Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-27 / 22. szám
1999. január 27., szerda SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Leértékelt „tanulópénz” 'T’últerhelt az életünk. A JL „gürizés" nem mai találmány. Sokaknak a puszta létük a tét, ezért megalázó, akár törvénytelen munkát is elvállalnak. A kiszolgáltatottság csendes meghunyászkodást terem. A mai negyvenesek élete - ahogy az utcán mondják - nem leány álom. ők, a hatvanas évek, „nagy" generációja, akik az elmúlt évtizedekben igencsak ki voltak téve a jelentős társadalmi átalakulások sokszor testet-lelket gyötrő hatásainak, ők, akik nyolcvankilenc után keserűen néztek vissza az átverésük tárgyát képező palánkra. Gyermekeiknek sem köny- nyebb. Ezt derítette ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki az elmúlt évben a diákjogok érvényesülését vizsgálta. A középiskolákban tanulók nem csupán jelentősen túlterheltek, de még alapvető jogaikat sem ismerik. Gyakorlásukra nincsenek vagy kellően elnagyoltak a garanciák. Krisztián és Tamás, akikkel mostanában gyakran együtt utazom, a megye egyik neves középiskolájába járnak. Amikor a témát szóba hozom, lemondóan legyintenek. Szerintük nem érdemes feszegetni ezeket a kérdéseket, mert a diákok igazságérzete elkopott. Alávetettségüknél fogva (mert sokszor elképzelhetetlen a tanárokkal a partnerség) nem mernek kiállni az igazukért. A tanárok nagy része nem fogadja szívesen a kritikai észrevételeket, az újító szándékokról, javaslatokról nem is beszélve. A diákok mindig nagy tisztelettel tekintenek a katedra kiválóságaira, de sohasem lehet szót emelni a színvonal alatt teljesítők miatt, vagy azokban az esetekben, amikor tényleges durvaság jellemzi az oktatót. Krisztián szerint a „ tanulópénzt” mindenkinek az értékén kellene megfizetnie és ez nem csupán a tanítás, hanem a szemléletformálás konfliktusainak vállalását is jelenti. Legalább annyi tunyaság, mint gyengeség kell ahhoz, hogy a mai diákok ne álljanak ki a jogaik mellett, pedig ezek sok esetben alapvető emberi jogok. Sajnos, szólnak történetek arról is, hogy a diáktárs élt a jogaival és ettől rosz- szabb lett a helyzete. Több időre lenne szükség, hogy működhessenek a közösségek, kicsit tanulva a demokráciát, a kulturált vitát, a vélemények ütköztetését, az érvek csatáját, az egymásra figyelni tudást. Nehéz ezt megvalósítani, ha néha napi tizenöt órát kell tanulással tölteni. A fiúk egyöntetűen állították, hogy az ellentmondásos helyzet dacára ma is vannak a diákéletben olyan helyzetek, amelyekben az igazmondás és az ésszerű egyszerűség a legjobb furfang. Ebben maradtunk. Nyugdíjas fegyveresek A napokban tartotta éves közgyűlését a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek nyugdíjasszervezete. A megyei rendőr-főkapitányság épületében tartott programon Kőszegi László elnök, nyugalmazott ezredes értékelte a tavalyi programokat: hagyományos rendezvényeiket, valamint az 1848/49-es szabadságharc 150. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezéseket. A találkozón Salgótaiján ön- kormányzatának, a megyei hadkiegészítési parancsnokságnak, valamint a megyei rendőr-főkapitányságnak a vezetői is képviseltették magukat. A szervezet munkájáról elismerően szólt dr. Máthé István ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság parancsnokhelyettese, valamint a salgótaijáni önkormányzat nevében Szigetvári János nyugalmazott rendőr ezredes. Szilva, málna feldolgozása, szállítás van még hátra Hűtött ízek Berkenyéről Kilenc vagon málna feldolgozását vállalta német megrendelésre a berkenyéi Faluszövetkezet hűtőháza. A Magyarországon vásárolt ízletes, keresett gyümölcsből eddig már mintegy két vagonra való mennyiség válogatása és osztályozása, valamint csomagolása történt meg. A már feldolgozott exporttermékek - szilva és málna - szállítása folyamatosan történik, s előreláthatóan április hónapban befejeződik. 