Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)
1998-12-12-13 / 291. szám
/ 'L CAzLLĽ. A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1998. DECEMBER 12-13. 1 A tűzzománc kihívás a diósjenői pedagógus számára - Képzőművészeti tanszak az iskolában Sok szépséget kínál az élet Dovák B. József egy Ipolysági kolléganővel Hat esztendeje immár, hogy a Diósjenői Általános Iskola képzőművészeti tanszakkal gazdagodott. -Merész vállalkozás - tartják sokan a kollégák közül is. Az ilyen jellegű oktatás ugyanis nagy mértékben személyi függő, s ha valaki kilép a „mókuskerékből”, igen nehéz hasonló vénájú embert találni a folyamat megtörése nélkül. Az iskolának azonban szerencséje van. Dovák B. József személyében megtalálták a megfelelő oktatót. A számtalan rangos díj erről árulkodik. Miskolcról származik. Mikor feleségével összeházasodtak, úgy döntöttek, hogy vidéken szeretnének élni. így kerültek egy rövid előzetes kitérő után Diósjenőre. Ma már több szállal kötődnek ide, s a falusi lét egyelőre megfelel a számukra.- Az Ön által vezetett tanszak erőssége a tűzzománc-készítés.- Kecskeméten jártam a piaristákhoz. Ez a város köztudottan központja a tűzzománc technikának. Sárospatakon a tanítóképzőben pedig azt az elvet tanultam meg, hogy ha az ember tanárnak megy, várhatóan több ezer gyereknek határozhatja meg valamilyen módon az életét, s ha ezt igazán megérti, rájön, hogy csak úgy érdemes vállalkoznia, ha szereti is csinálni. Diósjenőn - talán annak köszönhetően, hogy az ember szeret maga köré gyűjteni értelmes, jó kedélyű gyerekeket - kudarcélményem tulajdonképpen még nem volt.- Hogyan alakult meg a tanszak?- Amikor az intézményünk elnyerte a Veres Pálné-díjat, az átadási ünnepségre érkezve a Balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola művésztanárai léptek fel a műsorban. Ekkor született meg az ötlet, hogy Diósjenőn is létrejöhet a zeneiskolai tagozat, sőt - miután már egy éve működött Balassagyarmaton a képzőművészeti tanszék is - ennek megalakításával is foglalkozhatunk. Viszonylag könnyen ment a dolog, mert jó alapnak bizonyult akkor a már működő szakkörünk, az iskolagaléria kiállítássorozata pedig úgyszintén korábbra datálható.-A képzőművészet oktatójáról mindenki feltételezi a művészi ambíciót. Ha több ideje, lehetősége lenne, a tűzzománc készítésre fordítana alkotóként több időt? — A tűzzománc olyan kihívás volt számomra, amelynek elsajátítása mellett az is izgatott, hogy hogyan lehet ebbe a gyerekeket is belevonni. Néhány tárgyat természetesen magam is készítettem. Arra sose vágytam - annyi tehetség nincs bennem -, bogy alkotó művész legyek. Az élet annyi szépséget kínál, hogy abból sok mindenhez nyúlhat jó érzékkel az ember, hogy önmaga számára sikeres dolgokat alkothasson. Én a család mellett tettem le a voksot. Az, hogy a magunk környezetét, bútorait, egy szép kertet alakíthatok, az számomra önmagában megfelel alkotásnak. Hogy később, mikor gyermekeim kiröpültek, lesz-e energiám művészeti szemmel is mérhető tevékenységhez, az a jövő titka. Beszélgetésünk során négy apró csivitelő kislány vesz körül bennünket. Emberléptékű bútorok, a funkció és míves megmunkálás harmóniája, a természetes anyagok melegsége határozza meg a lakás hangulatát. Úgy tűnik a Dovák család valóban jól érzi magát Diósjenőn. Végh József