Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-11 / 8. szám
.2. oldal ■■Ä SALGÓTARJÁN 3lrr BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1 PÁSZTÓ 1999. január 11., hétfő .Tízmilliós nyereséggel zár a Nógrád Volán Rt. - A jövő viszont bizonytalan Autóbuszpark-csere száz év alatt A Nógrád Volán Rt. 220 autóbuszának átlagos életkora 10 éV','95 gépjárművök 9-12 éves kor közötti, az autóbusz-állomány 75 százaléka három éven belül meghaladja a 12 éves átlagéletkort, amely már a menetrendi feladatok teljesítését veszélyezteti. A társaság tavaly központi keretből mindössze két új autóbuszt tudott vásárolni, saját erőből egyet senk Idén tovább romlanak a kilátások. Noha a '98-as éVbéh javítottak a mérlegükön, '99-re kedvezőtlenebb pe- rémféltételekkel számolnak.-Ami rajtunk múlik, azt megoldjuk, csodákat viszont nem tűSúnkténni - mondja Horváth József, a Nógrád'Volán Rt. ve- zé'rígázg'atőjá, rtíikörá közlekedési vállalat idei terveiről kérdezem^ ........... —-Ami- jó bír, hogy a városi közlekedés költségeit kigazdálkodjak,' társaiktól nem lesznek díágábbák"ái M3-ásón matricával közlekedő 'járatok, a helyzet azonban mégsem rózsás. '"Z'ZÍLZIll Kedvezőtlen-feltételek - Nögfádbán'ászéméryszállítás gazdaságosságát eíevfe ' korlátozza,diogy a megye aprófalvas szerkezetű,-s gyakoriak a ;;zsák- települések”, ami a megtett kilométerek' szamával nem hozza atáriybá áz utasforgalmat. A gazdasági YégfCSsziórták ís'pontos* 'mércéje 'a szolgáltató cég, ugyanis miig- a* nyolcvanas évek második felében 64 millió utast szállítottunk, mára ez lecsökkent 39 millióra. AI „gazdálkodást .jiehezíti, hogy ezzel együtt - az ellátás biztosítása érdekében - a járatszám arányosan nem csökkenhetett - avat be a kulisszatit- kökbá'Hörváth József.- Az alapellátást egyébként a közlekedési'' vállalat vezetője sarkalatos11 kérdésnek tartja mind a gazdálkodás, mind pedig a privatizáció- kérdésében is. Ugyanis á veszteséges járatokat csak minden érintett ön- kormányzat jóváhagyásával szüntethetnék meg, amit pusztán lojalitásból nem vállalnak fel a települések. A további működtetés vesztesége viszont a szolgáltató cégre hárul, s ezt senki sem kompenzálja. Országos átlagban a Volán 9 millió forintot termel ki egy busszal évente, Nógrádban ez a szám csak 8 millió. A 220 járműből álló autóbusz-állománynál ez azt jelenti, hogy az átlaghoz képest közel negyedmilli- árd forinttal kevesebbet fordíthatnak járműpótlásra, javításra. A 795 főt foglalkoztató Nógrád Volán Rt. ’97-ben 1 milliárd 758 milliós árbevétellel, s 2 milliós eredménnyel zárt, a ’98- as évet 2 milliárd 14 millió forint árbevétellel és nulla körüli eredménnyel tervezte, ettől azonban jobban sikerült az év, a terveket december végén 2 milliárd 98 milliós árvételre és 10 milliós mérleg szerinti eredményre módosították, melyet feltételezhetően meghaladnak majd. Több a munkás járat A növekedést a vezérigazgató a néhány kisebb cégnél tapasztalt élénkülés mellett a rétsági TDK, és a pásztói Eglo munkásszállítási többletigényének tudja be. Ennek eredményeként növelhették a bázishoz képest lóról 18 százalékra a 98-as bérkeretet, s 40 millió forinttal a beruházásra szánt összeget. A Nógrád Volán Rt. jelenleg 90 százalékban az ÁPV Rt. tulajdonában van, 10 százalék a dolgozói tulajdon, a privatizáció a társaság vagyonának negyven százalékára vonatkozik, erre azonban aligha lesz vevő, amíg fennáll a