tízparancsolatot Savuot, a Tóraadás ünnepe A zsidó liturgia szerint Szíván hó 6. - a Gergely-naptár szerint ez a nap az idei évben május 21. - egyike a három „zarándok ünnepnek: Savuot, a Tóraadás ünnepe, amelyet pünkösdnek nevezünk. Ezt a napot „Hetek ünnepének” is nevezik, mert húsvét második napjától hét hetet számolunk, az ötvenedik nap pünkösd ünnepe.-Ezen a napon vette át Mó­zes Sinai-hegyén az Úrtól a tíz- parancsolatot - mondja Cselé- nyi György, a Salgótarjáni Izra­elita Hitközség elnöke. - Az ünneplő nép ekkor ment fel Je­ruzsálembe, hogy a szentélyben bemutassa az örökkévalónak a szülőföld termésének zsengéit: az első gyümölcsöket, gabonát, olajbogyót. A szent templomot az Úr tiszteletére friss illatok és színek árasztották el, a nép há­lát adott a napért, esőért, szel­lőért, azért, hogy értelmet adott a munkájuknak, élelem termett az embereknek. A zsidóság tör­ténetének jelentős hányada szomorú eseményekkel páro­sult - az utolsó 50 év még fris­sen él a társadalomban -, de ezen a napon nem gyászolunk semmit, nincsenek szomorú jelképek. Ilyenkor szerte a vilá­gon feldíszítjük templomain­kat, lakásainkat virágokkal, zöld lombokkal, színes papírfi­gurákkal, ilyenkor felszabadul­tak és vidámak vagyunk.- Tartanak-e ilyenkor közös imát?-Természetesen, mint aho­gyan minden ünnepen, a temp­lomban imádkozunk. A közös imának azonban szigorú előírá­sai vannak, legfontosabb, hogy legalább tíz férfi szükséges hozzá (a zsidó vallás szerint 13 éves korban avatják a fiúkat férfivá). A Tóra (fóliás tekercs, amelyen a zsidó törvények rög­zítve vannak egész életre, és fel vannak osztva hónapokra, he­tekre) olvasása után következik a közös ima, majd a halottakról történő megemlékezés. Ez alka­lommal azonban nem a mártí­rokra emlékezünk, hanem azokra, akik az elmúlt eszten­dőkben természetes úton távoz­tak el az élők sorából. Salgótar­jánban ez elmarad: hitközsé­günkben alig van tíz olyan férfi, akit templomba lehet invitálni. Hatvan tagot számlálunk, de kevés az aktív korú: jobbára nagyon öregek, és nagyon fiata­lok vannak. Akadály még az is, hogy nincs helyben rabbi és kántor. H. E. Egyszerűség, nyíltság és az őszinteség diadala „Jöjj Szentlélek Úristen, töltsd el híveid szívét és gyul- laszd föl bennünk szereteted tüzét! Áraszd ránk lelkedet és újjászületünk; s megújítod a Föld színét. ” — hívjuk a Szentiéleket, hogy méltón fo­gadjuk ajándékait, amely elősegíti lelki és szellemi megújulásunkat és felkészü­lésünket a 2000. év eljövete­lére, valamint a magyar mil­lenniumra való felkészülésre. II. János Pál pápa: „A har­madik évezred közeledtével” kezdetű apostoli levelével segíti felkészülésünket. En­nek során az 1998. évet a Szentiéleknek és az ő meg­szentelő jelenlétének, az idei évet az Atya évének nyilvání­totta, melynek feladata az, hogy a hívő ember távlatait tágítsa ki Krisztus mértékére, mely a Mennyei Atya mér­téke. Számuhkra szükséges ebben a folyamatban az, hogy pünkösd csodája magá­val ragadjon bennünket. Pünkösd (görögül: pente- koszté), a zsidóknál a húsvé- tot követő 50. napon aratási ünnep volt. Ugyanakkor megemlékeztek arról, hogy a Sínai-hegyen Isten átadja Mózesnek a törvény kőtáb­láit.. Ilyenkor tömegével vet­tek részt a jeruzsálemi temp­lomban a szertartásokon. Ek­kor történt a csodálatos ese­mény, hogy Jézus által meg­ígért Szentlélek eljött meg­erősíteni és bátorítani az apostolokat. Péter kiállt a tö­meg elé és rendíthetetlenül hirdeti Jézus feltámadását. Mindenki saját nyelvén