Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-24 / 46. szám
6. oldal Világtükör 1999. február 24., szerda Március 16-án rendezik meg Brüsszelben azt az ünnepséget, amelyen a szövetség központjában is kihirdetik Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-tagságát, és hivatalosan felvonják zászlajukat. Hazánké a görög és az ír lobogó közé kerül. A három új tagország külügyminisztere március 12-én adja át hazája csatlakozási okmányait az amerikai kormányzatnak, és ugyanaznap az Egyesült Államokban, Independence városában megtartják a tagavatási szertartást is. Ekkortól kezdve érvényes jogilag a három állam tagsága. Kopjafát avatott Göncz Árpád köztársasági elnök Wel- lingtonban, Új-Zéland fővárosában, emléket állítva azoknak a magyaroknak, akik életüket áldozták hazájuk szabadságáért. Az államfő - kíséretében Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszterrel - Turangawaewae Maráéban találkozott a maori királynővel is. Megkoszorúzta az orosz fegyveres erők napja alkalmából kedden Borisz Jelcin orosz elnök az ismeretlen katona sírját a Kreml falánál. Az ünnep előestéjén Jelcin számos tábornoknak adott át kitüntetést a Kremlben, s külön üzenetben üdvözölte a haza védőit, emlékeztetve az orosz katonák hőstetteire. Magyar áldozata volt egy lavinaomlásnak, amely hétfő délelőtt történt az ausztriai Vorarlberg tartományban - közölték kedd reggel az osztrák hatóságok. A 31 éves magyar nőt és az omlás másik áldozatát, egy osztrák férfit hétfő este tudták kiásni a hó alól a Gargellen közelében lévő síterületen egy hegyi étterem romjai alól. Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Tanácsának 1998. évi jelentése szerint „Magyarországon egy gyógyszergyártó cég kísérleteket tett arra, hogy közép-ázsiai államokból nagyobb mennyiségű, előzőleg lefoglalt ópiumot importáljon”. Értesülések szerint a tiszavasvári ICN Alkaloida gyár nevében akartak 40 tonna, előzőleg hivatalosan lefoglalt ópiumot importálni Tádzsikisztánból és Üzbegisztánból. Hőlégballonjával a kelet-afrikai Niger fölött repült el kedden az a két brit mérnök, aki a múlt hét szerdán Spanyolországból Föld körüli útra indult. Ha Andy Elsonnak és Colin Prescottnak sikerül saját gyártmányú léggömbjével leszállás nélkül megkerülnie a Földet, akkor ők lesznek a világon az elsők, akik elnyerik az Anheuser-Busch cég egymillió dolláros díját. Újabb találkozó március 15-én A határidő lejárta után sem szakadtak meg a tárgyalások Az olaszországi Avianóban teljes a harckészültség FOTÓ: FEB/REUTERS A szerb, illetve a koszovói albán küldöttség március 15-én Franciaországban találkozik, hogy megtárgyalja a Koszovó- ról szóló egyezség megvalósításának módozatait - jelentette be kedd délután Rambouillet-ban a hathatalmi összekötőcsoport, miután a külügyminiszterek áttanulmányozták az utolsó pillanatban, a konferencia zárásakor adott válaszokat. Az albán fél végül is elfogadta a nemzetközi tervezet mindkét fejezetét, s a szerb küldöttség is jelezte, hogy a politikai fejezet elfogadásán túl hajlandó tárgyalni a „nemzetközi haderő koszovói jelenlétének jellegéről és nagyságrendjéről1”. A koszovói albán küldöttség - a megadott határidőn túl is folytatott belső vitái eredményeként - adott pozitív választ a hathatalmi csoport rendezési javaslataira. Csupán azt kérte: biztosítsanak számukra 15 napot, hogy-konzultáljanak „hátországukkal”. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) „teljhatalmú politikai képviselőjévé” nevezte ki Adem Demacit, aki Javier Solana NATO-főtitkár és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter kérésére Ljubljanába utazott. Koszovói szerb források szerint a szakadár albán fegyveresek a tartomány északi részén kedd reggel megsebesítettek öt szerb rendőrt, akik a Vucitrn közelében fekvő Bukos faluban az előző esti hasonló összetűzés körülményeit vizsgálták. A rendőrség végül visszaverte az albán gerillákat, s azok a Cicavica hegy irányában vonultak vissza. Az incidens során az AP amerikai hírügynökség fotóriportere is köny- nyebben