Film jegyzet - Mint a kámfor Elmore Leonard egyike a világ legfelkapottabb krimi- szerzőinek és mint olyan, ő sem kerülheti el a sorsát, hogy többmilliós példányszámban elkelő pályatársaihoz - Robin Cook, Stephen King, Michael Crichton, John Grisham és mások - hasonlóan sikeres regényeit nem sokkal a megjelenést követően a filmvásznon lássa viszont. Három évvel ezelőtt Danny De Vito Jersey Films nevű cégének produkciójában, John Travolta főszereplésével a Szóljatok a köpcösnek! című Hollywood-paródiát készítették el, majd tavaly Quentin Tarantino rendezte meg a nálunk még nem látott Jackie Brownt. A legújabb Leonard-adaptációban, a Mint a kámforban pedig nem más, mint a szívdöglesztő Ross doki, azaz George Clooney villogtatja a színészi tudását. Jack Foley (George) bankrabló. De nem ám az erőszakos, lövöldözős-robbant- gatós fajtából! Foley egyszerűen csak besétál a kiszemelt pénzintézetbe - természetesen fegyver nélkül! - majd személyes varázsával, hathatós szöveggel és néhány jó hazugsággal a háta mögött, hóna alatt a pénzeszacskóval kisétál a bankból. Illetve csak kisétálna, mert a legutolsó akciója alakalmával lekapcsolják és nemsokára annak rendje és módja szerint hűvösre teszik. Mivel azonban Jack már épp elég időt töltött el a rácsok árnyékában, úgy dönt, hogy legjobb haverjával, Buddyval (Ving Rhames) egy kicsit körülnéz a friss levegőn. A szökés egész szépen sikerül és két főhősünk megkezdi utazását, amely folyamán furcsábbnál-furcsább kalandokba keverednek. Az egyik, legfontosabb esemény aztán közvetlen közelről - sőt: testközelből! - érinti Jacket. Feltűnik a színen a szökevényeket üldöző, szexi rendőrbíró, Karen Sisco (Jennifer Lopez), aki aztán olyannyira nem mond le Jackék elfogásáról, hogy némi kavarodást követően arra eszmél, hogy egy autó szűkre szabott csomagtartójában beleszeret a bankrablóba... A legjobb krimik nyomvonalát követő, stílusos alkotás (na és persze George Clooney!) december 10-étől látható a salgótarjáni Apollo Moziban. - szilágyi Maria Callas: hetvenöt esztendeje született a szoprán világsztár Egy hang páratlan karrierje A zenetörténet legjelentősebb énekeseinek egyike volt, egyedülállóan egyéni hanggal. Évtizedeken át ragyogott csillaga az operaszínpadok fölött. Ha élne, e hónapban lenne 75 éves Maria Callas - eredeti nevén Maria Anna Cecilia Kalogero- pulosz- aki 1923-ban született New Yorkban és 1977 szeptemberében hunyt el párizsi otthonában. Apja, akinek gyógyszertára volt Manhattan görög negyedében, a könnyebb érthetőség kedvéért vette fel a Callas nevet. Amikor a Görögországból kivándorolt család 1923. augusztus 2-án megérkezett az Egyesült Államokba, Maria édesanyja már szíve alatt hordta világhírűvé lett lányát. Bravúros beugrás A szülők házasságának megromlása után Evangelia asz- szony két lányával — Cynthiá- val és Mariával - együtt 1937- ben visszatért Görögországba, ahol Maria folytatta az énektanulást és 1941. július 4-én az athéni operaházban - bravúros beugrással - nagy sikert aratott Puccini Tosca című operájának címszerepében. Ezzel elindult útjára egy énekesi karrier, amelyhez hasonló nem akadt az opera XX. századi történetében. Maria Callas rövidesen visszatért apjához New Yorkba, s amikor a milánói La Scala 1951-es téli szezonjának megnyitó előadása, Verdi Szicíliai