jelenlegi helyzet amely szerint száz esztendő kellene a járműpark teljes cseréjéhez. Az amortizációs keretük éves szinten ugyanis mindössze 142 millió forint, melyet csak az említett 10 milliós nyereségük növel, ezt azonban teljesen leköti a járműpark felújítása. A társaság rentábilisan működteti bátonyterenyei, balassagyarmati és salgótaijáni helyijáratait, az önkormányzatokkal 14,9 százalékos tarifaemelésben állapodtak meg, viszont helyközi utaztatásban itt meghatározóan az 50 kilométernél rövidebb távú fuvarok, amelyeknél csak 12,5 százalékos tarifaemelést alkalmazhat a cég. Kigazdálkodott pályadíj Az M3-as autópálya díja körül nagy mostanság a kavarodás. Abban azonban aligha lehet reménykedni, hogy nem szednek díjat a kapuknál. Erre a Nógrád Volán is felkészült, huszonhárom autóbuszra vásároltak matricát. A vezérigazgató reményei szerint ezek a járatok a megnövekedő utasforgalommal behozzák majd a többletkiadásokat. A kényelmes autóbuszokért cserébe bizonyára sokan mondanak majd le a saját díjfizetésről, s szállnak autójukból át. Tarnóczi László A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Hammer Hungária: Van szava az üzemi tanácsnak Jobb az érdekérvényesítés Tisztelt Szerkesztőség A Nógrád Megyei Hírlapban január 2-án megjelent „Cáfolja az állításokat az ügyvezető” című cikket szeretnénk kiegészíteni, üzemünk valamennyi dolgozója nevében. Véleményünk szerint egy kívülálló nem nyilatkozhat egy üzem belső dolgairól. A cikkben megjelent „Üzemi tanács Elrontott gyerekek? Mi 70-80 évesek gyakran idézzük fel a gyerekkorunkat, hogyan éltünk, hogyan segítettünk szüléinknek. Most igen kevés gyereket látunk, akik hólapáttal, seprűvel ténykednének, tennék járhatóvá a ház körüli járdákat. Igaz, a munkanélküliek sem ajánlkoznak a hóseprésre. AII. világháború idején lisztért és kenyérért mentem markot szedni, hogy a gyerekemmel éhen ne haljunk. Abból az időből sok ilyen példát lehetne felsorakoztatni. Sokszor mi szülők kényeztetjük el gyerekeinket. Hányszor látni, hogy a nagymama viszi a csomagokat, a gyerek üres kézzel megy mellette, vagy a szülő viszi a gyerek táskáját. Nyugodtan bízzuk meg a gyerekeinket egy kis munkával, tessék elhinni, örülnének az ilyen megbízatásoknak. Takács Lajosné Salgótarján ugyan van, de semmi szavuk nincs”, ehhez annyit szeretnénk hozzáfűzni, hogy üzemi tanács ugyan van és sokkal több beleszólásunk van, mint más üzemben a szakszervezetnek. A Hammer Hungária mindkét ügyvezetőjénél működött, de Markus Schilke vezetése alatt még jobban tudjuk érvényesíteni a dolgozók érdekeit. A prémiummal kapcsolatban elhangzottak kiegészítéseként csak annyit szeretnénk elmondani, hogy az új premizálási rendszer alkalmazás előtt részletesen ismertetve lett gyárunk dolgozóival. Az elmúlt hónapok alatt beigazolódott, hogy az új bérezési forma sokkal kedvezőbb számunkra. Véleményünk szerint a cikkben megjelent alaptalan vádaskodásokra, amely a Hammer Hungária lejáratására irányult, üzemvezetőnk higgadtan és korrektül válaszók. Végezetül annyit, részünkről sajnáljuk, hogy ilyen cikk egyáltalán megjelent, és az írást megjelentető házaspárnak kívánjuk, hogy találjanak még egy ilyen munkahelyet amilyen itt volt. Tisztelettel: üzemi tanács Űjabb kárpátaljai gyerekcsoportok Nógrádban Jó példa Drégelypalánk Január 12-én Nézsára érkezik a beregszászi 6-os számú magyar iskola 45 fős gyerekcsoportja, ez egyébként a 