2 IBI RÉTSÁG _________________3- oldal Me gyei Körkép__________IS* bátonyterenye llr Fantasztikus alkotások - Nemzetközi science-fiction kiállítás várja az érdeklődőket ezekben a napokban Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. A sok érdekes művet felvonultató tárlaton térplasztika, olajkép, a legkülönbözőbb technikákkal készült alkotások gondolkodtatják el a látogatókat. fotó: gyurián tibor Közgyűlés Salgótarjánban, képviselő-testületi ülés, közmeghallgatás Pásztón Új feladatok, módosított rendeletek (Folytatás az 1. oldalról) elfogadta a testület, akárcsak a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Alapító Okiratának módosítását és Géczy Gyula tagként történő delegálását. A testület Révay Ferencnek, az Egészségügyi és Szociális Központ igazgatójának új beosztásba helyezése miatt megszüntette közalkalmazotti jogviszonyát és helyének pályázat útján történő betöltéséig Szlo- vacsek Gyuláné osztályvezetőt megbízta az igazgatói teendők ellátásával. Pásztón megemlékezéssel kezdődött a közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés. Sisák Imre polgármester visszautalt a 15 évvel ezelőtti januárra, amikor Kovács Fe(Folytatás az 1. oldalról) nagymértékben hozzájárultak - mondta ismertetőjében dr. Papp- Váry László, az állami tulajdonú cég ügyvezető igazgatója. A könyv szerzői beszámoltak arról, hogy a turistajelzések állapota lehangoló, azokat sokszor ők maguk pótolták a térképészeti munka közben. Az erdőt járva kevés bakancsos turistával találkozni, s a „vasárnapi turistának” sem adott az a feltételrendszer, melyben megtapasztalhatná a természet áldásait. Pedig, mint azt dr. Faragó Hilda, az Országos Idegenforrenc , a városi tanács akkori elnöke átvehette a Pásztó várossá nyilvánításáról szóló díszoklevelet. A polgármester emlékeztetett arra, hogy Pásztó 1407- ben kapott városi rangot Zsig- mond királytól, amelyet Mátyás király is megerősített. 1901-ben azonban a város akkori vezetői úgy döntöttek, hogy lemondanak a városi rangról: a fő megélhetési és bevételi forrásokat jelentő szőlőterületeket filoxéra járvány sújtotta, így nem tudták teljesíteni a címmel együtt járó kötelezettségeket, az adófizetést. A nyolcvanas évek elején aztán Pásztó óriási fejlődésnek indult, így a város akkori vezetői és vezető testületéi megfogalmazták azt a természetes igényt, hogy újra városi címet kapjon. galmi Bizottság project-igazgatója hangsúlyozta, az idegenforgalom stabil üzletág, melynek növekedése világszerte évek óta tart. A diósjenői Teszáry Károly, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi felügyelője diaképes előadása közben ismertette a több tájegységet is magába foglaló, így a hegyi, alföldi és vízi turizmusnak is terepét jelentő Duna-Ipoly Nemzeti Park értékeit. A Börzsöny kapcsán szólt arról is, hogy az itt nyilvántartott 350 forrásból 40 a nyolcszázméteres tengerszint feletti magasságban fakad. Sajátságos értéke Magyarországnak az, Ezek után kezdték tárgyalni a képviselők az idei év költségvetési javaslatának első fordulóját. A javaslatból kitűnik, hogy a szaktörvények, a költségvetési törvény, valanúnt a koncepció alapján számított kiadások és bevételek különbségeként mutatkozó 160 millió 779 ezer forint 1999. évi, s az előző évről áthúzódó 54 millió 2 ezer forintos hiány nem finanszírozható. Az önkormányzat működési és városfenntartási feladatait kiegészítő támogatás nélkül nem tudja megoldani. Ezért át kell vizsgálni az intézmények költségvetéseit, be kell határolni az áthúzódó feladatokat, fel kell függeszteni a helyi iparűzési adórendelet iparhely fejlesztésre vonatkozó szakaszát. A testületi ülés lapzártakor még tartott. hogy a mérsékelt-övi lomboserdők gazdag élővilága található nálunk. Természeti értékeink azonban mesterséges beavatkozásokat is igényelnek. Elhangzott az is, hogy szárad az ipolyszögi égerláp, s a nemzeti park területén kevés figyelem jut a környezetvédelmi oktatásra. A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóhelyettese, dr. Szikora Dezső lapunkon keresztül is felhívta az érintett polgármesterek figyelmét arra, hogy egy általuk készítendő tanulmánytervnél az ő észrevételeikre is számítanak majd. Hírek Pályázati siker Vanyarc - Közösségi program támogatására meghirdetett pályázaton 120 ezer forintot nyert a helyi általános iskola a Soros Alapítványtól. A pénzt a névadójához fűződő hagyományos eseménysorozat megrendezésére fordítják. Módosított díjfizetés Legend - Az önkormányzat az idén módosította a szemétszállítási díj fizetését. Az egyedülálló nyugdíjasok évi ezer forintot, ahol ketten vagy többen laknak egy családban, ott kétezer forintot fizetnek. Mivel az éves szemétszállítási költség ötven százalékát képviseli a lakossági kötelezettség, a másik ötven százalék előteremtése (350 ezer forint) az önkormányzatra hárul. Számítógéppark Egyházasgerge - Új egységgel bővülhet az általános iskola számítógépparkja. A Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány pályázatán sikeresen szerepeltek, a nyereményből vásárolják meg a berendezést. Mozielőadás Bátonyterenye - A rajzfilmek kedvelőit várja január 27-ei, szerdai programjára a Népkerti művelődési ház, ahol 14 órától a Mulan című produkciót mutatják be. Közbiztonság Szécsény - Értekezletet tart a városi polgármesteri hivatalban a Szécsény és Vonzáskörzete Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság január 29-én. Ez alkalommal a bizottság mellett működő öt munka- csoport vezetője számol be a csoport múlt évben végzett munkájáról. Ismertetik a munkacsoportok idei munkatervét, majd a köz- biztonsági bizottság tavalyi munkájáról hangzik el rövid beszámoló. / Eremeső Salgótarján - Az Éremgyűjtők Nógrád Megyei Szervezete fennállásának negyedszázada alatt több mint 20 érmet adott ki - közte a Nógrádi várak sorozatot - önálló kiadásban. Kihasználatlan lehetőségek és természeti kincsek a hegyekben Útbaigazító a börzsönyi túrákhoz Óhajok Bámán (Folytatás az 1. oldalról) 200 forinttal többe kerül a szemétszállítás, a lerakóhely és környékének karbantartását viszont felvállalta az önkormányzat. Pályázati pénzből szeretnék felújítani a Szérkő utat és a hidat, s hasonlóan korszerűsítésre szorul a közvilágítás is. Tennivaló ezeken kívül is akad, kérdés, hogy jut-e pénz arra, amit a fórumon részt vevő lakosok felvetettek. így például a buszvárók sármentesítésére, illetve a le-, felszállást megkönnyítő betonszigetek kialakítására. Ez azonban nem csak pénzkérdés: az útfelügyelet jóváhagyása is szükséges. Volt, aki az áfész évek óta üresen álló üzlethelyiségének hasznosítását hiányolta, egy másik felszólaló pedig a közmunka közhaszontalanná fa- julását megelőzendő odafigyelést kért a faluvezetéstől. Dr. Palkonyay Gábor: Fizetésünk az osztrák takarítónő bérével vetekszik Mire jó a paraszolvencia-bizottság? (Folytatás az 1. oldalról) mutattak, mert sokan mondták, hogy az orvostársadalom elfásult, s már a közös problémák sem érdeklik. Nagy örömünkre a létszám és a délután 6-tól este 10-ig tartott beszélgetés hangneme minderre rácáfolt. Terítékre került természetesen az idén várható béremelés, majd az ugyancsak szorító kérdés, a rendszerváltás után megkezdett orvos-privatizáció folytatása, s végül a kórházak felemás konszolidációjának, illetve krónikus alulfinanszírozásának kérdése. Amikor létrehoztuk a klubot, azt is meghatároztuk, hogy negyedévente hívunk össze hasonló fórumot, váltott helyszínekkel, hogy ne terhelje a kollégákat. — Az orvostársadalmat feszítő bérproblémák az orvoskamara parlamentjének hétfői ülésén is napirendre kerültek, Budapesten. Hogyan összegezné a hallottakat?- Alapvetően érdekvédelmi jellegű kérdések merültek fel, a béren kívül az orvosi túlmunka el nem ismerése, valamint az elmaradt ügyeleti díjak kifizetése. A béremelést tekintve abban maradtunk, hogy 15 százalékos növekedést tartunk elfogadhatónak, bár ez még messze elmarad az elmúlt évi ígéretektől, s továbbra is csak az osztrák takarítónők bérének felelne meg. Csak megjegyzem: egy kezdő orvos - ki- lenc-tíz év tanulás után - 30-32 ezer forintot kap kézhez! Skizofrén helyzet Magyarországon, hogy szinte bármilyen szakmában elismerik a túlmunkát, csak nálunk nem. Szeretnénk elérni, hogy az orvos a túlmunka terén sem legyen másodrendű állampolgár. Mindez - szerintünk - nem csak abszolúte pénz, hanem politikai döntés kérdése. Összehasonlításul: az Egyesült Államokban 8 ezer dollár a személyenkénti egészségügyi hozzájárulás, ugyanez hazánkban 4-500 dollár. Ha Európába tartunk, legalább az osztrák szintet kellene megcélozni, ami 1400 dollár.-Napjaink valósága, hogy intézményesült a paraszolvencia...- A fejlett országokban az orvosok megfizetettségük révén a társadalom első öt jövedelmi kategóriájához tartoznak. Nálunk az utolsó előttihez... Igyekeznek mindent a paraszolvenciára kenni, noha ez a 39 ezer magyar orvos közül nagyon soknak egyáltalán nem adatik meg, mert nem jut még a közelébe sem! Szeretnénk olyan jövedelmeket, mint az adóhivatalnokoké, hiszen ők épp’ azért kapnak több százezer forintot, hogy ne lehessen őket korrumpálni. A magyar orvostársadalom Nigeréiből utálja a paraszolvenciát, mert megoszt bennünket, másrészt, mert bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Ráadásul a paraszolvencia nem egy tőkeképző erő, a nyugdíjas orvos akár a nyomor szintre is juthat, hiszen a „párát” nem számítják be a nyugdíjba! Mi is azt szeretnénk, ha a politikusok által korrupciós helyzetnek véleményezett paraszolvencia intézménye megszűnne, de helyébe lépne az, hogy a magyar orvost - akinek európai tudása van - ennek a tudásnak megfelelően fizetnék meg. Ekkor szűnhetne meg a paraszolvencia, ha nem is egy csapásra. Kevesen tudják: a háború előtt nálunk ismeretlen volt ez a fogalom, csak a sötét Rákosi és a Kádár éra „találmánya”. Éppen ezért nagyon megdöbbentünk, amikor a paraszolvencia-bizottság felállításáról hallottunk, mert nem a paraszolvencia léte a probléma, hanem a kiváltó oka, s ez pedig az orvosok egzisztenciális nyomorhelyzete! (németh)