megsebesült. Az összetűzések felújulása miatt az elmúlt napokban csaknem kilencezer személy menekült el otthonából a főként albánok lakta szerbiai tartományban - állapította meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A magyarországi szerbek a koszovói válság tárgyalásos, békés úton történő rendezésében érdekeltek, elvetik és elítélik a katonai erőszakkal való fenyegetőzést - fogalmazta meg állásfoglalásában a Szerb Országos Önkormányzat. Valószínűleg halálbüntetés vár a kurd vezérre Abdullah Öcalan vád alatt Törökországban kedden hivatalosan vádat emeltek Abdullah Öcalan ellen. A lázadóvezért államellenes bűncselekménnyel, a kurd önrendelkezésért 14 éve indított fegyveres harc irányításával vádolják. A vádiratot a Márvány-tengerben fekvő Imrali szigetén az ankarai állambiztonsági bíróság egyik bírája ismertette Abdullah Öcalannal, aki kedden először jelent meg a törvényszék előtt. A kurd felkelők vezetőjét zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával hallgatták meg. A török hírügynökségnek az ügyészséget idéző jelentése szerint „az állam halálbüntetés kiszabását fogja kérni” a vádlottra. A vádirat szerint Öcalan „gyilkosságok, mészárlások és pénzbehajtások szervezője, tevékenységének célja a török állam területi egységének megbontása volt”. A múlt héten Nairobiban elfogott Öcalant kedden helyezték hivatalosan letartóztatás alá az ankarai állambiztonsági bíróság döntése alapján, miután a törvényszék három magas beosztású tisztségviselője befejezettnek nyilvánította a kurd vezér kihallgatását. A letartóztatással vált lehetővé a bírósági tárgyalás megkezdése, a vádirat ismertetése. Törökország többségében kurdok lakta délkeleti részén az utóbbi két napban folytatott harcok során katonák megöltek 14 fegyveres kurd lázadót - jelentette kedden a térségben a kurd lázadás miatt felállított katonai kormányzóság. Az összecsapások színhelye Siirt és Sírnak tartomány volt. A katonai kormányzóság Diyarbakirból irányítja a rendfenntartókat. Kalóztámadás a tengeren Az évtized eleje óta ismét mind gyakoribbak a tengeri rablótámadások. A kalózkodás megakadályozására alakult nemzetközi szervezet (IMB, Kuala Lumpur) statisztikája szerint 1997-ben 228 rajtaütésben 51 hajós vesztette az életét. A legtöbbször horgonyzó hajókat támadnak meg délkelet- és kelet-ázsiai vizeken, ám nemegyszer a teljes gőzzel haladókra is lecsapnak. A tengeri terroristák gyorsnaszádjaik révén rendkívül mozgékonyak: a hajósodorban haladnak, ahol a radar nem észleli őket. Csáklyáikat a hajókorlátba akasztják, és máris a fedélzeten teremnek. Évszázadokkal ezelőtti elődeikhez hasonlóan ők is a pénzt és az értékes szállítmányt akarják megkaparintani. Évente legalább 200 millió dollárnyi zsákmányhoz jutnak. Fölszerelésük: géppisztoly, gránátvető, páncélököl. Brutalitásukra jellemző, hogy akár az egész legénységet képesek legyilkolni. Az IMB most a kormányok és a térségek hatékony összefogását szorgalmazza korunk kalózai ellen, „különben elszabadul a pokol”. Csakhogy mit lehet tenni akkor, amikor rendőrök, katonák is csatlakoznak a kalózokhoz? Délkelet-Ázsiában nemegyszer megtörténik az ilyesmi... (kulcsár) Előkelő fogadásokon és olcsó lebuj okban egyaránt otthon volt Dr. Sorge, az „antikém” Robert Whymant angol keletkutató, aki sokáig a Times londoni tudósítója volt, 500 oldalas könyvet írt a kémkedés történetének talán legrejtelmesebb alakjáról. Címe: „Richard Sorge, a háromarcú férfi”. A szerző azt állítja, hogy Sorge a megtestesült „antikém” volt: alkoholista nőfaló, aki futó ismerőseit éppúgy nem válogatta meg, mint a szavait, és távol állt tőle minden óvatosság. Az az ember, aki a háborúra készülő Japán rendkívül gyanakvó - az író kifejezésével élve - „kémfó- biás” légkörében tökrészegen, ordítozva száguldozott a császári főváros utcáin, aki előkelő fogadásokon és olcsó lebuj okban egyaránt meg tudott botránkoztatni mindenkit, aki japán szeretőjének azt mondta, ő az az ember, akinek Hitler a pusztulását köszönheti majd, valóban távol állt a hűvösen elegáns