121. gyerekbuszunk. A tanulókat Kucsera Andrásáé nézsai iskolaigazgató és kollégái, illetve a vendéglátó családok fogadják. Két hetet töltenek itt a gyerekek. Visszaindulás január 25-én. A 123. gyerekcsoportot ugyancsak Nógrádban látják vendégül, ők február 9-én érkeznek Balassagyarmatra, a Szabó Lőrinc Általános Iskolába. Oravecz Lajosné igazgatónő és kollégái már javában szervezik a Jánosi községből érkező gyerekek fogadását. Az utaztatást is a nógrádiak oldják meg. Állandó „buszosunk” a balassagyarmati Szirtes Péter autóbuszos vállalkozó. Február 23-tól szeretnénk kérni újabb Nógrád megyei fogadó iskolák, egyházközségek jelentkezését. Jó lenne több olyan hosz- szú távra szóló példás kapcsolatot kialakítani nógrádi iskolák és kárpátaljai gyermekintézmények között, mint amilyennek a drégely- palánki általános iskola és a beregszászi 3. számú Zrínyi Ilona iskola kapcsolata indult. Átányi László Budapest Exkluzív interjú Kukely Mártonnal - Palócfóldröl indult a MÁV Rt. új, megbízott vezérigazgatója - Lelkében most is nógrádi maradt Töretlenül az utasok és a fuvaroztatók bizalmáért Az emberi lét természetes része, hogy a sors szinte egy pillanat alatt teljesen új helyzetet eredményezhet Ez a szinte közhelyszerű megállapítás kivétel nélkül mindenkire nézve igaz. És az is igaz, hogy bár mindenki számára az a legfontosabb, ami önmagával történik, mégis társadalmi szempontból egy-egy meghatározó személyiség életében béköVetkéZett fordulat akár országos vagy nemzetközi viszonylatban is alapvető változásokhoz vezethet Kukely Mártont az elmúlt héten a Magyar Államvasutak Rt. megbízott vezérigazgatójának kinevezett közlekedési mérnökkel, vállalkozó vasúti vezérigazgató-helyettessel egy, az országhatárokon túl is mély megdöbbenést kiváltó tragikus. hirtelenségű esemény: Sipos István vezérigazgató halála nyomán kialakult új helyzet révén került sor rendkívüli beszélgetésre.’ S, hogy miért a “Nógrád Megyei Hírlap számára biztosított minden más sajtóorgánumot megelőzően néhány exkluzív percet a most szinte pillanatokra beosztott idejéből, egyetlen magyarázat adható: áz új - megbízott - vasúti „vezér” egykoron innét, a Palócföld- rőT indult él es lelkében azóta is töretlenül megmaradt nógrádinak! ; - Vezérigazgató úr,' úgy gondol- 1 juk, a jelenlegi körülményeket figyelembe véve aligha lenne he- ..fyéumlá. gratulálni -a-kinevezéséhez.- Erre“Válaszolní’nehéz. Egyrészt, mert egy ekkora pozíciót - még ha megbfeottíjelteggel is — ellátni rendkívül nagy megtiszteltetés és jogos büszkeséggel tölthetne !vl2 bárkit. Ugyanakkor a jelen lícly/.étben Sípos István nyomdo- - .uba lépni - akit 18 évvel ezelőtt '■■mertem meg és baráti kapcsolat- k-m- voltunk — emberileg sem könnyű. ........Élt-halt a vasátért * '■ * — Mit jelentett önnek Sipos Ist- ■ván?............. * —Számomra ő volt a VASUTAS. Áz az ember, aki minden vasúti dolgozó szamára egyet jelentett azzal ászakemberrel, aki élt-halt a - vasútért. ő "volt az, akiről egyértelműen-kijelenthető, hogy mindent azérttett-, hogy a MÁV talpra álljon, majd pedig talpon is maradva úgy'működjön, ahogyan egy "Vele S2éHíberi támasztott szigorú, ■európai mérce szerint megszabott feltételrendszernek eleget tenni képes, kiszámítható, megbízható, jól működő vasúttól el lehet várni. Ma is élesen emlékszem arra az 1996-ban tett kijelentésére, hogy a MÁV-nak vissza kell szereznie az utasok és a fuvaroztatók bizalmát - s ezzel párhuzamosan meg kell nyerni a kormányzat és a politikusok bizalmát is. Az azóta eltelt mintegy két év alatt Sipos István nagyon sokat tett ennek érdekében.- Utalva a pillanatnyilag felfüggesztett részleges sztrájkra, el- mondható-e az, hogy az elmúlt napok veszélyeztethették ezeket az eredményeket?- Azt, hogy mit és mennyiben veszélyeztetett a sztrájk, csak hosszabb időszak elteltével érzékelhetjük pontosan. Ez a mintegy négy és fél nap kétségtelenül okozott a MÁV-nak első értékelések szerint is több száz milliós károkat. Ez azonban - lévén még csak az év eleje - nem olyan mértékű, hogy ne lehetne helyrehozni, vagy akár túlteljesíteni. Úgy érzem, ennek mind a személyszállítás, mind pedig az árufuvarozás esetében valószínűsíthetőek, sőt lényegében adottak is a belföldi és nemzetközi piaci feltételei. így pedig még a teljesítményfüggő kiegészítő díjazás is megvalósítható. Ehhez azonban olyan mértékű és minőségű munkavégzés szükséges, amelyből kivétel nélkül mindenkinek - sztrájkolónak és nem sztrájkodnak - személyre szólóan ki kell vennie a részét! S ha már itt tartunk, azt is el kell mondanom, hogy a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetével - tehát nem a szakszervezeti tagokkal, hanem a szervezettel! - szemben következetesen érvényesíteni kívánom a MÁV Rt. kártérítési igényét! Arra pedig ez úton is mindenkit kérek, hogy szüntessék be az esetleges ellenségeskedést, és a munkatársak nyújtsanak kezet egymásnak. Sztrájkmérleg — Mintegy gyorsmérleget készítve, hogyan értékeli a sztrájkot?- Szakmai szempontból rendkívüli jelentőségű pozitívuma van a sztrájknak: megmutatta, hogy létezik egy felelősen gondolkodó vasutas-társadalom! Létezik egy olyan vezetői és végrehajtói gárdája a vasútnak, amely szorosan összefogva képes volt fenntartani megváltozott körülmények között is a hálózati forgalmat. Számomra ez azt jelenti, hogy a MÁV Rt. dolgozóinak határozottsága és elszántsága nem szavakban, hanem tettekben kifejezhető tény. Társadalmi szempontból ez az esemény jelentős formátumú: a munkaügyi bíróság határozata - amely meggyőződésem szerint nem változik- országosan precedens értékű lesz a tekintetben, hogy a munkához való jog és a sztrájkjog egy- másmellettisége adott helyzetben kezelhető, és kezelni is kell. A bírósági határozat kimondja, hogy a munkához való jog gyakorlását nem akadályozhatja a sztrájkjog érvényesítése! Ebből pedig értelemszerűen következik, hogy a MÁV-nak az a gyakorlata, hogy a sztrájk ideje alatt törekedett a szolgálatra jelentkező dolgozók munkavégzési lehetőségeinek biztosítására - és ezáltal a vasúti forgalomban bekövetkezett zavarok feloldására - nem volt jogellenes. Vagyis jogszerű volt adott esetben a sztrájkoló dolgozó mellé munkát végezni akaró és a munkavégzés feltételeinek egyébként megfelelő vasutast vezényelni. Mindezzel együtt pedig kijelenthető, hogy nem a MÁV lépett le a jogszerűség mezsgyéjéről! S, hogy utaljak az előző kijelentésemre: adott helyzetben a közüzemi feladatot ellátó munkáltatók számára sztrájkszituációban mértékadóvá válhat a MÁV esete.-Hogyan ítéli meg a jelenlegi helyzet tükrében a szakszervezet helyét és szerepét?