Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-12-13 / 291. szám

6. oldal Mozaik 1998. december 12., szombat Máltai lovagrend: várállam született Európa legkisebb miniál­lama született meg a Máltai lovagrendnek megadott terü- letenkívüliségi jogokkal. Máltán a napokban ünne­pelte 900. évfordulóját az eredetileg a szentföldi zarán­dokok befogadására, ellátá­sára és ápolására alapított katolikus lovagrend. A tiszteletet parancsoló szü­letésnap kapcsán a máltai állam 99 évre a lovagrend elidegenít­hetetlen, sérthetetlen birtokává nyilvánította a Sant Angelo vá­rat, az „ispotályos keresztesek” ősi fészkét. A területenkívüli­ség kiváltságait élvező törpeál- lamocska diplomáciai képvise­leteket nyithat, egyenruhás ka­tonai alakulatot tarthat fenn, pénzt verhet, saját bélyeget bo­csáthat ki. Egyetlen korlátozás, hogy nem adhat menedékjogot senkinek. Két zászló - a Máltai Köztársaság és a lovagrend lo­bogója - lengedezik a Szent Angyal erőd tornyán azóta, hogy Eddie Fenech Adami máltai kormányfő és Andrew Bertie, a lovagrend nagymes­tere aláírta a területenkívüliség­ről a szerződést. A Máltai lo­vagrend innen kívánja kifejteni nemzetközi humanitárius és kulturális tevékenységét, de spirituális és továbbképző köz­pontnak is szánja saját, még a Vatikánnál is kisebb „államát”. Nemzetközi közvetítői sze­repre tart igényt a jövőben a mintegy 10 ezer tagot számláló lovagrend, amelynek nemes­emberek származásuk jogán válhatnak tagjává, míg mások tíz évig tartó szociális, karitatív tevékenység által érdemelhetik ki a lovagi rangot. Szerte a vi­lágban mintegy 200 kórházat (köztük kórházvonatokat) tart fenn a lovagrend. Duna Televízió, 1998. december 13., vasárnap 19 óra 15 perc Egy este Szörényi Leventével Az „Egy este Szörényi Leventével” című műsor az elismerést és népszerű művész pályafutását - rendhagyó módon a nagyközön­ség előtt kevésbé ismert oldaláról mutatja be. Bepillantást nyer­hetünk szellemi műhelyébe: amelyből a felelős alkotóművész ze­nés színpadi műveiben folyamatosan építkezik: megismerhetjük a magyarság eredetét, őstörténetét kutató munkásságát. Az est műsorvezetőjeként be­mutatja saját könyvéből készült „Az eltűnt Ősbuda nyomában”, illetve a társszerkesztőként jegyzett „Holdvilágárok-Holt- világárok” című Sashegyi Sán­dor könyvéből készült doku­mentumfilmeket, amelynek kapcsán hallhatunk az ősi Si- cambriáról, a feltételezett At­tila-várról, az Árpádok Ősbudá- járól és a Holdvilágárokban fel­tételezett temetkezési helyük­ről. A magyarság őstörténetével olyan neves történész, régész és csillagász személyiségek ismer­tetnek meg bennünket, mint Badiny Jós Ferenc, Dúcz László, László Gyula, Makkay János, Pap Gábor. Mindezt ötvözi egy Szörényi Levente-műsorból elmaradha­tatlan zenei tükör: az Illés ze­nekar, a Fonográf együttes slá­gerei, az „István, a király”, „A kiátkozott” és az „Attila-Isten kardja” előadások részletei. A közel négyórás műsor végén Szörényi Levente egy meglepe­téssel is szolgál a nézőknek - kívánságára levetítésre kerül a filmtörténet egyik legegyedibb, ritkaságszámba tartozó darabja: a Kopár sziget című japán já­tékfilm. Az alábbiakban Szörényi Le­ventétől idézünk a műsorban elhangzó gondolatok közül: „A magyarság akkor fog tudni lábra állni, ha tudatosan megkeresi múltjának azokat az értékeit, amelyek kiállták az idő