Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

1999. január 28., csütörtök SZÉCSÉNY Megyei Körkép BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal Nógrád Megyei Hírlap Benkő Mihály jegyzete Féktelen jövőkép A z Ausztriában szerencsétle­nül járt magyar busz sajná­latos és több napra szóló témát adott a tv-csatornáknak: sokkoló képek, gyökerükben elhalt éle­tek, gyászoló Kőszeg, távolról imát küldő pápa, politikai tár­gyalásokat háttérbe szorító hír­érték, bizonylattal igazoló mű­szaki vizsgáztató, az újabb tra­gédiára „rámozduló" szigorítá­sok. Közben mindenki keresi a kiváltó okot. Az igazit. Mi, vagy ki volt az oka az újabb közleke­dési katasztrófának? Egyértelműnek tűnik, hogy műszaki hiba okozta a balesetet, hiszen a féket adott helyzetben „puhán” taposni, azaz a gép­jármű úton tartására már a nemrégiben vizsgázott vezető is képes.- Persze ha van értelme a taposásnak, ha fog a fék. Ráadá­sul nem kezdő buszsofőr mögött halt meg számos fiatal ember, a gépjárművezető nemrégiben be­járta ugyanazt az útvonalat, amelynek most egy kanyarban hirtelen vége szakadt. Az igazi ok? A tárgyiasult okot, részleteiben, csavarponto- san, bizonyára kifogják deríteni. Engem sokkal inkább a körül­mények érdekeinek. Az emberi körülmények. Pár év távlatában ugyanis két olyan, külön-külön ezer kilométert meghaladó bu­szos úton vettem részt, amelyek bár kellemes emlékkel rögzültek, de akár szerencsétlenül is vég­ződhettek volna. Ennek pedig „csupán” egy oka van: a busz­vezetők mértéktelen kihasznált­sága. De memorizáljuk a ténye­ket az egyik úttal kapcsolatban. Délután három óra, az egyik görögországi nyaralóhelyen. In­dulunk vissza a nyaralás végén. Begördül a panorámás busz a minket váltó csoporttal. Új nyaralók ki a buszból, a két (egymást váltó) sofőr még a konzervekkel agyonpakolt táskákat is segít kipakolni a csomagtérből, majd mi, haza­utazok begyömöszöltetjük a cuccainkat a két holtfáradt emberrel. A pilóták 30 (!) órás út után 1 (!) óra hosszat „pihennek”. Ez némi tengeri pancsikolásból, fehérnemű- váltásból -és a busz kitakarí­tásából áll. Aztán irány Magyarország. Fásultan, fáradtan, elcsi­gázva, a packázó szerb vámo­sokkal egyezkedve, az éj lep­lébe vesző kemény száz kilo­méterekkel, a szervezetet egy­általán nem pihentető buszos alvásváltással. Arról pedig külön rémtörténetet lehetne írni, amikor a Meteorák égbe szökkenő kolostorai közé olyan görög sofőrrel kapasz­kodtunk fel, aki az egyenes út­szakaszokon „ szemlesütve ” pihent közel 50 ember meg­döbbenésére. A megélhetésért folytatott mindennapos küzdelem oko­zata nem mindig elrettentő tudósításokban lát napvilá­got. Es itt Chaplin egyik em­lékezetes alakítása jut eszembe, a futószalag mellett dolgozó munkásé. Agyonhaj­szolt, alig bérért dolgozó, jobb sorsra érdemes emberek kínlódják így napjaikat, évei­ket. Busz nélkül is lehet a sza­kadék felé rohanni. A Jem csupán a buszok 1V kopnak, és nem csak a buszokban kellene keresni a műszaki hibát. Koszorúzások, díjátadások Balassagyarmaton Ünnepség a hősök emlékére Költözik a Vöröskereszt - Takarékossági okok miatt a salgótarjáni megyeházáról új helyre, a Játszó út 2. szám alatti épületbe, a sporthivatal helyére költözik a Vöröskereszt megyei vezetősége. A szervezet kéri a segítségre szorulók türelmét, megértését, új irodájának berende­zése, a telefonvonal bekötése ugyanis pár napot még igénybe vesz. fotó: gyurián tibor Ha az ember rokkant, a lehetőségei egyek azzal, amire jogosult Szűkre szabott világ apró zsebekkel Balassagyarmat önkor­mányzata és a Civitas For- tissima Kör január 29-én, a felszabadító harcokban elesett hősök emlékének nyolcvanéves évfordulója alkalmából ünnepséget rendez. A megemlékezés kilenc órakor kezdődik a városi temetőben, ahol az önkor­mányzat, a Civitas Fortis- sima Kör, valamint a tanuló- ifjúság képviselői megko­szorúzzák az elesett hősök sírját. 