Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-17 / 63. szám
I 2. oldal SALGÓTARJÁN ”1 ÍJ%&iW BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP mK | pásztó 1999. március 17., szerda Elsősorban nem a jómódú, gazdag emberek részéről történik felajánlás Szívben jegyzett szolgáltatás (Folytatás az 1. oldalról) sikerült úgy kialakítani a szervezeti munkánkat, hogy most már a városhatáron túlra is tudunk segíteni alkalomadtán, s időközben kialakult az az eléggé jól körülhatárolható rászorulói kör, amelyre jobban oda kell figyelnünk.- Sokan mondják, hogy a helyi önkormányzat mellett az önök csoportja az, amely a tarjám szegények nélkülözhetetlen támaszává vált. Hány embernek nyújtanak segítséget?-Évente ötszáz-hatszáz kérelmező keresi fel irodánkat, visszatérő jelleggel is, ami, tekintettel a hozzátartozókra is, körülbelül 2000 salgótarjáni számára jelent segítségnyújtást. Rajtuk kívül a környező falvakba is eljutunk, valamint Nógrád távolabbi tájaira, így Szirákra, Szandára, Erdőtar- csára, de sokkal messzebbre is, legutóbb például a kárpátaljai árvízkárosultakhoz.-Milyen konkrét igényekkel fordulnak önökhöz?-A két legfontosabb a ruhanemű és az élelmiszer. Ruhaneművel a nyitás óta ki tudjuk elégíteni a kérelmezőket, korra és nemre való tekintet nélkül. Az élelmiszer-juttatás már nehezebb. Eleinte rendszeresen tudtuk biztosítani, ami azt jelentette, hogy a jelentős ünnepek idején mindenképp'. Mivel egyetlen fillér támogatás nélkül látjuk el karitatív szolgálatunkat, bizony kénytelenek vagyunk sok esetben mérlegelni. Természetesen ha krízishelyzet áll elő, vagyis netán valaki már napok óta nem evett, akkor azonnal összeállítunk egy élelmiszercsomagot. Általában lisztből, cukorból, olajból, zsírból, levesporból, száraztésztából, teából, citromléből és konzer- vekből áll össze az elsősegély- csomag. Az az igazság, hogy mostanság elsősorban zsírt adunk, mert sok család számára legalább így rögtön biztosított a hétvégi zsíros kenyér.- Nyilvánvaló, hogy a szere- tetet semmi sem pótolja, de mi pótolja a szükséges anyagiakat?-Az indulókészletet az országos központtól kaptuk, a raktárhelyiségünket pedig a Salgó Vagyon Kft.-től. Az évek során inkább önellátásra rendezkedtünk be, rengeteg saját gyűjtést végzünk, stabil támogatókat szereztünk, s a lakosság köréből is egyre többen keresnek fel. Ezeken kívül sokan engednek át számunkra hagyatékokat, és az adakozások mellett pályázatok útján is biztosítjuk a fennmaradást. Nemrégiben például a Család- védelmi Minisztériumtól kaptunk pályázat útján támogatást, ami a lehető legjobbkor jött, mert a szállításokat végző mikrobuszunk már a huszonnegyedik órájának utolsó „másodperceit” tapossa.- Tehát sohasem ürül ki a raktáruk?- Bízom benne, hogy sohasem. Bátran kijelenthetem, hogy a nógrádi emberek együtt érző, adakozó emberek. Elsősorban persze nem a jómódú, gazdag emberek részéről történik a felajánlás - tisztelet a kivételnek. A lelkiség a csoport munkájának is a legfontosabb mozgatórúgója. Ennek megfelelően az országban minden csoportnál működik egy lelkivezető, nálunk Baffi István, az acélgyári plébánia esperese látja el ezt a feladatot. Ä múlt vasárnapon egyébként az országos szervezet lelki vezetője, dr. Bíró László püspök úr celebrált szentmisét. Természetesen a vallásosság, a felekezeti hovatartozás, sőt még a pártállás sem feltétele annak, hogy valaki adományhoz jusson. Ä sajnálatosnak nevezhető feltétel maga a rászomltság. Csoportunk politikai pártoktól mentesen működik.-Ha valaki bekopogtat, akkor mi alapján döntik el, hogy az illető rászorult-e, vagy sem?- Nagyrészt már ismerjük a segélykérőket, és számos esetben családlátogatást is teszünk, melyekre különösen akkor van szükség, ha valaki bútort szeretne kérni. Általában az állami nevelőintézetből kikerült fiataloknak szoktunk segíteni berendezni otthonukat, netán albérletüket, de sok-sok szegény ember számára jelent egyedüli megoldást egy-egy bútordarab általunk történő biztosítása. A jelentkezőkkel minden esetben elbeszélgetést folytatunk, ennek során tisztázzuk életkörülményeiket, s ezeket adatlapra vezetjük a saját érdekükben.- Mikor tartják fogadónapjaikat?