Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-24 / 46. szám
4. oldal Gazdaság 1999. február 24., szerda Nem jövedelmező az állattartás A tenyésztési támogatás jótékony hatásában bíznak Rosszul indult az esztendő az állattartók számára: januárban a tavalyinál is kevesebbet fizettek a felvásárlók a jószágért. Az állattenyésztési ágazatban a juhászok a legbizakodóbbak. Gazdanapok. Egyévnyi szünet után ismét rendez gazdanapokat Bábolnán a Bábolna Rt. és az IKR Rt. A szeptember 16-18. között lezajló eseménysorozatot a „Nagyüzemek a családi gazdaságok szolgálatában” jelszóval hirdetik meg - közölte a Bábolna Rt. illetékese, Szőts István. Tömegből minőség. A magyar bor nemzetközi sikerének kulcsa, hogy az eredetvédelmi rendszert ötvözni kell a termelői hagyományokkal - mondta kedden Budapesten Gál Tibor, az év borásza. Szerinte az egyik nagy probléma az, hogy Magyarországra a tömegtermelés jellemző, a nemzetközi piacokon pedig elsősorban a minőségi termékeket vásárolják. Újabb esés. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 5500,51 ponton zárta a keddi kereskedést. Hétfőhöz képest 3,07 százalékot veszített értékéből. Nyitáskor még 145 ponttal meghaladta a hétfői záróértéket, majd 5451 pontig csúszott le, ami több mint 6 százalékos zuhanás a nyitóértékéhez képest. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 368,52 Japán jen (100) 188,47 Svájci frank 156,54 USA-dollár 227,13 Euró 250,02 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 'ifi. 13,76 ats. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium most közzétett jelentése szerint az év elején tovább csökkent a vágómarha ára. A vágóhidak - a minőségtől és az exportfelvásárlástól függően - a hízóbikát kilogrammonként 190-315, a hízóüszőt 160-280, a selejttehenet 120-200 forintért veszik át a termelőktől. A sertéstartóknak is komoly veszteséget okoz az árak folyamatos esése. Minősített vágás esetén az árak a rendeletben megállapított minimum közelében mozognak. Ez az összeg élősúlyra átszámítva kilogramA felmérések arról tanúskodnak, hogy hazánk felnőtt lakosságának egyharmada dohányzik, méghozzá igen sokat: az átlagpolgár - a csecsemőket is beleértve - évente 2800 szál cigarettát szív el. Az Egészségügyi Minisztérium törvényjavaslatával szabályozni kívánja a dohánytermékek fogyasztását, illetve védelmezni szeretné a passzív dohányosokat a füstölgés káros hatásaival szemben. Ennek érdekében rendkívül szigorúan akar fellépni a dohányzás viszmonként 156-190 forint. A minősítés nélküli kistermelői árat a felvásárlók diktálják, ez jelenleg kilogrammonként 136-160 forint között mozog. A házi vágásokkal és -értékesítésekkel a gazdák valamivel jobb - 220-240 forintos - árat tudnak elérni. A minisztériumhoz érkezett jelzések szerint a kocakivágások száma újra megnövekedett és ezzel arányosan csökkent a búgatások száma. A juhágazatban is mérséklődtek a felvásárlási árak, a kis súlyú tejesbárányra jelenleg nincs kereslet, a kereskedők inkább a húsz kilogramm feletti szaszontásáért, és ez várhatóan főképp a vendéglátásban okozhat majd gondokat. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének illetékese szerint ha az egyes vendéglők nem tudnak eleget tenni a tervezetben foglaltaknak, tehát nem tudják elválasztani a dohányzó szakaszt a nemdohányzókétól, illetve nem áll módjukban megfelelő szellőzőrendszert építeni, jövőre csak nemdohányzóként üzemelhetnek tovább. Mindkét lehetőség súlyos anyagi követbárányt keresik, abból viszont szerény a 'kínálat. A 16-20 kilogrammos bárányért kilogrammonként 510-560, a 20-24 kilogrammosért 470-520 forint üti a termelők markát. Az állattenyésztésen belül a juhágazat van a legkedvezőbb pozícióban. Az állattartók bíznak a tenyésztési támogatás jótékony hatásában. A vágócsirke-felvásárlásban mutatkozó nagymértékű visz- szaesés erőteljesen szelektálta a termelőket. A brojlertartók nagy része leállt a termeléssel, sokan kerültek csődhelyzetbe. A vágóhidak nem kötnek szerződést, az integrátorok késleltetik a telepítést és a felvásárlást. A legjövedelmezőbb továbbra is a kacsa- és a