Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-12 / 36. szám

\V, 1999. február 12., péntek IS SZÉCSÉNY Megyei Körkép Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete „Munkaügyek” A városban népszerű, több társulásban is érdekelt, szponzori tevékenységéről is jól ismert vállalkozó bará­tommal beszélgetek, mondom neki, panaszkodnak rá az al­kalmazottai, azt mondják szinte embertelenül sokat kö­vetel, nála nincs megállás, még cigarettázni sem lehet, telefonálni meg egyáltalán nem, pedig minden műhely­ben, irodában van telefon, de magánügyben egy percre sem használhatók. „Felpanaszolják” munka­társai azt is, hogy a főnök nem tartja be a munkaügyi jogsza­bályokat. Azt viszont elismerik, a tulaj napi 12-16 órát is képes „melózni”, nem kíméli magát, példát mutat. Kérdezem tőle, igaz-e amit mondanak, beszélnek róla? Lá­tom, egy pillanatra a lélegzete is eláll, nem szokott hozzá, hogy szemébe mondják gyengéit, hi­báit. (Magam csak onnan vet­tem a bátorságot, hogy valami­kor én tanítottam „munkaügyi ismeretekre”, belátom, nem jól.) Aztán rögtön kapcsol is­merősöm, leküzdi „lányos" za­varát, a „legjobb védekezés a támadás alapon” attakot indít, mindent cáfol, minden „vádat” visszautasít. Azt végül is elis­meri, hogy sem kollektív szer­ződéssel, sem munkaügyi sza­bályzattal nem rendelkeznek, nem is kell az, mi a fenének, utálja a „papírokat”, neki ter­melni kell, vár a kamion. Felemeli a kezét, figyelmez­tet, „kövessem őt!”: fontos dolgot közöl, amiről beosztot­tai, alkalmazottai nem beszél­tek, pedig (ezt) nem tiltotta meg nekik, nevezetesen azt, mennyit keresnek, többszörö­sét mint az „állami” alkalma­zottak. Hogy napra készségét bizonyítsa, fújja a KSH ada­tait. Eszerint az alkalmazás­ban állók nettó átlagkeresete megyénkben - az országos át­lagtól 6-7 ezer forinttal elma­radva, - alig haladja meg a 30 ezer forintot, ő meg ennek az 5-6-szorosát is kifizeti dolgozóinak („ha kell, zseb­ből is!”) „No, akkor most mondd meg nekem, mi a fenét panaszkodnak ? ” Barátom agya, mint beretva, feladta a leckét egykori taná­rának. A törvényeket, a mun­kaügyi jogszabályokat persze be kell tartani, de... De azért velünk, munkavállalókkal is lehet egy kis „bibi”, talán el- kényelmesedtünk egy kicsit az elmúlt évtizedekben. Hiányzik belőlünk a piacgazdaság és a tulajdonos érdekei által meg­követelt szemlélet. Jelesül az, hogy a gazdálkodó cég - ki­váltképp a versenyszférában - nem karitatív szervezet, hanem gazdasági eredményt elérni kí­vánó, kifejezetten erre a célra létesült „intézmény”. Tf'urópába „menetelve” bi- IZ/zony ehhez hozzá kell szoknunk. Félreértés ne essék, nem embertelen bánásmódra kívánok biztatni, hanem olyan tevékenységre, amely segíti a munkavállalóknak a szerve­zeti célokkal való azonosulá­sát, mindkét fél javára, meg­elégedésére. BATONYTERENYE RETSAG 3. oldal Takarékoskodnak Balassagyarmaton Költségvetés: majd legközelebb (Folytatás az 1. oldalról) intézmények saját bevételéből képződik. Az adórendeletben meg­lévő kedvezmények mintegy 50 millió Ft-ot jelentenek ez évben a vállalkozóknak. Mindezek figye­lembevételével az ez évi bevételt 180 millió forintra becsülik. Az előterjesztés tartalmazza azt, hogy az önkormányzat fejlesztési kiadá­sai indokolttá teszik mobilizálható vagyontárgyai egy részének eladá­sát. Az előterjesztés 628 millió fo­rint hiányt tartalmaz, a kiadásokból a fejlesztés 994 millió Ft, e terüle­ten a hiány 229 millió Ft. Novák Tamásné könyvvizsgáló vélemé­nye szerint a tervezettben szereplő kiadások nem finanszírozhatók. Juhász Péter polgármester el­mondta: az intézményekkel tár­gyaltak az igényekről és a szak- szervezetek képviselőit is tájékoz­tatták, de azok javaslatai elfogad­hatatlanok voltak. Hosszas vita után úgy döntöttek, hogy március l-jére halasszák az ez évi költségvetés jóváhagyását. Döntöttek viszont az intézményi térítési dijak 11 százalékos emelé­séről, így a bölcsődékben és az óvodákban 136 Ft lett az étkezési térítés, az általános iskolákban pe­dig 174 Ft. A középiskolákban egy ebéd 126 Ft. A szociális étkeztetés térítési díja 222 Ft. Módosították a város jelképeiről szóló rendeletet: a Civitas Fortis- sima nevet a város jelképem, hely­ségnévtáblái mellett és a városháza homlokzatán kell megjeleníteni. Az önkormányzati tulajdonú külte­rületi és zártkerti, valamint belterü­leti földterületek haszonbérleti dija egy forint/négyzetméter, a bérlet időtartama 10 év. Szó esett még testvérvárosi kapcsolatokról, a vá­rosi kerékpárutak építéséről és va- gyonügyekről. (Az ülés lapzárta­kor még tartott.) Szendre Drágább lett a téli útüzemeltetés, mint egy évvel ezelőtt Bevetették a hómarókat is Hóban csúszkáltak az utakon a járművek megyeszerte ... (Folytatás a 1. oldalról) azonban fogytán, ezért a két hét múlva esedékes értekezleten, az útgazdálkodási és koordinációs igazgatóságon szeretnék elérni, hogy a szükséges forrásokat ál­lami pótmegrendelés formájá­ban kapja meg a kht. A megye többi pontján is a türelmetlenség kísérte az újra támadó telet és következmé­nyeit. Salgótarjánban a Város­gazdálkodási és Üzemeltetési Kft. minden „mozdítható” em­berét a hóeltakarításba vonta tapasztalom, hogy nem min­denki tisztította meg a lakóháza előtti járdát, s nagyon sok autó akadt el amiatt, mert gépkocsija nem volt felkészítve a télre. * * * Erőlködve ballag a busz az al- konyi hófúvásban, az emelkedő közepén jár, amikor néhány fe­szengő utasa, a kapaszkodót markolva, nyakát nyújtva igyekszik belátni a jármű előtti útszakaszt. Az ijedősebbeket elfogja a nyugtalanság: előttük egy törékeny mentőkocsi pró­Gáz volt a főúton! Valószínűleg a rossz út-, és közlekedési viszonyok rovására írható az a baleset, melynek következtében a 21-es számú főútvonal egy szakaszát négy órán át zárva kellett tartani. Mint azt Béres Gábor főtörzsőrmestertől, a hatvani tűzoltó­ság ügyeletesétől megtudtuk, egy salgótarjáni betéti társaság ipari gázpalackokat szállító teherautója a lőrinci elágazónál délután kettő óra körül az árokba borult. A baleset során szemé­lyi sérülés ugyan nem történt, viszont többféle gázpalack volt a gépkocsi platóján, és az egyik hidrogénnel töltött megsérült. A kiszivárgó gáz robbanásveszélyes helyzetet teremtett, a kataszt­rófa elkerülése érdekében a környéket kiürítették, a forgalmat a rendőrök erről a szakaszról mellékútra irányították. A mentés során 2-es fokozatú készenlétet rendeltek el, az ak­cióban hatvani, gödöllői, salgótarjáni és gyöngyösi tűzoltók is közreműködtek. T. L. be, és rendkívüli hómunkásokat is vettek fel - tájékoztatott Bodnár Benedek ügyvezető igazgató.