Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-03-04 / 232. szám

A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1998. OKTÓBER 3-4. I Fesztiválsikerek Szlovákiában - Új fejezet nyílott Bártfa történetében Hídverő szerepben gyarmati művészek A balassagyarmati dalegylet a kassai dómban tét, melynek az is jele volt, hogy noha már alig van magyar anya­nyelvű lakosa a településnek, minden szöveget, köszöntőt for­dításban is megkaptak. Felkérték a dalegylet karnagyát, a város vendégkönyvébe íijon néhány gondolatot e szépen épülő kap­csolatról. Balassagyarmat muzsikusaira még sok fellépés vár a bártfaiak jóvoltából. Jövőre ismét ott lesz­nek az Ulrich Hemerka-kórus- fesztiválon, közreműködnek egy templomi hangversenyen, melyet a szlovák rádió élő adásban fog közvetíteni. A helyiek kelet-szlo­vákiai koncertkörutat szerveznek a dalegyletnek, s lehetőséget biz­tosítanak az Ipoly-partiaknak ah­hoz, hogy kisegyütteseiket, szó­listáikat is megismerhesse az ot­tani közönség. A két város közti kapcsolatok további folytatásához biztos híd­nak látszik az, amit a muzsikusok ácsolnak. T. L. A szlovákiai Bártfán ötödik alkalommal rendeztek zenei és kulturális fesztivált. A nemrég lezajlott eseményso­rozatnak balassagyarmati fő­szereplői is voltak. Fogarasi Béla gitármuzsikája, Veres Istvánná zongora- és Per- neczky Zsolt orgonajátéka mellett a városi énekkarnak tapsolt a fesztivál közönsége.- Új fejezetet nyitottunk Bártfa, az egykori szabad kirá­lyi város krónikájában - mondta a fesztivál szereplőinek rendezett fogadáson a Kelet- Szlovákia gyöngyszemének tar­tott város polgármestere, Lu- bomir Skalos. A már többéves hagyományokkal rendelkező kulturális rendezvénysoroza­tukban ugyanis Myszkovszky Viktorról, valamint az egyete­mes zenekultúrát gyarapító Ul­rich és Julius Hemerkáról is megemlékeztek. A régi városházán rendezett ünnepségen üdvözölték a Bártfa egykori énektanárának, karnagyának, és templomi or­gonistájának, Ulrich Hemerká- nak, valamint az első szlovák operett szerzőjének, Julius He­me rkának Balassagyarmaton élő leszármazottját, Hemerka Gyulát. Balassagyarmat Ember Csaba vezette zenei nagyköve­teit méltán vette körül nagy szere­A kórus Bártfafürdőn Sissy szobra előtt Deák Bilinek nem számít, hogy mekkora a közönség Szívből és lélekből zenélni Pásztón ismét neves vendéget köszönthetett az Ágasvár vendéglő közönsége: Deák Bili Gyula előadóművész és zenekara adott egész estés, élő koncertet A szervezés ezúttal is Forgács Imre és Ottmár Tamás munkáját dicsérte; a hallgatóságot Sisák Jenő, Pásztó városának független polgármesterjelöltje köszön­tötte. Az „István, a király” című előadás a Hobo Blues Band egykori meghatározó egyéniségének a Nógrád me­gyei Stoneface együttes volt az előzenekara. Éjfél is el­múlt, amikor Deák Bili Gyula bejutott az öltözőjébe, ahol szót tudtunk vele váltani. Amíg a szűk helyiségben az énekes a homlokát törölgette, az örök, kihagyhatatlan és most is előadott dalról, a ,JTey Joe”- ról érdeklődtünk, pontosabban arról, mit jelent ez - és általá­ban a zene - számára.- Ezt a dalt már nagyon ré­gen énekelem és én nagyon sze­retem. A „főnököm” - ő az, mutat a karján lévő Jimmy Hendrix-tetoválásm - szá­momra a világ legjobb gitárosa, őt szeretem a legjobban, nekem ezért is nagyon fontos a Hey Joe. Sosem győzöm hangsú­lyozni, mennyi mindenkinek tartozom köszönettel, még ab­ból az időből, amikor nem vol­tam senki. Gondolok Babos Gyulára, Szakcsi Lakatos Bé­lára, Kó'szegi Imrére, vagy Hobóra és Páka Egonra, de sorolhatnám hosszan. Én álta­lában nagyon boldog vagyok, hiszen volt egy olyan idősza­kom, amiről, ha beszélek, so­kan nem tudják, miről is van szó. Volt persze egy „Kopasz Kutya” egy „István, a király”, de nemcsak ezért vagyok na­gyon szerencsés ember.- Én együtt játszottam a ma­gyar Hendrixszel, Radics Bé­lával, aki sajnos már nincs kö­zöttünk, de álltam azon a szín­padon, ahol Bryan Adams, vagy Chuck Berry. Talán ez is azt jelenti, hogy megöreged­tem. Igen, azt hiszem nem va­gyok már fiatal, de a szívem még mindig tizenhat éves.- Mindenesetre az, hogy Magyarországon a mi generá­ciónk indulásának idején el tu­dott indulni ez a műfaj az a Hobo Blues Bandnek köszön­hető, ahol én is kezdtem. Hál’ Istennek ugyanilyen folyamat játszódott le az irodalomban vagy a képzőművészetben. Ez ma sajnos újra kezd eltűnni, most itt van a house, meg egyéb hülyeségek és én éppen ezért örülök, hogy ma itt voltunk.-Nekem teljesen mindegy, hogy mekkora közönségnek játszunk, kétszáz embernek, vagy tízezernek. Ez a műfaj ar­ról szól, hogy eljössz és élőben szól a dolog, a maga hamissága­ival és tisztaságaival. A leglé­nyegesebb persze mégis az eb­ben a dologban, hogy ez szívből és lélekből jön.- Én úgy láttam, hogy aki az este itt volt velünk, megérezte ezt, s ez manapság mindennél fontosabb.- dukay­Máté Krisztián a klasszikus német irodalom szerelmese „Szobatársam: Goethe” Különös látvány fogadja a vendéget, amikor belép Máté Krisztián szobájába. A falon bekeretezett fényképek, fest­mények, gyöngybetűkkel papírra vetett versek sorjáznak, az asztalon vastag verseskötetek hevernek néhány félig el­készült vers és pár, valószínűleg keretezésre váró fénykép társaságában. Rövid nézelődés után világossá válik a szem­lélődő számára, hogy itt minden apró részlet valamilyen módon a művészetekhez kötődik. Ezen belül pedig különö­sen a világirodalom egy kiválóságához: a költőfejedelem­hez, Johann Wolfgang von Goethéhez. A húszéves Krisztián, aki maga is ír verseket és tagja a salgótarjáni művészeti egyesü­letnek, a Balassi Bálint Asztal- társaságnak, évek óta szenve­délyes rajongója Goethének és gyűjtője írásainak, képeinek és mindennek, ami hozzá kapcso­lódik. Tervei szerint a témában szerzett tudását és az íróról al­kotott nézeteit hamarosan má­sokkal is megosztja. Adyt is szereti- Több kedvencem is van a világirodalomban - mondta Krisztián könyvespolcára mutatva. — Én általában az irodalmat, a művészetet szeretem. Szívesen olva­som Byron, Shakespeare vagy Ady írásait is, mégis a német klasszikus irodalom ér­dekel leginkább.- Goethe művei nem tar­toznak a legkönnyebb műfajú írások közé. Mikor került ke­zébe eló'ször Goethe-könyv? Mi tetszett meg benne?-Nagyjából három éve. Ez egy verseskötet volt. Először az tetszett meg, ahogyan a sze­relemről írt. Később, amikor más műfajban írt műveit és életrajzát is elolvastam, megér­tettem, hogy miért tartják őt géniusznak. Nála nem lehet kü­lön beszélni az irodalmáról és az életéről. E kettő annyira összefonódott, hogy külön-kü- lön egyiket sem lehet megér­teni. A művészet szerepe — Ön mennyire érti az ő éle­tét? Követendő példának tartja maga számára ?