Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-28 / 23. szám
2. oldal Pásztó És Környéke 1999. január 28., csütörtök Útfelújításokat terveznek Kalló - Az állami normatíva idén sem ad sok lehetőséget az önkormányzatok számára. Kálló viszonylag könnyebb helyzetben van, mert tartaléka mellett saját bevételre is szert tesz. Az iparűzési adót a nettó árbevétel 1,4 százalékában határozták meg. Tartalékalapjából útfelújításokat tervez az önkormányzat. Legnagyobb beruházásként kistérségi vízellátó rendszer kiépítését tervezi közösen Kálló, Erdőkürt és Erdőtarcsa. Ennek előzménye, hogy ’97. novemberében beomlott a vízmű kútja, és lajtoskocsikkal oldották meg a lakosság ellátását, hasonló problémák jelentkeztek a szomszédos településeken is. A terveket már megrendelték, júniusig elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, de a kivitelezéshez pályázati pénz is kell, hiszen 10 millió forintos beruházásról van szó. A munkát jövőre kezdik. Még bizonytalanok az idei fejlesztések Szurdokpüspöki - Mivel alig emelkedtek a normatív bevételek, és nincs jelentős többlet a személyi jövedelemadóból sem, a település önkormányzata kénytelen volt megemelni a gépjárműadót. Eddig minden megkezdett száz kilogramm után 600 forintot fizettek az autótulajdonosok, januártól ez az összeg már 800 forint. Újként jelent meg ebben az évben a helyi iparűzési adó, amelynek mértéke 1,2 százalék. Hatvan körüli az egyéni vállalkozók száma, a bevallásokat már kiküldte nekik a hivatal, de még nem adta le mindenki, így a bevételt egyelőre nem lehet pontosan tervezni. A község azon ritka települések közé tartozik, ahol nem lesz mínuszos az 1999-es költségvetés, igaz, ennek ára van. Az idei fejlesztések még kérdőjelesek, útfelújítást tervez az önkormányzat a pályázati lehetőség függvényében. Az intézményvezetők a legszükségesebb működési kiadásokkal tervezhetnek. A választások során felvetődött egy művelődési intézmény kialakításának igénye, azonban erről is csak akkor tudnak majd dönteni, ha tisztázódik, mennyi lesz az idei bevétel a szurdok- püspöki költségvetésben. A költségvetési döntés előtt közmeghallgatás - Kiegészítésre lesz szükségük Továbbra sincs helyi adó Erdőtarcsán Gyakorlattá vált Erdőtarcsán, ebben az évben is közmeghallgatást tart a község vezetése, mielőtt véglegesítené idei költségvetését. A körjegyzőségben működő Kálló és Erdőtarcsa közösen fenntartott intézménye az általános iskola. A törvény által előírt megemelt pedagógusbérek kifizetése azt jelenti, hogy a normatív támogatáson felül 2,8 millió forintos kiegészítésre lesz még szükség, lévén hogy a normatíva a bérek és a közterhek kifizetésére nyújt fedezetet. (A korábbi két évben nem volt szükség kiegészítésre.) Mint Mészáros László polgármestertől megtudtuk, a községben továbbra sincs helyi adó, mindössze a gépjárműadót alkalmazzák, azt is a minimális 600 forintos mértékben. Igaz, eddig megoldhatták ezt, mert mindig bevételhez jutottak valamely ön- kormányzati vagyon értékesítésével: tavaly a gázhálózatéval, illetve az előző két évben egy-egy kastélyéval. Önkormányzati tulajdonban lévő kastélyban működteti az ön- kormányzat az óvodát és az iskola alsó tagozatát. Az intézmény belső felújítását 1997-ben végezték el, ebben az évben tervezik a külső rendbetételt. A tatarozásra, a nyílászárók cseréjére, a külső vízelvezető rendszer és a térburkolat kiépítésére, a parkosításra kerülne sor - azonban egyelőre mindez még feltételes mód, a megvalósítás pályázat függvénye. A beruházás a számítások szerint 5-6 millió forintba kerül. Az idei fejlesztési elképzelések között szerepel még a patakmeder tisztítása és mélyítése, valamint az emlékpark további kiépítése, benne a kopjafaál- lítással. Egyelőre pályázat függvénye az óvoda és az iskola külső felújítása Béremelésekről egyeztetnek az igazgatótanácsi ülésen - Központi keret nincs Péntekig minden nyitott Pásztón Sztrájkhangulat van az egészségügyben, a béremelésekre azonban nincs központi pénz, a végeredmény mindenütt helyi béralkuk kérdése lesz. A pásztói városi kórházban - ahol 257 dolgozót foglalkoztatnak bruttó 35 ezer forintos átlagbérért - pénteken tartják az igazgatótanácsi ülést. szönhető, hogy összehúztuk a nadrágszíjat, csak a legminimálisabb bérfejlesztést tudtuk megvalósítani. A pásztói kórházban bruttó 35 ezer forint az átlagbér, ebben benne van az igazgató, az osztály- A gazdasági vezetők decemberi közgyűlésén már szó volt a fizetésemelésekről - mondta Luda Miklós, a kórház gazdasági igazgatója. - Számítások szerint még 10 százalék körüli bérfejlesztésre sincs lehetőség a rendelkezésre álló pénzből, mert 7 milliárd forintot zároltak a tb költségvetéséből. A gazdasági vezetők egyesülete és a Magyar Kórházszövetség közös állásfoglalásban kérte a tárcát a helyzet újragondolására. Az egyeztető tárgyaláson azonban nem sikerült eredményre jutni. Egy szakszervezeti tárgyaláson készült tájékoztató van a birtokomban, amelyben az áll, hogy januári finanszírozással 10 százalékkal megemelt összeget fognak kapni a kórházak, teljesítmény arányában. A szakszervezet 16 százalékos béremelést követel. Itt jelezték, amennyiben ezt nem sikerül megoldani, lehet hogy sztrájkolni fog az egészségügy. Mellékelték a sztrájkjogról szóló rendelkezést is - mindezt nem hivatalosan kaptam meg.-A bérfejlesztés helyi béralkuk kérdése. Hogyan tudnak most tervezni?- Miután még most sem tudjuk hivatalosan, mennyivel növelik meg a kórház finanszírozási összegét, konkrétan még tervezni sem tudtunk. Ami az elképzeléseinkben van: éves szinten 13 százalékos bérfejlesztést próbálunk megvalósítani, ebből 10 százalékot osztanánk ki tényleges bérfejlesztésként, az alapbérbe beépítve, 3 száLuda Miklós: Tisztességes mennyiségű pénz juttatása megoldhatja az egészségügy problémáit zalékot pedig elkülönítenénk mozgóbérre, amit teljesítmény arányában negyedévenként osztunk ki.-Az országos sztrájkhangulat mennyire érzó'dik Pásztón?-Azt hiszem, teljesen feleslegesnek tűnik a sztrájk. Egyetlen dolog oldhatja meg a problémát, ha tisztességes mennyiségű pénzt kap az egészségügy. Ha ezt nem oldja meg a kormányzat, nem csak ebben az évben, de folyamatosan megmarad az a csődhelyzet, ami jelen pillanatban is jó néhány kórháznál fennáll. Szerencsére nálunk nincs, de ha az áremelkedések olyan mértékűek lesznek, amit már nem tudunk kigazdálkodni, akkor lehet hogy fél év múlva már én sem mondhatom, hogy minden számlát ki tudunk fizetni határidőre. Ez is annak kövezető főorvos, mindenki. A mosodai dolgozók bruttó bére például nem éri el a 29 ezer forintot. Hozzátartozik, hogy a’0,75-ös szorzó miatt több mint 100 millió forintot kellett kigazdálkodnunk. Ha bért emeltünk volna, már nem működhetne a kórház. A lehetőségeink a tűréshatárhoz értek, ettől többet már nem lehet megtakarítani. A készleteink a minimálisra csökkentek, de katasztrofális helyzetet okozhat a gyógyszerár-emelés is. Már januárban több volt, mint a beharangozott 10 százalék. A 13. havi bért nem fedezte le a költségvetés. A 12 millió forintos összegből 10 és fél miihót ki kell gazdálkodnunk. Másfél miihó forintot adtak év végén a 13. havi bér fedezeteként. Sok kórházat ez tett padlóra. Alapcélok között a sport és a kultúra Palotáson Néptánc, mozi, karate, foci Palotás új képviselő-testülete állást foglalt a civil szféra, az egyesületek megerősítése mellett. Ebbe a körbe tartozik a január közepén megalakult 28 tagú ifjúsági klub, és a február elején létrejövő nyugdíjasklub, valamint a Palotás Ifjúságáért Alapítvány. A márciusban egyéves fennállását ünneplő alapítvány alapcéljai között sorolja a környezet és természet védelmét, a fiatal tehetségek felkutatását, a sportutánpótlás támogatását, a gyermekfutball szervezését, valamint a helyi kultúra fellendítését. Felvállalnak tömegsportrendezvényeket, illetve olyan programok, mint a május 1-jei ünnepség, a Mikulás-nap megszervezését. A működéshez szükséges pénzt maguk szerzik meg, a palotási alapítvány volt például a nyertese az országos papírgyűjtési akciónak. A fémhulladékgyűjtésből tavaly 83 ezer forint jött össze. Kétszer nyertek már pályázati pénzt a Wesselényi Miklós Alapítványtól, konkrétan a gyerekfocira, tavaly 150 ezret, az idén már 200 ezer forintot. Bevételeiket az első évben rendezvények szervezésére fordították, idén a sportfelszerelések vásárlása élvez majd elsőbbséget, ugyanis felvállalta az alapítvány a tanórán kívüli testnevelés szervezését is a kerékpározástól a kézilabdáig, de a népszerűségi listavezető a foci. Eveken át szünetelt Palotáson a néptánc. Az alapítvány tavaly decembertől újra beindította az oktatást, nem kisebb nevet nyerve meg ehhez, mint Horváth Istvánt, a pásztói Muzsla néptáncegyüttes vezetőjét, aki hetente egyszer tartja a foglalkozásokat a művelődési házban. Jelenleg 25-en járnak néptáncra. Van lehetőségük a fiataloknak arra is, hogy önvédelmi sportot tanuljanak, Pintér Tibor és Vaj- voda József vezetésével 95-en látogatják a karateedzéseket. Mindezeken felül február 6-án lesz az első filmvetítés a művelődési házban, hosszú idő óta először, és ezt követően kéthetente újra lesz mozi Palotáson. Szurdokpüspökiből indult, ösztöndíjjal tanul Németországban Prágán keresztül Freiburgba Tíz munltaltely - A palotási idősek klubja korábban kihasználatlan épületét hasznosította az önkormányzat munkahelyteremtés céljából. A Mode Família Kft. bérű az ingatlant, varrodájában tíz asszonynak ad munkát. Millenniumi emlékbizottság alakult Nemrégiben nagy sikerű koncertet adott a szurdokpüspöki templomban a Németországban tanuló, számos rádiófelvétellel és versenygyőzelemmel rendelkező Kovács Zoltán, aki a freiburgi Német Állami Zeneakadémia klarinét szakos hallgatója. Sikereiről, terveiről beszélgettünk.- Mik motiválták, hogy zenei pályára lépjen?- Saját akaratomból és szüleim támogatásával döntöttem arról, hogy a zenei pályát választom. Ez az elhatározás az általános iskola utolsó évében érlelődött meg bennem, hiszen nyolcéves korom óta foglalkozom hangszeres zenével. A bátonyterenyei zeneiskolába jártam, ahol hat éven át Venter László tanítványaként klarinétoz- tam. Középiskolai tanulmányaimat Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytattam, ahová elsőre sikerült bekerülnöm. Az érettségit követően felvettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. Egy év múltán meghívást kaptam Freiburgba a Német Állami Zeneakadémiára Prof. Dieter Klöckler osztályába. Egy év kinti tanulás után megkaptam az ösztöndíjat.'-Annak ellenére, hogy még csak zeneművész-növendék, számos versenyen indult és több rádiófelvételt is készített.- Az első versenyem még 1992-ben a Tiszaújvárosban rendezett fafúvósok országos versenye volt, ahol második díjat nyertem, majd 1995-ben Győrben, a Richter János országos fafuvós- versenyen ismét második lettem. Legnagyobb eredményem az 1995 év végi Contertinó Prága elnevezésű nemzetközi zenei verseny megnyerése volt. Erre a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola nevezett be. A Magyar Rádióban felvételeket készítettek, amelyeket komoly, hazai, zenei szaktekintélyek döntése alapján elküldték Prágába. A nemzetközi zsűri e felvételek alapján döntött és klarinétkategóriában 18 ország 22 résztvevője közül nekem ítélte az első díjat. A díjátadáskor gálakoncerten szerepeltem a prágai Rudolfi- umban. Ezt a sikert követően 1996 tavaszán a versenygyőztesek hangversenyén léphettem fel a Zeneakadémián, majd több rádiófelvételt is készíthettem idehaza.-Az elmúlt év végén újabb nagy megmérettetésben volt része?- Németországban megrendezik a Mendelssohn-versenyt Ennek egyik előválogatója Freiburg- ban volt, ahol az iskolaversenyt megnyertem. Idén Berlinben lesz a döntő, ahol Németország húsz iskolájának versenyzői adnak egymásnak randevút. Egy kötelező és négy szabadon választott művet kell előadni. A kötelező darab Bartók Béla Kontrasztok című műve lesz, amit hárman fogunk előadni: Aki Sunahara (japán) hegedűn, Kaufmann Gabriella zongorán és jómagam klarinéton. Rendkívül örülök, hogy Bartók- művet írtak elő kötelezőnek. A háziverseny megnyerését követően meghívtak egy rádiófelvételre a Baden-württembergi tartományi rádióba.-Hogyan tovább?- Szeretnék jól szerepelni a berlini döntőben és a tanulmányaimat sikeresen befejezni. Kerekes L. Pásztón millenniumi emlék- bizottság létrehozásáról döntöttek a képviselők. Fő feladat a millenniumi programterv kidolgozása, a pályázatok figyelése, elkészítése és a programok lebonyolításának irányítása. Az emlékbizottság elnöke Reviczki László, elnökhelyettese Kriston Péter. Tagjai dr. Valter Ilona, Pintér Nándor, dr. Varga Lajos, Deák Kálmán, Tóth László, Szolló'si Miklós, Antalné Pre- zenszki Piroska, Herczegné Varga Ilona, Simon Imre, dr. Hír János, Illés Rudolf, Bogácsi Istvánná, Gaál István és egy fő a városi civil szervezetek részéről. Kovács Zoltán (esla felv.)
