Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-11 / 264. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nógrád megyében vált el Madách Imre Ecseg vagy Ecséd? Megyei Körkép PÁSZTÓ Lesz-e foldrengető büntető ítélet? - Kapcsolat az égiekkel Biztos, ami biztos A Madách-év kapcsán az idén is számtalan híradás jelenik meg a különböző rendezvényekről, megemlékezésekről és irodalmi alkotásokról, amelyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a nagy drámaíró életéhez és életművéhez. Egy - látszólag jelentéktelen - adat említése, illetve tisztázása azonban nem hangzik el, s nem kerül kinyomtatásra: valójában hol került sor Madách Imre és Fráter Erzsébet házasságának felbontására? A feltett kérdéshez a következőkben kívánok kapcsolódni, s a tények és adatok talán mégis egyértelművé teszik a választ. Először 1984-ben kezdtem a kérdéssel foglalkozni -és kételkedni is -, amikor a Nógrád Megyei Levéltár kiadásában - Leblancné Kelemen Mária szerkesztésében - megjelent a „Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárban” című kötet. Ebben található (a 254-255. oldal) „Madách Imre és Fráter Erzsébet házasságának felbontása, elválási szerződésük” - Ecséd, 1854. július 25. A jegyzetrészben a következő sorok olvashatók: „Ecséd: Falu Heves megye gyöngyösi járásban. Sem az irodalomból, sem az általunk átnézett forrásokból nem állapítható meg Madách Imre-Fráter Erzsébet vagyoni, rokoni kötődése ezen településhez. Valószínűtlennek tartjuk azonban, hogy a vármegye közéletében jártas személy a Nógrád megyei Ecseget ezen Heves megyei településsel ösz- szetévessze, illetve másolás közben elírja.” Horváth Károly - a „Nagy magyar írók” sorozatban megjelent - kismonográfiája (1948.) némileg megnyugtatott, hiszen ő is egyértelműen Ecseget jelöli meg a válási okirat aláírásának helyéül (124. oldal). Nem is kételkedik ebben, de nem is bizonyítja, mert nem tartja szükségesnek. Nemrégiben újra kezembe került Pásztó kataszteri térképének egy darabja, amelyen a mai Baross Gábor utca neve „Ecsedi utca” jelöléssel szerepel. A térkép egyértelműen a század vége felé készült, mivel már szerepel rajta a „Vasút utca” és az állomás épületének jele is. Ezek után ütöttem fel a földrajzi nevek etimológiai szótárát, amelyben a 196. oldalon a következő olvasható: „Ecseg helység Nógrád megyében ... Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn.-ben a m.ecs -öcs' fiatalabb fivér' rejlik... - Vö. Ecs, Ecsegfalva, Sajóecseg,” (Ecséd, Ecser, Kisecset, Nagye- csed, Öcsöd). A térképen szereplő „Vasút utca” magyarázata valószínűleg az, hogy a hajdani mezőváros központjából kivezető utak egyike a mai Tepke-tanya mellett vezethetett Ecseg felé, mert a Zagyván csak itt volt híd, amelyen a szekerek is átmehettek, a többi átkelési lehetőség (pallós, vagy deszkából való keskeny, korlát nélküli kis híd) ilyen szempontból nem jött számításba. Úgy érzem, hogy ez az adalék elégséges a kételyek eloszlatásához, s a címben feltett kérdésre a válasz is egyértelmű: Madách és Fráter Erzsébet házasságának felbontására és a szerződés megszövegezésére a csécsei illetőségű Fráter család tagjainak jelenlétében (Tanúk: Fráter Pál, Fráter Béla) Ecsegen került sor. Pintér Nándor Pásztó Nemcsak a gyerek a hibás Szülői „példa” Az egyik - Zagyvapálfal- váról a Kemping felé közlekedő - helyi járati autóbuszon történt a következő eset. Két 15-17 éves forma fiatal nem adta át a helyét egy idős asszonynak, aki pedig kérte őket, hogy le szeretne ülni. Ekkor a gyerekek anyja megszólalt és elmondta, hogy csemetéi pénzért vették a jegyet, a néni meg ingyen csavarog. Ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel illették a koros hölgyet, aki zavarában elmondta, hogy azért ment a piacra, hogy unokáinak olcsóbb ruhaféleséget és egy kis ajándékot vegyen. Sajnos ez az eset is bizonyítja, hogy sokszor nem a gyerekekben kell keresni a hibát. Gyakran a szülők járnak elöl rossz példával az udvariatlanságban, az öregekkel szembeni tiszteletlenségben. Vajon ez az anyuka nem gondolt arra, hogy ő is lesz még hetven-nyolcvan éves - ha egyáltalán megéri - és akkor neki miként fog esni ilyen elutasítás és meglec- kéztetés? Lehet, hogy még visszakapja a sorstól. . Takács Lajosné Salgótarján A 20. század vége felé úgy tűnik, már csak azt hiszik el az emberek, amit látnak, hallanak, nincs helye a természet- feletti elképzeléseknek. Egyedül a keresztény sajtóban jelenik meg néha olyan cikk, amely érzékelteti: ha nem javul meg a bűnös emberiség és nem tartja be az isteni rendelkezéseket, nem marad el a közeljövőben a földrengető büntető ítélet és megpecsételődik az ember szomorú sorsa. A legtöbb mai ember ebben már nem hisz, egyszerűen nem törődik vele. Dél-Burgenland Eisenberg nevű településén néhány évvel ezelőtt hirtelen gyógyulások és csodálatos megtérések híre röppent fel. Le.xné Aloisia üzeneteket kapott az Üdvözítőtől és az Istenanyától az egész világ számára. Ezek újból az Ég ugyanazon felhívásait tartalmazzák, amelyek a világ különböző részein - hasonló jelenés kapcsán - már hírül adták utolsó isteni figyelmeztetésként; nehogy arra hivatkozzon az emberiség, hogy Isten elhallgatta terveit és nem közölte még kellő időben. Tudom, sokan, akik e sorokat olvassák, elmosolyodnak és fity- tyet hánynak a figyelmeztetésnek. De talán lesznek olyan emberek, akik az üzeneteken elgondolkodnak. Mi lenne akkor, ha az üzenet bekövetkezne és a megrendítő 1998. november 11., szerda sorscsapás minket is elérne? Vannak embertársaink, akik bizalmasan, kissé szégyenkezve megsúgják: bizony néha nyugtalankodnak! De találkoztam már olyan családfővel is, aki azt mondotta, hogy családja az imádságon keresztül olyan kapcsolatba került az égiekkel, hogy al- kalmazkodók lettek. Ugyanis ők nem látnak az isteni üzenetben nem teljesíthető kívánságot. Al- kalmazkodók lettek, amely ugyan egy parányi önmegtagadással jár, no de biztos, ami biztos. - Mert mit kell tennem?- folytatta - imádkozni megtanultunk. Minden este megvizsgáljuk mennyi jót tettünk embertársainkkal aznap, hoztam-e és milyen áldozatot? Ennyi az egész. Hát nem éri meg a napi két perc, hogy ne idegeskedjünk e jövőt illetően? Először naivitásnak tűnt e mese, aztán valahogy megirigyeltem lelkierejét. Aztán meg szégyenkeztem. Emberem még lemondást is tud vállalni családjával a mai világban. Számomra mindez csoda. Akár hiszik, akár nem! Látniuk kellett volna embertársam csillogó szemét, amikor mindezt elmesélte. És nem szégyellem bevallani, azóta félelemből, vagy prudenti- ából én is kötöttem „magánegyezséget” az égiekkel, mert biztos, ami biztos! Kamarás József Balassagyarmat Idén is megrendezték Patakon a szüreti bált Csőszlegények és ... „Terülj, terülj asztalkám .. .’’Mintegy kétszázan hálóztak, Nagyorosziból, Érsekvadkertről, Léváról is érkezve A főrendező, Fekete Tiborné szendviccsel, széles italválasztékkal várta a művelődési házba a mulatni vágyókat. A lányok - a hagyományokhoz híven- magyar népviseleti ruhákba öltözve várták finomságokkal otthonukba a csőszlegényeket, akik megkérték a gazdáktól a menyecskék kezét. Minden lánykérés után a kultúrházba mentek és táncba kezdtek. Miután a bíró (Dénes Zoltán ) megkérte a bíróné (Török Ágnes), kezét is, az ő vezetésükkel felvonultak az utcákon, kedvet csinálva a bálhoz. A háromtagú zenekar - Ba- ráth Attila, Ferencsik Viktor, Szabó András - fáradhatatlanul játszott egész éjszaka. Túri Mónika Patak Főként rajtunk, lakókon is múlik a megyeszékhely tisztasága, szépsége Közös ügy a környezetvédelem A város vezetői Salgótarján egészséges és szép környezete érdekében gondosan összeállított programot dolgoztak ki, hogy a város lakossága jól érezze magát saját otthonában. Példásan tiszta környezetet szeretne biztosítani a lakosság számára, több mint 110 millió forintos ráfordítással. Ez bizony nem kis pénz. De az ilyen áldozat akkor éri el az igazi hatását, ha mindenkinek az eszéhez és a szívéhez, no és a lelkiismeretéhez is eljut ez a nemes program. A lakosságnak a város vezetőivel együtt kell felelősséget vállalnia, hogy a terv és az elképzelés valósággá váljon. A város lakóinak a közérzetét javítaná, ha az utcái mindenféle szeméttől, hulladéktól, egészségünket is veszélyeztető baktériumoknak, ártó bogaraknak és férgeknek búvóhelyet és fészket biztosító szeméttől mentesek lennének. Ez főként rajtunk, lakókon múlik. Ebben van a legfőbb felelősségünk. Kulturáltságunk azon mérhető, ha saját környezetünket sajátunknak érezve, azokra is rászólunk, akik megfeledkezve magukról nem a szemétgyűjtőbe, hanem a földre, a tiszta járdára dobálják a hulladékaikat. S - mint sajnos sok esetben történik - az utcai konténerek mellé rakják az egészségre veszélyes szemeteiket. A város vezetői szépség- versenyt hirdetnek, ami feltételezi a gondozott, tiszta, virágtól illatozó otthoni környezetet. Ősz van, de máris ilyen őszinte szellemiséggel készüljünk mindennapjainkban egy közös és nemes cél maradéktalan megvalósítására. Mohai Gyula Salgótarján Acélgyári út 69. Újabb fejezet a tarjáni Bolyai és a königsbrunni gimnázium kapcsolatában Barátokra találtak a német diákok A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium a közelmúltban huszonkét német tanulót látott vendégül. A diákok, akiket három tanáruk is elkísért, annak a programnak keretében jöttek Magyarországra, amelyet a gimnázium és német partnere, a königsbrunni gimnázium közösen szervezett meg tanulói számára. Most azok a salgótarjáni fiatalok voltak a vendéglátók, akik idén júliusban már látogatást tettek a németországi iskolában. A német diákokat először arról kérdeztük, hogy a kiránduláshoz meglehetősen rossz időjárás ellenére, hová sikerült eljutni és mit sikerült megnézni Magyarországból és ezen belül Salgótarjánból?- Az első pár napban Budapesten, Visegrádon és Szentendrén jártunk. A fővárosban a Parlament és a Szent István bazilika tetszett legjobban. Salgótarjánban a könyvtár nyerte meg tetszésünket. Hatalmasnak tűnik a városhoz képest. Voltunk a bányamúzeumban és sokat láttunk magából a városból is. Bár az iskolájuk Königs- brunnban van, a tanulók többsége a közeli Augsburgban lakik. Németország ezen részéről érdemes tudni, hogy a táj jobbára a mi Alföldünkhöz hasonlít, így érthető, hogy az egyik leány miért nyilatkozott annyira lelkesen a nógrádi tájakról.