Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-20 / 91. szám
1999. április 20., kedd Ország - Világ 5. oldal Járai Zsigmond az EBRD szerepéről Magyarország arra szeretné ösztönözni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, hogy az a jövőben sokkal erőteljesebben forduljon a piacgazdaság fejletlenebb szakaszában lévő kelet-közép-európai országok felé, mivel a térségbeli együttműködés fejlesztéséhez Magyarország számára fontos, hogy ezen országok is minél gyorsabban végrehajtsák a szerkezeti átalakításokat - közölte Járai Zsigmond pénzügyminiszter Londonban, az EBRD közgyűlése alkalmából. * Újabb előrelépés történt Brüsszelben: öt tárgyalt témakörből hármat ideiglenesen lezártnak nyilvánítottak hétfői találkozójukon az Európai Unió és Magyarország főtárgyalói - jelentette be Juhász Endre nagykövet, magyar főtárgyaló. A Balkán rendje és stabilitása a környező országok számára meghatározó fontosságú biztonságuk szempontjából - jelentette ki Werner Fasslabend osztrák szövetségi védelmi miniszter hétfőn Budapesten, miután találkozott Szabó Jánossal, a honvédelmi tárca vezetőjével. Meghalt Willi Stoph, az egykori NDK második kormányfője, 84 éves korában - közölte hétfőn a PDS szóvivője Berlinben. A keletnémet politikus az újraegyesítés óta visszavonultan élt berlini lakásában. * Hibás ifjúsági törvény? Az Alkotmánybírósághoz fordult Csizmár Gábor és Tóbiás József, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról szóló törvény módosítása miatt - jelentette be hétfőn a két szocialista képviselő. Fideszesek Rapcsákért. Hódmezővásárhely érdekeire hivatkozva a Rapcsák-ügy mielőbbi lezárását sürgette tegnap Surján László, az MKDSZ elnöke és Isépy Tamás, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetőhelyettese. A két fideszes képviselő szerint Rapcsák András polgármester ügyéről tisztességtelen újságcikkek is megjelentek. Feltáró megbeszélések. Várhatóan június elején fejeződnek be Magyarország és az Európai Unió feltáró megbeszélései az agráriummal kapcsolatban, s a tényleges érdemi ügyekben döntést hozó tárgyalási fordulóra előreláthatólag a jövő év elején kerül sor - közölte tegnap Vajda László, a FVM Európai Integrációs Főosztályának vezetője. Minden eddiginél hevesebb akciók A szövetségesek ismét bombázták Szabadka városát Nem követelt áldozatokat és nem okozott jelentős anyagi károkat a NATO által hétfő hajnalban a vajdasági Szabadka körzetére mért légi csapás. Újvidéken a tartományi kormány műemléképületét rongálta meg egy rakéta. A NATO légiereje az utóbbi 24 óra folyamán megsemmisített három hidat, amely a koszovói tartományt Szerbiával kötötte össze. A szövetség a Jugoszlávia elleni légi csapásainak során vasárnap éjjel támadta a leghevesebben az országot. Az etnikai tisztogatásoktól terrorizált koszovóiak tízezrei számára vált lehetetlenné szülőföldje elhagyása, miután a szerbek hirtelen lezárták a határokat - közölte hétfőn Géniben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). „A jelek szerint a határok átjárha- tatlanok, az okokat nem ismerjük” -jelentette be a svájci városban Kris Janowski, az ENSZ humanitárius szervezetének szóvivője. Javier Solana NATO-főtit- kár hétfőn közölte, hogy a jövő hét elején vetik be az amerikai Apache-helikoptere- ket. A szövetség huszonnégy gépet készít fel a harcra. Az alacsonyan repülő helikopterek bevetésével a NATO fokozni kívánja a jugoszláv hadsereg elleni légi csapásait: közvetlenül a szárazföldi csapatok páncélozott járműveit fogják támadni. Solana szerint ha véget érnek a légitámadások, és tető alá hozzák a tűzszünetet, a NATO harmincezer katonát küld Koszovóba. A katonák többsége francia, brit és német lesz, azzal a feladattal, hogy „szavatolják a biztonságot és a menekültek visszatérését hazájukba”. Solana ismételten cáfolta, hogy a NATO-erők szárazföldi bevetésére készülnének. Oroszország nem küld újabb hadihajókat az Adriára - jelentette ki hétfőn Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök, aki azt szorgalmazza, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök járuljon hozzá a békefenntartó erők koszovói telepítéséhez. A NATO-ak- ciók körzetében csak az orosz Liman felderítő hajó tartózkodik, de korábban szó volt arról, hogy egy nagyobb orosz hajóraj is a térségbe indul. Jelcin ezt most teljesen kizárta. Bizonyos hangsúlyváltás a Kreml politikájában, hogy Jelcin most meglehetősen kendőzetlenül bírálta Milosevics makacsságát a nemzetközi erők vezénylésével kapcsolatosan. Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy külön- megbízottja, Viktor Csenio- mirgyin meggyőzi a jugoszláv elnököt, akit már régen személyesen is ismer. Cáfolta, hogy Csemomirgyin megbízatása miatt vitába keverednének a kormánnyal. Bili Clinton amerikai elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a Szerbiával határos országok - Albánia, Magyar- ország, Románia és Bulgária - vezetőivel, közölte David Leavy, a Fehér Ház nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. Leavy bejelentése szerint az említett országok vezetői egyetértésüket hangoztatták a NATO Koszovóval kapcsolatos fellépésével, és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Szlobodan Milosevicset el kell szigetelni, az általa megvalósított brutalitás és elnyomás nem maradhat megválaszolatlanul. Clinton elnök - tette hozzá a szóvivő - köszönetét mondott együttműködésükért ezeknek az országoknak. A nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt is elmondta, hogy az elnök a katonai területre is kiterjedő együttműködés elmélyítésére törekszik az említett országokkal. Madeleine Albright vasárnap tévényilatkozatban cáfolta, hogy Magyarország olajszállítmányt engedett volna át Jugoszláviába. Az amerikai külügyminiszter „rendíthetetlen” NATO-szö- vetségesként írta le hazánkat. „Nincs napirenden szárazföldi hadművelet, még kevésbé egy Magyarország területéről induló, északi beavatkozás Koszovóba - mondta Martonyi János külügyminiszter azt követően, hogy hétfőn beszámolt az Országgyűlés szocialista frakciójának a jugoszláviai konfliktusról. Szabó János honvédelmi miniszter a frakcióülésről távozóban elmondta: tájékoztatta az MSZP képviselőcsoportját a Magyar Honvédség felkészüléséről és a védelemmel kapcsolatos intézkedéssorozatról, amelyről minden országgyűlési képviselőnek tudnia kell. A kormányfő látogatása. Elsősorban a taláros testület működését befolyásoló tervezett törvénymódosításokról esett szó Orbán Viktor miniszterelnök és Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke hétfő délelőtti találkozóján. fotó: feb/diósi imre Hírháttér Ismét a Reichstagban „A mai nap nemcsak a Bundestag, nemcsak Berlin, hanem egész Németország számára emlékezetes lesz’’ - hangzott el azon a hétfői ünnepségen, amelynek során a német törvényhozás ismét, ünnepélyesen birtokba vehette a berlini Reichstagot. Emelkedett szavakat használt Gerhard Schröder kancellár is: szerinte a „berlini köztársaság ” újraéledése szimbolikus esemény a német újraegyesülés folyamatában. Olyan lépés, amely azt mutatja, hogy Németország a jövőbe, nem pedig a múltba tekint. Ennek kihangsúlyozása aligha véletlen, hiszen a II. Vilmos által emeltetett, 1894-ben felavatott parlament sokáig a német parancsuralmi rendszer jelképe volt. Leégését 1933-ban a nácik a demokratikus berendezkedés elleni támadásra használták ki. A hitleri korszakban így nem is itt ülésezett (ha ülésezett) a törvényhozás, a világháború befejezését, Berlin elestél mégis a Reichstagra tűzött lobogók jelképezték a leghívebben. (Apró memento: a szovjet katonák 1945-ben keletkezett falfirkáit - emlékeztetőként - most is megőrizték.) A tegnapi avatásban persze nem a grandiózus, modem üvegkupolával megkoronázott épület újjászületése a lényeg, hanem az, hogy egy évtizeddel az országegyesítés után a német parlament visszatér eredeti székhelyére, s ezzel lezárul egy történelmi korszak. Jelzi, hogy a gazdaságilag és politikailag újból megerősödött, de immár az európai integráció tudatos híveként fellépő Németország új szerepet tölthet be. Elemzők szerint az is jelképes, hogy az állam „súlypontja” kelet felé tolódik: a bonni „szövetségi falu ” helyett a