Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-12 / 36. szám

4. oldal Ország - Világ 1999. február 12., péntek A román-magyar kormányfői tárgyalásokon elsősorban a gazdasági kérdésekben történt haladás, de kevés konkrét meg­állapodás született és kisebb­ségi téren újat nem hozott ez a látogatás - hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke sze­rint a látogatás során elvi egyetértés alakult ki arról: a magyar befektetőknek, a tőké­vel rendelkező magyar vállala­toknak nagyobb súllyal kellene jelen lenniük Romániában. A legnagyobb mértékben Magyarországgal nőtt az Euró­pai Unió kereskedelme tavaly januártól októberig. Brüsszeli jelentés szerint az uniós export tavaly az első tíz hónapban 26, az import 25 százalékos növe­kedést mutatott, amelyhez ha­sonlót az unió egyetlen más fontos kereskedelmi partnere sem tudott felmutatni. Ismét dolgozott a hivatalában csütörtökön Borisz Jelcin orosz elnök, de a Kremlből már nem a Moszkva melletti Barviha szanatóriumba, hanem a Gorki- 9 rezidenciára tért vissza, orvo­sai szerint utókezelésre. * Vége a vizsgálatnak. „Úgy tűnik, nem tett meg mindent az Állami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet a közelmúltban lezaj­lott bankbotrányok és bróker­cégcsődök kezelése során” - mondta a pénzügyminiszter új­ságírók előtt. Járai Zsigmond annak a pénzügy-minisztériumi vizsgálatnak az eredményét összegezte röviden a sajtónak, amely csütörtökön zárult a tár­cánál. Államtitkári filmkritika. „A magyar filmgyártás azzal, hogy a 30. Magyar Filmszemle játékfilmes zsűrije nem volt képes megítélni a fődíjat, egy olyan időszakban kapott nagy pofont, amikor végre már meg­állt a szekér a lejtőn” - nyilat­kozta csütörtökön Várhegyi At­tila, a kultusztárca politikai államtitkára. Influenza. A szakemberek nagyobb országos járvány be- robbanásától tartanak - tudtuk meg dr. Straub Ilonától, az or­szágos járványügyi központ fő­igazgatójától. Az idősebbek kö­rében már eddig is öt halálos áldozatot szedett az ország­szerte terjedő kór. Leszereltek, de maradtak. A Magyar Honvédség alakula­taitól csütörtök délelőtt mint­egy 6400 fiatal szerelt le, mi­után teljesítette a kilenc hóna­pos sorkatonai szolgálatát. A Magyar Honvédség parancs­noka a hóhelyzetre való tekin­tettel úgy intézkedett, hogy azok a katonák, akik nem tud­nak hazamenni, bent maradhat­nak a laktanyákban. Látogatóban az utódnál Orbán-Hom „csúcs” „Nem azért jöttem, hogy közvetítsek a két párt, az MSZP és a Fidesz között, hanem azért, mert az európai politikai kultúrának megfelelően a volt és jelenlegi miniszterel­nök rendszeres párbeszéde csak hasznos le­het” - nyilatkozta Horn Gyula szocialista po­litikus Orbán Viktor miniszterelnökkel foly­tatott csütörtöki megbeszélését követően. A kormányfő dolgozószobájában tartott találkozóról távozó Hóm Gyula elmondta, hogy elsősorban az Európai Unióról beszél­gettek. „Úgy érzékelem - és Orbán Viktor véleménye is hasonlít az enyémre hogy egyfajta fordulat kezd kibontakozni az EU- nak a társultakkal kapcsolatos politikájában, ezért soha nem volt oly nagy szükség a lobbyzásra, érdekeink képviseletére, mint most” - fogalmazott Hóm. Biztosította a mi­niszterelnököt, hogy szívesen igénybe veszi jó nemzetközi kapcsolatait az ország érdeké­ben, mivel nemzeti ügyről van szó. A megbeszélésen belpolitikai kérdések is szóba kerültek, ezekben azonban nem értett fotó: feb/diósi Imre egyet a volt és a jelenlegi kormányfő. Washingtoni tanácskozás a NATO-bővítés távlatairól Románia bírálja a késlekedést A NATO további bővítésének esélyeiről rendezett washing­toni tanácskozáson Zoe Petre, a román köztársasági elnök tanácsadója szenvedélyes hangon érvelt amellett, hogy Ro­mánia mielőbb kapjon meghívást az atlanti szövetségbe. A szerdai eszmecsere jelentő­ségét az adta, hogy Magyaror­szág, Lengyelország és Cseh­ország taggá válásának küszö­bén az atlanti szövetségnek el kell döntenie: milyen formá­ban adja tanújelét sűrűn han­goztatott állításának, miszerint a NATO ajtaja nyitva áll a to­vábbi tagjelöltek előtt. Zoe Petre, a román államfő nemzetbiztonsági tanácsadója kételyét hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy akár hosz- szú évekig el lehet halasztani a NATO-bővítési folyamat to­vábbi lépéseit. Szerinte káro­kat okozott, hogy Románia nem kapott meghívást az első bővítési körbe. „Harcmezőn élünk” - fogalmazott Petre, és kifejezésre juttatta Bukarest vágyát, hogy legalább világos menetrendet vázoljon fel a NATO: olyat, amely elérhető közelségbe hozza a csatlako­zás lehetőségét. Hozzászólásában Zbigniew Brzezinski úgy vélekedett, hogy a bővítésre az egész euro-atlanti térség biztonságá­nak átfogó kiterjesztése érde­kében van szükség. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Szlovénia tekintendő az egyes számú jelöltnek, rajta kívül leginkább Litvánia ke­rülhet szóba. Brzezinski olyan menetrendet javasol, hogy de­cemberre vagy jövő tavaszra tekintsék át a jelentkező or­szágok felkészültségét, majd tegyenek javaslatot az újabb bővítési hullámra. A jövő ősszel sorra kerülő NATO-csúcson lehetne csat­lakozásra meghívni az új ál­lamokat, és így ezek belépése legkorábban 2001-ben vagy 2002-ben megtörténhet. Tvr Újság A legújabb műsorlap! Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket, vicceket, recepteket és rengeteg olvasnivalót is tartamaz. Tvr Újság Már szombaton kérje az újságárustól! AMifaKfeMOK ' Holly HvntSf I Syógyüé Horotótáp I s He!< időjárás- olőroieSm a 13-8$ stw#scs«iten Zsaroló* tűííáöátáso Hírháttér Illúziók nélkül „Nem szerencsés egyetlen mondaton belül használni azt a két szót, hogy Balkán és optimizmus ” - jelentette ki a minap, a Párizs köze­lébenfolyó rendezési tárgyalások nehézségeit is érzékeltetve Chris­topher Hill. A délszláv ügyekben közvetítő' amerikai diplomata ke­serű véleménye sajnos megalapozottnak hat: a pompás, XIV. szá­zadból származó rambouillet-i kastélyban csaknem egy hete folyik a kemény alkudozás, még sincs semmilyen biztosíték arra, hogy a delegátusok sikerrel állhatnak fel a tárgyalóasztal mellől. A lassú előrehaladás persze aligha csodálható, hiszen a Ko­szovó jövőjét valószínűleg hosszú időre eldöntő megbeszéléseken két, egymással szöges ellentétben lévő álláspont ütközik. A belg­rádi küldöttség azt vallja, hogy Koszovó jugoszláv belügy, s hogy legfeljebb a déli tartományának adható autonómiáról lehet szó, annak elszakadásáról semmiképp. A Koszovó lakosságának 90 százalékát kitevő albánok képviselői viszont vagy az azonnali önál­lóság, vagy a széles körű önigazgatás bevezetése s egy, néhány év múlva esedékes függetlenségi népszavazás mellett kardoskodnak. Nehéz hát megjósolni, sikerre vagy kudarcra ítéltetett-e a ta­nácskozás. Ha a mereven szemben álló érdekeket, éles ellentéteket vesszük alapul, illúzió lenne áttörésben reménykedni. Ha a nem­zetközi közösség fokozódó diplomáciai nyomását, no meg a NATO részéről nem is túl rejtetten kilátásba helyezett katonai csapások súlyát nézzük, akkor kedvezőbbek a kilátások. Vagyis, ha a derűlá­tás szót nem is, a kényszerű kompromisszum kifejezést talán mégis használni lehet a Balkánnal kapcsolatban. Szondy Gábor Küszöbön a vészhelyzet? További havazás várható országszerte A szakadatlan havazás miatt csütörtökön országszerte hó­akadályok nehezítették a köz­lekedést, autókonvojok re­kedtek el, fennakadások vol­tak a vasúti forgalomban. Az akadályok elhárításának ko­ordinálására tegnap a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban tárcaközi Operatív Bizottság alakult. Az elmúlt két napban általá­ban 30-50 centiméter hó hul­lott, ám helyenként ennél is vastagabb a hóréteg. A válságstábban képviselteti magát a KHVM, a honvédelmi és a belügyi tárca, a Miniszter- elnöki Hivatal Védelmi Koor­dinációs Szolgálata, a MÁV Rt., az LRI, a Volán Egyesülés, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Közlekedési Fő- felügyelet. Ezek az intézmé­nyek egyébként saját operatív bizottságokat is felállítottak. A „főbizottság” a tegnapi helyzetelemzés után úgy foglalt állást, hogy még nincs szükség a vészhelyzet kihirdetésére - tá­jékoztatta lapunkat Boros Ist­ván, a KHVM illetékese. Vészhelyzet kihirdetésére többek között akkor kerül sor a polgári védelmi törvény értel­mében, „ha háromnál több na­pon keresztül folyamatosan, in­tenzíven esik a hó, illetve ha egy régión belül egyidejűleg járhatatlanok a vasútvonalak és a főutak, valamint legalább öt mellékút”. Az Operatív Bizott­ság legfontosabb feladataként az egészségügyi ellátás és az élelmiszer-szállítás lehetővé té­telét valamint a lakosság fo­lyamatos és pontos tájékoztatá­sát jelölte meg. Á havazás miatt kétnapos ta­nítási és munkaszünetet rendel­tek el a legtöbb Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei iskolában, illetve munkahelyen, egyben utasították az intézményeket, hogy ügyeletet mindenütt tart­sanak a mégis beérkező gyere­keknek. A megyében egyéb­ként tegnap nem volt vasúti és autóbusz-közlekedés sem. Ta­nítási szünetet rendeltek el Debrecenben és Miskolcon is, ahol a rendkívüli időjárás miatt valamennyi köztemetőben szü­netelt a temetés is. A Dunántúlon feltámadt erős szél hótorlaszokat emelve aka­dályozta a közlekedést, több he­lyen autókonvajok kerültek a hó fogságába. A havazás miatt Békésben, Eszak-Magyaror- szágon járhatatlanok a mellék­utak, a határ menti térségekben a határőrök szállítják a legszük­ségesebb élelmiszereket a kül­világtól elzárt falvakba. Több településen előkerültek a lovas­szánok is. A honvédség harckocsikkal, nehézgépekkel, helikopterekkel vesz részt az élet- és vagyon­mentésben, betegszállításban, a hó fogságában rekedtek kimen­tésében - tudtuk meg Erdélyi Lajostól, a HM szóvivőjétől. Az országos hatáskörrel ren­delkező operatív bizottságok elsősorban a hóban elakadt autókonvojoknak adnak segít­séget, gondoskodnak a mentők, a tűzoltók közlekedéséről, és szükség esetén segítik a hótól elvágott települések ellátását élelmiszerrel. (sts) Jó szándékú gondolatok a pozsonyi szlovák-magyar kormányfői találkozó elé Váljon az esély és a remény cselekvéssé! Február 12-én Pozsonyban lesz az első hivatalos kétoldalú magyar-szlovák kormányfői találkozó. Egyre többen isme­rik fel, hogy Európa újjászü­letését Közép-Európa fel- emelkedése fogja jelenteni, amelynek feltétele egy kon­szolidált Közép-Európa, a ki­törés pedig egy megújult kul­túrájú Közép-Európa lehet. A térség biztonságának felté­telrendszerében a veszélyté­nyezők elsősorban nem katonai természetűek, hanem termé­szeti-környezeti, gazdasági, szociális, etnikai, kulturális, pszichológiai, technológiai for­rásokból erednek. Az itt élő né­peknek közös érdeke fűződik ahhoz, hogy széles körű együttműködések keretében el­hárítsa a veszélyeket és a jövő nemzedékek számára - az öko­lógiailag fenntartható fejlődés elvei alapján - biztosítsa a va­lóban humán egzisztenciát. Csak az élet minőségi változása hozhatja meg azt az eredményt, amelytől a megmaradásunkat remélhetjük. A nemzeti kormá­nyok felelőssége, hogy a re­mény céllá, a cél feladattá, a feladat cselekvéssé válik-e a közeljövőben. Erre most van esélyünk! A szlovák-magyar viszony­ban ez az új elem - az esély! - a két országban 1998-ban lezaj­lott demokratikus parlamenti választások eredményeként születhetett meg. „Mostantól esély adódott arra, hogy ész­szerű párbeszéd kezdődjön or­szágaink között, olyan párbe­széd, amely a kölcsönös biza­lomra épül és amelynek lét­eleme a jó szándék” - nyilat­kozta Mikulás Dzurinda szlo­vák kormányfő. Az Európai Unió Magyaror­szággal már megkezdte az ér­demi csatlakozási tárgyalásokat és a közeljövőben tárgyalások kezdődnek Szlovákia európai integrációjáról is. A két szom­szédos ország együttműködé­sében fontos annak felismerése, hogy az európai uniós tagság­gal rendelkező közös szomszé­dunk, Ausztria segítségével együtt készülhetünk fel a csat­lakozásra. Az EU-integráció fo­lyamatában kulcskérdés a ré­giók szerveződése, együttmű­ködése, a kiegyensúlyozottabb fejlődés érdekében. A Dél- Szlovákiát és Észak-Magyaror- szágot (Nógrád, Heves és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyét) magába foglaló Ipoly-Sajó-Hemád-Bodrog eurorégió (euroduó) megalaku­lásával megvalósulhatnak azok a fejlesztések, amelyek szüksé­gesek az EU-csatlakozás felké­szüléséhez, tágabb tere nyílik a gazdasági, kereskedelmi, köz­lekedési, oktatási, kulturális, egészségügyi, környezetvé­delmi, ifjúságvédelmi és sport­ügyi, a társadalmi kapcsolatok stb. fejlődésének, valamint a tu­rizmusnak, a Phare-pénzek be­vonásával megvalósuló együttműködésre! Az Ipoly-Sajó-Hemád-Bod- rog eurorégió felépülhet kisebb régiókból is. Az Ipoly völgyé­ben megvalósulásra felajánlott programok, mint például az Or­szágos Kerékpárút Hálózatért Alapítvány (Kiskunfélegyháza) környezetbarát vasúti és kerék­páros közlekedés együttes fej­lesztésére épülő komplex egész- ségmegőrző-kömyezetvédelmi­idegenforgalmi programja: a „Szécsény referencia kerékpáros központ és regionális kerékpár­forgalmi hálózat létesítése” - amely Szlovákia és Magyaror­szág érdekeit egyformán szol­gálja - már 1999-ben elkezdőd­het. Ha a két ország együttmű­ködésében és Phare-támogatás- sal valósulna meg, a program, amelynek része a ráróspusztai (II. világháború idején felrob­bantott) Ipoly-híd helyén me^ építendő gyalogos- és kerékpá­ros átkelő híd is, Phare regioná­lis kísérleti program lehetne az Ipoly-Sajó-Hemád-Bodrog eu- rorégióban. E kísérleti program részeként valósulhatna meg a szlovákiai Zólyom és Beszter­cebánya város képviselő-testüle- teinek Mikulás Dzurinda kor­mányfőhöz írt levelében kért, a 40 éve Ipolyság és Drégelypa- lánk között megszüntetett vasúti kapcsolat helyreállítása, vala­mint az Ipoly Unió Egyesület és az Ipelska Unia Egyesület kezdeményezte Ipolytar­nóc-Kalonda vasúti határátkelő folyamatos üzemeltetése. 1999. január 19-én, az Ipoly Unió kezdeményezésére Balassa­gyarmaton összehívott tanács­kozáson, ezekről a Magyar és Szlovák Köztársaság közötti, elsősorban regionális és nem­zetközi vasúti kapcsolatok fenntartásáról és fejlesztéséről fogadtak el állásfoglalást a részvevők. Talán nincs messze az az idő, amikor a szomszédos szlovák és magyar települések fiataljai közül többen is egy azonos (magyar vagy szlovák) közép­iskolában vagy egyetemen fe­jezik majd be tanulmányaikat. Kelemen József gépész- és gazdasági mérnök a Közép-Európa Klub főtitkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents