Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-12 / 36. szám

Elárulva, elhagyatva - Megdöbbentő adatok - Halvány reménysugár Hogyan szegényedett el a nyugdíjas-társadalom? Au 1980-as évektől kezdődően folyamatosan csökken Ma­gyarország népessége, ugyanakkor ezzel ellentétes tendenci­aként viszonylag gyors ütemben növekszik a nyugdíjasok száma. A róluk való gondoskodás az állam szociálpolitikájá­nak része, egyben minősítője is. Hogyan felelt meg az utóbbi időkben a kormányzat a nyugdíjas-társadalom jogos elvárá­sainak? A nyugdíjrendszerben a biztosítási elvek mellett a differenciálásra való törekvés „mély nyomokat” hagyott. A hozott intézkedések kezdetben hozzájárultak a létbiztonság növeléséhez, de jelentős érdekeket is sértettek. A rendszer fo­kozatosan elvesztette érzékenységét, s ez a nyugdíjas-társada­lom elszegényedését eredményezte. Az adott kedvezmények nem sokat segítettek, csak remélni lehet, hogy a nyugdíjasok életkörülményei belátható időn belül jobbra fordulnak. A széles közvélemény előtt is jól ismert a magyarországi né­pesség számának hosszú évek óta tartó csökkenése, s ezzel szemben az időskorúak szá­mának növekedése. A nyugdí­jasok számának emelkedése megállni látszik, legalábbis erre utalnak a legfrissebb sta­tisztikai adatok. Ennek elle­nére is a közel 2,5 millió nyugdíjas meghatározó „ré­teg” a magyarországi társa­dalmi struktúrában. Az összes nyugdíjas mintegy 64 százalék öregségi, 26 száza­léka rokkantsági és 10 száza­léka özvegyi nyugdíjban ré­szesül. Ezen kívül kb. 400 ez­ren járadékot - árvaellátást, mezőgazdasági szövetkezeti járulékot vagy baleseti járulé­kot - kapnak. A nyugdíjas-tár­sadalom ellátásának színvo­nala egy ország imázsát is be­folyásoló tényező. Megkülönböztetések Nyugdíjrendszerünk korábbi hazai gyakorlatában a biztosí­tási elvek mellett egyre foko­zottan érvényesültek a szoci­álpolitikai és egyéb differenci­álásra irányuló megfontolások. Ez a körülmény már a nyugdí­jak megállapításakor, de még inkább a nyugdíjak emelése­kor eltérő hatást gyakorolt a nyugdíjasok különböző cso­portjaira. A nyugdíjemelések egészében hozzájárultak a nyugállományúak létbiztonsá­gának növeléséhez, ugyanak­kor sértették a munkával és a járadékfizetéssel szerzett jog elvét, amit a „hátrányosan érintettek” joggal kifogásol­tak, úgy érezték, elárulták őket. Az alkalmazott metódus egyes nyugdíjasokat előnyben részesített, hogy nyugdíjuk ne legyen kevesebb a minimális­nak megállapított összegnél. Ugyanakkor a hosszabb szol­gálati idővel és nagyobb „tu­dással” elérhető magasabb nyugdíjak mértékét vissza­fogta az, hogy egy ideig a ke­resetek bizonyos határ fölötti részét nem lehetett a nyugdíj­alapba beszámítani. Ezt tovább bonyolította, hogy a nyugdíjemelések mér­téke - abszolút értékben kü­lönböző alsó és felső határok­kal „korrigálva” - általában évi két százalék volt. Ez a va­lóságban a kisnyugdíjakat 2 százaléknál nagyobb mérték­ben emelte (az említett fix ösz- szegú minimális emelések mi­att), a magasabb nyugdíjak növelését pedig visszafogta (az emelések összegének szá­zalékos aránytól független maximálásával.) A rendszerváltás után előbb a nyugdíj nagysága és a nyug­díjazás óta eltelt időszak, majd a szolgálati idő és a nyugdíj megállapítása óta eltelt idő­szak kombinációja is bekerült a