Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-06 / 4. szám
1999. január 6., szerda Világtükör 5. oldal Ausztria egyelőre nem lesz NATO-tag A bécsi parlament elnöke szerint Ausztria öt éven belül nem csatlakozik a NATO-hoz. Heinz Fischer, aki egyszersmind az Osztrák Szociáldemokrata Párt egyik alelnöke, nehezményezi, hogy az Osztrák Néppárt ragaszkodik ahhoz az „elavult koncepcióhoz, miszerint csak katonai szövetségen belül lehet megtalálni a biztonságot”. A politikus úgy véli, hogy az Európai Unió bővítése is hozzájárul a biztonsági övezet kiterjedéséhez. Fischer mindazonáltal nem tart attól, hogy a kérdésről folyó vita miatt szétszakadna a koalíció. Úgy érzékeli, hogy a néppárton belül is megvan az akarat az együttműködésre. A parlamenti elnök jóslata szerint Ausztriában az idén nem kerül sor előrehozott parlamenti választásokra, hanem csak ősszel hívják majd az urnákhoz a választókat. Elizabeth Dole elnöki ambíciói Az amerikai tömegtájékoztatás úgy értelmezi Elizabeth Dole távozását az Egyesült Államok Vöröskereszt szervezetének vezetői tisztségéből, hogy a volt republikánus elnökjelölt, Bob Dole hitvese indulni kíván a 2000-ben tartandó elnökválasztáson. Dole asszony hétfőn jelentette be, hogy lemond az amerikai Vöröskereszt vezetéséről, és új kihívásokkal akar szembenézni, más módon kívánja szolgálni hazáját. Nyílt titok, hogy férje, aki 1996-ban sikertelen küzdelmet vívott Bili Clintonnal az elnöki székért, régóta kapacitálja nejét, szálljon szorítóba. Elizabeth Dole-t kiváló - férjénél sokkal meggyőzőbb és sodróbb lendületű - szónoknak tartják. Római számokkal Hogyan írnák a régi rómaiak az idei esztendőt? így: MIM? Vagy így: MCMXCIX, sőt esetleg így: MCMXCVIIII? A nemzetközi rangú amerikai Institute of Standards and Technology tudományos intézet kutatóinak feltevése szerint a rómaiak nemcsak a nullát nem ismerték, hanem a kivonást sem. Eredetileg tehát a kilencet is így írhatták: Vilii. Csupán később alakult ki az a szabály, hogy ugyanazt a szimbólumot csak háromszor lehet megismételni, négyszer már nem. Eszerint 1999-et nyilván így írnák: MDCCCCLXXXXVIIII. A tudósok legalábbis ekként vélik, de sokan inkább a rövidebb változatot ajánlják. Növekvő ukrán gazdasági gondok A kárpátaljai árvíz után újabb bajokkal birkózik szomszédunk A fogyasztói árak növekedése tavaly 20 százalékra gyorsult az 1997-es 10,1 százalékról Ukrajnában. A decemberi infláció már 3,3 százalékos volt a novemberi 3 százalék után. Alig vonult le a pusztító árhullám keleti szomszédunknál, Ukrajnának újabb aggasztó gondokkal kell szembenéznie, mindamellett az árvíz okozta károk helyreállítása is még hosszú időt vesz igénybe. Kijevi gazdasági elemzők az infláció emelkedésével számolnak, s valószínűsítik, hogy az új európai fizetőeszköz, az euró bevezetése is mélyítheti az ország leszakadását. Máris leállították a termelést az egyetlen ukrajnai személyautógyárban, az Avto- ZAZ-Daewoo vállalatnál. amely értékesítési gondokkal küzd. A Tavriákat és a koreai Daewoo modelleket előállító üzem február közepéig nem is tervezi a gyártás újraindítását. Súlyos problémákkal küzd a kijevi védelmi minisztérium is. Ä Fekete-tengeren állomásozó ukrán hadiflottának kevesebb mint a fele van harckész állapotban - közölte Viktor Fomin ellentengernagy. Csak 19 hadihajót tudnának tengerre küldeni és szükség esetén bevetni. A parancsnokság egyik legfőbb feladata, hogy fokozza a hajóállomány készenléti állapotát, javítsanak a haditengerészeti erők irányítási rendszerén, valamint, hogy végrehajtsák a hajóépítési és -fejlesztési terveket. Az ukrán hadiflotta, amelyet a volt szovjet fekete-tengeri flottából Ükrajnának kihasított egységek alkotnak, jelenleg 40 hadihajóból és 80 egyéb kisegítő hajóból áll. Ma Szevasztopolban, a délukrajnai Krím-félsziget legnagyobb kikötőjében horgonyoz mind az orosz, mind az ukrán fekete-tengeri hadiflotta. A Szovjetunió szétbomlása után a flottamegosztásról kipattant