vecser- nyéjének végén legördült a függöny, a közönség tomboló lelkesedése hallatán nem lehetett többé kétséges, hogy új világsztár született. Miláno előtt Callas a veronai operában aratott nagy sikert, s ott ismerkedett meg két idős úrral is, akik életében főszerepet kaptak. Az egyik az énekesnőnél harminc évvel idősebb Giovanni Meneghini téglagyáros volt, akihez Maria 1949-ben férjhez ment, s aki azután impresszáriója lett. A másik a híres karnagy, Tullio Serafín volt, aki az énekesnő zenei fejlődését irányította. Az operaénekesek nemzetközi élvonalába üstökösként berobbant Maria Callas sorra meghódította a nagyvárosok rangos operaházainak közönségét. 529 előadáson 36 szerepet alakított. A leggyakrabban mint Norma (89), Violetta (60), Lucia (46), Tosca (34) és Aida (33) lépett színre. Milyen is volt a XX. század talán legnagyobb szopránjának hangja? Terjedelme valósággal határtalan: a tökéletesen vokalizáló koloratúrszop- rántól a legforróbb drámai szopránig ívelt. Úgy énekelt, mintha három hangja, három regisztere lett volna. Csúcson és mélyponton Életrajzírója, Pierre-Jean Rémy szerint Callas énekesi pályája három szakaszra tagolható. 1953-tól ’54-ig majdnem mindent elénekelt, amit csak kértek tőle és amit csak énekelni óhajtott. A következő, 1958-ig tartó szakaszban négy vagy öt szerepre összpontosította figyelmét. Ezek a Tosca, a Traviata, a Lammer- moori Lucia, a Norma és a Medea. Végül - és ez a harmadik szakasz visszavonulásáig már nem változott - hangversenyek, lemezfelvételek és Donizetti Poliutójának kivételes sikere mellett már csak a Medea, a Norma és a Tosca. Ebben a szakaszban a hangja felváltva hol a csúcson járt, hol már mélyponton volt. A „legoperább operák” nagy hagyományai szerint Maria Callas előszeretettel alakított olyan asszonyokat, akik meghalnak vagy ölnek a szerelmükért. Temperamentumos dühkitöréseivel (állítólag egy alkalommal a Metropolitan igazgatójához vágta az íróasztali itatóspámát) két táborra osztotta közönségét: mindent elnéző rajongókra és kérlelhetetlen ellenségekre. Ez utóbbi táborba tartozott a sajtó, főleg az amerikai lapok nagy része. Vagy a hangját bírálták (a Time egy ízben „zörgő selyempapírhoz” hasonlította), vagy a személye körül keringő pletykák miatt (például viszonyát a görög hajómágnással, Onasszisszal) pellengérezték ki olyan címekkel, mint például: „A tigrisasszony újabb áldozata”. Azt viszont már nem a lapok találták ki, hogy Callas 1952-től 1954 tavaszáig 92 kilóról lefogyott 64-re a legszigorúbb diéta segítségével. Egészsége az ’50-es évek végére megrendült és idegei sem bírták már a feszültségekkel teli énekesi és magánéletet. A rendező Luchino Visconti minden idők legnagyobb tra- gikájának nevezte a Lammer- moori Lucia karizmatikus alakítóját, aki eközben elvált öregúr férjétől, hetekre eltűnt az Égei-tengeren Onasszisszal az oldalán, előadásokat mondott le akkor is, ha államelnökök foglaltak helyet a közönség soraiban. Callas kénytelen volt elviselni, hogy a Metrop- litan igazgatója, Rudolf Bing „kirúgta” őt. A tengerben pihen Jóllehet 19 évig szinte egyfolytában énekelt, a leghíresebb akkor lett, amikor már csak elvétve lehetett hallani a hangját, s amikor már nem akadt operaház, amelyben felléphetett volna. 