Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-25 / 47. szám
2. oldal 1999. február 25., csütörtök Balassagyarmat És Környéke Énekkar a vendég Filharmóniai hangverseny-bérletsorozat keretében koncertet ad Balassagyarmaton, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában a Nemzeti Énekkar. A február 25-én, csütörtökön délután fél hétkor kezdődő programban Palestrina-, Lassus-, Medels- sohn-, Brahms-, Schubert-, Bárdos-, Kodály-művek, valamint spirituálék és operarészletek előadása szerepel. A tizenhárom évvel ezelőtt alakult kórus magját a Magyar Állami Népi Együttes negyven tagja alkotta, Pászti Miklós karnagy vezetésével oratóriumok előadására alkalmas, nyolcvantagú kórussá fejlődtek. A kórust 1990-től Antal Mátyás, Liszt-díjas karnagy vezényli. A koncert előtt Bacsúr Sándor balassagyarmati alkotó műveiből nyílik kiállítás a zeneiskola galériájában. A tárlatot Juhász Péter polgármester nyitja meg, fuvolán közreműködik Palánki Éva, gitáron Deákné Lászlók Éva játszik. Fogadószoba Magyarnándor - Február 25-én, azaz ma fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban dr. Surján László, a körzet országgyűlési képviselője. Észrevételeikkel, kérdéseikkel 14 órától kereshetik Surján Lászlót. Közmeghallgatás volt Balassagyarmaton - Területcsere, intézmények működtetése, privatizációs bevételek Gond a közlekedés - Nincs eladósodva a város Késő estébe nyújtották a hozzászólók kérdései a nemrégiben megtartott balassagyarmati közmeghallgatást. Az est főszereplője Juhász Péter polgármester volt, de a testület tagjai és a hivatal illetékesei is válaszadásra készen álltak a művelődési ház nagytermét megtöltő közönségnek. A közmeghallgatás a város fontos dolgairól, az elkerülő út sorsáról, a költségvetésről, az intézmények jövőjéről és a munkahelyteremtés lehetőségeiről szólt. A helyszínen elhangzott és a telefonon bejött kérdések is főleg ezekről a gondokról szóltak. Juhász Péter polgármester elöljáróban bejelentette, hogy információi szerint május 26-án végleg rendeződik a magyar-szlovák területcsere. A több éve húzódó kérdés az Ipoly szabályozásakor elkerült részeket érinti. A csere után végre megépülhet a belvárost tehermentesítő elkerülő út, amely a kővári kanyart kiegyenesítve a megerősített Ipoly-töltésen haladna a határátkelőhely irányába. A Nóg- rád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság által elkészített tanulmányterv, amelyet Fráter István, a cég ügyvezető igazgatója bemutatott, 1,5-2 milliárd forint költségvetéssel számol. A hozzászólásokban Bacskó József a kereskedelmi iskola igazgatója úgy vélekedett, hogy csak a déli elkerülő út oldaná meg a város gondját.- Ezt a régi tervet kellene valóra váltani, hogy az Aszód felől érkező forgalom is kezelhető legyen. így lenne lehetőség egy új Pásztó-Szirák út megépítésének Balassagyarmat felé, mert ezek az elzárt területek is jobb közlekedést érdemelnek. Az Ipoly-parton vezetett út a város legszebb részét veszi el a fejlesztés elől - mondta Bacskó József. A tervezett elkerülő út tanulmánytervét bemutató Fráter István elmondta: ők ott építik meg az utat, ahol a város kéri. Lépni kell az ügyben, amit a felmérések is igazolnak. Aszód felől Balassagyarmatra 1500 jármű érkezik naponta, a 22-es úton 6 218, a határon pedig 1537 jármű megy át, részben kamionok, melyeknek forgalmát a városból ki kell vinni és a határ közelében parkolót kell építeni számukra. Urbán Árpád volt országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy ígéretéhez híven négy évig dolgozott az ügyön. — Ennek eredményeként is 1997. április 21-én a két kormányfő aláírta az Ipoly folyó területrendezését, amelyet sajnos a szlovák kormány nem ratifikált. Akkor 800 millióra tervezték még a költségeket. Sokan dolgoztak azért, hogy ez bekövetkezzen - mondta Urbán Árpád. Balassagyarmat főépítésze, Moór Mátyás elmondta, hogy márciusban sor kerül az új városrendezési terv társadalmi vitájára, és minden jó javaslatot figyelembe vesznek. Nagy figyelemmel hallgatták a megjelentek Juhász Péter tájékoztatóját az idei költségvetés gondjairól. Gyarmat polgármestere az egyes intézmények költségeinek alakulásáról grafikonokat vetített, amelyek érzékletesen mutatták az idei várható 400 milliós hiány összetevőit. Az iskolavárosként számon tartott Balassagyarmat vezetése nehéz, talán visszafordíthatatlan sorsú döntés előtt áll azzal, hogy a megyének kénytelen átadni intézményei jó részét. A központi támogatás jelenlegi rendszere nem kedvez, sőt érzéketlen a térségi feladatokat is felvállaló Balassagyarmat és más hasonló települések egyre növekvő gondjaival szemben.-A város a rendszerváltás óta több száz millió forintot adott oda az intézmények működtetésére, holott az itt tanuló diákok 70 százaléka nem a városban él. Balassagyarmat önkormányzata helyesen tette meg ’90- ben, hogy felvállalta az intézményeket, mert a hajdani megyei tanács nem volt olyan gazdája a gyarmatiaknak, mint a salgótaijániaknak. Ha a normatívák jók lennének egy pillanatig sem merülne fel az átadásuk - mondta Juhász Péter. Bacskó József szóvá tette, hogy a megyeszékhely elvitelével a gimnázium és az ipari iskola kihelyezett tagozata maradt a városban.- Örültünk mikor újjáéledhettünk és a város polgári hagyományaira épülő iskolavárossá nőhette ki magát Gyarmat. De iskoláink felszereltsége mélyen alatta van a salgótarjániaknak, ahol például az egyik iskola műszere többet ér, mint egy hasonló gyarmati iskola összes gépe. Joggal félhet a város, hogy ha a megyéhez kerülnek a középiskolái, meg tudjuk- e azokat őrizni. A megye által tervezett megszorító intézkedéseket a város is meg tudja tenni. Arról nem is szólva, hogy a megyevezetésben részt vevő balassagyarmatiak elegendő erőt képviselhetnek-e a jövőben arra, hogy az átadott intézmények életben maradhassanak, fejtegette aggodalmait a kereskedelmi iskola igazgatója. Kijelentette, hogy egyfajta város- és településszeretet él a pedagógusokban és ha ez nem így lenne, azt mondanák, üljünk fel a hajóra és ússzunk vele. Smitnya Sándor képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy a kormány az önkormányzatok nyakába tette a feladatokat és a város vezetése nem hibázhat.- A költségvetés rossz, ezen kellene az Országgyűlésnek módosítani. Kevesebbet kapunk, mint három évvel ezelőtt. És ha nem kapunk normatív forrásokat, el kell menni, szerezni kell. Ez feladata a testületi tagnak és az országgyűlési képviselőnek is. A megyei ön- kormányzat is működéshiányos, kénytelen lesz a megye intézményeket összevonni, ha nem tud szerezni pénzt. A megyei önkormányzat előző ciklusában elnökként csak úgy tudtam munkatársaimmal a megyéhez tartozó intézményekben dolgozó 2800 főt foglalkoztatni, hogy mentünk a pénzekért, így maradhattunk életben - magyarázta a helyzetet Smitnya Sándor. A polgármester válaszában kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy pénz utáni járásra költségvetést lehessen alapozni. A Hom-kormány áttért a nettó finanszírozásra és megszüntette az önkormányzatok számára, hogy bevételeikből gazdálkodjanak. Az általános iskolák összevonására ezért is rá volt kényszerítve a város. A bevételekről és a fejlesztésekről Herczeg Hajnalka alpolgármester adott tájékoztatót. A közel egymilliárdra tervezett összegből kiemelten kezelik az ipari park területének kialakítását, a több településsel közösen tervezett kommunális hulladék- lerakót és a szennyvízhálózat bővítését. De jut pénzt felújításra, útépítésre is a tervek szerint. Jónás György, aki az első szabadon választott önkormányzat képviselője volt, kifogásolta, hogy a területi képviselők jó része laza kapcsolatot tart körzetével. Érdeklődött a privatizációs bevételek fel- használása felől. Tábori Sándorné a buszmegálló környékének leterheltségéről szólt. Pákozdi Ferenc a Jópalócok útja szennyvízhálózatának kiépítését szorgalmazta. Horváth Árpád azt kérdezte, volt-e a városnak Tocsik-ügye. Juhász Péter polgármester válaszában beszélt arról, hogy az egyszeri 115 milliós privatizációs bevételből és a gázközmű árából épült meg az új tornaterem és fejlesztette a város a csatornahálózatot. A polgármester elmondta: Balassagyarmatnak nem volt belterületi ingatlanügye és az értékpapírok értékesítésével szakértőt szeretne a város megbízni. Balassagyarmat önkormányzata a ’98-as évet úgy zárta, hogy csak a 13. havi fizetés hiányzik a kasszából, a város nincs eladósodva. Szabó Endre-w Balassagyarmat központjában nagy a forgalom: szükség lenne az elkerülő útra FOTÓ: -RTEgy kismesterség szó szerint élő emlékei Botolófiizek Terény közepén Egyszerre kerítés és kosáralapanyag a fűzfa A kosárkészítés alapanyagának előteremtését szolgálják azok az alacsony törzsűre vágott fűzfák, amelyek akár kerítésnek is megteszik: így van ez Terény közepén, ahol a völgy mindig nedves aljában választják el egymástól így a telkeket. A botoló- vagy kosárfűz ilyen módon való ültetése valaha országszerte elterjedt volt, de a terényihez hasonló nagy területen - legalábbis Nógrád megyében - nem maradt fenn ilyen. Itt-ott még látni ugyan botolófüzeket, de túlnyomó részüket nem gondozzák. A gondozás alatt persze csak azt kell érteni, hogy az alacsonyra metszett törzsről évente, kétévente levágják a saijadó gallyakat, amelyekből aztán fonott termékek készíthetők. (A fűzfa ültetése csak annyit jelent, hogy a fűzgallyakat alkalmas, azaz kellőképpen vizenyős helyen leszólják a földbe, a növény pedig magától kigyökeresedik.) Kertbarátkor, irodalmi színpad, énekkar működött egykor a faluban - Egyesület alakul Kilépnek az állóvízből Patvarcon Ahogy az első megbeszélésükön tervezték, másodjára is összejöttek a patvarci fiatalok, hogy az otthon töltött mindennapjaik szürkeségén változtassanak. Huszonketten ülték körbe a volt iskola szakadozott parkettájú kis tornatermét, hogy meghallgassák a kérésükre őket meglátogató Arató Jánost és Csábi Istvánt, a kis falu valaha működő iskolájának volt tanítóit és megbeszéljék leendő közös dolgaikat. A nyolcvanötödik életévében járó Arató János tanító úr a falu szülötteként mesélt a múltról, az évtizedekkel ezelőtti fiatalok életéről. Életének fontos dátumaként emlegette az 1933-as esztendőt, amikor helyettesítő tanító volt és a helyi katolikus és evangélikus fiatalok megkérték, segítsen, hogy előadhassák Tóth Ede színdarabját, a Falu rosszát.