próbáját. És ezen az alapon próbálja megfogalmazni gon­dolatait, próbálja űj világát ki­alakítani: vagyis a „kik va­gyunk, honnan jöttünk” kér­désből folyamatosan merít- kezni. . . A magyarság erősen hiheti azt, hogy ezen a földgolyón élve ugyanolyan esélyei vannak a létre és az emberhez méltó életre - még az időről időre megtörténő elbukások ellenére is. Ezért nincs más választá­sunk, mint a jövőben bízva élni a jelent, hogy műit lehessen be­lőle. .. Sok példát tudunk hozni arra, nemcsak Attilával kapcsolat­ban, hanem az egész magyar történelemmel kapcsolatban, hogy igazi valós történelmet takarnak a népi hiedelmek és legendák... A magyarság elődei feltéte­lezhetően részt vettek azokban a történésekben, amelyekről a Bibliában is olvashatunk, és ilyen formán a lelkűnkben hor­dozzuk ennek a őskultűrának az elemeit... Nekünk, mióta a történelem- kutatás folyik, kb. 150 éve nyugati szemléletű történelem tanításunk van. És hogy ez mi­lyen veszélyeket rejt magában: hosszú távra elő tudjuk idézni az emberek lelkében az úgyne­vezett bűnös nép fogalmát - így nem lehet épebb generációkat nevelni. . . Hitem szerint a magyarság akkor fogja elkezdeni az új év­ezredet, helyesen és biztos ala­pokon, ha ezt a történelmi múlt tisztázási folyamatot végeste­ien végig és rendkívüli szívós­sággal és következetességgel viszi végbe.” Meszlényi Attila és László Péter közös kiállítása Brüsszelben Magyar vadállatképek és szobrok Vadállatok a kortárs magyar művészetben címmel Meszlényi Attila festő és László Péter szobrászművész közös kiállí­tása nyílt meg Brüsszelben, a magánkézbe került Contact Po­int Hungary nevű épületben. A kereskedelmi és kulturális központ tulajdonosa, a Euro­Cooperation cég nyár óta fo­lyamatosan kiállításokat szer­vez a belga fővárosban. Szep­temberben Mihály Gábor szob­rász és Dienes Gábor festőmű­vész, októberben Borbély László festő és Buczkó György üvegműves, novemberben Pap János György festő mutatkozott be itt. A kiállításon 22, vadálla­tokról készített akvarellfest- mény és három bronzszobor látható, utóbbiak közül kettő szarvast, egy pedig vaddisznót ábrázol. A műveknek már a megnyitón igen nagy sikerük volt, a festmények egy része és mind a három szobor elkelt. Jelentés a hegyről Havas örömök Hó esett. A tar hegy orma habfehéren integet. Erdőkből a hó leűzött őszapókat, pintyeket. Aprily Lajos Emlékezetem szerint már nagyon régen volt olyan igazi, havas Mikulás-es­tem, mint az idén. Tavaly októberinek is beillő langy-melegben sétálgat­tak a havat még nem is lá­tott, kopár utcákon a miku­lások a városban, az idén viszont idejében megérke­zett a tél. Még maradt mutatóba a korábban lehullott hóle­pelből is, de az igazi hava­zás Miklós napja előtt pén­teken délután indult meg. (Nem vagyok biztos benne, hogy megfigyeléseim ki­állnák a tudományosság próbáját, de a nagy havazá­sok mintha mindig a hét­végeken kezdődnének, próbára téve felkészültsé­günket a hóeltakarításra.) Korán szürkült a délután s mire besötétedett, már vas­tag, puha hópaplan fedett be mindent. Á vörösen hu­nyorgó utcai lámpák és az ablakok kiszivárgó fényé­ben kirajzolódtak a fák, bokrok, ág-erezetei, a fe­nyők lombkarjai meghajol­tak a rájuk telepedett friss hó terhétől s egyre vasta­godott a kerítésoszlopok, a háztető és a kerti asztal, a farönkülőkék hósipkája. Megtompultak a hangok. Egészen más ilyenkor az autók távolról ideszűrődő moraja s a kutyaugatás is mintha valami hangtom­pító rétegen keresztül jutna csak el hozzánk. A hóesés mindig megszépíti, lecsen­desíti, tiszta fehérbe öltöz­teti a világot körülöttünk, de ilyen meghitt varázsa minden esztendőben csak az első havazásnak van. Valószínűleg sokan így érzik ezt mások is, hiszen másnap feltűnően meg­elevenedett a környék. Voltak akik gyalogosan egyedül vagy csoportosan taposták a friss havat, má­sok sífutó lécen siklottak, de találkoztunk deres le­heletet prüszkölő lovak nyergében túrázókkal, s csilingelő lovas-szánnal nyargalászókkal is. A Dornyay-turistaház farostlemezzel beszögelt ablakainak lehangoló lát­ványát feledtette a régebbi idők téli karneváli hangu­latát idéző vidám sokaság. Pedig nem járt a sífelvonó sem, mert motorját állító­lag vandál tolvajok kisze­relték. Családok, baráti társaságok, nagyszülők, unokák, szánkósok, síe­lők, hógolyózók vették birtokba a porcukor-havas lejtőket. És megjelent a Mikulás is. Itt, az ő igazi környeze­tében, a behavazott tájon. S aki megérdemelte, min­denki kaphatott tőle aján­dékot vagy virgácsot. De az idén nemcsak ide, a salgói vár tövébe látoga­tott el, Somoskőn is feldí­szítette fényfüzérrel a Pe- tőfi-kunyhót s mellette a hatalmas, élő fenyőfát. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története Kőfalak és fíliák - CSITÁR Balassagyarmattól délkeletre fekszik, neve etimológiailag a Csatár elnevezéssel lehet rokon. A Kacsics-nemzetség egykori birtoka egy 1333-as osztálylevél szerint a Szécsé- nyieké, Tamás és Péter osztozik rajta. Elmúlt heti rejtvényünk meg­fejtése: Maradjatok itt vacso­rára, majd elosztjuk a költsége­ket. Ezerforintos vásárlási utal­ványt nyert: Kovács Józsefné, Karancsberény, Rákóczi u. 81. sz. A mai rejtvény megfejtését december 17-ig küldjék el szerkesztőségünk címére. 1384-ben két azonos nevű helységet említenek itt az ira­tok, fél évszázaddal később is Kis-Csitár és Nagy-Csitár né­ven jegyzik, mindkettő a szé- csényi várhoz tartozott. 1452- ben az esztergomi érsek szerez részbirtokot a csitáriaktól. 1461-ben a Guthi-Országh- és a Losonczyak birtoka. Három adóköteles házzal a török hó­doltság uralja 1633-ban, a váci kerület tagjaként. A XVII. sz. elején Bosnyák Tamásé. 1715- ben és 1720-ban 9 adóköteles házzal írják össze, 1740-ben a Koháry grófoké, majd a For- gách és a Bossányi család a földesúr. A középkorban már volt plébániája, er­ről tanúskodik az 1332-37-es pápai ti- zedjegyzék, Miklós nevű papja rendesen fizette az adót. A tö­rök időkben Marcal filiája lesz, majd 1672-ben Farkas István licenciátusa, 1700-tól Bodó György látja el az egyházi feladatokat a faluban. Borovszky szerint már 1610 körüli időkben állt itt templom, amelyet az 1688-as években teljesen elpusztultnak említenek, majd a Canonica Vi- sitatio 1731-ben említ egy vi­szonylag új faépületet. Az 1761-es egyházlátogatási jegy­zőkönyv szerint a mai kőtemp­lom 1747-ből való, Szent Ke­reszt felmagasztalása tisztele­tére. A későbarokk építmény homlokzati tornyot, a szokásos tagolású, zsindelyesen fedett, míg a templom palatetős. A to­rony alján kosáríves, záróköves ablakok, a templomhajó olda­lain két-két ablakon áramlik be a fény. Balra a sekrestye a templomtető magasságáig nyúló oromfallal kapcsolódik a szentélyhez. A templombelső torony alatti terét cseh-süveg- boltozat, a kórus alatti mennye­zetet fiókos dongaboltozat fedi. Főoltárán a Szent Ilonát ábrá­zoló festmény mellett az apos­tolok kisméretű barokk szobrai. Sekrestyéjében két fagyertya- tartó, szintén barokk alakokkal díszítve. Az eredeti orgona és a harang a II. világháborúban odaveszett. Gerecze adatai sze­rint az orgona Martinus Pod- kornyeczky műve volt, míg a harang 1790-ben készült. Fel­irata szerint ,fecit Benjamin Stephanides Losonci". A mar­cali filiátusra utal egy aranyo­zott ezüstkehely felirata: „Im- pensis D. Stephani Varjú Paro- chi Marczallensis 1806. „Szó­széke copf stílusjegyeket visel, de lehet újabb is, úgy, mint a mellékoltár. A hiányokat azóta pótolták, az orgona és a harang is működik. A templom előtti kőfeszület „Anno Domini 1791” feliratú, szobra 1888-ból való. A határban álló feszület ta­lapzatán „Curavit Johannes Gál Anno 1803.”, míg a teme­tőben álló népi jellegű fakereszt bádogkorpusza 1864-ből való. „A csitári hegyek alatt” álló templom 1947-ben lelkészség, 1950-től újra plébániaharangot kapott és paplakot. Filiája Iliny és Nógrádgárdony. Iliny is a Kacsicsoké volt, 1720- ban földesurán kívül egy jobbágycsalád lakta. 1872-ben hatal­mas felhőszakadás vitte el a házakat és a temp­lomot, egy évvel később kolerajárvány tizedelt. 1947-től Csitár fíli- ája, a megvásárolt Vis- nyei-kastélyból kántor­lakást és 126 négyzet- méter alapterületű temp­lomot (Magyarok Nagyasszonya tisztele­tére) alakítottak ki. A közelmúltban el­hunyt Lipovszky György hét évtizedig volt itt kántortanító. 1947-től Csitár, Iliny és Nógrádgárdony hívei­nek lelki gondozását Raáb Kornél, Jávor Mihály, Oláh An­tal, Brinzik József, Bárdos Fe­renc, Avéd Antal, Deés Ferenc, Ilosvai Gyula, érseki tanácsos látta el, őket követte 1990-től Koltai Artúr. D. F. 8ELIK3 V“ MlNISZ TSRV. x A VICC POÉNJA. ELSŐ RÉSZ ARAGÓ­NIA! VAROS baráz~ OABll­LEGETŐt E NAP O R INÁ- POLY MAI NEVE VALAKI­RE USZÍT A VíCC POÉNJA, 2. RÉSZ y *. m n yuľ &lí W v V V K r Z r* •%'Ál 4 «Qr A l Wfli- XANAK JS VAN! > KISSÉ TgTTE­> /ÍVA—5 FÉLTÉ! GALLI­UM > FEL­FOGJA. TÁVOLI ELŐD > V I2ZÓ > v RÉSZES- RAG ÉS KÖZSÉG > DUPLÁN: GYER­MEK­JÁTÉK DICSÉ­jueL— MAGÁ­HOZ . SZÓLÍT ~V Latin esi SOR­SZÁM­NÉV­KÉP2Ö ZtNESZE lantmCK VOLT A X ESZES ’’ ftző És rész VI. SZÁ­ZADÍJAM SÜflQF­TŐ S2ÔCS­KA > CSAHOS KEZESÉ NYOM > SZEMÉT­BE VET NIKKEL —r* > nr V V TT“ V PÁROSAM GYoz:« > zÉaű VISSZA: JO HANr GULATU > v AZ ELEMZÉS IM* ... O LASZ VAROS > V „A ... TOLVAJ” tFILMl megfe­lelő > V \T ki S. __ C EYLON MA! NEVE UjSZÓNŐ VQkTl^_ LITERA TOR NVL > t> JÁszr J/ÁSAR TUD RÓLA > LAPOS MAGAS­BA TARTJA > 9 —tr­FINN AUTÓJEL BŐGŐ KÖZEPEI > £2 VOLT PÉLDÁ­UL VERSACi > V V ' “TT“ ANNO MOTÍ­VUM > ÉRÉSI > AL ... MSOLA I*|Él­EZERI > MAGUNK AZ OSZTRÁK > S2W0R, ANGOLUL fittül > —v WO LÁM > V GÖRÖG TE NO EB­ISTEN 3?’ SZOBÁ­NAK IS VAN! > v V 11 AZONOS BETŰK > A V)CC POÉNJA, 3. RÉSZ d>M V Ln AZ „AMGYAĽ « f­WELY­JEGYEZ JÓ­MAGAM > FRANCIA DRÁMA" IflÓV. > KI- , TANÍT TROM&I­TAHANG >?| —7— !> HOL— Gé&SSÖN > KP, ORO­SZUL > V RAGA­DOZÓ HALFAJ T KICSIT TIKKAÖI SEBET FED RXSVÖ­É,BAS REND > V VAJ­DARAB 1 T~ > SZIKLA­DARAB >-T­FÉjLIÖ REGI! > HÉLIUM KISS KÁTÉI ELŐTAG, KETTŐS­p> 4 FEL­TÉVE V > AZ ÖSSZES “tr“ FÉLS2I VÄNÄÖ1­UM ELŐTAG­KÉNT KICSI G v ■ “T” PUSZTÍT >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents