Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-14 / 111. szám
1999. május 14., péntek SZÉCSÉNY Megyei Körkép 4 Mm BÁTONYTERENYE 3. oldal Otthon, Dejtáron - A támogatási rendszer sürgős módosításra szorul Fáskamrából új lakásba? - Emelkedő árak (Folytatás az 1. oldalról) között a megyében, romák és magyarok is, akik élni szeretnének ezzel a lehetőséggel. Az eddigi építkezéseken tanulva, most ez a dejtári ház olyan elképzelést valósít meg, ami a három gyerekre járó 2,2 millió forintos szociálpolitikai támogatásra alapozva egy kész házat biztosít a jogosult család számára. - Nem kis dolog, hogy akadt vállalkozó Farkas Mihály személyében, aki több lakás építését felvállalva, némi haszon reményében segít, hogy a rászorultak végre emberhez méltó körülmények között élhessenek. Farkas űr azt magyarázza, hogy ebben a buliban minden fillér ki van centizve. A kétszázezer forintot kell állnia. Ebben benne van a szerződéskötés az OTP-vel, az ingatlan rt. kiszállási díja, a vízbekötési díj, az önkormányzat és a vízművek felé. De állni kell a tervezői díjat, a villanybekötést és a földmérőket, de még a kéményseprő-vállalatnak fizetendő 14 ezer forintot is. A vállalkozó munkadíja 350 ezer forint. Csak válogatott, jó és józan embereket alkalmaz, akikkel ezt a házat is közel két hónap alatt felhúzta. Az 1 millió 420 ezer forint anyagköltség olyan alacsony, hogy itt szó sem lehet pazarlásról. A támogatás fix, ha az árak emelkednek, már bukott az üzlet - mondta a termetes, borostás arcú vállalkozó.- Azért, hogy Nógrádban ne álljon le a beindult szociálisla- kás-építés, nagyon körültekintően, a legolcsóbb beszállítóra építve kellett megszervezni az ehhez tartozó dolgokat, - magyarázza Jónás Gábor. Ezt a dejtári házat a szécsényi építőipari rt. által biztosított újfajta téglával húzták fel. A szécsényi téglagyárral kötöttek beszállítói szerződést és legalább száz házat szeretnének megépíteni a térségben. A vállalkozói szerződés az OTP jóváhagyásával készült. Ebben az építtető az általa vállalt önrész mellett megbízza a vállalkozót, hogy a szociális állami kedvezményből az elfogadott terv szerinti 64 négyzetméteres családi házat vitelezze ki. A szerződés tartalmazza az építtető, a szervező, a vállalkozó és a beszállító kötelezettségeit. A pénzügyi feltételek úgy szólnak, hogy a vállalkozó két rész-, és egy végszámláját az OTP Ingatlan Rt. által ellenőrzött készültségi ütem arányában átutalással fizeti az OTP. A vállalkozó egy év garanciát biztosít az épületre. Ez így szépen hangzik és a dejtári ház is jól mutat. Ráadásul új építőcég, az Árkádia Kft. is beszállt az üzletbe, annak reményében, hogy száz ház építésénél megérheti nekik a munka felvállalása. Posnyák Árpád, a kft. ügyvezetője azt panaszolja, hogy nem időtálló az állami támogatás nagysága. A cég főkönyvelője szerint - bár megkötötték a szerződést, de abban nincs semmi tartalék, s nem elég ösztönző. Ezt az üzletet a folyamatos működés elve alapján találták elfogadhatónak, mert biztosnak tűnő munkát és bevételt ad.- Ezen nyereségtartalom nincs, csak mozog a pénz - magyarázza Meszlényi Gábor, a szécsényi téglagyár ügyvezető igazgatója, aki 120 lakás beszállítójaként kötött szerződést a OCKÖ megyei szervezetével.- Mi is nyitottak voltunk erre a dologra, sőt a kivitelezést is vállaltuk volna, az anyag biztosítása mellett, de csak így beszállítóként sikerült az üzletbe beszállnunk - mondja a fiatal téglagyári igazgató. Önköltséges áron biztosítanak építőanyagokat és ha a tervek szerint haladnak a házak építői, ez a téglagyárnak közel 70 milliós forgalmat jelenthet. Ez a pénzforgás miatt is jó, de a téglagyárban dolgozó 50 embernek is stabil munkát jelent, ami szintén jó dolog. Sokan kétségeiket fejezik ki, hogy a szociális állami támogatású kedvezményből új ház épülhessen. Bielikék dejtári házát referenciamunkának is szánták az építők, akár a csodájára is lehet járni. A Balassagyarmaton és őrhalomban felépült 2-2 szociális lakás mellé most már beköltözhető állapotban váija az öttagú Bielik családot is dejtári házuk. Nagylócon öt lakás alapozását kezdték meg. Itt a telkekhez már megvan a víz, villany, csatornázás. Jónás Gáborék járják a megyét, hogy az önkormányzatokat megnyetjék az ügynek, ami a rászoruló nagycsaládosok számára végre saját -rt- otthont biztosít. Az OCKÖ megyei irodáját, ami Balassagyarmaton működik, naponta több roma család keresi meg, hogy lakásgondjaira megoldást találhasson. A Csitáron élő Oláh Ottó három gyerekével szüleihez közel, Marcalban szeretne új házat építeni. Neki és társaiknak még csak álom e lehetőség. Sokan szorgalmazzák, hogy a többgyermekesek lakáshoz jutását új, gyakorlatiasabb jogszabályok meghozatalával kell elősegíteni. Miért nem vásárolhatnak például üres lakást, ha már jár a támogatás? Falun és városon számos lakatlan portát kínálnak eladásra. A szociális állami támogatás kedvezménye pedig legyen olyan, hogy abból ne pénzügyi művészkedésekkel kelljen új házat építeni, mert a jelenlegi lehetőség erről szól! Szabó Endre Ha felépül végül a házunk ... Jó is lesz az! Önkormányzati ülés Balassagyarmaton Óvodák nevelési programja (Folytatás az 1. oldalról) bekerült az óvodák nevelési programjába a „Palóc néphagyományok őrzése” témakör. Kiemelt figyelmet fordítanak az etnikai kisebbség gyermekeinek nevelésére és vállalják az óvodai közösségbe ffelvehető fogyatékos gyermekek nevelését is. Tájékoztatót készített a testületnek a városüzemeltetési kft. ügyvezető igazgatója, Farkasné Bereczk Edit. A cég 50 dolgozóval igyekszik ellátni széles körű feladatait. A művelés alá bevont 25 hektár zöldterület munkáit modem gépek beszerzésével oldották meg. A tiszta, virágos, gondozott város a céljuk, azonban a város által a parkfenntartáshoz rendelt pénzeszközök a legminimálisabb ellátásra sem nyújtanak fedezetet és mélyen az országos átlag alatt vannak. Elhanyagoltak a játszóterek, amelyekre évtizedek óta nem jutott pénz. A távfűtés ára Balassagyarmaton az országos átlag alatt van. A törvény értelmében 5 éven belül meg kell oldani az egyes lépcsőházak által felhasznált hőmennyiségek mérhetővé tételét. Phare-támogatásra pályáznak a főiskolával Vámügynökség és logisztika Logisztikai és oktatócentrummá fejlesztik a salgótarjáni ipari park szomszédságában lévő vámudvart. A nyolc éve működő, a régió export-import tevékenységét lebonyolító létesítmény egyúttal az universitas jegyében átalakuló Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének egyik gyakorlati képzési bázisa is lesz. Húszmillió forint költséggel kezdett vámudvar kialakításába 1991-ben a Hung-Hercu- les-Transz Kft. Salgótarján zagyvapálfalvai városrészében, a mai ipari park terület tőszomszédságában. A társaság ügyvezetője, Válóczy Tibor elmondta, hogy a terület vételárán túl eddig további 12,5 millió forintot költöttek vámudvaruk vámügynökséggé alakítására, a vámosok munkájának biztosításához komplett