nyugdíjemelések elveibe. Romló életkörülmények Az olykor abszolúte és rela­tíve is magas infláció mellett sok egyéb tényező is hátrá­nyosan, kedvezőtlenül érin­tette a nyugdíjas-társadal­mat. így különösen a lakás­rezsiköltségek, az élelmi­szerárak, a közlekedési tari­fák rendszeres emelése, ame­lyeket a kormányzat kezdet­ben igyekezett kompenzálni (kiegyenlíteni), később erről mintha „megfeledkeztek” volna. Már az egészségügyi ellátás korábbi reformja, a gyógyszerárak rendszeres, jelentős emelése, az üdülé­sek, a gyógyüdülések, a gyógyvizes terápia drágu­lása, a személyi jövedelem- adó kiterjesztése, a segélyek stb. szintén kurtították, csökkentették a nyugdíjasok életszínvonalát, nehezítették életkörülményeiket. Ezt csak némileg enyhítették az olyan kedvezmények, mint például a 70 éven felüliek ingyenes utazása, a televízió-előfize­tési díj alóli mentessége. (Folytatás a jövő pénteki összeállításunkban) Az egykori vizsgabizottság elnöke a múltról, s arról, amit szeretne Az autó iparcikk, nem királyi trón- Nagyon kritikus zsűri, nagy tudású szakemberek előtt vizsgáztam annak idején Budapesten. Kevesen jutottunk el idáig. Nem akartam én tündökölni, csupán azt bizonyítani, hogy Pesten is elismerjenek. Az ott közreadott tudásomat „lehoztam” Pásztora. Szaktekintély voltam. Szerencsém volt, mert olyan emberekkel kerültem össze, akik a szakmai tudásukon kívül szellemi értékek képviselői és hor­dozói voltak. Ilyennek tartom az IPOSZ elnökét, Baranyai Kálmánt- mondja visszaemlékezésében a pásztói Gál Gyula, nyugdíjas mo­torszerelő, aki a szakma doyenjének tekinti magát. Tizenhat évig dolgozott Salgótar­jánban.- Nagyszerű társaim voltak, mint például Báli László, Ko­vács Vince. Első tanítómestere­met elismert szakmabelinek tekin­tették. Nem kellett ellopnom tőle a szakma csínját-bínját. Olyan lég­körben éltem, amely minden szempontból előnyömre szolgált. Az akkor kapott barátságokat saj­nos, nem tudom visszaadni, mert akiknek ez jár, már eltávoztak az élők sorából. Gál Gyula szinte vonzotta az embereket, olyan elismertséget vívott ki munkájával, hogy az ér­dekeltek egymásnak tanácsolták:- Jó helyre viszed a motorod, ha Gál Gyulát keresed fel. Békéscsa­báról, Bajáról is igényt tartottak a munkájára. Nem ok nélkül lett a mestervizsga-bizottság elnöke.-Tanítómestereimtől csak azt hallottam: Gyula, legyen becsüle­tes, tisztességes. Ezek az ember­hez illő magatartásformák is ki­mentek a divatból. Az autó ipar­cikk, nem királyi trón, néma gye­rek: nem tudja megmondani, mi a baja. Semmiféle rangot nem ad tu­lajdonosának, csupán szolgálja. Aktív pályafutása alatt tizenhá­rom tanulóból formált jó szakem­bert.-Teljes nevükre nem, csak a „ragadványra” emlékszem. Köz­tük volt a Húszdekás, a Penge, a Csontos, a Borzas, a Kisbéri. Az értékes szakember Klagen­furtban gyerekeskedett, nagyapja mozdonyvezető, édesapja Pásztón mozigépész volt.- A szakmára nem lehet senkit sem ösztönözni. Ehhez adottság kell. A biológiát, a matematikát stb. viszont meg lehet tanulni. Szavainak igazságát csaknem ötven kitüntetés, elismerés, köztük az IPOSZ-díj, az Aranykoszorús mester stb. bizonyítja. Szabad idejében 500 kötetes könyvtárából éppen a legkedve­sebbet veszi kézbe, annak elle­nére, hogy már kétszer vagy há­romszor elolvasta. Könyvállomá­nya klasszikusok alkotásaiból áll. Nem nosztalgiázni akar, csupán a szép légkörben eltelt életének egyik fontos epizódjára kíván visszaemlékezni, amikor a követ­kezőket mondja:-A pásztói ipartestület nagy­asszonya, Bátky Károly né (Ma­rika) tartotta, tartja egybe a szer­vezethez tartozó iparosokat. A se­gítőkészség mintaképe. Akinek kellett, megfogalmazta a kérelme­ket, ahol tudott, mindig segített. Benne bíztak, bíznak. Ügyes mód­szerrel teremti meg a harmóniát. Koromnál fogva nem nagyon já­rok be, de hozzám is eljutnak az iparosok életével kapcsolatos események. Nemrég költözött be az ottho­nába a lánya, férjével és két fiával együtt.- A lányom mindenben a ked­vemet keresi. A nagyobbik uno­kám vállalkozó, a kisebbik nyom­dokaimba lépett. Sajnos, a szak­mában nem tudott elhelyezkedni. Most a helybeli tejüzemben dol­gozik. Szorgalmas gyerek. További éveit ilyennek sze­retné:-Nyugodt, békés életet szeret­nék, jóakaratú emberekkel, akik úgy rendezik be életüket, hogy mások is jól érezzék magukat. V. K. Nehéz volt összetoborozni a munkatársi gárdát Barátságos, idős eladók Kimondottan jó a munkahelyi légkör és a vásárlók is egyér­telműen elégedettek a barát­ságos eladókkal abban a hol­landiai boltban, ahol kizárólag idősebb alkalmazottak dol­goznak. A 15 hónapja nyílt üz­let az első olyan élelmiszer- diszkont, amely kizárólag 45 és 65 év közötti korban lévő munkatársakat alkalmaz, s az első tapasztalatok igen jók: a forgalom 30^10 százalékkal haladja meg az előzetesen ter­vezettet. A vevők dicsérik a rendet és a nyugodt légkört, amely sokak szerint más mar­keteknek is előnyére válna. A többi diszkontban, rész­idős munkaerőként általában igen fiatalok dolgoznak Hol­landiában, akiknek szinte sem­miféle kapcsolatuk nincs a ve­vőkkel. A Netto üzletláncnak az idősebb munkatársakkal folytatott kísérlete - melyet a helyi sajtó jóindulatú figyelme kísért - igen komoly presztízs­nyereséget hozott. Pedig az in­dítékok eléggé prózaiak voltak: az olcsó üzletlánc - amelynek egységeit főleg fiatalok látogat­ják - a kísérlettől és hírétől azt (is) várja, hogy a jómódú, idő­sebb korosztályokból is verbu­válhat vevőket. Ugyanakkor a demográfiai hullámvölgynek köszönhetően a holland fiatal­ság körében teljes a foglalkoz­tatottság, így mindenképpen szükség van az idősebbekre is. Hollandiában nehéz volt ösz- szetoborozni az élelmiszer-áru­ház munkatársi gárdáját idő­sebbekből. Egyebek mellett azért, mert betanított munkás­ként nem túl nagy fizetést kap­nak. Sokan mégis hálásak a Nettónak, mert előzőleg hosszú ideig voltak munka nélkül. Ber­linben könnyebb dolga van az áruházláncnak: a Netto ottani kísérletéhez 12 munkahelyre 2200 ember jelentkezett. Az idősek népfőiskolája tananyagából • • Önértékelés, egészség Hogyan befolyásolja az idő­sek életét az önértékelés, az önkép kialakítása? Egyebek mellett erre a kérdésre kaptak választ az érdeklődők a salgótarjáni idősek népfőiskolája leg­utóbbi foglalkozásán. Az előadó dr. Gönczi Éva klini­kai szakpszichológus volt. Február 17-én 14 órai kezdettel, a József Attila Művelődési Központ klub­jában az egészségi állapot, az egészségnevelés lesz terí­téken, ez alkalommal dr. Ha- rakály Mária, az ÁNTSZ egészségnevelési osztályá­nak vezetője tartja az „órá­kat”. Olvasóink kérdezték, az igazgató válaszol Nyugdíj