Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-14 / 111. szám
4. oldal Gazdaság 1999. május 14., péntek A MOSZ szerint az alacsony felvásárlási árak miatt mérséklődik az infláció Visszaesett az agrárexport Az agrárgazdaság mélyülő válsága, a mezőgazdasági termelés tíz százalékot is meghaladó csökkenése veszélyezteti a nemzet- gazdaság egészének növekedési esélyeit, tovagyűrűző hatásai pedig a GDP 0,5-1 százalékos csökkenését eredményezheti - hangsúlyozta csütörtökön Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Tejtermelői gondok. Annak érdekében, hogy a tej- ágazat jövedelmezőségének csökkenése megálljon, a tejtermelők mintegy 90 millió literrel szándékoznak csökkenteni termelésüket - ezt Kiss Pál István, a Nutricia Hungary vezérigazgatója mondta csütörtökön Budapesten egy, a tejágazat helyzetét taglaló háttérbeszélgetésen. Munkacsoport. A koszovói válság idegenforgalmi hatásainak értékelésére munkacsoportot alakítottak a Gazdasági Minisztériumban - jelentette be Kraft Péter helyettes államtitkár csütörtökön. A munkacsoport kiadványt készít, amelyben a magyarországi idegenforgalmi lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Hitelminősítők. Az elkövetkezendő években a hazai befektetők egyre inkább figyelnek majd a magyar tőke- és pénzpiac eseményeit is értékelő hitelminősítő cégek tevékenységére - mondta csütörtökön egy szakmai konferencián előadásában Szálkái István, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnöke. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,25 Japán jen (100) 193,35 Svájci frank 156,33 USA-dollár 234,81 Euró 250,21 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) elnöke a továbbiakban elmondta: az első negyedéves fizetési mérleg adatai a vártnál rosszabbul alakultak. Az előző év azonos időszakához képest 20 százalékkal csökkent az agrárexport, ami a 30 milliárdos külkereskedelmi mérleghiánynak több mint a felét teszi ki. Nagy Tamás szerint az inflációnak a makrogazdaság szempontjából kedvező alakulása számos esetben abból ered, hogy a gazdaság egészségteleA budapesti miniszteri találkozó a WTO 14 tagállama által tavaly tavasszal megalapított, a „Forduló Barátai” nevű csoport kezdeményezésére jött létre - tájékoztatta lapunkat Balás Péter. A csoportban részt vevő közepes és kisebb, fejlett, illetve fejlődő országok közös célja, hogy az 1999 végén tartandó harmadik WTO Miniszteri Értekezlet döntést hozzon egy új, átfogó, többoldalú kereskedelmi tárgyalássorozat megindításáról. A csoport céljának nül működik. Pillanatnyilag az antiinflációs politika sikerét nagymértékben a mezőgazda- sági felvásárlási árak alacsony szintje, a tovább nyíló agrárolló produkálja. Ellenkező esetben tíz százalék felett lenne az inflációs ráta, és a fogyasztási árindex hónapról hónapra 11-15 százalék között mozogna. Az ágazatban kialakult kedvezőtlen viszonyok jobbra fordítása tehát óhatatlanul közvetlen hatással lehet az árindex alakulására is. A földművelésügyi tárca kielérését összehangolt fellépéssel kívánja előmozdítani, elsősorban a genfi WTO-képvisele- tek közötti együttműködés alapján. Ä csoport az elmúlt év végén Hongkongban már tartott egy informális miniszteri értekezletet, amelyen a résztvevők megállapodtak, hogy a többoldalú kereskedelmi rendszer megerősítése és a világkereskedelem nyitottságának megőrzése érdekében a csoportnak aktív párbeszédre kell törekednie a többi WTO-taggal. A hangsúlyt merülőben lévő kereteiről szólva az érdekképviselet vezetője elmondta: a források hatékonyabb felhasználásával eny- híthetőek lennének a feszültségek. Az állami felvásárlásnál például sokkal olcsóbb és hatékonyabb volna, ha