- Jelenleg 56 főt fogtunk hadra, elsősorban a gyalogosát­kelők, a buszmegállók és a jár­dák megtisztítására - mondja. — Emellett négy nagy teljesítmé­nyű gépünk járja a város főút­jait, közülük egy csak a déli, egy másik pedig csak az északi városrészt, a többi a hegyi uta­kat. Öt kisgépünk ugyancsak az utcákat, tereket takarítja. Meg­értem a lakók türelmetlenségét, de járva a várost magam is azt bál megbirkózni, „rátapadni” havas útra. Ez volt a közelmúlt. Másnapra, szórás után feketéllő burkolaton lehetett autózni, de tegnap reggelre több helyen véget vetett ennek a nálunk ritka vendég: a hófúvás. A nyolcvanhat esztendős Sá­tér Béla bácsi mátracserpusztai otthonából nézte, hogyan ját­szik a szél a porhóval. A tetők­ről szinte mindet letakarította. Hólapátolással, sepréssel telt a tegnap délelőttje, de nem pa­naszkodik: ő és az elemek böl­csen megférnek egymással. Az útról — mint mondja - letúrták a havat, így, ha orvoshoz kell va­lakit vinni, ríe tud poroszkálni az autó a faluba, meg vissza. A mozgóárust a hét végére várják, a múlt szombaton nem jött. Télidőben szokás a pusztaiak körében, hogy a legzordabb hónapokra beköltöznek a köz­ségben élő gyerekeikhez. Csak a tavasz „hozza” őket vissza. Van, aki végleg bent marad, s olyanok is akadnak, akik vi­szont innen, a pusztáról el nem mennének. Ha kesereg az azért van, mert fájlalja, hogy mos­tanra húsz-egynéhányra csök­kent a lélekszám, egyre több a fejfa a temetőben. Sótér Béla azokra az időkre emlékszik leg­szívesebben, amikor a legtöb­ben, 146-an laktak itt. Bokor és Kutasó községek iskolás gyerkőcei készültek a tegnapi órákra, de iskolájukba, Alsótoldra nem jutottak be. A cserhátszentivániakért el tudott menni a busz, de a szél a maga­sabban fekvő részekről túl sok havat hordott helyenként az útra, így a bokori, kutasói diá­kokra hószünet köszöntött. A helybeliek — így Maczkó Istvá- nék - hasonló esetre nem emlé­keznek. A Cetedhez tartozó Tótújfa- lupuszta mintegy hetven lakó­jának telente az az útszakasz szokta megnehezíteni a dolgát, amelyről Szurok Sándomé jegyzőnő is úgy tudja: nincs tisztázva, kinek a tulajdona. Következésképpen az sem, ki­nek kell takarítani. A téli köz­lekedés izgalmait így a tótúj fa- luiak is át-átélik. Pösténypusztán a gyerekeket féltik ebben a mostoha időben. Az utak elkeskenyedtek a két oldalra tolt hótól, s ha jármű jön, a lurkóknak le kell húzód­niuk, bele kell állniuk a térdig érő fehérségbe. tnl - mj Hírek Elmarad a „Mikó-est” Salgótarján - A szimfoni­kus zenekar február 12-re, péntekre hirdetett farsangi hangversenye, - amelyen Mikó István vendégeskedett volna —, az időjárási viszon­tagságok miatt elmarad. A koncertet március 21-én, vasárnap 18 órakor tartják a József Attila Művelődési Központban. A jegyek ér­vényesek, illetve a váltás he­lyén visszaválthatók. •0 Látogatási tilalom Salgótarján - A Nógrád Megyei Madzsar József Kórház-Rendelőintézet a felső légúti megbetegedések szaporodása miatt a gyer­mekosztályon és a szülé­szeti osztályon látogatási ti­lalmat rendelt el február 11- től, csütörtöktől. Ez nem az a Herczeg Nemű - Tegnapi lapszá­munk 1. oldalán „Veszélyes bűnözőket keresnek” című írásunkban közzétettük, hogy Rajner János használja a Herczeg Tamás álnevet is. Ezúttal közöljük, hogy ez csak véletlen egybeesés, il­letve visszaélés a Nemtiben lakó és ugyancsak BMW- vel közlekedő Herczeg Ta­más vállalkozó nevével. Szellemi totó Pásztó — A Teleki László Városi Könyvtár és Műve­lődési Központ a különböző ünnepkörökhöz kapcsoló­dóan szellemitotó-sorozatot indít. Februárban a farsang témájában lehet válaszolni. Határnyitás Somoskőn Egy napra megnyílik a somoskői várhoz vezető út február 14-én, vasárnap reggel 8 órától 17 óráig. Magyar oldalról utoljára öt évvel ezelőtt engedé­lyezték a vár látogatását. Most, a 75 évvel ezelőtti trianoni határkiigazítás tisz­teletére nyílik meg a „drót- függöny”. A Nógrád Volán vasárnap 8.05-kor, 10.00- kor és 11.20-kor indít jára­tokat Somoskőre, amelyek 8.55-kor, 11 .OO-kor és 13.05-kor indulnak vissza. A vár és a bazaltömlés lá­togatása csak