- A szakszervezet mint a munkavállalói érdekképviselet megnyilvánulási formája szükséges szerveződési formáció. Gondolja el, milyen nehéz lenne például a MÁV esetében a mintegy 58 ezer fővel személyenként tartani a kapcsolatot. A szakszervezeti tömörülés tehát szükséges és maguk a szakszervezetek partnerei kellene hogy legyenek a munkáltatónak. Ezt azonban nem mindig érzékelik kellőképpen maguk a munkáltatók úgy, mint partneri viszonyt. Erre mutat a jelenlegi állapot, amikor is két nagy szakszervezeti tömörülés tudomásul vette a MÁV üzleti lehetőségeinek legvégső határát, a harmadik viszont ezt nem fogadta. Ebből eredően így rendkívül nehéz érdekegyeztetést- folytatni. Egy stabilan működő gazdasági vállalkozás mellé jogszerűen tevékenykedő szakszervezeti érdek- védelmi partneri viszonyt kell megteremteni. Jelentős részesedés- Mint megbízott vezérigazgató hogyan látja a vasút jövőjét és a jövő vasútját? — A MÁV jelenleg a hazai és nemzetközi személy-, illetve áru- szállítási területen, mintegy 30-35 százalékos részesedést mondhat magáénak. Ez egyértelműen mutatja a vasút gazdasági és politikai jelentőségét. A MÁV a tevékenységét végezve, mintegy 58 ezer főnek biztosít munkát és megélhetést! Figyelembe véve a családtagokat is, ennek a szociális vonzata rendkívüli társadalmi tényező. Ugyanakkor a vasút nélkülözhetetlen közfeladatot lát el: például évente mintegy 155 millió utast szállít. Ezzel együtt el kell mondani, hogy tőlünk nyugatabbra a vasút-liberalizációs program egyre inkább teret nyer, többek között relatív gazdaságossága és környezetvédelmi mutatói miatt is. A magyar kormányzat közlekedés- politikájának a vasút szerves és fontos része. Nekünk tehát e szempontok figyelembevételével kell feladatainkat ellátni. Tisztában kell lenni azzal, hogy a vasút távlati szempontból a nemzetközi forgalomban megtalálta a helyét. Ebből pedig az következik, hogy térben gondolkodva a MÁV-nak és a vasutasságnak Európában, míg időtávlatot tekintve az elkövetkező évszázadban a vasúti közlekedésnek jól kiszámítható helye, szerepe, jövője látszik.- Mi a véleménye a nógrádi térség vasútjáról?-Ez két különböző gondolatkörre bontható! A MÁV tevékenysége nemzetközi forgalom nélkül elképzelhetetlen. Ennek pedig szükségszerűsége - Nógrád esetében - hogy, a szlovák-magyar viszonylatban kell megvalósulnia. A határátmenetek egyben kapuk is, amelyeken keresztül közelebb kerülhetünk egymáshoz - és ez így jó. A másik gondolatkör a két nógrádi vasúti terület. A salgótarjáni egyben nemzetközi fővonal, amelynek fejlesztése ugyan húzódhat a nehéz gazdasági viszonyok közepette, de mindenképpen meg kell valósulni a vonal rekonstrukciójának. A Balassagyarmat vidéki mellékvonalakon predig szigorú gazdaságossági szempontok figyelembevételével és a helyi önkormányzatok, vállalkozók eddiginél hatékonyabb együttműködésével lehet a jövő lehetőségeit megfogalmazni.- Mit jelent önnek a szülőföldje?- Nógrád pontosan annyival áll közelebb hozzám az ország más területeinél, hogy ez a szülőföldem. Salgótarjánhoz azon túl, hogy ott születterh, a középiskolás évek számtalan élménye is köt. De ugyanúgy magaménak érzem Szúpatakot, Kisbárkányt és Sám- sonházát is, ahol pedagógus édesapám szolgálatának részeseként több-kevesebb időt töltöttem. Édesanyám ma is Sámsonházán él. Amikor tehetem, igyekszem hazajutni. Örülök annak, hogy a Nógrád Megyei Hírlap „rám talált”. Számomra egy egész életet meghatározó a szülőföld, a család, a gyerekkor, a barátok, tanárok és ismerősök. Mindig tudtam, hogy honnét indultam és, hogy kik indítottak el! S jó érzés tudni, hogy figyelemmel kísérik a munkámat. G. Szűcs László