a felesleges árukészletek piacrajutásának elősegítése érdekében részleges veszteségtérítést adnának a termelőnek, vagy az exportőrnek. Ennek ellenére a minisztérium a „vízidisznók” esetében is az állami felvásárlást erőltette. A MOSZ szerint újra kellene gondolni az agrártámogatási rendszert és a (még) rendelkezésre álló forrásokat a termelés zuhanásának megállítására kellene fordítani. Újvári Gizella pedig a tárgyalások jelentősebb szereplőivel kialakítandó, elsősorban politikai szintű konzultációkra kell áthelyezni. Ennek a csoportnak a felkérésére Magyarország vállalta az újabb informális miniszteri értekezlet megrendezését, amelyre május 27-én és 28-án kerül sor. A találkozón az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Japán, továbbá néhány meghatározó jelentőségű fejlődő WTO-tag (Brazília, India) is képviselteti magát. Balás Péter ugyanakkor hangsúlyozta, a WTO-n belüli nézetkülönbségek miatt nem valószínű, hogy az informális találkozón egyeztetett álláspont alakulhat ki. (sts) A Kereskedelmi Világszervezet Budapesten tartja miniszteri értekezletét A közös álláspontra még várni kell A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) több mint 40 tagországa képviselteti magát azon az informális miniszteri értekezleten, amelyet május végén rendeznek Budapesten. A találkozó célja egy új WTO-tárgyalássorozat előkészítése - jelentette be Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Csökken a munkanélküliség Északon továbbra is nehéz a helyzet A munkaerő-piaci folyamatok tavaly kedvezőbben alakultak, mint az előző évben. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ nyilvántartása 1998 decemberében 404 094 munkanélkülit, a tavalyinál 12,9 százalékkal kevesebbet jegyzett ország állástalanjainak több mint a fele. A megyéket nézve, Vas és Győr-Moson-Sopron megye 7000-8600 állástalant tart nyilván, viszont Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 54 500, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 37 500, MUNKANÉLKÜLISÉGI KATA 1998 DECEMBERÉBEN (%) 0-6.0 V" Az adatok szerint minden térségben csökkent az állástalanok száma. Legnagyobb mértékben, 20 százalékkal Közép-Magyarországon, legkevésbé, 6 . százalékkal Észak-Magyarországon. Ez utóbbi régió - ide sorolható az Észak-Alföld és a Dél-Alföld is - a csökkenés ellenére nehéz helyzetben van: Észak-Magyarországon 232 300 munkanélkülit regisztráltak, vagyis itt él az Hajdú-Bihar megyében pedig 31 600 munkanélküli él. A munkanélküliség szintje országosan egy év alatt 10,4 százalékról 9,1 százalékra csökkent. A regisztrált munkanélküliek legnagyobb csoportját, 39,1 százalékát a jövedelem- pótló támogatásra jogosultak adták. Számuk 158 000 volt. Munkanélküli ellátásban az állástalanok 35 százaléka, 141 600 fő részesült. K. T. Rt.-ként is változatlan célokkal Kétmegyés régiófejlesztés Eredménytartalékát bevonva 827 millió forintos saját tőkével részvénytársasággá alakult a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft., amely elé a tulajdonosok a tavalyi eredményes üzleti évükhöz képest is magasabb elvárásokat állítottak. A KRF Rt. jogelődjét, a KRF Kft.-t térségünk gazdasági életének élénkítésére, a vállalkozói szféra és az önkormányzatok hatékonyabb üzleti szerepvállalására hozták létre. Többségi tulajdonosa, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. mindig is ügyelt arra, hogy részesedése ne haladja meg a 75 %-ot, ezzel ugyanis kizárólagos döntési jogot szerzett volna a társaságban. A KRF néhány éves történetét több ön- kormányzati ingatlan sikeres értékesítése, az egri ipari park és számos olyan nógrádi vállalkozás igazolja vissza, amelyek forrásszervező munkájuk révén tőkeerős céggé fejlődtek. A KRF fejlődésében várható volt az rt.