- Akkor nyolcadikos gimnazistaként ez adott kedvet, hogy pedagógus legyek. A képzőben arra neveltek, hogy ne csak az iskolával foglalkozzak, hanem a helyi felnőttekkel is. Most szinte megismétlődik a 66 évvel ezelőtti helyzet, hogy a patvarci fiatalok tartalmasabbá szeretnék tenni szabad idejüket és ez örvendetes, - mondta Arató János bácsi. A falu idős tanítója beszélt az 1955-ben átadott iskoláról, amelynek építéséből a helyiek is kivették a részüket.- Ahogy az iskola kész lett, hozzáfogtunk a népműveléshez. Kertbarátkor szerveződött, melynek Cseh Béla lett a vezetője. Énekkart, irodalmi színpadot szerveztünk, még fotószakkörünk is volt. Akkoriban Patvarcon sok család élt kenderfeldolgozásból és ennek összegyűjtöttük a tárgyait. Az elődeink által használt eszközökből, tárgyakból 186 darabos gyűjteményünk volt. Csábi kollégával megrendeztük a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című színdarabot, a helyiek szereplésével, amit sok helyen bemutattunk. Volt érdeklődés és akarat. Mi idősebbek azt kérjük tőletek, hogy ezt az akaratot vigyétek tovább és a lehetőségeket kihasználva, tegyétek szebbé életeteket! - biztatta az őt figyelemmel hallgató fiatalokat Arató tanító úr. Javasolta, hogy a patvarci néprajzi gyűjtemény maradványait, amelyeket az iskola padlásán tárolnak, leltározzák fel a fiatalok és kezdjenek gyűjtést a kiegészítésére. Három fiatal, Hrubecs Anikó, Molnár Tibor és Hugyecz János vállalkozott a feladatra. Akadt jelentkező a tűzoltószertárban tárolt, valaha 280 kötetes könyvtár leltározására is. Ezt a könyvmentő munkát öten vállalták fel. Faludi Norbert, Koncsek Dávid, Barna Zsolt, Gál Gábor és Ábrahám Krisztián katalógust fognak készíteni a jobb sorsra érdemesebb könyvtárról. Gajdos Pál polgármester megemlítette, hogy már tárgyalt dr. Zólyomi Józseffel, a Palóc Múzeum nyugalmazott igazgatójával, hogy az Arató János által 1976-ig megírt Pat- varc történetét a kiegészítésekkel szerkessze meg. Csábi István, aki utolsó igazgatója volt a patvarci iskolának, megköszönte a fiatalok meghívását. Fényképeket hozott, amelyek a jelenlegi fiatalok szülei, nagyszülei mozgalmas, színes fiatalságát bizonyították. Azokat az időket, amikor Patvarcon működött a járás legjobb kultúr- csoportja és a sportolók is szép eredményeket értek el a legkülönbözőbb versenyeken. Csábi tanító úr javasolta, hogy a helytörténeti gyűjtemény elhelyezésére pályázati pénzekből vegyen a falu egy régi házat és erre alkalmas lenne az iskola szomszédságában lévő öreg épület is.- Ez siker, hogy így összejöttetek és akartok valamit. Ne felejtsétek el Váci Mihály versét, „...hogy Nem elég...! - Csináljátok! Legyetek együtt!” - biztatta Csábi István a fiatalokat. A vélemények, elképzelések, a tenni akarást igazolták. Falunapot szerveznek, amelyre az elszármazottakat is meghívják. Pályázattal készülnek az ezredfordulóra. Egy nagyobb, a falu rendezvényeinek is helyt adó terem igényét vetették fel. Közös kirándulások, tánc- és kul- túrcsoport megalakítása is szerepel a tervek között. Szeretnék, ha kezdeményezésük az illetékesek részéről támogatásra találna. A megjelent 22 fiatal úgy határozott, hogy ez a találkozójuk a patvarci fiatalok körének alakuló ülése is volt. Háromtagú vezetőséget is választottak, amelyben Molnár Tibor, Hrubecs Anikó és Faiúdi Norbert képviseli a közös ügyeket. A március közepére tervezett újabb találkozókat már önállóan szervezik. Szabó E.
