Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-20 / 91. szám
4. oldal Gazdaság 1999. április 20., kedd Az agrárgazdaság nem kér átmeneti időszakot az EU-csatlakozás után A vártnál kisebb lesz a támogatás Várhatóan június elején fejeződnek be Magyarország és az Európai Unió feltáró megbeszélései az agráriummal kapcsolatban, a tényleges érdemi ügyekben döntést hozó tárgyalási fordulóra előreláthatólag a jövő év elején kerül sor. Vajda László, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékes főosztályának vezetője egy tegnapi konferencia szünetében elmondta: hazánk mezőgazdasága nem szándékozik átmeneti időszakot kérni az integrációs folyamat segítésére. Az ország a belépés első napjától vállalja az összes kötelezettséget, és valamennyi, az EU által biztosítottjoggal élni is kíván. A főosztályvezető vitára számít az EU-val az agrártámogatások nagyságáról, beleértve a kompenzációs kifizetéseket és a termelési kvótákat is. Ezek azért fontosak Magyarország számára, mert az agrár- gazdaság további lehetőségeit határozzák majd meg az uniós tagság elnyerését követően. A csatlakozni kívánó tíz ország támogatására 2000-2006 között az unió évi 3,12 milliárd eurót különített el, ebből 520 millió euró szolgálja az agrár- szektor támogatását. A később taggá váló országok 2002-2006 között 45,6 milliárd euró támogatásra Számíthatnak az uniótól. Ez 4,4 milliárd euróval kevesebb az Agenda 2000-ben előirányzott összegnél. A szóban forgó támogatásból 12,41 milliárd eurót szánnak a belépést követően az új tagok mezőgazdaságának támogatására. Magyarország a csatlakozást megelőzően - feltételezve, hogy a támogatást népességarányosan osztják el - évi 250- 300 millió euróra számíthat. Ebből legalább évi 50 millió eurót költhet az agrárszektor fejlesztésére. A 2002-es csatlakozást feltételezve a Magyar- ország által igénybe vehető pénzügyi támogatások 2006-ra 2 milliárd 275 millió euróra nőnének. Ez összességében mintegy 120-150 millió euróval kevesebb, mint amit Magyarország az Agenda 2000 alapján eredetileg kapott volna. Megalapozott aggályok A KSH jelentése szerint a múlt év második felében kialakult erőteljes növekedés az idén januárban is folytatódott. Az ipari termelés például jelentős mértékben, 7 százalékkal nőtt az előző év januárjához képest. Az persze természetes, hogy a kormányzat tagjai és a gazdaság vezetői gyakorta felhívják erre a figyelmet, és hangsúlyozzák, hogy növekedési ütemünk kétszer akkora, mint az Európai Unióban tömörült országoké. Ez a kijelentés igaz, ennek ellenére nem arat osztatlan sikert a gazdasági élet szereplői között. Ha ugyanis hozzátesz- sziik, hogy kivitelünk zöme az Európai Unió térségébe irányul, s hogy növekedésünknek fő forrása akkor is az export maradna, ha az idén nem mérséklődött volna lényegesen a belföldi kereslet, akkor ez különféle aggályok forrása lehet. Vajon a lassan bővülőfőpiacon egyre erősödő protekcionizmus és konkurenciaharc mellett sikerül-e megtartanunk versenyképességünket? Nem fenyegeti-e az országot a kivitelnek a behozatalhoz viszonyított lemaradása, növelve ezzel a nehezen finanszírozható fizetési mérleghiányt? A versenyképesség megtartásához fontos forrásokat a költségvetési hiány növekedése nem éli-e fel? Nem vesztünk-e el jelentős forrásokat a tőlünk délre folyó háború miatt, ami elsősorban az idegenforgalom visszaesésében, vagy a külföldi befektetők fokozódó óvatosságában, a tőke kivonulásában, netán a megtermelt nyereség kivonásában nyilvánulna meg? Megalapozott, azaz nem „kincstári" optimizmusra akkor lehet okunk, ha a kormánytól nem csak derűlátó kinyilatkoztatásokat hallunk, hanem olyan lényegbevágó intézkedésekről szerzünk tudomást, amelyek fokozzák az exportkedvet és támogatják a kisebb vállalatok export beszállításait. Változatlanul nagy szükség van a külföldi befektetők bizalmának megőrzésére is, csakúgy, mint azokra az adótechnikai és vállalkozásbarát intézkedésekre, amelyek a piacunkra való belépést más hasonló országokénál kedvezőbbé teszik. Megálljt parancsolnak a költségvetési költekezésnek, és ezáltal lehetővé teszik a vállalkozási adóterhek csökkentését. Petőfi Sándor találóan jegyezte meg egyszer: „Minden Démoszthenész- nél szebben beszél a tett. ” Bácskai Tamás Révbe ...ha építkezőként vagy tetőfelújítóként a Bramac tető- rendszerét választja. Egyetlen döntéssel 150 év tapasztalatára, egyedülállóan hosszú élettartamú fedélre tesz szert. A Bramac különleges megoldásokat, egyedi szín és formaválasztékot, maradandó értéket kínál több generációnak. Tavaszi ráadás: április 6. és május 6. között minden tetőhöz Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem tervező vagyok kivitelező vagyok hálóerősítésű tetőfólia. mindössze 1 forintért. Fogja vitorlájába a tavaszi szelet, és keresse a Bramac kereskedőket az ország minden pontján. Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. Ha már egyszer építkezik fredVes Csalód! Tej a régladobozban Hosszqnfhss PriS/td Most rörideu elmagyarázom, mitől hosszan friss a hosszanfriss tej. A finom, frissen fejt tejet néhány pillanatra felhevítik, majd rögön lehűtik - ez a gyorshőkeze/és. Ezután egy praktikus tégladobozba kerül, így több réteg védi a külvilág ártalmaitól. Az idő csak múúúlik, csak műűűlik, de a tej finom és friss marad. Semmi tartósítószer, ezért hívják hossza nf riss tejnek. Keresse a boltokban a Milli, Parmalat, Parmer, Sole vagy MiZo hossza nf riss tejet! Hosszanfriss tej. 90 napig csúcsformában.