- Azt hiszem, jó úton hala­dok Goethe megértése felé, azonban a rendelkezésemre álló írások, tanulmányok ehhez nem elegendők. így még igen sok fehér folt felderítése vár. Életútját természetesen köve­tendőnek tartom. Ha mindenki olyan lenne, amilyen ő volt, most az emberiség nem itt tar­tana.- Hogyan tudná még job­ban megismerni őt?- Megismeréséhez fontos lenne, hogy közel érezhessem magam az ő szelleméhez. Sze­retnék eljutni Weimarba, abba a városba, ahol ő a legtöbbet élt és dolgozott. Elmennék egy­kori házába, a színházba, ahol rendezőként is tevékenykedett. Szeretném átérezni azt a wei- mari légkört, amelyben ő élt. Erre az útra jövőre fog sor ke­rülni, amikor Goethe születé­sének 250. évfordulója alkal­mából egy nagyszabású ren­dezvénysorozat színhelye lesz a város. Ott biztosan találko­zom majd olyanokkal, akik hozzám hasonlóan gondolkod­nak Goethéről.- Miért tartja fontosnak egy Salgótarjánban, a husza­dik század végen élő fiatal, hogy megismerje egy kétszáz évvel korábban élt művész életét?- Túl azon, hogy művészete gyönyörködtet, az általa ki­mondott igazságok ma is érvé­nyesek és jól felhasználhatók a mindennapi életben, az emberi kapcsolatokban. Tanulságos sorok- A szerzett tudást megosztja másokkal is? Elképzelhető, hogy egyszer majd irodalmat fog tanítani?-A Balassi Bálint Asztal­társaság vezetőivel tervezzük, hogy a közeli jövőben tartok egy előadást a társaság egyik összejövetelén. Nem áll tőlem távol a tanítás gondolata sem, bár szívesen foglalkoznék hi­vatásszerűen is Goethe-kuta- tással és más, művészettel kap­csolatos terveim is vannak.- Befejezésül arra kérném, hogy idézzen egy olyan gon­dolatot Goethétől, amely azok számára is tanulságos és érthető lehet, akik kevésbé ismerik az ön kedvenc íróját!- „Semmi a világon nem tesz fontossá embert, csak a szeretet.” Kopácsi Antal „Csekély” tízezer dollárért bárki lehet statiszta - Licitálni is lehet Pénzért vett (talán) szerepek Hol vannak már azok a régi szép idők, amidőn csakis és majdnem kizárólag a tehet­ség számított, avagy a kezdő díva teljes odaadása kellett ahhoz, hogy valaki szerep­hez jusson a film amerikai fővárosában, Hollywood­ban? Bizony, úgy tűnik, hogy kezd a filmgyáraknak bealko­nyulni, ezért aztán minden le­hetséges eszközt megragad­nak, hogy a pénzeszsák lyu­kait betömködjék. A híres-nevezetes Metro Goldwyn Mayer legutóbbi katalógusában például az utolsó oldalon páratlanul csábító ajánlat olvasható: „csekély” tízezer dolláros induló összegért bárki meg­kaphat egy nyúlfarknyi sta­tisztaszerepet.- Ajánlatunk nem a színé­szi karrierről álmodozó fiata­loknak szól - szögezi le sze­mérmesen Craig Parson, az MGM szóvivője.- Azoknak a fílmszerető embereknek kínálunk esélyt, akik szeretnének egyszer be­lülről is látni egy forgatást. Az üzlet egyébként — aho­gyan mondani szokás — ki van találva: a tarifa ugyanis attól függ, hogy kik játsszák a fő­szerepeket. Nevesebb művé­szek esetén ugyanis a díj érte­lemszerűen jóval magasabb. Sőt: az ötlet kiagyalói azt tervezik, hogy egyes „alakításokra” licitálni lehes­sen. Az egésznek egyetlen hátulütője van: nincsen olyan ember, aki garantálni tudja, hogy a pénzért vett szerepek domborítói be is kerülnek a véglegesre vágott filmválto­zatba. Mozdulatlanul egy istennő Kegyeiért - Ez a hindu hívő kilenc napig szándéko­zik egyazon pózban feküdni egy templomban. így szeretné hite mélységét bizonyítani Durga istennő előtt a Navratri ünnep ideje alatt. fotó: FEB-Reuters

Next

/
Thumbnails
Contents