libatartás. U. G. kezményekkel jár. Az adatok ismeretében az például szinte bizonyos, hogy „füstmentes étteremként” jó néhány vendéglő nem tudja majd fenntartani magát. A betérők többsége ugyanis dohányzik, és társaságban gyakran még az is rágyújt, aki egyébként nem rabja e szenvedélynek. Egy neves dohánygyártó cég ugyan felajánlotta már támogatását szellőztető berendezések kiépítéséhez, amit pályázat útján lehetne elnyerni, de ez országos méretekben mégsem lehet megoldás. A vendéglátó helyek többsége vagy elvégzi saját erőből a milliókat igénylő átalakításokat, vagy bezárja a boltot - nyilatkozta a szövetség munkatársa. (h. gy.) Az éttermek többsége könnyen csődöt jelenthet Füst nélkül üresebb a kocsma Jövőre - ha az Országgyűlés elfogadja a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslatot - tilos lesz a dohányzás egyebek között azokban a vendéglátó-ipari egységekben, ahol meleg- vagy hidegkonyha működik. A szakértők szerint ez több étterem bezárásához vezethet. Tizenegyből nyolc Vezetőségváltás a Mól Rt. élén A Mól Rt. mára összehívott rendkívüli közgyűlésén a tizenegy tagú igazgatóságból nyolc személyt váltanak le előreláthatóan - értesült lapunk az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. illetékesétől. Ami információnk szerint már eldőlt: az ÁPV Rt. saját döntési jogkörében javaslatot tesz Pál László, az igazgatóság elnöke, Doleschall Sándor elnökhelyettes és Király Szilárd - aki a vagyonkezelőt mint jogi személy képviseli az olajipari vállalatban - visz- szahívására. Az említetteken kívül további öt igazgatósági tag leváltását tervezi a vagyonkezelő részvénytársaság. A vezetők leváltásának indokáról a vagyonkezelő illetékese nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Mint ismertté vált: a Mól Rt. tavaly 117,1 százalékkal növelte mérleg szerinti és 85,3 százalékkal adózott eredményét. Ennek megfelelően, a mérleg szerint 49,4 milliárd forint, adózás után pedig 59,2 milliárd forint volt a társaság nyeresége 1998- ban. A társaság korrigált árbevétele 9,5 százalékkal nőtt, 637 milliárd forint volt. A rendkívüli közgyűlést az a vagyonkezelő kezdeményezte, amely a Mól Rt. részvénycsomagjának 25 százalék plusz egy szavazatát, valamint egy elsőbbségi, úgynevezett aranyrészvényét birtokolja - a gazdasági társaságokról szóló törvényre és a cég alapszabályára hivatkozva. (sts) Összeírják a gazdálkodókat Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága április 8-án zárt ülésen szeretné meghallgatni a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség elnökét, hogy ennek alapján dönthessenek a jegybank tevékenységét vizsgáló albizottság felállításáról - határoztak a testület keddi, budapesti ülésén a képviselők. Az ülésen általános vitára alkalmasnak találták a szőlő- és borgazdálkodásról szóló törvény, a termőföld védelméről és a földrendezésről szóló törvény módosítását, valamint az általános mezőgazda- sági összeírásról elkészített törvényjavaslatot. A szőlő- és borgazdálkodást szabályozó törvény módosítása azért vált szükségessé, mert az Európai Unióval kötött ötéves beszállítói szerződés lejárt. Az általános mezőgazda- sági összeírásról elkészített törvényjavaslat jelentőségét növeli, hogy a privatizáció után ez lesz az első ilyen jellegű adatgyűjtés. A földrendezésről szóló törvény módosításával a tulajdonok rendezését, a külföldiek tulajdonszerzésének visszaszorítását kívánják elérni. Magyarországon a 8 millió hektárnyi termőföldből valószínűleg 50 ezer hektárnyit birtokolnak külföldiek. Magyar sikerek egy japán alapítványi pályázaton - Fődíjas egy iskola A minőségnek nincs felső határa Az idén egy Zala megyei falu, Tótszerdahely általános iskolája nyerte a japán IIASÁ-Shiba Alapítvány fődíját, amelyet az állapító Shoji Shiba adott át a Magyar Tudományos Akadémián. A professzor szerint van olyan területe a minőségbiztosításnak, amelyben hazánk megelőzi Japánt. Shoji Shiba professzor 1987-ben tíz főből álló feladatmegoldó munkacsoportot állított fel, amelynek 9 hét alatt megtanította a szükséges minőségszervezési- vezetési ismereteket. A kiképzett szakértők az