Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-27 / 22. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Levelét megírta a megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szövetség Ellehetetlenülnek a szövetkezetek ? A Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége elnökségi ülésén az 1999. évi agrártámogatási rendszert — vita után - elutasította, mert a testület szerint az egyes támogatási formák alkalmazása sérti az agrártörvényben deklarált szektorsemlegességet, üzemméret szerint differenciál és diszkriminál. Ezt az elnökség sem szakmailag, sem gazdaságilag nem látta indokoltnak. A családi gazdaságok preferált támogatásának kinyilatkoztatása alkotmányellenes. A kedvezőtlen termőhelyen az átlagosnál gyengébb földeken gazdálkodó termelők többletráfordításait az agrártámogatási keretből a tárca nem kívánja kompenzálni. Csekély támogatás Ezen térségek szerkezetátalakításához a területfejlesztési alap fejlesztésére biztosított, csekély 10 százalékos támogatás csak a további leszakadást erősíti. A foglalkoztatási, az egészségügyi hozzájárulási támogatás megszüntetése a termőföldnél a földalapú művelési diszkrimináció a mező- gazdasági termelők nagy részénél több százmilliós bevételkiesést jelent és teljes ellehetetlenülést, a mezőgazda- sági munkahelyek megszűnését és a munkanélküliek számának növekedését eredményezi. Az elnökség követelését hat pontban szövegezte meg. Ebben kérte a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or- " szágos Szövetségének (MOSZ) vezetését, hogy az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka valamennyi eszközének felhasználásával próbálja megakadályozni az agrártörvényt figyelmen kívül hagyó diszkriminatív törekvéseket. A MOSZ elnöksége január 19-én megtartott ülésén megtárgyalta az 1999. évi agrár- támogatásokról szóló tájékoztatót és határozatot hozott. Állásfoglalásában a többi között kimondja, hogy az 1999. évi támogatási rendszer diszkriminatív, lehetetlen helyzetbe hozza a foglalkoztató, adófizető, minőségi export árualapot előállító agrárvállalkozókat. Súlyos hátrányok Az elnökség tiltakozik a megkülönböztetés ellen. Felhívja a jogalkotók, a kormány, az agrártárca és nem utolsósorban a közvélemény figyelmét, hogy az agrárgazdaság termelési értékének, a minőségi árualapoknak meghatározó hányadát előállító gazdálkodók feltétel- rendszerének ilyen mértékű rontása - azon túl, hogy tovább növeli a vidék leszakadását, a falusi munkanélküliséget - negatívan befolyásolja az ország növekedési esélyeit, az agrárverseny-képességet, csökkenti az adóbevételeket és növeli a szociális jellegű társadalmi kiadásokat. Ez jelentős hatással lehet már 1999-ben a nemzetgazdaság makrogazdasági folyamataira, az ország fizetési mérlegére és a termelés csökkenése következtében a szükségesnél nagyobb mértékben növekedhetnek az élelmiszerárak. A MOSZ állásfoglalása felhívja a kormány és az agrártárca vezetését, hogy vizsgálják felül a meghirdetett támogatási rendszert. Az elnökség soron kívüli tárgyalásokat kezdeményez, a várható súlyos nemzetgazdasági hátrányok megelőzésére. Egyidejűleg fenntartja magának a jogot, hogy - ha e tárgyalásokra nem kerül sor, vagy ezek nem vezetnek eredményre-, megvizsgálja az általa képviseltek érdekeinek érvényesítéséhez szükséges egyéb eszközök igénybevételi lehetőségét is. Nagy felháborodás A Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége levélben is fordult a MOSZ elnökéhez, Nagy Tamáshoz, amelyben leírták, hogy tagszervezeteik rendkívül elkeseredettek és nagy felháborodással tapasztalják, hogy az agrárkormányzat vezetése minden eszközzel a társas gazdaságok, - megkülönböztetetten a mezőgazda- sági szövetkezetek - gazdasági és szervezeti ellehetetlenítésére törekszik. Úgy vélik, hogy a kormány agrárpolitikájában nem számol a ma működő szövetkezetekkel, amit szerintük jól tükröz a tárca középtávú agrárfejlesztési stratégiai tervezete is. A nógrádi