10.15 órakor a vasút­állomás épületén elhelyezett emléktáblát koszorúzzák meg. Itt emlékező beszédet mond Kasuba László állo­másfőnök, közreműködik a rézfúvós kvintett. 11 órakor a városháza fa­lán elhelyezett emléktáblát koszorúzzák meg, ünnepi köszöntőt mond Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alel- nöke, beszédet tart dr. Rózsa György, a Civitas Fortissima Kör elnöke, közreműködik a rézfúvóskvintett. A városházán 11.30 óra­kor kezdődik az ünnepség, amely Balassagyarmat tör­ténetének egyik legkiemel­kedőbb eseményét idézi. Ju­hász Péter polgármester kö­szönti a vendégeket. A Civi­tas Fortissima Magyaror­szág és Európa történelmé­ben való helyzetéről tart előadást dr. Szarka László, a történelemtudományok kan­didátusa. Az előadás után adják át a díszpolgári és a „Balassagyarmatért” díjakat. (Folytatás az 1. oldalról) leletidézetek. István azt is írja: hosszas vívódás után fogott tollat a mozgáskorlátozottak érdekében. A levélhez egy darabka papíron még pár magyarázó sort mellékel­tek. P.-né, az anya neve felett az áll: segítség kellene, mert a se­gélykérelmeiket elutasították. István a salgótarjáni Úttörők úton él a nyugdíjas anyjával, aki segédmunkásként dolgozott, most emelték 26 ezerre a nyugdíját. Ez az öregségi ellátmány a kettőjük szerencséje, jórészt a mindene, mert az, amit a férfi kap, a meg nem élhetéshez untig elég... Ajtónyitásra meleg áramlik ki a szegényes berendezésű, kis lakás­ból, a múlt napokban székelyká­poszta volt az ételük. Hús is akadt bele, mert most kapták az emelt pénzt, az anyáét, a fia ötven száza­(Folytatás az 1. oldalról) Ezekben a nyirkos, zúz- marás, ködös napokban meglehetősen gyorsan meg­sokasodnak a várakozók, meghosszabbodnak a sorok a megyeszékhely patikáiban. A salgótarjáni főtéri gyógy­szertár forgalmán szintén megmutatkozik, s az ügye­leti tevékenységén is lemér­hető, hogy egyre gyakoribb a légúti fertőzés,' a makacs náthától a lázas torokgyulla­dásig. Az orvosi tapasztalatok azt is mutatják, hogy a fel­lékos rokkantként 11 900 forintot, rendszeres szociális járadékot kap. Erre jogosult. Rehabilitációs munkakörben kellene foglalkoz­tatni, ilyen lehetőség azonban je­lenleg nincs számára.-Járok a munkaügyi köz­pontba, jó volna telefonközpon­tosként dolgozni valahol - árulja el a kisegítő iskolát végzett P. Ist­ván, ez lenne az, amit szeretne. Neki nem tűnik álomszerűén távo­linak ez a dolog. Igen beszűkült lehetőségei mi­att valószínűleg legelsősorban mindig is ellátott marad. Mivel anyagiakban édeskevés amije, amijük van, szinte létfontosságú, amit ezen kívül megkaphatnak, íme, a szintén édeskevés, valamint esetleges pluszok: testvér nincs, más közeli támasz sem, kölcsönt néha állítólag tudnak szerezni. nőttek gyakran lábon vésze­lik át a rossz közérzettel, 38 foknál alig-alig magasabb lázzal járó megbetegedése­ket, ami éppen azért baj, mert ezzel sajnos, elősegítik a vírusok átadását, támadá­sát, vagyis egyre többen fer­tőződnek meg. A megyei tisztiorvosi in­tézet járványügyi osztályá­nak adatai szerint megsza­porodtak az iskolai hiányzá­sok, s erre napjainkban is az emelkedés a jellemző. Ba­lassagyarmati, bátonytere- nyei és salgótarjáni tapaszta­- Most kértem haladékot a lak- bérfizetésre - mondja ijedtre vált tekintettel a férfi, mikor elhangzik egy szó: eladósodás. Elvileg az ő javukat is szolgál­hatná az önkormányzat lakásfenn­tartási támogatása, igényüket azonban nem teljesítették, mert - mint a városházán megtudtuk - P.