- Mindenkinek van egy magyar partnere, így nem szállodában, hanem magyar családoknál laktunk. Az én partnerem ceredi. Gyönyörű a táj ezen a környéken. Egyszerűen fantasztikusak a hegyek és az őszi erdő. Nálunk nem látni ilyet. Ott szinte mindenhol utak és városok vannak. Egy másik leány, aki egyébként az üzleti életben szeretne később dolgozni, gyorsan hozzá is tette, hogy ránk, magyarokra nagyon jellemző, hogy nem használjuk ki a földterületeket és az utak mellett is nagyon sok műveletlen földet látott. Mosolyogva jegyezte meg, hogy az ő országuk ezt nem engedhetné meg magának.-Miben van a legnagyobb különbség a magyar és a német iskolák között?- A tanárok itt is, ott is egyformán kedvesek és barátságosak a diákokkal. Itt a középiskola végén szinte minden tantárgyból vizsgázni kell, a mi iskolánkban ez csak két tárgyból kötelező. Azokból, amelyekkel később is akarunk foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy mi a két ország iskolái között a legnagyobb különbség, a magyar diákok is válaszoltak. Elmondták, hogy bár a königsbrunni gimnáziumba sem jár sokkal több diák, mint egy átlagos magyar iskolába, de ott az iskolának saját uszodája van és hatalmas tornaterme, amit a tanulók gyakorlatilag bármikor, bármire használhatnak.-Hogyan tetszett a magyar vendéglátás? Milyen vélemény alakult ki a magyar emberekről?- Barátságosabbak, mint a németek. Kevesebb bennük a gátlás_ az idegenekkel szemben. Őszinték és nyílt szívűek. A német emberek sokkal nagyobb távolságot igyekeznek tartani egymás között. A családokban, ahol voltunk, szerettek minket. A nyelvvel azonban voltak gondok, mert a családoknál általában csak a gyerekek beszélnek más idegen nyelvet is. Nálunk legtöbben franciául vagy angolul is beszélnek. nem ritka az olasz sem. Mondhatjuk úgy is, hogy legalább egy idegen nyelv tudása nálunk természetes.- Mi nem tetszett Magyarországon?-Salgótarján nem szép város, de ez nem az itt élők hibája. Ha jól tudjuk, ez egy ipari város. Amin változtatni kellene talán az, hogy nagyon kevés szórakozási lehetőség van.-Melyek a magyarok rossz tulajdonságai a német diák szemével?-Azon kívül, hogy nem igazán beszélnek más nyelven az anyanyelvükön kívül, a legnagyobb gondot szerintünk az autóvezetési morál okozza. A magyarokat nem érdekli sem a sebességkorlátozás, sem a biztonsági öv. Nálunk mindkettő figyelmen kívül hagyása miatt szigorúan büntetnek. Úgy tűnik az előzésből sem csinálnak különösebb problémát. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy bárki is így vezessen Németországban, pedig ott még az utak is és az autók is lényegesen jobbak.- Egyébként pedig semmi gond nincs ezzel az országgal - tette hozzá egyikük nevetve.- Ha a jövőben lesz rá lehetőség, újra eljönnek Salgótarjánba?- Persze. Annál is inkább, mert most már barátaink is vannak itt. Kopácsi Antal A CSEMEGE árai mellett nem lehet elmenni! Valamennyi boltunkban november 29-éig számos terméket akdós áron kínálunk! Finomliszt 1 kg 39.Tolli eü. popír 4 tek. “7 Perlux mosópor 4,2 kg a Zum mosogató 500 m\J ^ csők 85.- jY b»;- 799.-^r csak 89.Figyelem! Akciós áraink a készlet erejéig érvényesek! MINDEN JÓT KÍNÁLUNK!