szövetség tagszervezeti tagságának álláspontja -a levél szerint -, „hogy az érdekképviseletnek - a MOSZ-nak - minden alkotmányos érdekvédelmi eszközt azonnal fel kell használni a szövetkezetek, valamint a társas gazdaságok elleni politikai és gazdasági támadások elhárítására. ” V. K. Imádja Nógrád megyét Egy elszármazott Az „ÉdeS" Anyanyelvűnk” legutóbbi - 1998. decemberi - száma a Péchy Blanka- díjak átadásáról is beszámolt. A díjazottak között örömmel fedeztük fel egy volt salgótarjáni pedagógus nevét is. Dr. Jármay Pálné évtizedekig tanított a Madách Imre Gimnáziumban, majd a Bolyai János Gimnáziumban. Generációk sajátíthatták el tőle a szép magyar beszéden kívül a szépirodalom szerete- tét, vagy éppen a latin grammatikát. Jelenleg Szegeden, a Csonka János Műszaki Szak- középiskola tanáraként mint nyugdíjas, szinte teljes óraszámban él hivatásának. Persze családjának is, hisz leányai már nagyok, családosak, így az unokák is boldogítják a tanárnőt. Férje, aki Salgótarjánban volt sokáig urológiai főorvos, már elhunyt. A Péchy Blanka-díjat évente azok kapják, akik a magyar nyeltet sikeresen gondozzák, ápolják. Dr. Jármay Pálné két évtizede, a tarjáni Madách tanáraként kezdte körvezetői működését, majd Szegeden folytatta. „Nem épp humán beállítottságú közegben, de szép eredménnyel” - írja az „Édes Anyanyelvűnk” a díjazottról. Ä Magyar Anyanyelvápolók Szövetsége évente tart különféle összejöveteleket, gyűléseket Budapesten, ott találkoztam én is egykori tanárommal. Legutóbb néhány Hírlapot postáztam neki, amelyre így reagált levélben: „ . . . jól esett olvasni imádott Nógrád megyém templomairól. ” -deák 1999. január 27., szerda Mosolygó arcok Terényben Szövőszék az orvoslakásban Néhány, a faluból elszármazott vállalkozó úgy döntött, nem nézi tétlenül az emberek tehetetlenségét, a nagy munkanélküliséget. Ezért hoztak létre az elmúlt évben egy kft.-t, a kezdeményezéshez csatlakozott az önkormányzat is. Ma már egy kis üzemben szorgos asszonyok dolgoznak. A történet főszereplői - balassagyarmati vállalkozók - gyakran meglátogatták szülőfalujukat. Megdöbbenve tapasztalták, hogy errefelé a szokásosnál is nagyobb a munkanélküliség, elvétve akad csak munka. Abban egyetértettek, hogy. tenni kell valamit. Az elhatározást tett követte, megalakítottak egy kft.-t, amelyhez az önkormányzat is csatlakozott. Szerencsére a munkaügyi központ is felismerte, hogy hasznos vállalkozás született és négymillió forinttal támogatta a munkahelyteremtő kezdeményezést. A törzstőkéből és az így kapott pénzből már el lehetett indulni. Első lépésben a cég vásárolt kilenc szövőszéket, amelyeket ideiglenesen az üresen álló orvosi lakásban helyeztek el. Hamarosan megérkezett az első jelentősebb megrendelés is. Jelenleg öten dolgoznak a kis helyen (ennyien fémek el), a többség csökkent munkaképességű.-Nem volt ismeretlen a szövés mestersége előttünk, hiszen szüléink, dédszüle- ink házában is állt szövőszék — mondja egyikük. Még emlékszem, hogy tapostuk meg, s dolgoztuk fel a kendert. Az elhasználódott ruhákat is feldolgoztuk, szétfejtettük, majd szőnyeget szőttünk belőle. Meglehet, hamarosan visszatér az a világ! Abban is egyetértettek, hogy nagyon nehéz a megélhetés, errefelé semmi munka nem akad. Sokat dolgoztak életükben, mégis alig kaptak pénzt. Pedig a gyerekek és az élet sokba kerül. Jóllehet, nem túl sokat keresnek itt, de legalább van munkájuk. És az a kis pénz is jól jön. Mucsina Gyula polgármester szerint az önkormányzatnak is kötelessége segíteni az embereken. Ennek egyik módja az, hogy munkát adnak nekik. De nem állnak meg ezen a szinten.-Vásároltunk egy házat a faluban, éppen most folyik a felújítása - mondja a polgár- mester. -Tavaszra kész lesz az épület, akkor költözik az üzem. Ott kulturált körülmények között, tágas helyen szőhetnek majd az asszonyok. Szeretnénk bővíteni a munka- lehetőséget. Más irányba is elmozdulunk: terveink között szerepel, hogy létrehozunk egy kis zöldségfeldolgozó üzemet. A megtisztított, feldolgozott répára, gyökérre van kereslet. A kezdeményezésnek nagyon örülnek a faluban, hiszen sokan várnak munkára. A céget alapító vállalkozók nem remélnek hasznot. Mint mondják, örülnek, ha néha mosolygó arcokat látnak.