- éknél az egy főre eső jövedelem meghaladja az előírt határt. Ugyanez a helyzet az átmeneti se­gélyre benyújtott igényükkel. Közgyógyellátásra szóló kérelmet először nyújtottak be, az elbírálása még hátra van. István beléphet a mozgáskorlátozottak megyei egyesületébe, ott érdekeit is párt­fogolják. Bólogatva „mond” erre igent, talán arra gondol, a hasonló sorsúakhoz társulni azt jelenti, eggyel több lesz az'apró zseb a maga szűkre szabott világán, (mj) latok azt mutatják, hogy ezen a téren nagy a szóró­dás, egy-két középiskolában jelentős, máshol átlagos a betegség miatti távolmara­dás. A zagyvarónai Bátki Jó­zsef Általános Iskolában je­lenleg osztályonként négy- gyel-öttel kevesebb a lét­szám. A tarjáni Domyay is­kolában ellenben a múlt héten a tanulók csaknem harminc százaléka volt be­teg, a hét elejére azonban ti­zenöt százalékra mérséklő­dött ez az arány. Hírek Gazdakör Balassagyarmat - Az idei agrártámogatásokról tart tájékoztatást a helyi gaz­daköri egyesület január 28- ai, 18 órakor kezdődő rendezvényén Fenes At­tila, a megyei földműve­lésügyi hivatal helyettes vezetője, valamint Pecze József főtanácsos. Az összejövetelt a művelő­dési központban tartják. Tárlat az iskolában Karancsság - Dénes Sán- dorné tanítónő akvarell- jeit bemutató kiállítás nyílik január 28-án, csü­törtökön, 12.30 órakor az I. István Általános Iskola galériájában. A február 25-ig látható alkotásokat Bacsúr Sándor festőmű­vész ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. Orvos kellene Varsány/Nógrádsipek - A két falu egyik közös há­ziorvosi körzetében meg­üresedett az orvosi állás, betöltéséről, a szolgálat további működtetéséről a képviselő-testületek ezekben a napokban tar­tandó ülésein alakítják ki az álláspontokat. Klubnap Bátonyterenye - Az ezo­terikus pedagógiáról tart előadást Magyar Mária, a Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár termé­szetgyógyász klubjának január 29-ei, pénteki ösz- szejövetelén, amely 17 órakor kezdődik az olva­sóteremben. Véradó nap Salgótarján - A véradó ál­lomáson várják január 29- én, pénteken 8 és 12 óra között az Acélárugyár Rt. bátonyterenyei egy­ségének véradóit, s ter­mészetesen minden do­nort, aki a véradó napon részt kíván venni. Fogadóóra Salgótarján - Keller Mi­hály ezredes, a Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancs­noka február l-jen 10-töl 14 óráig fogadóórát tart a parancsnokság Ady Endre út 3/c számú épüle­tében. Sok a beteg, de az influenza tünetei Nógrádban eddig csak elvétve jelentkeztek Rohamra indultak a vírusok Rengeteg brutalitást látott otthon, a családjában - Megölte az apját - Szabadlábra helyezték a fiút Számomra új élet kezdődik... Lyukas a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) A bevételi előirányzat 684 mil­lió forint. Ebből a normatív támogatás 219,6 millió. Az önkormányzat részére átenge­dett bevétel a normatív állami támogatáson felüli céljellegű pénzjuttatás, szakképzési hoz­zájárulás stb. 318 millió. Szé- csényben az ingatlanok értéke­sítéséből 23,5 millió forint be­vételre számítanak. Az adó- és egyéb bevételek összege mint­egy 50 millió forintot tesz ki. A kiadási összeg 901 millió fo­rint. Ebből személyi juttatás a munkáltatót terhelő járulékkal együtt 338,7 millió forintot tesz ki. A dologi kiadási rovat­ban 183 millió forint szerepel. Az idén segélyekre, a gyer­mekek tankönyvtámogatására 27,4 millió forintot terveznek. (Folytatás az 1. oldalról) dolgokat láttam a családomban, amiket más embernek nem is szeretném, hogy lásson.- Mégis, miket látott?- Rengeteg brutalitást. Sándor emlékszik, hogy az apjának volt valami papírja, hogy hegesztő. Dolgozott is két gyárban, de elég régóta mert már munkanélküli segélyt sem kapott. A családban rendszere­sek voltak a nézeteltérések, kü­lönösen akkor ha az apa bei­vott. Ilyenkor kegyetlen volt. Sanyit egy apróságért hatéves korában úgy megverte, hogy bepisilt. Nemrégiben meg azért háborgott, mert a fiú szeretett volna pénzt gyűjteni egy vi­deomagnóra.- Sosem értem meg, hogy egy erős férfi hogyan tud meg­verni egy gyenge nőt - mondja.-Azt hiszi, hogy ez megol­dás? Attól még nem oldódnak meg a gondok. így van? - emeli fel a tekintetét s hozzá teszi még: -Ez nekem nagyon fáj!-Előfordult-e, hogy amikor megütötte az apja alázattal tűrte, vagy elhatározta, hogy most visszaüt?- A visszaütés nem jutott az eszembe, hiszen az édesapám állt előttem.-Azt mondják, szerette az apját.-Szeretni szerettem, de mi­lyen édesapa az, aki ilyeneket csinál? Azon a szörnyű vasárnapon nagyon nehezen teltek az órák. Sanyi várta, hogy múljon az idő, hogy az apja végre már le­feküdjön. De a férfi csak ivott. A fiú elküldte otthonról az édesanyját, mert ilyen alkal­makkor ugyancsak kijutott az ütlegekből a beteges asszony­nak. Délután az apa felébredt és mondta a fiának, hogy hívja haza az anyját, nem fogja bán­tani. Az édesanya hazajött, enni kezdtek, Sanyi pedig bement a másik szobába. Csak a nagy csörömpölésre ugrott ki a konyhába, az apja megint ütötte az anyját. Közéjük állt, mire az apa csak ennyit mondott: -En­gedj el gyerek, mert rossz vége lesz!- Nem sokkal később újra ki­tört a verekedés, s anyu ismét elment otthonról - emlékezik Sanyi. - Ezért kellett hazahívni, hiszen megígérted, hogy nem bántod - mondtam az apámnak, mire azt válaszolta, hogy fog­jam be a pofámat. Anyu kihívta a rendőröket, de azoknak hazu­dott, hogy nem bántotta. Nem tudtak vele mit csinálni, hiszen alkoholos volt. Ha elviszik az sem megoldás, mert újra haza­jön és kezdődik minden elölről. Később az ember felkelt, s újra vedelte az italt. A felesé­gének csak annyit mondott, hogy amiért kihívta a rendőrö­ket, azért megdöglik.- A poharával szét akarta verni az anyám fejét, majd ami­kor menekült utána vágta. Gyere vissza, mert megölöm a gyere­ket, ordította anyámnak, mire az visszalépett, mert nagyon féltett. Apám felkapta a kést a moso­gató szárítójáról, s az anyám vé­dekező kezébe vágta bele. A fe­jét pedig a hajánál fogva az ajtó­félfába verte, mire összerogyott. Sanyi ekkor szaladt oda és észrevett a mosogatón egy bics­kát. Megpróbálta ellökni az ap­ját, aki megvágta a késével, mire a fiú önkéntelenül felkapta a kést és többször szúrt... Sanyi magába zuhan az em­lékre, de a következő pillanat­ban nagyot sóhajtva mondja: - Akárhogyan is ítélik meg a cse­lekedetemet, számomra új élet kezdődik, a boldogság. Pádár András

Next

/
Thumbnails
Contents