James Bond alakjától. Sorge 1895-ben született Bakuban, anyja orosz, apja német olajmémök. Életútja: porosz nevelés; önkéntes az első világháborúban; megkapja a Vaskeresztet. Utóbb elbűvöli a bolsevik forradalom; matrózokat és bányászokat agitál; belép a Német Kommunista Pártba. Aztán fölfigyel rá a Komintern; Moszkvába utazik. Berzin tábornok, a szovjet katonai titkosszolgálat főnöke tanítja a katonai kémkedés tudományára. Előbb Sanghajban, majd Tokióban működik. Japánban belép a náci pártba; jelentéseket ír Berlinnek; álcázásként a Frankfurter Zeitung tokiói tudósítója és főleg Eugen Ott német nagykövet legjobb barátja. Amikor a németek megtámadják a Szovjetuniót, ez a fura ember összeomlik. Napokig az eszméletlenségig részeg. Ez vezet lebukásához is: 1944. november 7-én felakasztják, (harmat) Kemény szigorítások Éberen figyel a Nemzetbiztonsági Hivatal A National Security Agency kevésbé ismert, mint a CIA, de legalább olyan fontos, és sokkal több pénzt is kap. Az Egyesült Államok Nemzet- biztonsági Hivatala (NSA) elektronikus lehallgatásra szakosodott, ami szakértők szerint eredményesebb is, mint a hagyományos kémkedés. Az NSA hivatalosan húszezer embert foglalkoztat, a valóságban azonban ennél jóval többet, hiszen a világ húsz országában összesen 52 lehallgatóállomása működik. Ezek gyűjtik a műholdrendszer segítségével a telefonbeszélgetések, faxok, e-mailek forgalmát. Az üzenetváltások száma milliárdokban mérhető, ám ezekből az amerikai rendszer naponta mintegy 15 ezret rögzít. Olyanokat, amelyek a hívó vagy a hívott száma miatt érdekesek a felderítésnek, vagy azért, mert a rendszerbe táplált „jelzőszavak” alapján kiszűrik az olyan beszélgetéseket, amelyekben például kábítószerről, fegyverekről esik szó. Kiszivárgott hírek szerint ez a fajta kémkedés az ipari titkok megszerzése szempontjából is igen hatásos. Minthogy nem lehet sokat tenni ellene, az európaiak inkább utánzásukról döntöttek: az unió tagországai arra készülnek, hogy maguk is felállítják világméretű lehallgató rendszerüket. FEB Naponta 16-szor, 13 év alatt 76 ezerszer kerülte meg bolygónkat Mir: száz űrhajós otthona A Mir űrállomás a közelmúltban ünnepelte 13. születésnapját. Sajátos egybeesés, hogy e napon indították el fedélzetére az utolsó „váltást”: egy orosz, egy francia és egy szlovák űrhajóst. A csapat orosz és francia tagja a Mir mostani legénységének egyik orosz tagjával együtt augusztus 23-ig marad az űrhajón. Azután „bezárják” az állomást, s az - a Föld atmoszférájába érve - megsemmisül. Az utóbbi években sorjáztak a baljóslatú hírek a Mirről, az űrhajósok nemegyszer már- már életveszélyes helyzetbe kerültek, ami nem csoda, hiszen élettartamát annak idején három évre tervezték. A Mir űrállomás mindamellett az emberiség történetében hallatlan fegyvertényt hajtott végre. Először történt meg, hogy egy Földön kívüli objektumban rendszeresen emberek tevékenykedtek; fedélzetén tizenhárom esztendőn keresztül folyamatosan dolgozott az egymást felváltó személyzet. Mivel a Mir naponta 16-szor kerüli meg bolygónkat (eddig összesen 76 ezerszer), mintegy 16 és fél ezer tudományos kísérletet végeztek el laboratóriumaiban, száz űrhajós több mint 600 új technológiát próbált ki a berendezéseivel. Ezek impozáns adatok még akkor is, ha számba vesszük az utóbbi hét esztendő egyre szaporodó műszaki problémáit. Mégsem a „lejárt szavatossággal”, az időnként nagyon komoly veszélyhelyzetekkel, hanem a pénzhiánnyal magyarázzák, hogy a Mirt immár nem lehet tovább életben tartani. Az ehhez szükséges évi 250 millió dollárt már nem tudja előteremteni az orosz gazdaság, miközben részt kell vállalnia a következő nemzetközi űrállomás megépítésében is. Szakemberek az orosz űrprogram „veszedelmes pénznyelőjének” tartják a Mir űrállomást, amely megnehezítette az erőforrások összpontosítását az új nemzetközi űrbázis létrehozására. Az oroszok csaknem egyéves késésben vannak az űrállomás rájuk eső részének kivitelezésében. FEB-■ Szorgalmasan rója a köröket a Föld körül a Mir FOTÓ: FEB/REUTERS