- ás Szent-györgyis diákok pályázati sikere „Madách a lírikus” Két balassagyarmati közép- iskolás jutott be -egyetemisták, főiskolások mellett - az első hét helyezett közé a váci székhelyű Madách Társaság pályázatán. A Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola tanulói - Gál Gyula és Kovács Attila - vállalták a megmérettetést a „Madách a lírikus” címmel kiírt pályázaton, amelyre a felkészülést decemberbe kezdték el Fábián Berta tanárnő támogatásával. Segítette felkészülésüket Vass Agnes, a Helytörténeti Gyűjtemény vezetője is. A feladat az volt, hogy a verseket önálló életműként is bemutatva érzékeltessék a Madáchra hatást gyakorolt filozófiai irányzatokat. Gál Gyula dolgozata a II. díjat nyerte el. Az ezzel járd oklevél és könyvajándék mellett pénzjutalomban is részesült. Kovács Attila, a H/d. osztály tanulója ötödik lett dolgozatával a rangos mezőnyben. A pályázat díjait az elmúlt hét csütörtökén adták át Vácott, városi ünnepség keretében. A zsűri szólt a gyarmati diákokat felkészítő Fábián Berta tanárnő lelkiismeretes munkájáról is. A dolgozatok értékeként említették a pályázók személyiségének megjelenítését. Másnap az RTL Klub tévéműsorában szerepelt Gál Gyula és e hét péntekére mind a két fiút meghívta a Váci Televízió. Természetesen szót kapnak a helyi városi tévéadásában is. Gál Gyula vékony, figyelmes tekintetű fiatalember. Már profi pályázónak számít, hiszen a Tihanyi Alapítvány országos tehetségkutató versenyén különdíjat kapott „Az iskolám kiemelkedő tanárszemélyisége” című pályázatával. Holecz Imréné tanárnőt mutatta be. Másik sikeres pályázata Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről szólt, akit egy mai diák szemével kellett bemutatni. - A mássága, elszántsága, a bátorsága fogott meg - magyarázta Gyula dolgozatának alapjait. A mostani sikeres pályázatának nem hétköznapi volt a témája. A „Filozófiai eszmék Madách költészetében” című dolgozatában a Tragédia írójának mintegy harminc versét elemezve mutatta ki, hogy Madách nyitott volt a filozófiai irányzatok iránt és versei életművének fontos részei. Gál Gyula újabb megmérettetésre készül az országos Ady- pályázaton. Ä magas, szemüveges Kovács Attila fiatal kora ellenére már évek óta aktív munkása az Ipoly Uniónak. Rendszeresen részt vesz az Ipoly Szabadegyetem munkájában. Biológus szeretne lenni és azért foglalkozik irodalommal is, mert azt tartja, hogy így tud csak egész életet élni. Ötödik helyezett dolgozatában ,A verseiben bujdosó Madách” témát boncolgatta. Azt a tanulságot állította pályamunkájának középpontjába, hogy Madách versei ugyan technikailag nem tökéletesek, de sok bennük a gondolati tartalom. Szabó Endre A Hírlap postájából A Ff. 96 • A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. 800080880881888888888888888888888888888888888888888888888888888888 Ünnepi összejövetel a Himnusz születésére emlékezve „Kastélykerti Társalgó” Ismeretek, tudás, tapasztalatok és tanulás nélkül nem találhatjuk meg helyünket az egyre bonyolultabb világban, az életben. Mindez azonban nem elég, ha elfeledkezünk érzelmeink fontosságáról, ha nem ismerjük a lélek erejét. Gondoljunk a Himnuszra: Isten a küzdőknek nyújt védőkart... Az eredményes küzdelemhez A múlt héten Balassagyarmaton rendezték meg a hagyományos Madách emlékünnepséget, a költő születésnapja alkalmából. Pár éve meg ekkor adják át a Horváth Endre-díjat is. Horváth Endre egy mai szlovákiai kis városkában született. Édesapja innen került Balassagyarmatra családjával tisztviselőnek. Horváth Endre tanulmányait városunkban végezte, s innen indult el művészi pályájára, de ide is jött vissza nyugovóra térni, a híres