vitát az orosz és az ukrán elnök által 1997-ben aláírt alap- szerződés zárta le. Ünnepel az exkirály. Több évtizedes külföldi száműzetése után először tért vissza hazájába II. Simeon bolgár király, hogy Szófia közelében, Pernik templomában gyertyát gyújtson az ortodox karácsony és az új év tiszteletére. fotó: feb/reuters Hírek röviden Beutazás csak pénzzel Január elseje óta igazolniuk kell a Lengyelországba érkező külföldieknek, hogy fedezni tudják tartózkodásuk költségeit. A határátlépéshez szükséges pénzösszeg nagysága az utazás céljától és a beutazó életkorától függ. Jönnek a belga rendőrök Nyomozók utaznak Magyarországra Belgiumból, hogy kihallgassák a Nyíregyházán élő Tímeát, a hat családtagjának meggyilkolásával gyanúsított Pándy András mostohalányát, akinek gyermeke született mostohaapjától. Kína embert küld a világűrbe A közeljövőben legénységgel ellátott űrhajókat akar Peking a világűrbe küldeni. Az első utazást még az ezredforduló előtt vagy az új évezred elején hajtják végre. Eddig csak az Egyesült Államok és Oroszország, az egykori Szovjetunió tartozott azon államok „klubjához”, amelyek embert küldtek a világűrbe. Sopronnál bővítés készül A burgenlandi illetékesek tárgyalásokat folytatnak a magyar féllel telekvásárlási lehetőségekről, mert az osztrákok állami pénzen a teherautók vámkezelésére két új sávot akarnak építeni. A sopron-klingenbachi közúti átkelőhelyen egyébként az osztrák határszervek ezentúl széndioxid-érzékelő szondával vizsgálják meg, hogy a rakodótérben nem bújt-e meg valaki, aki illegálisan akar bejutni Ausztriába. Holocaust: kötelező tananyag A bukaresti kormány bevezette a holocaust-ismeretek kötelező oktatását az általános iskoláktól az egyetemekig, hogy a modem világ barbárságaira emlékeztesse a tanulóifjúságot. Szellemi gyújtogatás? Német vita a kettős állampolgárságról Tájékoztató kampányt indít a német kormány annak érdekében, hogy a lakosság pontos képet kapjon a koalíció által bevezetni kívánt kettős állampolgárság intézményéről. A kampány válasz a kormánypártok részéről arra a tervezett aláírásgyűjtő akcióra, amellyel az uniópártok meg akarják akadályozni az állampolgársági törvény reformját. Ez lehetővé tenné a legálisan német földön élő külföldiek nagy részének, hogy fölvegyék a német állam- polgárságot is és szavazati joghoz jussanak. Az országos népszerűsítő kampányra a kormány kétmillió márkát különített el az idei költségvetésből. Németországban heves vita bontakozott ki az állampolgár- sági törvény reformjáról. A kormánypártok szerint az ellenzék szántszándékkal szítja az előítéleteket, amikor aláírás- gyűjtést tervez a kettős állam- polgárság ellen. A CDU-ban sem talált egyöntetű helyeslésre a Wolfgang Schäuble pártelnök által meghirdetett akció. Az uniópártok egykori koalíciós partnere továbbra sem ért egyet a CDU tervezett lépésével. Wolfgang Gerhardt FDP-pártelnök tegnap átfogó párbeszédet sürgetett a törvényről. A Németországban élő külföldieket tömörítő egyesületek „uszítást és szellemi gyújtogatást” látnak az uniópártok tervezett akciójában. A török emigránsok szövetsége szerint a CDU és a CSU aláírásgyűjtése kizárólag a jobboldali radikálisok és a fajgyűlölők megerősödését eredményezheti Németországban. Szaddám Húszéin fia vezette az akciót Vérengzés Irakban A diktátor második fiának, Kuszajnak az irányítása mellett több száz síita mohamedán vallású személyt mészároltak le Irak déli részén. Az ország többsége és a bagdadi vezetés zöme a mohamedán vallás szunnita ágához tartozik, míg a síiták a szomszédos Iránban élnek többségben. Bagdad - az amerikai külügyi szóvivő közlése szerint - példátlan öldöklést hajtott végre az ország síiták lakta területein. Az iraki biztonsági szervek a déli mocsarak vidékén hét, síiták lakta falut egyszerűen leromboltak, és katonai helyőrséggé alakítottak át. Az ott lakó mintegy kétezer embert - köztük nőket, gyermekeket, betegeket és öregeket -, akik nem tudtak időben elmenekülni, bebörtönözték. James Rubin arról is beszámolt, hogy az iraki hatóságok ezenkívül is több ezer embert ejtettek túszul a déli, zömmel mocsaras térségben. A letartóztatásokra túlnyomórészt a dél-iraki repülési tilalmi övezetben került sor, ahol a hírek szerint tegnap légicsatát vívtak iraki-amerikai repülőgépek. Ismeretlenek tavaly két síita vallási vezetőt gyilkoltak meg, de széles körben elterjedt nézet, hogy e cselekmények az iraki kormányzat számlájára írandók. Az atrocitások novemberben érték el csúcspontjukat, akkoriban több száz embert öltek meg a diktátor fia, Kuszaj Húszéin személyes utasítására. Észak-amerikai hóviharok „Kővé dermedt” férfit találtak a kertben Az Egyesült Államokban és a szomszédos Kanadában tomboló hóviharok már ötvenkilenc ember halálát okozták. New York állam több településén rekordmélységig zuhant a hőmérséklet. Áz észak-dakotai Minotban mínusz 34 Celsius fokot mértek, Florida déli részén, Miamiban a hőmérséklet alig volt fagypont fölött. Az áldozatok többnyire autóbalesetekben vagy a lakástü- zekben vesztették életüket. Sokan kaptak szívinfarktust hólapátolás közben, egy férfit pedig szánkózás közben érte a halál. Michigan államban, egy ház kertjében „kővé dermedt” férfit találtak. Csak lassan éled újra az Egyesült Államokban az összeomlott légi közlekedés. A detroiti repülőtéren hétfőn „normalizálódott a helyzet”, és ezrek indulhattak útnak. Bár a Közép-Nyugaton ismét működik minden repülőtér, még ezrek várnak reménytelenül a továbbutazásra. A közúti közlekedést a sok hófúvás és a sűrű havazás gátolja. Kanadában nyolc ember halt meg a rendkívüli időjárásban az ország keleti részén. Torontóban a mentőszolgálathoz telefonhívások százai futottak be. Érme a hercegnő emlékére. Nagy-Britaraűában tegnap forgalomba kerültek a balesetben meghalt walesi hercegnő emlékére vert első hivatalos érmék, amelyeknek egyik oldalán Diana arcképe látható, a hátoldalt II. Erzsébet királynő képe díszíti, fotó: feb/reuters A pénz mégsem boldogít A világ egyik legrégibb és leghazugabb közmondása ez: „A pénz nem boldogít”. Ám egy friss felmérés azt látszik alátámasztani, hogy e közhelynek mégis van igazságtartalma. Robert Worcester, a híres London School of Economics tanárának statisztikája szerint a földkerekség legboldogabb emberei Bangladesben élnek. Az ország nevéről mindenkinek a feneketlen nyomor jut az eszébe. S mégis az itt lakók lennének a világ legboldogabb- jai? A professzor szerint - igen. E sajátos lista további dobogós helyezettjei: Azerbajdzsán és Nigéria. Á legboldogabbak között a németek csak a 42. helyet foglalják el, közvetlenül Svájc után következnek. A japánok még hátrább kullognak (44.), megelőzve a „búbánatos” amerikaiakat (46.). Mi alapján osztályozott a derék kutató? Worcester azt „mérte”: ki, mennyire örül egy bizonyos pénzösszegnek. Kiderült, ami egyébként kézenfekvő: annál kisebb összeg tesz boldoggá valakit, minél szegényebb. Azt is írja a professzor, hogy a gazdag országok lakosainak kétharmada szívesen lemondana egy kalap pénzről, ha ezen az áron egészségesebb környezetet kapna érte cserébe. Ebből Robert Worcester szerint az következik: a gazdag országok népe nem hisz többé abban, hogy pénzért mindent meg lehet vásárolni. Ám az is nyilvánvaló, hogy azokat nem boldogítja a pénz, akiknek sok van belőle. Ángliában például, ahol Dickens nem is oly régen emlékezetesen ábrázolta a tömegek nyomorát, Worcester szerint negyven év alatt megduplázódott az átlagos reál- jövedelem. Németországban 1948 óta ugyanez megnégyszereződött. Mivel itt a lakosoknak mindenük megvan, az anyagi javak növekedése sokkal kevésbé teszi őket boldoggá, mint ott, ahol semmiből nincs elég, és minden parányi javulás a határtalan jókedv forrása. A boldogság eszerint nem pénz kérdése, hanem lelkiállapoté. Persze csak ott, ahol bőség uralkodik. A szüntelen szegénység földjén viszont egy púpozott tál étel is elég a lélek békéjéhez. (harmat)