- Minden héten hétfőn és csütörtökön 15-18 óra között. * Közben telefon csörrent: a Meredek utcából jelzett az egyik salgótarjáni, hogy egy szerény, de sok szegény számára életkörülményt javító hagyatékot adományoz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat salgótarjáni csoportjának. B. M. „Történelemóra” a Tanácsköztársaságról: Salgótarján megvédése (1.) Honvédő harcok 1919 tavaszán A több mint négy évig tartó világháború utolsó esztendejében -1918 nyarán - a központi hatalmak katonai helyzete válságosra fordult. Szeptemberben összeomlott a Balkánon húzódó arcvonal, s az antanthatalmak által indított sikeres támadást követően Bulgária fegyverszünetet kötött. A központi hatalmak béketárgyalásokat javasoltak Wilsonnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. A Monarchia szétesett, helyén új államok alakultak. Magyarországon október 16-ára ország- gyűlést hívtak össze, melyen másnap Tisza István, a háború folytatásának addigi legnagyobb híve, beismerte: „.... a háborút elvesztettük.” Október 23-án a kormány lemondott. Október 30-án létrejött a Nemzeti Tanács, 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, megalakult a Károlyi-kormány, amelyik bízott abban, hogy Magyar- ország a győztesek részéről kedvező elbírálásra számíthat. Az illúziókat az antanthatalmaknak a fegyverszüneti tárgyalásokon tanúsított magatartása hamarosan szétrombolta. Auszt- ria-Magyarország és a szövetséges hatalmak a fegyverszüneti egyezményt 1918. november 3- án Padovában kötötték meg. A Károlyi-kormány a külön egyezményre vonatkozó elképzeléseit nem tudta érvényesíteni. Az egyezmény megkötésének idején a keleti antanthaderők főparancsnokának, Francket 'Esperey francia tábornoknak a vezetésével közös francia és szerb hadosztályokból álló hadsereg készülődött a Balkánon Németország ellen. Az előőrsök november 5-én átlépték a Szávát. Miután látszott, hogy a balkáni antanthaderők nem fogják figyelembe venni a padovai egyezményt, amely egyébként hallgatólagosan az 1914 előtti határokat jelölte meg demarkációs vonalként, a kormány elhatározta, hogy a fegyverszüneti szerződés Magyarországra történő alkalmazásának megbeszélése céljából küldöttséget meneszt az antant-főparancsnokságra Belgrádba. Ennek célja, hogy a személyes kapcsolatok felvétele révén deklarálják és dokumentálják az addigi politikával való szakítást és az antant iránti barátságot. A misszió azonban nem hozott sikert. A magyar küldöttségnek átadott 18 pontból álló katonai egyezmény demarkációs határként a Beszterce-Ma- ros-Szabadka-Baja-Pécs-Dráva vonalat jelölte meg, s a „rend- fenntartást” biztosító 6 gyalog és 2 lovashadosztály kivételével előírta a hadsereg leszerelését. Az antant egyáltalán nem tartotta be a belgrádi egyezményt. Budapesti katonai missziója után december 3-án Szlovákia kiürítését követelte, majd 23-ai jegyzékében a kiürítendő terület határait is meghúzta. Ezt követően a cseh burzsoá hadsereg a szóban forgó területet megszállta. Ezzel egy időben a román csapatok Soborsin és Marosvásárhely között átlépték a demarkációs vonalat, elfoglalták az erdélyi medencét, előrenyomultak a Halmágy-Csucsa- Királyhágó-Zilah vonalig, majd ettől északra a Meszes-Bükk lejtőig, s Avas és Kőhát között Técsőnél elérték a Tiszát. Az antant ellenséges magatartása mögött az az elképzelés húzódott meg, hogy közép-európai terveiket az általa „győztesnek” elismert országokra kívánta felépíteni. Párizsban úgy vélték, hogy a jövőben ezek az államok tölthetik be azt a szerepet, amire a Monarchia alkalmatlannak bizonyult: kellő támogatás esetén eszközéül szolgálhatnak egy Szovjet-Oroszország elleni intervenciónak, s felhasználhatók lesznek a német hatalmi törekvések ellensúlyozására. A kedvezőtlenül alakuló nemzetközi helyzet, a sokasodó belső nehézségek, az éleződő ellentétek a Károlyi-kormány pozícióját válságosra fordították, majd lemondásra késztette. Károlyi köztársasági elnök lett, aki Berinkey Dénes volt igazságügyi minisztert bízta meg a miniszterelnöki teendőkkel. 1919. január 18-án alakult meg az új kormány, amelynek hadügyminisztere a szociáldemokrata Böhm Vilmos. A válság azonban tovább mélyült, a Berinkey- kormány nem volt ura a helyzetnek. A már robbanásig feszült körülmények között 1919. március 20-án adta át az újabb jegyzéket Vyx alezredes, az antant budapesti missziójának vezetője De Sobit tábornoknak, a magyarországi antanthadsereg ideiglenes parancsnokának a nevében. A jegyzék súlyos követeléseket tartalmazott. Viharos minisztertanácsi ülésen a kormány a lemondás mellett döntött. Ezt követően 1919. március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. Dr. Bozó Gyula ( Folytatjuk) A Postabank és Takarékpénztár Rt, MISKOLCI TERÜLETI IGAZGATÓSÁGÁRA KERES TERÜLETI IGAZGATÓT. Vezető munkatársunkkal szemben támasztott követelmények:- közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség,- legalább 5 éves pénzintézeti vezetői gyakorlat,- jó tárgyaló- és kommunikációs készség,- a régió gazdasági hátterének ismerete. Az angolnyelv-tudás előnyt jelent. A jelentkezéseket a részletes szakmai önéletrajz és a végzettséget igazoló okiratmásolat beküldésével az 1920 Budapest, Személyügyi Igazgatóság címre kérjük. Beküldési határidő: 1999. március 31