ipar egészére kidolgozott program alapján megindították, majd továbbfejlesztették a rendszerelméletű minőségfejlesztést a magyar iparban. A program első fázisában öt magyar iparvállalatnál vezették be kísérleti jelleggel az átfogó minőségvezetési rendszert, az úgynevezett TQM magyar sajátosságokra adaptált programját. A programot 1988 és 1991 között 40 magyar vállalatnál vezették be, és jelentős szemléleti változást hozott a gazdasági eredményeken kívül is. Szakértők szerint ez alapozta meg azt, hogy 1991- től kezdődően az ISO 9000-es szabványsorozat szerinti tanúsítás széles körben megvalósulhatott Magyarországon. A gyors eredményeket követően Shiba professzor teljes tiszteletdíjából alapítványt létesített a minőség fejlesztésében és terjesztésében eredményes munkát végző vállalatok, munkacsoportok és egyének kitüntetésére, díjazására. A Shiba-díj hatását, jelentőségét igazolja, hogy a Nemzeti Minőségi Díj nyertesei közül korábban négyen ezt a kitüntetést is elnyerték. Az idei felhívásra az egészségügy, az ipar, a távközlés, a vezetői informatikai tanácsadás és az oktatás területéről vállalati, intézményi, csoportos és egyéni kategóriában összesen tíz pályázat érkezett. Először vett részt a megmérettetésen általános iskola és nyelviskolai szakmai szövetség. A díjazottak 1998-ban: a Dunaferr Kutatóintézet (Dunaújváros), a Matáv Rt. és az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. közösen (Budapest), Szeidl István gépészmérnök (Téglás), a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Szakkórháza (Nagykálló), és a Tótszerdahelyi Körzeti Horvát Nemzetiségű Általános Iskola.- A minőségnek nincsenek felső határai. Ha valaki gyárt valamit vagy szolgáltatást végez, még akkor sem lehet elégedett, ha vásárlói már azok. Ez az a pont, amit fel kell ismerni, és át kell tudni lépni. Japán e tekintetben le van maradva Magyarország mögött, hiszen csak a gyárakban, manufaktúrákban volt fontos a minőség. A japán ipar termékei megbízhatóak is, ám a szigetországban nem fordítottak elég figyelmet a szolgáltatások és az oktatás minőségére, ebben Magyarország a jobb - nyilatkozta Shoji Shiba. A díjazottakat tiszteletbeli tagjává fogadta a Nemzeti Minőségi Klub, amely a győztesek klubja nevet is viselhetné, hiszen tagjai azok a vállalatok, személyek, akik 1996 óta Nemzeti Minőségi Díjat nyertek. Chikán Attila gazdasági miniszter beszédében hangsúlyozta: a minőséggel ma már nem lehet nyerő pozícióba kerülni, hiszen azt adottságnak kell tekinteni. A miniszter szerint így van ez a kormányzat gazdasági céljaiban is. A leglényegesebb elemek - a fenntartható gazdasági növekedés, az EU-csatlakozás és a verseny- képesség - közül kettőben a minőségé a kulcsszerep. (sts) Behálózza a világot a mobiltelefon Hazánk 11 százalékos ellátottsága az 58. helyhez elég A múlt év végén már 135 millióan használtak digitális mobiltelefonokat a világon. Az előfizetők versenyében Kína vette át tavaly a vezető helyet; • az élbolyban még Olaszországot, Németországot, az Egyesült Királyságot és Franciaországot jegyzik. Az öt legnagyobb piac adja ki a világ előfizetőinek felét. A tavalyi év derekán felefele volt az arány, az év végén pedig már egyharmaddal több ilyen előfizető volt a világon, mint analógtelefon-használó. Különösen népszerűvé vált az üzenetközvetítés. Hazánk 11 százalékos ellátottságával az 58. helyen áll a világlistán (a legtöbb mobiltelefon a lakosság számához viszonyítva Finnországban van: száz lakosra 58 előfizető jut). Megnyílt új helyen a Csősz-Tóth Kft bútorüzlete! Salgótarján, Külgyarmat út.4. la 21-es főúton, a NÁÉV iparteleppel szemben, a volt RENAULT autószohnbon) Tel.: 32/440-707 . ÓRIÁSI BÚTORVÁSÁR! L U r“(1*4.786 Ft.: 'fg 5.050 helye "224.972 Ft. 16.744 Ft. • * ■ ■2.993 Ft. 17.650 Ft helyett 61.617Ft helyett Ülőgarnitúra 187.500 Ft helyett 126.000 Ft 38.850 Ft Sarokgarnitúra 126.790 Ft. helyett 98.000 a munkaasztal 25.000 Ft helyett 23.177 Ft Bútorainkat laprasxerelten árusítjuk Nyitva tartás 9-n, szombat 8-1 2-ig mosogatószekrény 26.100 helyett 24.720 H. 43.643 Ft helyett 30.550 Ft 13.750 Ft helyett