- vé alakulás, amelyet már februárban bejegyezett a cégbíróság is, ám záradékolták, hogy a bejegyzés csak az előző évi mérleg elfogadása után lesz érvényes. A napokban ez is megtörtént: a közgyűlésen a tulajdonosok megállapították, hogy tavaly jelentős árbevétel-növekedést értek el, amely a társaság forrásszervező tevékenységének, a megindult tőkekihelyezéseknek, az általuk bonyolított faktoring-, és lízingügyieteknek, valamint annak köszönhető, hogy Nóg- rád és Heves megyében vállalkozói alapon tudtak részt venni a területfejlesztési munkában. A közgyűlés új, hattagú felügyelőbizottságot nevezett ki, s ugyancsak új, s szintén hattagú igazgatóság felállításáról döntött, Mihályné Balázs Melindát, a KRF Kft. ügyvezetőjét pedig megerősítette beosztásában, pontosabban a KRF Rt. vezérigazgatójává nevezték ki. A részvénytársaságban közel 75 % tulajdonjoga van az MFB-nek, a részvények 22,4 %-ával Salgótarján önkormányzata rendelkezik, a maradék három % tíz Heves, illetve Nógrád megyei önkormányzat és a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács tulajdona. Mihályné Balázs Melinda elmondta, hogy az rt. első üzleti évében a kft.-hez képest (tavaly 78 millió Ft-os árbevételt és 28 millió Ft adózás előtti eredményt értek el) növekedést várnak. Terveik szerint idén tovább erősítik pénzügyi tevékenységüket, amelyre leányvállalatot alapítanak. Az apportként bevitt önkormányzati ingatlanok hasznosítása is lendületet kaphat, tekintve, hogy reményük van támogatást nyerni azon a Phare- pályázaton, amelynek segítségével nemzetközi kereskedelmi és innovációs centrummá alakíthatják a KRF salgótarjáni, városközponti, 800 négyzetméter alapterületű, kihasználatlan ingatlanát. Ennek tervei már 2 éve elkészültek, de pénzügyi fedezet híján eddig még nem kezdhettek a megvalósításba. Most az is segítséget jelent, hogy mind a gazdasági kamarák, mind a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács, mind annak munka- szervezete, a területfejlesztési ügynökség is anyagilag betársulnak a régió gazdasági esélyeit növelő innovációs centrum létrehozásába. T. L. Az OTSZ egyre nagyobb szerepet vállal a hazai agrárfinanszírozásban Hitel a kistermelőknek A takarékszövetkezetek tavaly 18,5 milliárd forint hitelt nyújtottak az agrárgazdaságnak. Középtávon 20-25 milliárdra szeretnék növelni az agrárhitelek összegét. Ügyfeleik főként mezőgazdasági kistermelők és családi vállalkozások, és ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnök-ügyvezetője lapunknak elmondta: az elmúlt évben tovább nőtt a takarék- szövetkezetek részvétele az ag- rárium finanszírozásában: 11 milliárd forintnyi, 1997-hez képest 33 százalékkal több hitelt folyósítottak az ágazatnak. Az igazgató elégedett a takarékszövetkezetek 1999 első negyedévének mérlegével, jóllehet a tavalyi év hasonló időszakához képest 30 százalékkal csökkent az agrárhitel-kérelmek száma. Az első negyedévben jelentkező közel egymilli- árd forintos visszaesést a többi között a késve megjelent agrár- támogatási rendelet, az exportAz MSZOSZ elnöksége szerint az általuk szorgalmazott minimálbér-emelés révén érhető csak el, hogy 9 százalékos inflációval kalkulálva 1,5-2 százalékkal javuljon a legkisebb keresetűek vásárlóereje. E nélkül a minimálbérek reálértéke még 9 százalékos infláció mellett is 5 százalékkal csökkenne az idén, amit a szakszervezet elfogadhatatlannak tart. csökkenés és a szövetkezetek körül kialakult bizonytalanság számlájára írják a pénzügyi szakemberek. De e kedvezőtlen jelenségek ellenére is mintegy fél százalékkal emelkedett az OTSZ részaránya az országos agrárfinanszírozáson belül. Az első három hónapban 110 takarékszövetkezetnél közel 2 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a gazdálkodók kamattámogatásos agrárhitelre. A Takarékbanknál további 258 millió forintra nyújtottak be kérelmet. Márciusban jelentősen növekedett ez a forgalom: a takarékszövetkezetek ebben a hónapban 1254 millió, a Takarékbank pedig 184 millió forint összegű kölcsönt nyújtott. Az alelnök rámutatott: 2002- ig, illetőleg az Európai Uniós csatlakozásig a magyar átlagkeresetnek el kellene érnie a közösségi szint 50 százalékát, de ennek teljesítéséhez 2002-ig évente 15-17 százalékkal kellene javítani a hazai keresetek reálértékét, ez pedig teljesen irreális. Amennyiben évente 9 százalék lenne a javulás, akkor a Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség az agrárágazatnak nyújtott hitelek arányát középtávon 18 és fél százalékról 20-25 százalékra szeretné növelni. Szőke András szerint ennek egyik feltétele, hogy a családi gazdaságok számára nyújtható kölcsönök összege a korábbihoz képest jelentősen növekedjen. A jövőben részt kívánnak venni az agrárgazdaságban meglévő minden államilag támogatott hitelkonstrukcióban, az FVM által kezdeményezett intervenciós felvásárlások finanszírozásában is. Hosszabb távon egyre nagyobb mértékben szeretnének bekapcsolódni a vidékfejlesztésbe, illetve a vállalkozásokat élénkítő, a munkahelyek megőrzését és bővítését elősegítő beruházásokba is - hangoztatta az OTSZ elnök-ügyvezetője. U. G. csatlakozásig a közösségi átlagbérek egyharmadát érhetné el Magyarország, 5 százalékos reálbérpozíció-javulással pedig annak 20 százalékát. Mindezt figyelembe véve az elnökség reálisabbnak tartja azt a célkitűzést, hogy a reálkeresetek éves javulási üteme közelítse meg az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés mértékét. A többi öt szakszervezeti konföderáció után az MSZOSZ is elfogadta az Országos Munkaügyi Tanács előzetes alapszabályát, vagyis részt kíván venni a testület munkájában. Ingatlanexpo A hazai ingatlanpiac fellendülését is várják az I. Ingatlanexpo ’99 Nemzetközi Ingatlanforgalmazási-, Befektetési- és Építészeti Kiállítástól a rendezők, jelentette be Cserkúti György, a rendezvényt szervező vállalkozás ügyvezető igazgatója. A fórumra, amelyet Budapesten, a SOTE elméleti tömbjében rendeznek meg május 14-től 16-ig, több mint hatvan befektető, beruházó és ingatlanforgalmazó cég, valamint pénzintézet jelezte előre részvételi szándékát. A kiállítást számos előadás és konferencia kíséri, amelyen az ingatlan- piac hazai, kormányzati elképzeléseiről tart előadást Balsay István, a Miniszter- elnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára. Az ön- kormányzatok vagyongazdálkodásáról dr. Szegvári Péter, a hivatal államtitkárhelyettese számol be. Áz érdeklődők szombaton, illetve vasárnap igénybe vehetik a 110 ingatlanforgalmazó vállalat kínálatát tartalmazó Ingatlanbörze számítógépes adatbázisát is. (s) Energetikai fórum A kormány szándéka szerint a Magyar Villamos Művek Rt. nemzeti jellegét a jövőben is meg kell őrizni, ezért a társaságot egy holdingba tömörítenék, amelyben már nem lenne benne a teherelosztó. így az energia- termelés állami kézben tartása mellett az elosztás - a telefon- hálózatokhoz hasonlóan körzetenként, területenként - magá- nosíthatóvá válna. Emelni kellene a minimálbért Az MSZOSZ szükségesnek tartja, hogy július 1-jétől 25 500 forintra emeljék a jelenlegi 22 500 forintos minimálbért, és ennek vitája mielőbb megkezdődjön az Országos Munkaügyi Tanácsban - ismertette a szakszervezeti szövetség véleményét Wittich Tamás alelnök szerdán, Budapesten.