hal­lotta az apostol szavait. Ezen az ünnepen ismét lehetőség nyílt az Istennel való kiengesz­telődésre, ekkor alakul meg az egyház az egy nyelven hall­ható igehirdetés hatására. Ta­núságtevő közösség lesz, az Úrral való találkozás felé ha­ladva. Állandóan megkapva a Lelket, hogy összegyűjtse hit­ben és szeretetben az embere­ket. Megszenteli és elindítja őket küldetésük teljesítésére, hogy hiteles tanúi legyenek Jé­zusnak, mindig készen a taní­tás befogadására. Hogy érthető legyen ez a tanítás, mindig meg kell újulnia az egyháznak. Amikor XXIII. János pápa megnyitotta a II. vatikáni zsi­natot, valami csodálatos láto­másban megérezte, hogy az Egyház egy új pünkösdöt fog átélni. Azt mondta: „Az egyház ablakait szélesre kell tárni, hogy a dohos falakat, a Szent­lélek friss szele járja át. Ez a szél a kezdetektől jelen volt az egyház életében, de a történe­lem viharai sokszor háttérbe szorították. A Szentlélek min­dig élt az egyház tudatában, mégis mindig meglepetésként hat az ő jelenléte. Ott fúj ahol akar" (Jn. 3,7) Nem lehet ki­számítani mikor és hogyan jön, azért is, mert jövetelekor az ember átéli Isten meglepő sze- retetét. A teremtmény számára mindig meglepetésként hat a Teremtő szeretetének meg­nyilvánulása, mert megérzi méltatlanságát. Jézus világo­san elmondja, miért olyan fon­tos a Szentlélek befogadása: mert „elvezet a teljes igaz­ságra.” (Jn. 16,13) általa „kiá­rad Isten szeretete a szi­vünkbe.” (Róm. 5,5) A mai ember nem akarja odaszentelni életét és idejét Istennek. A nem odaszentelt gondolkodás szo­morú következménye, hogy nem tudja befogadni azt az éle­tet, ami Istentől jön. Zárt ma­rad a természet fölötti előtt. Az ajándék megtagadásának kö­vetkezménye a fokozatos eltá­volodás. De ebben nem szabad belenyugodni. Újra és újra rá kell mutatni, hogy a kínzó problémákból csak a lélek ké­pes kimenteni az embert. Ko­runk a szélsőségek kora. Soha nem volt még ennyire szomjas az ember a Szentlélekre, mint ma, de soha nem volt még a vi­lág felé forduló, mint ma. A megélhetési problémák, a tele­vízió, a családi ellentétek, in­dulatok, mértéktelen szenvedé­lyek, a határtalan önzés, már- már kiszakítja az ember lelkét. Ezt a folyamatot le kell állítani és odafordulni Istenhez. Elen­gedni azt, ami haszontalan és káros, ami árt a lelki életnek és megnyílni Isten jövetelére. Aki elnyerte a lelket, azt a lélek megtanítja a Jézusban való életre. Sőt elvezeti az Atyához, hogy az ő irgalmas jósága alatt éljen. Sok helyen bérmálkozásra készülnek. A Szentlélek azért jött el, hogy véglegesen itt ma­radjon a földön. Ha nem is kí­sérik rendkívüli jelenségek, ma is betölti a keresztény közös­ségek lelkét, különleges aján­dékaival. Legelőször a kereszt- ség szentségében részesültünk a Szentlélek ajándékában, amikor vízből és Szentlélekből újjászülettünk. A bérmálás szentségében ahhoz kapunk segítséget, hogy hitünkben, szeretetünkben felnőtté vál­junk. Az önálló tudatos keresz­tény élethez kapjuk a lélek ajándékait és pünkösdre ké­szülve felélesszük magunkban. A bölcsesség lelke által a célt kutatjuk, hiszen sok élet azért szűnik meg, mert nincs célja. Értelem lelke által Isten terveit ismerjük meg, hogy félelem nélkül reményben, bizalomban éljünk. A tudomány lelke arra segít, hogy meglássuk ember­társunkban a veszélyeztetett embert. Tanács lelkét kapjuk Isten­től, hogy másokat tanítani, ve­zetni, jó tanáccsal ellátni tud­junk. Erősség lelke megóv at­tól, hogy ingadozzunk, bizony­talanok legyünk. Tudatosítja