útlevéllel le­hetséges. Oktatás, bér, alaptanterv (Folytatásaz 1 ■ oldalról) Az előző kormány beindította a Sulinet-programot is, ami lehe­tővé tette az iskolák számítógép­pel történő ellátását, ezzel mind- egy a gyerekek esélyegyenlőségét is biztosítva. A jelenlegi kormány azonban ezt a kezdeményezést is leállította. Az MSZP-SZDSZ- kormány bevezette az iskolai könyvtár felhasználási normatívát is, amely a könyvkiadás támoga­Magyar Bálint (jobbról a második) a fórumon ÁN tására és a gyerekek könyvhöz juttatására irányult. A Fidesz ezt az összeget 2 000 forintról 1 830 forint/hó/iskola csökkentette, majd fokozatosan felszámolta. A felsőoktatás terén is éles volt a váltás. A pártelnök a tandíj megszüntetését is helytelennek ítéli, hiszen ez megkérdőjelezi a társadalmi igazságosság kérdését: ezzel azokat a tanulókat is támo­gatják, akik nincsenek rászorulva, ugyanakkor nem tanulnak jól. A megye pedagógusai számára megfontolandó a szaktanárok hi­ányának kérdésére vonatkozó ja­vaslata is: ha az iskolában gondot jelent a szaktanárok hiánya (mű­vészettörténész; angol, informa­tika-tanár), akkor oldják meg az iskolák közötti szaktanár-utazta­tást, az úgynevezett „szaktanár­csereberét” is. Tőzsér Anett így tervezi működését 1999-ben Salgótarján polgármesteri hivatala (3.) Helyben hagyott ágazat (Folytatás az 1. oldalról) Fészek Bölcsőde helyére, a Bartók Béla úti Óvoda pedig a Kuckó Böl­csőde helyére költözik. A költözés egyben azt is jelenti, hogy összvá- rosi szinten nem csökken a csoport- szám, sőt, százzal bővül az óvodai férőhelyszám. Az önálló, egy-egy óvodára vonatkozó szakmai prog­ramjukat továbbra is folytathatják az óvodavezetők, és vezetői pótlé­kuk is megmarad. Létrehozunk egy óvodaigazgatóságot, amely az óvo­dák gazdálkodásának központosí­tását biztosítja, de a gazdasági mel­lett szakmai vezetőről is gondosko­dunk a koordináláshoz. Egyébként az épületeket is úgy váltjuk ki a köl­tözködések kapcsán, hogy a gyere­kek jobb körülmények közé kerül­jenek, egyben elkerülve ezzel az in­tézményfelújításokat. Jelentősége miatt az Arany János úti főző­konyha felújítását is meg kell emlí­tenem: a 20 milliós felújítás hosszú távra biztosítja a kulturált étkezte­tést. A bérfejlesztés biztosítása, a szakmai színvonal megtartása és fejlesztése mellett az oktatási terü­leten alkalmazott alapelveink közé sorolom az intézményekben folyó specializáció további fenntartását, amelyhez továbbra 9 millió forintot ad az önkormányzat.-Milyen lehetőségek, illetve alapelvek jellemzik a közműve­lődést és a sportot?-Az elmúlt évihez képest mindössze 4 millió forinttal nőtt a közművelődés központi normatí­vája. Az így tervezhető 30 milliót 70-nel egészíti ki az önkormányzat az évi 100 millióra, A közművelő­dés helyzetének stabilizálása érde­kében az eddigieknél nagyobb mér­tékben számolunk a civilszféra ön­állóságára. A sportban a tavalyi 57- tel szemben az idén mindössze 28 millió forint központi támogatás áll rendelkezésünkre. Itt a diáksport, a szabadidősport és a létesítmény­fenntartás a fő cél. A verseny- sportra sajnos nem tudunk áldozni.- Visszatéve az iskolákra: a be­zárások lekerültek a napirendről?- A Bóna Kovács Károly Álta­lános Iskola és a Bátki József Álta­lános Iskola került szóba ennek kapcsán, de végül is, az oktatási­szakmai vonal átvizsgálása mel­lett arra is tekintettel voltunk, hogy egy-egy peremkerületi is­kola bizonyos hovatartozást, kohéziót is jelent, nem csak a tanulók, hanem a szűkebb lakó- közösség számára is. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents