Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-30-31 / 25. szám
1999. január 30., szombat SZECSENY Megyei Korkép Nógrád Megyei Hírlap T. Németh László jegyzete Elfeledett palóc konyha M egszületett a jelszó: idén a bor és a gasztronómia képezi a honi vendégvárás központi gondolatát. Vagyis, hogy milyen étket, s milyen itókát kínálunk a hozzánk érkezőknek, s nemcsak a külföldieknek. Hiszen örvendetesen megélénkült a belföldi turizmus is, ám azt bizton állíthatom, hogy a vonzerőt ma még nem a bor és a kiváló tájjellegű étek jelenti. Nógrád megye - sajnos - nem a borairól ismeretes, ám a régiós gondolkodás okán joggal tekintjük sajátunknak egy kicsit az Eger környéki hegyek levét, sőt, Tokaj világhírű borait is. Azt mondom hát, hogy az itallal nincs különösebb gond, legfeljebb azt fájlalja az ember, hogy a nálunk bőven „termő” forrásvizet még reklám céllal sem palackozza senki, pedig ettől lennénk igazi palócok. Hasonló nevű sörünket már megismerte a környék. Nagyobb gondot érzékelek a gasztronómia terén. Nem éppen szerencsés, ha egy étlapon zacskós leves szerepel a kínálatban, mert az ember nem ezért megy az étterembe. Azt otthon is megfőzheti, akár a fél órás ebédidőben is. Előételeink választéka szegényes, legtöbb helyen nincs is ilyen. Átvettük a „kontinentális reggeli” fogalmát is, ahelyett, hogy választékot kínálnánk az étlapon, mondjuk sült parasztkolbászt, fogyókúrázóknak meg kecskesajtot. A főételek sorában szinte mindenhol szerepel a bécsi szelet, de ez a legjobb indulattal sem nógrádi specialitás, bár ott a helye. Csak nincs mellette tócsni fokhagymával, tejföllel, palóc (hamis) gulyás, brindzás haluska, meg effélék, amelyek kellő felkészültséggel elkészítve és szervírozva felveszik a versenyt a Gordon módra elkészített pulykamellel. S akkor a rég elfeledett palóc ételekről már nem is beszélek, mint a túróshagymás ganca, a kukorica görhe. Fantáziátlanság? Vagy a modem konyha és technológia nem teszi lehetővé az ilyen étkek elkészítését? Lustaság? Talán mindhárom közre játszik. Eltűntek a sokak által kedvelt vacsoraestek is, s alig akad étterem, amely jó példával járna elől az egészséges táplálkozás terén. Egy biztos: az a vendég, aki fogára valót talált valamelyik fogadónkban, legyen az szálloda, vagy falusi vendégház, az jó hírünket viszi és visszatér. Akinek ecetes bort tettünk az asztalára, és zsírban dermedt frissensültet, az messze elkerül majd. S ez nem pénz kérdése, hanem a szakma alapja. C sak tudnám, hogy szilveszterkor mért tudnak oly’ sok finomságot kitalálni az éttermek? BATONYTERENYE A leghűségesebb köszöntötte a legbátrabbat - Virágok a mártírok sírján Balassagyarmat nagy ünnepe Büszkén és jogosan viseli e címet az Ipoly-parti település FOTÓ: RIGÓ TIBOR A rendőrség a lakosság segítségét kéri Hamis pénzzel fizetett Bátonyterenyén, csütörtökön a délutáni órákban több üzletben is hamisnak látszó, ötezer forintos címletű pénzzel fizetett egy fiatalember. Személyleírása: 30-35 év körüli, 175 cm magas, vékony test1 ~ >1 Fantomkép az elkövetőről alkatú, feltűnően fehér bőrű, kissé hegyes orrú. Sötét nadrágot, világos színű pulóvert és sötét színű sísapkát viselt. Társa egy nagy méretű, világos színű Citroen típusú személygépkocsiban várta, amelynek rendszáma sáros volt, így nem lehetett leolvasni. Az autón hátul fekete légterelő volt. Nem csak Bátonyterenyén, hanem Mátra- terenyén is fizettek a már említett címlettel. A szemtanúk szerint Pétervására felé tartottak. A rendőrség hamis pénz kiadás vétség alapos gyanúja miatt keresi őket. Kérik, hogy aki a fantomkép alapján felismeri, vagy az esettel kapcsolatosan bármilyen információt tud adni, az hívja a Bá- tonyterenyei Rendőrkapitányság nyomozó alosztályának vezetőjét, Tóth Attila rendőr őrnagyot a (32) 355-647-es telefonszámon. (Folytatás az 1. oldalról) Beszéde végén, mint református egyházmegyei főjegyző, egyházi énekkel tisztelte meg a sok száz fős hallgatóságot. A Leghűségesebb Város, Sopron üdvözletét dr. Gimesi Szabolcs polgármester tolmácsolta, aki küldöttség élén érkezett Balassagyarmatra. Szólt arról, hogy Sopron két évvel ezelőtt tette hivatalos ünneppé az 1921-es népszavazás évfordulóját. Örömmel vették a Legbátrabb Város ünnepére szóló meghívást, és a kapcsolatokat ápolni szeretnék. A koszorúzás után a városháza dísztermében megtartott ünnepségen dr. Szarka László a történelemtudományok kandidátusa színvonalas előadásában szólt az I. világháború lezárásának Magyarországot sújtó következményeiről. Kijelentette, hogy a tudomány a balassagyarmati úgynevezett csehkiverést történelmi jelentőségű tettként tartja számon, mert nagy valószínűséggel az ország észak-keleti régiója ma nem (Folytatás az L oldalról) Egyed Rezső elmondta, hogy csakis az erők koncentrálásával, összehangolt akciókkal lehet elejét venni a falopásoknak, az erdőcsonkításoknak. Az értekezleten Kolonics Gábor erdész a körzet erdeinek jellemzőiről beszélt, majd Bajnai Csaba, kemagyar felségterület lenne a gyarmatiak helyi kezdeményezése nélkül. Az előadás után Juhász Péter polgármester díjakat adott át. Kamarás József a Civitas Fortissima Kör díszelnöke lett a város idei díszpolgára. A „Pro Űrbe Balassagyarmatért” emlékérmet Oroszlánná Mészáros Ágnes, a Madách Imre Városi Könyvtár igazgarületvezető erdész az erdőművelés időszerű feladatairól szólt, ismertetve a jogszabály- változásokat is. Szabó Imre rendőr főhadnagy az erdővédelem helyzetét és az abból adódó feladatokat tekintette át a rendőrségi adatok tükrében. Az említetteken kívül az Ipolytója vehette át a közművelődésben és a közéletben végzett kimagasló tevékenységéért. Az eseményen megjelentek között ott voltak a város eddigi díszpolgárai és Pro Űrbe díjasai. Ä rézfúvóskvintett játékával kísért fogadása után megalakult a Balassagyarmati Millenniumi Emlékbizottság. Szabó Endre tamóc, Litke, Mihálygerge, Egy- házasgerge és Karancskeszi községek területén működő erdőbirtokos társulatok vezetői, valamint a szakmai irányítást végző erdészek, vadászok és polgárőrök voltak jelen az értekezleten, amelynek témájára egy későbbi számunkban visszatérünk. B. M. RÉTSÁG 3-oldal Hírek Zenecsemege Karancsság - A község I. István Általános Iskolájában Barna Terézia tanárnő másfél éve kezdett el foglalkozni 18 gyerekkel, akik zongorán, illetve szintetizátoron mutatták be pénteken az eddig elsajátított tudásukat. A szülők és az érdeklődők tapsa egyben azt is jelezte, hogy érdemes lenne kibővíteni a 200 fős iskola egyik büszkeségének számító zenetagozatot. Alkotó pedagógusok Salgótarján - A decemberben meghirdetett kiállítás anyagának beadási határideje február 2-án, kedden lejár. Az alkotások a Nógrád Megyei Pedagógia Intézetben Pintér Lászlónak adhatók át. Változatlan adó Hugyag - Nem emelte a képviselő-testület az iparűzési adót. így nagysága azonos a tavalyival: a nettó bevétel egy százaléka. Az E kategóriába tartozó adófizetők száma az idén csökken, mert az új törvényi szabályozás szerint a cégek vezetői székhelyükön fizetik ezt a helyi adót. Start: tavasszal Bércéi - A település illetve térsége szennyvízhálózatának kiépítése tavasszal kezdődik. Az első ütemben - amely 2000 közepén zárul - létrehozzák a szennyvíztisztító telepet Galgaguta közigazgatási területén. Ebben az időszakban kiépítik a hálózatot Bércéi és Nógrád községekben. Ennek megvalósításához pályázat útján már szereztek bizonyos összeget. A második ütemben Galgaguta, Legénd, Nógrádsáp, Becske, Szé- csényke községekben 2000 után tervezik a hálózat kiépítését. A felsorolt községeket érintő beruházás -beleértve az első ütemet is - mai árakon számolva 1 milliárd forintba kerül. Nő a szociális kiadás Mátramindszent - Az idén a szociális kiadások másfélszer nagyobb összeget jelentenek az önkormányzat számára, mint amennyit központi forrásból kaptak e célra. A növekedés oka a munkanélküliek számának, valamint az alacsony jövedelemmel rendelkezők táborának bővülése a rászorultság követelményei alapján. Tájegységenként nagybani piacok, a Dunára pedig további kikötők kellenek „Pató Pál úr tanyája az ország” (Folytatás az 1. oldalról) biztosabb piacra jutást jelent majd. A tervezést, sőt a kivitelezést már az idén elkezdik, a finanszírozásba külföldi befektetőket vonnak be - jelentette be az előadó s kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy nem költségvetési pénzekre alapoznak. Tamás Károly „fejnehéznek” nevezte az országot, a lehetőségek decentralizálása kapcsán kifejtette: komoly fejlesztésre szorulnak vidéken az utak, a vasutak. Ezek jelenlegi állapota ugyanis olyan, hogy még a mezőgazdaság élénkülésének is gátját jelenti. A vízi közlekedés 15 %-os kihasználtságán pedig csak infrastrukturális fejlesztésekkel lehet javítani. A tárca terveiben jelentős a gabonaszállítás hatékonyabbá tételét szolgáló kikötő építési program, de emellett a terménytárolók is további fejlesztés előtt állnak. Az idei támogatási rendszerről az államtitkár kifejtette: szeretnék elkerülni azon eseteket, amikor is korábban a tárca 80 ezer forinttal támogatta a vemhes-üsző beállítást, ám mire tejelőkké váltak a marhák, a támogatási rendszer változása miatt már a kivágásért kapott a termelő 10 ezer forintot. Ezért jelenleg négyéves támogatási rendszerről van szó. Nyugaton a mezőgazdaságban képződő nyereség 40 %-a az adott termelőnél, a területen marad, nálunk ez helyben jó esetben a nullszaldót, de mindinkább a veszteséget eredményezi. A helyzeten való javítást az új típusú szövetkezések eredményezhetnek. A tejbegyűjtők működtetésével, a nagyobb feldolgozottsági szint és értékesítés helyben való elérésével javulhatna ez az arány. Sok helyütt le sem szedik a gyümölcsöt, ki sem ássák a zöldséget, mert hiányzik az a piac, amelyet korábban helyben az áfészek jelentettek. Éppen ezért szükséges, hogy tájegységenként nagybani zöldség-, és gyümölcspiacok legyenek. Az előadáson elhangzott, hogy az idén 2 milliárd forintot költ az FVM a termékek piacra jutására, s több területen nő a vissza nem térítendő, illetve a kamattámogatás aránya is. A több, mint egymillió hektárnyi rétről, amelyen megszűnt a legeltetés, a szanálásra váró majorságokról mind az államtitkárnak, mind az urbanistáknak azonos volt a véleménye: Nyugatról nézve olyan az ország, mint a Pató Pál úr tanyája. Tarnóczi L. „Három ász és egy adu” - Csemniczky Zoltán, Kovács Alfonz és Pénzes Géza balassagyarmati művészek kiállítását nyitotta meg tegnap Salgótarjánban a Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyula Galériájában Földi Péter festőművész. fotó: rigó tibor A Cinege-kút Erdőbirtokos Társulat értekezlete Egyházasgergén Csak a fáktól látják az erdőt Oroszlánná Mészáros Ágnes és Kamarás József kitüntetettek Juhász Péter polgármester (középen) társaságában