lengyel határtól alig egy órára lévő Berlin az igazi főváros. Bár a neheze még hátra van: a teljes átköltözés a tervek szerint az ősszel fejeződik be. A minisztériumok átköltöztetése hozzávetőleg 11 milliárd dollárt emészt fel. Szondy Gábor Yoko Ono is segített az árvízkárosultakon Az újjáépítés következik Minden idők legnagyobb hazai vöröskeresztes segélyszállítmányának tekinthető az ár- és belvíz sújtotta települések részére felajánlott segélycsomagok összértéke - jelentette ki dr. Morzsányi Éva, a szervezet főtitkára. Morzsányi Éva lapunknak elmondta, hogy eddig 513 millió forint összértékű segélyszállítmányt juttattak el a vízkárosult lakosság megsegítésére. A 456, megközelítőleg 12 ezer tonna súlyú csomagból 293 kárpátaljai területre került. Az e célból nyitott számlára 170 millió forint összértékű pénzadomány érkezett, ebből mintegy 98 milliót költöttek el. A beérkező összegeket elsősorban a helyi önkormányzatoknak továbbítják, hiszen leginkább ők tudják, hogy hol van szükség rá. A főtitkár asszony elmondta: jelentős segítség érkezett külföldről is. Az egyéni felajánlók között ott volt Yoko Ono, aki mintegy 50 ezer dollárral járult hozzá a szerencsétlen sorsúak megsegítéséhez, (h) Kunos börtönben marad Kunos Péternek le kell ülnie a tavaly októberben megkezdett kétéves börtönbüntetését, ahonnan - büntetése harmadolása esetén - legkorábban 11 hónap múlva szabadulhat. Az Agrobank egykori vezetőinek másodfokú, elmarasztaló jogerős ítéletét a Legfelsőbb Bíróság végzésével jóváhagyta. A felülvizsgálat során eljáró bírói tanács a másodfokú jogerős döntést hozó ítélet indokolásának megerősítésével ezt a hitelezési formát minősítette vesztegetésnek, elutasítva a védő azon érvelését, miszerint a pénzintézet gyakorlata nem okozott kárt senkinek, így a bank egykori vezetői nem követtek el bűncselekményt. Orosz Balázs ügyvéd nem zárta ki, hogy védencei nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Szerdán tartják Európa-szerte a zajártalom-ellenes napot Április 21.: egy kis csöndet kérünk! Csak egy perc csöndet! A fülünket érő megannyi zaj közepette gyakran nincs is más kívánságunk: csupán hatvan másodperc csend, legfeljebb némi erdőzúgással fűszerezve. Szerdán, április 21-én tartják meg hagyományosan a földrész nyugati felében a csönd napját. Az emberek igyekeznek - amennyire csak lehet - minél kevesebb zajjal megterhelni társaikat. Orvosilag bizonyított, mennyire megkárosította már eddig is hallószerveinket az autódübörgés, a vonatzakatolás, az üvöltés, a bömbölő rádióból és tévéből áradó, dobhártyarepesztő technozene. A multiplex mozikban hangorkán tombol, mindenfelé felharsan a mobil- telefon csengetése, sokan munkahelyen és otthon egyaránt csapkodják az ajtót. S akkor még nem szóltunk arról, amiből mindannyiunknak elege van: a bombák robbanásából, fegyverkattogásból, a detonáció messze hangzó dübörgéséből, jajkiáltásokból, omló otthonok gyászt idéző gerendaroppanásából, a sziréna jajongásából... Legyen fülünk a neszek érzékelésére, figyeljünk anyák altatódalára, a delfin füttyére, a levél zizzenésére, a szellőfuvolára, a távoli harangszóra, amely nem temetni, hanem esküvőre, imára hív. Legyen fülünk? De hisz a közép-európaiak hatoda nagyothalló, a nagyvárosi fiatalok negyede halláskárosult! Némely játékfegyver kattogása hangosabb a koszovói gépfegyvereknél! Minden ötvenedik szívinfarktust a zaj okozza, és aki rosszul alszik emiatt, annak az immunrendszere is károsodik. Művészet viszont csöndesebben élni. Nem csupán azért, mert az ember által mesterségesen keltett zaj csillapítása drága, hanem mert világméretű egyetértés kellene a zajártalom megszüntetéséhez. Ha csupán egy percre szűnik a csatazaj, megtapasztalhatjuk, milyen érzés hallgatni a madárdalt, gyermekünk suttogását. (kulcsár) Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Félúton elkapták az angyalok • Korai még a szex neked • Sírba kergetett eladók • Vágyam egy nadrágkosztüm Kiskegyed — a legolvasottabb női magazin Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot! FOTÓ: FEB/REUTERS „A német népnek”