számítógépparkot építettek ki. A 7000 négyzetméter alapterületű, ezer négyzetméternyi csarnokot is tartalmazó létesítményben a térség üzemeibe érkező árukat vámkezelik, a helyi exportárukat is innen indítják el, de a távolabbi megyékből is fogadnak árukat. A célállomás többnyire a szomszédos Szlovákia mellett Németország, de a tapasztalatuk szerint az utóbbi időben élénkült a kis-, és közepes vállalkozások külkereskedelme is az európai és az ázsiai országokba. A vámudvart, illetve a vám- ügynökséget működtető társaság most Phare-támogatással vasúti csatlakozás feltételének megteremtésén dolgozik, ugyanis szeretnék elérni, hogy az export-import tevékenység mellett az ipari parkot kiszolgáló jelentős logisztikai bázist alakítsanak ki. Ezzel párhuzamosan a gazdasági főiskolává alakuló Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetével együttműködve képzési centrummá is fejlesztik a vám- ügynökséget. A több tízmillió forintos beruházást jelentő terv- megvalósítása oktatótermek, s egyéb más feltételek megteremtését is jelenti. A beruházások eredményeként a külkereskedelmi, illetve a vámosképzés gyakorlati lehetősége is biztosított lesz Salgótarjánban. Nem támogatták a munkaügyi tanács döntését Szlovákiai munkások (Folytatás az 1. oldalról) profillal Szügyben a német tulajdonú BLM-Hungary Kft. néhány hónappal ezelőtt új gyárat avatott, ahová a képzett varrónők jelentős része átment. A cég mindhárom üzemében területfejlesztési támogatási keretből fejlesztettek az utóbbi években, a támogatás fejében azonban kötelezettséget kellett vállalniuk a munkaerő megtartására. A Salkon 532 főt foglalkoztat, amelyből jelenleg 35 a külföldi munkavállaló, keretet azonban 45 főre kértek. Elsősorban Balassagyarmaton adnak munkát a Szlovákiából csoportosan ingázóknak, Salgótarjánba alig egytucatnyian jönnek át. Az itt dolgozó varrónők átlagban 35-40 évesek, a munkanélküli, ám képzett varrónők azonban 50-60 évesek, akiket már nem szívesen alkalmaznak - tudtuk meg Hajas Andrástól, a Salkon vezérigazgatójától, miközben a cégük szempontjából kulcs- fontosságú engedélyre várt. A munkaügyi tanács döntését Deák Pál, a testület soros elnöke ismertette. Mint mondta, hossza vita előzte meg a Salkonnak kedvező, 2-1-es eredményt. A szlovák vendégmunkások foglalkoztatását támogatta az önkormányzati és a munkaadói oldal. Plantek Lászlóné a munkavállalói képviselet nevében azonban kifogásolta, hogy az alacsony bérekkel (átlag bruttó 37 ezer forint, amely egy-két túlórát is tartalmaz) és azzal, hogy a Salkon által foglalkoztatottak 44 százaléka szakképzetlen, rontják a helyi szakmunkásréteg munkaerő-piaci esélyeit. Ok nem támogatták a cég kérelmét. A testület a döntést követően a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ (NMMK) által készített, a pályakezdő munkanélküliek, és a tartós munkanélküliek problémáját kezelő programját vitatta meg. Tamási Ildikó, az NMMK igazgatója ennek eredményességéhez nagyobb önkormányzati szerepvállalást tart szükségesnek, ugyanis az önkormányzatoknál jelennek meg a foglalkoztatási gondok. Tőzsér Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke arról kért információkat, hogy a cégek milyen szakképzettségi igényeket támasztanak. Felül kéne vizsgálni a szakképzés jelenlegi helyzetét, például a megye három városában érde- mes-e évente összesen 60 fodrászt képezni. A válasz szerint a munkaügyi központ is csak az állástalanok szakmai összetételéből tud következtetéseket levonni. Kiaknázatlanok az ön- kormányzatok, a civil szervezetek és a munkaügyi központok közti együttműködési lehetőségek is. A legnagyobb gond persze az, hogy pang a gazdaság. Tarnóczi László Hírek Palóc fafaragások Balassagyarmat - A múzeumi világnap alkalmából május 18- án, kedden 15 órakor ,Á palóc fafaragás örökösei” címmel nyílik kiállítás a Palóc Múzeumban. Az évtizedek óta eredményesen működő, megyei alkotókat összefogó fafaragóstúdió tagjainak munkáiból összeállított bemutatót Med- vácz Lajos, a városi önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nyitja meg. Ezen a napon a múzeum és a szabadtéri gyűjtemény kiállításai ingyen tekinthetők meg. Virágosítás Ludányhalászi - Pár száz árvácskával szépül a község, a közmunkások tegnap kezdték meg a növények ültetését a közterületeken. A virágtöveket Csonka János és felesége ajánlotta fel. Téma: a vulkánok Balassagyarmat - Az „Ezredvégi beszélgetések” című sorozatban május 17-én, hétfőn 17 órától Juhász Árpád geológus tart előadást a Madách Imre Városi Könyvtárban. Előadásának címe: A Föld vulkáni tevékenysége. Gazdakereső Salgótarján - Négy hónapos kölyökkutyának gazdát keres az Állatotthon Alapítvány. Aki örökbe fogadná, hívja a 32/31L- 840-es telefonszámot. Megkezdődött a Bolyai-napok eseménysorozata Salgótarjánban Krisztusi korban a gimnázium Az igazgatónő beszéde Harmincadik alkalommal rendezik meg a harminchárom éves salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban a Bolyai-napok eseménysorozatát. Az ünnepélyes megnyitóra tegnap délután került sor. A 10/a osztályos tanulók rendkívül színvonalas nyitóműsora után Székyné Sztrémi Melinda, az intézmény igazgatója vetett számot a „krisztusi múlt” okán az iskola múltjával. Mit jelent ma Salgótarjánban bolyaisnak lenni? - tette fel súlyos kérdései egyikét. A válasz a 33 év történésein keresztül egyértelmű, hiszen kevés oktatási intézmény ért el oly’ szép sikereket megyénkben, mint éppen ez. A kétkedőknek azonban ő is megfogalmazta: érdemes. szükség van a Bolyai-féle értékrendre, ezt azonban csak a közösség együtt, közös összefogással képes bizonyítani. Az ünnepség ezután a Bo- lyai-fal megkoszorúzásával folytatódott, majd Czinke Ferenc grafikusművész megnyitotta két egykori növendékének, a ma művész-tanárként az iskolában tanító Gedeon Hajnalkának és G. Lóránt Lujzának a retrospektív kiállítását. Az oktatás magas színvonalának a nyertese egyértelműen a diákság, hiszen tegnap is 26 olyan tanulót tüntettek ki, akik országos tanulmányi és sportversenyeken az 1—10. között végeztek. Emellett 22 olyan növendéket is szólítottak, akik „csak” az első húszba „fértek be”. Idén Bagyinszki Boglárka biológiakémia szakos tanárnőt érte a megtiszteltetés, hogy a legjobb nevelőnek járó elismerést átvegye. A búcsúzó diákok közül a gimnáziumi alapítvány kuratóriumának emlékplakettjét vehette át Sramkó Gábor és Széky Virág. A tantestület Csincsik Andrea és Hegyi Andrea tanulmányi eredményét ismerte el. A Bolyais Öregdiákok Egyesületének (BÖDE) idén két díjazottja volt: Szászi Erzsébet és Jakab Gabriella. Az igazgatónő bejelentette, hogy idén érettségizett a 6 évfolyamos gimnázium keretében végzett első osztály. A Bolyai-napok ma a hagyományos tudományos ülésszakkal folytatódik, szombaton pedig ballagási ünnepség keretében búcsúznak el iskolájuktól a végzős diákok. (németh) FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Különleges előadás a nyitónapon