bennünk, hogy nem a vitami­nok, pótszerek eszmék, hanem Isten a mi erőforrásunk. A jámbor ember nem álszent. A jámborság, kegyesség lelke se­gít Istent Teremtőnek, Úrnak elismerni és őt méltó mqdon tisztelni. Az Úr félelmének lelke képesít annak a ténynek tudomásul vételére, hogy az ember Isten nélkül semmire sem képes, aki megsérti ezt, szükségszerűen kudarcot vall. A lélek ajándékaira láthatatlan betűkkel rá van írva: továbba­dandó! Megbérmáltnak lenni, a lélek ajándékával élni jelenti, megkeresztelkedettként hi­tünkben folytonosan újjászü­letni. Mindig meg kell nyitni lelkünket a Szentlélek fogadá­sára. „Akiket Isten lelke rel, azok Isten fiai.” (Róm. 8,14) Jelent visszatérést akkor, ha Krisztustól elfordultunk. Jelent aktívabb életet Isten gyerme­keinek szabadságában. Szaba­don menjünk a helyes úton és határozottan azok mellé áll­junk, akik egy jobb világért fá­radoznak. Jelenti a harc felvé­telét a nehézségekkel, saját restségünkkel, gyávaságunk­kal szemben. Akik a lélek ajándékai sze­rint élnek, hozzájárulnak ah­hoz, hogy megváltozzon az emberiség élete, megtermik a lélek gyümölcseit. „A lélek gyümölcsei viszont: szeretet, öröm békesség, türe­lem, kedvesség, jóság, húség, szelídség (szerénység), önmeg­tartóztatás (tisztaság). Ezek el­len nincs törvény. Akik Krisz­tus Jézushoz tartoznak, ke­resztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánsága­ikkal együtt. Ha a lélek szerint éltek, kövessétek is a Lelket." (Ga 15,22-25.) A lélek ott él az egyház szí­vében, élő hagyomány, min­den nemzedéket hozzákapcsol az Úr Jézushoz. Maga az ele­ven haladás az eljövendő kor felé. Ott virraszt a nagy dönté­sek eredeténél, mely az egyház küldetését előbbre viszi és megakadályozza az egyházat abban, hogy magát öncélnak tekintse és önelégült legyen. A Szentlélek a küldetésében hor­dozza a jövő reménységét és fogékonynak találjon bennün­ket a kegyelem órája. A „tüzes nyelvek” napja, a tömeges megtérés, a lángoló szeretet, az Istenhez fordulás csodája. Pünkösd a szerető szívek egymásra találása, a rideg, szá­mító gondolatok befagyasztása. Pünkösd az egyszerűség, a nyíltság, az őszinteség diadala. Pünkösd a szeretet szélesre tárt kapuja, mely nem ismeri sem a család, a nemek és fajok különbségének korlátáit. Pünkösd által Isten népe egy szívvé, egy lélekké válik, mert megteszi Krisztus akaratát: le­gyenek mindnyájan egy. Zahar Béla nagybátonyi plébános Bérmálkozások Nógrádban Pünkösd ünnepe hagyományo­san a bérmálás ideje. A hét vé­gén és hétfőn több helyen is lesz bérmálkozás Nógrád me­gyében. Május 22-én szombaton dél­után 4 órakor a bámai katolikus templomban Lukács András, tú­rái apátplébános szolgáltatja ki a szentséget. Május 23-án Sal­gótarjánban a főplébániatemp­lomban Zavetz József, püspöki hely nők elé járulnak bérmaszü- leikkel a fiatalok. Szintén ezen a napon: Balassagyarmaton a szaléziek Bosco Szent János templomában kerül sor bérmá- lási szertartásra. Ugyancsak va­sárnap szolgáltatják ki a bérmá­lás szentségét a ceredi temp­lomban, majd május 24-én pünkösd hétfőjén Zabar katoli­kus templomában kerül sor a szentmise keretében hasonló li­turgiára. Mindkét helyen Lu­kács András túrái apátplébános lesz az ünnepi liturgia celeb- ránsa. A protestáns egyházakban a bérmálás szertartásának megfe­lelője a konfirmáció. A liturgia más de a lényeg azonos: a ser­dülő fiatal befogadása a közös­ségbe. Kőfal övezi - A tari római katolikus templom eredetileg román stílusú volt. . .

Next

/
Thumbnails
Contents