grafikusművész, rézmetsző, a magyar papírpénzek, s bélyegek tervezője. Városunkban is van eltemetve, sírkövét barátja id. Szabó István szobrászművész készítette. Húga - halála előtt - egymillió forintot adományozott bátyja emlékének megőrzésére. Jóval előtte már a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ pedig mindig és mindenütt lelkierő, akarat, erkölcsi tartás, elszántság, megértés, szeretet, kötelességtudat, összefogás, érdekegyesítés szükséges. „Minden egyes ember, még a legnagyobb is, parányi része az egésznek; s minden rész az egészért lévén alkotva: azért kell munkálnia is. Ki saját jólétét egyetlenegy főEgy díj margójára róla nevezte el a város galériáját. Már több éve adják át a Horváth Endre-díjat a városban élő, alkotóművészeknek, kutatóknak. Az idén e díjat Bacsúr Sándor, tősgyökeres balassagyarmati - tanár, igazgató, s mellette képzőművész - nyerte el, aki akvarelljeivel s zománcképeivel igen sok csoportos és önálló kiállításon vett részt megyénkben és az országban. Ma a nyugdíjas éveit az alkotásnak szenteli, sorra jelennek meg újabb művei, s most is évente több kiállításon vesz részt. Őszinte szívből gratulálunk Bacsúr Sándornak a díj elnyeréséhez, s további alkotómunkájában sok sikert, kiváló eredményeket kívánunk. A díjat Juhász Péter polgárcél gyanánt űzi, nevetségessé teszi magát minden gondolkozó fej előtt.” (Kölcsey: Parainesis) Mert minden gondolkodó tudja, hogy egy ember múlandó, ezért a közösség - az emberiség és hazánk - életébe illeszkedve kell saját lehetőségeinket megtalálnunk. A lehetőségek kihasználása vagy elmulasztása viszont már az egyénen, mindannyiunkon múlik. A világ folyton, s napjainkban egyre inkább felgyorsulva változik körülöttünk. Nekünk pedig képesnek kell lennünk arra, hogy mindezek következményeihez alkalmazkodjunk. A változásokat alig tudjuk befolyásolni, de a közösség, a hazánk sorsára és benne a nagy és kisebb szerepre, megbízatásra alkalmas emberekre egyszerre érvényes Kölcsey Ferenc mester adta át az alkotónak. Jómagam nagyon meglepődtem, s csodálkoztam, hogy mint „Horváth Endre-díjat” csak egy borítékot kapott Bacsúr Sándor. Egy díj attól díj, hogy vele együtt oklevelet (emléklapot), plakettet vagy érmét szoktak adni mindenütt, hogy a díjazott mindig is, élete végéig emlékezzen a nevezetes alkalomra. Mi, alkotók legalább is így érezzük. Kaptam én is díjakat életem folyamán többet is, mindegyiket oklevéllel, éremmel, s van olyan oklevél, s plakett, s hozzá emléktárgy, amihez pedig pénzt nem kaptam. Egy alkotónak, művésznek talán nem minden a pénz, habár a mai világban ez is nagyon fontos. Az elismerés tárgyi formája azonban megmarad: bekeretezve a falon, vagy a vitrinben. Hemerka Gyula Balassagyarmat szép, megfontolandó tanácsa: „Minden, ami felfelé nem hág, lefelé süllyed.” A Parainesis azokhoz szól, akik nem akarnak beletörődni a süllyedésbe, a közömbösségbe, hanem készek megküzdeni a maguk, a lakóhelyük, a hazájuk emelkedéséért; a tisztább - emberségesebb jövőért. E gondolatokkal emlékeztek meg a minap a kisterenyei „Kastélykerti Társalgó” nőklubjának tagjai a Himnusz születésének 176. és a Magyar Kultúra Napjának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi összejövetelükön. A Himnuszt elénekelve - vallották Babits Mihállyal együtt: „Nem a költőre, a nemzetre gondol, aki a Himnuszt hallgatja” Tóth Norbertné nyugalmazott magyartanár Bátonyterenye Figyeljünk a pénztárosokra ! Általában kevés szó esik a bolti pénztárosokról, pedig igen tiszteletre méltó munkát végeznek mind fizikailag, mind szellemileg. Ki tudja mennyi árucikket kell megemelniük egy nap során s hány tételt kell letapogattatniuk a műszerrel, nem is beszélve a pénz- forgalomról. A legnehezebb dolguk azonban bizonyára velünk, vevőkkel van, hiszen nem mindig kapják meg tőlünk azt az udvariasságot, amelyet munkájuk révén megérdemelnének. Legyünk szolidárisak velük, legtöbbjük megérdemli! Takács Lajosné Salgótarján