1973-74-ben még világkörüli tűmét tett, 1974. november 2-án Szappo- róban utoljára énekelt a nyilvánosság előtt. Utána teljes lett a csend. Maria Callas végakarata csak két évvel halála után teljesült. A párizsi Pere-Lachaise temetőben elhelyezett urnájából hamvait 1979-ben a görög kormány egyik minisztere Athéntól nem messze a tengerbe szórta. Harmincéves a Rolling Stones nevezetes „Rock and Roll Circus”-a Három nap hatvanöt percben A zenés filmnek és a koncertfilmnek nagy becsülete van. Főleg ha rangos előadó egyszeri, megismételhetetlen koncertjét vagy egyéb eseményét rögzíti. Woodstock, Monterey, a Wight-sziget nemzedéki fesztiváljai, a The Last Waltz című sztárparádé mellett alapmű a Rolling Stones sokáig elfektetett Rock and Roll Circusa. A film felvétele pontosan harminc éve készült el London közelében a BBC televízió számára. Mick Jagger és társai magukban is elegendőek lettek volna főszereplőnek, de nem voltak restek és jó nagy tömeget csődítettek a stúdióba. Máig sincs nyoma annak, hogy kik voltak az eredeti meghívottak, de hírek szerint nem egyeztek a filmen látható zenészekkel. Az elkészült filmen ott voltak 1968 nagyjai: a házigazda Stones mellett a Who, John Lennon a The Dirty Mac fedőnevet viselő alkalmi együttessel, amelynek tagja volt Eric Clapton és Yoko Ono is, a Jethro Tull, Marianne Faithfull, Mitch Michel (Jimi Hendrix dobosa), az éjfekete bluesgitá- ros Taj Mahal adott csipetnyi ízelítőt a tudásából. Azt is tudni lehet, hogy a 65 perces filmre három nap történéseit rögzítették. K. M. Madáchról a Bolyaiban - A Palócfóld szerzői voltak a gimnázium vendégei A Tragédia velünk együtt változik Az ankétot Pál József, a Palócfóld főszerkesztője vezette A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium látta vendégül a Palócföld folyóirat szerkesztőit és szerzőit a közelmúltban tartott irodalmi ankéton. A beszélgetést Pál József, a lap főszerkesztője vezette, a szerzők közül ezúttal dr. Csongrády Béla, Dukay Nagy Ádám, Kupcsulik Ágnes, Marschalkó Zsolt, Paróczai Csaba és T. Pataki László jelent meg. A fórum apropója természetesen a Madách-év és a költőről elnevezett folyóiratszám volt. Mint az a meghívott újságíróktól, költőktől elhangzott: ilyen nagyságrendű mű esetében nem lezáratlan kérdéseket kell taglalni. Örvendetes volt az a tény, hogy a diákok már nem ismeretlen szövegekként fogadták a fölolvasott tanulmányokat, illetve írásművészeti munkákat, hiszen többségük már beszerezte az aktuális Palócföldet. A délután folyamán a Ma- dách-mű fő figurájának jelleméről épp' úgy szó esett, mint az e témában kikerülhetetlenül fontos költői életrajzi elemekről. A kora estébe nyúló beszélgetésen előtérbe került, mennyire aktuális ma a Tragédia - amely „kérdésben” ott a válasz - s elhangzott az is: nem szükséges mindig az egész szöveget újraolvasni, az viszont tény, hogy a kétezredik év közeledte igényli a rákészülést, s ebben Madách Imre igen komoly segítséget jelenthet. A rendezvény végén Pál József elmondta: érdemes most azzal tölteni az időt, hogy kiválasztunk egy művészt és emlékezünk rá, hiszen Mikszáth és Madách is két világ, mégis ellenpontozzák egymást, tehát nem beszélhetünk két pólusról. Majd hozzátette: - Alig találunk olyan kortárs művet, amit ne lehetne a múlthoz csatolni, s a Palócföld e küldetését is teljesíti. - dám A vendéglátók soraiban tanárok is helyet foglaltak