előtt és után Szerkesztőségünket folyama­tosan keresik fel a nyugdíjjal összefüggő problémákkal. Olvasóink közül az utóbbi időben többen fordultak hozzánk az alábbi, nyugdíj­jal kapcsolatos kérdéseikkel. Válaszadásra dr. Danvi Sán­dort, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság igazgatóját kértük fel. Az 1944-es születésű férfi 1999-ben ledolgozott har­mincnyolc évi szolgálati idővel mikor mehet legko­rábban nyugdíjba, továbbá hány százalék nyugellátásra számíthat? Válasz: - Az 1944-ben született férfi öregségi nyugdíjra jogosító korhatára a betöltött hatvankettedik életév. Amennyiben a férfi legalább harmincnyolc év szolgálati idővel rendelke­zik, legkorábban a hatvana­dik életévének betöltésekor csökkentés nélküli előreho­zott öregségi nyugdíjra jo­gosultságot szerez. A har­mincnyolc év szolgálati idő megléte esetén a nyugdíj mértéke a nyugellátás alap­jául szolgáló átlagkereset 77 százaléka. A nyugdíj éveibe beleszá- mítják-e a tényleges katonai szolgálat idejét? Például az 1960-as években letöltött huszonnégy-huszonhét hó­napot? Válasz: - A 168/1997. (10.6) korm. rendelet 38. pa­ragrafusa értelmében a szol­gálati idő számításánál fi­gyelembe kell venni a fegy­veres erők és a fegyveres testületek, valamint a hon­védség, a folyamőrség soro­zott állományú tagja első tényleges és tartalékos szol­gálatának az idejét. Egyiptomi újdonság — Térkép jelenik meg a Szent Család menekülésének útjáról Jézus születésének 2000. évfordulójára Az egyiptomi idegenforgalmi minisztérium a kopt orto­dox egyház segítségével térképet készíttetett a Szent Csa­lád menekülésének útjáról Jézus Krisztus születésének 2000. évfordulója alkalmából. A készülő térkép pontosan feltünteti az útvonalat — rajta a turisztikai infrastruktúrát is -, amelyen jövőre turisták tömegei vonulnak majd vé­gig az Újszövetségben leírt útvonalon, Izraelen, a pa­lesztin területeken, Jordá­nián, Libanonon, Szírián és Egyiptomon át. Az Evangélium szerint a Szent Család több mint négy évet töltött Egyiptomban, mielőtt elmenekült volna Heródes király elől Betle­hemből. Szamárháton ezer­kétszáznegyven kilométert tettek meg és átkeltek a Ní­luson. Mária, József és a kis Jézus 24 szakaszban tette meg az utat Egyiptomon át és nyomokat hagyott több helységben is, ahol — az egyház szerint - csodák tör­téntek. Pihenőt tartottak például a mai Famában (római kori nevén Pelsiumban), majd onnan a Nílus deltája, Felső- Egyiptom felé folytatták út­jukat. Az útvonalon szerepel az Al-Abednek elnevezett, nagyon öreg babérfa (lau- reus), amely a legenda sze­rint meghajolt, amint a Szent Család arra elhaladt, s azóta is hajlöttan áll ott. „A Szent Család Egyip­tomban” című, 60 oldalas, képekkel illusztrált és rész­letes térképet is tartalmazó könyv még csak angol nyel­ven kapható, de rövidesen lefordítják francia, német, olasz, arab, japán, görög, orosz, valamint spanyol nyelvre is. A könyv előszavában Mamduh el-Beltagi idegen- forgalmi miniszter egyebe­ken kívül rámutat arra, hogy: „Egyiptom a Szent Család menekülési útvona­lának dokumentálásával be akarja mutatni mindazokat a vallási helyszíneket, ame­lyek részét képezik az egyip­tomi civilizáció szellemi örökségének”. MEGYEI eremeny Mercedes-Benz AzaMógyWttjávAg 1. ÉH ,IMÉ$ naat ®u fig

Next

/
Thumbnails
Contents