Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-17-18 / 244. szám
E^ÍZi:3ij|0tIOi nem megy '"**1 Tanuljunk meg élni Sokan és gyakran panaszkodnak arra, hogy rossz a közérzetük, kemény stressz alatt dolgoznak és egyre nehezebben viselik el a rájuk nehezedő nyomást. A panaszirodáik ugyan érzik, hogy valami elromlott, hogy valami nincs rendben, de az igazi okokról sokszor még sejtelmeik sincsenek. Az egyik ember lelkesedéssel kap egy lehetőség után, a másik szorongással lép vissza ugyanattól a helyzettől. Sokféleképpen reagálunk ugyanazokra a körülményekre, ingerekre. Lehet-e ilyen esetben mindenki számára érvényes tanácsot adni? Nem lehet olyan biztosan, annyira követhetően, miként egy recept alapján elkészíthető a finom étel, vagy az orvosi utasítás alkalmas a gyógyulás elősegítésére. Lehet azonban mindenki számára hasznosítható az, ami gondolatébresztő. Minden bizonnyal a kedves olvasó is sokszor hallotta már a tanácsot: „Változtass az éteteden!” Sokan szívesen el is fogadnák, de nem tudják hogyan, miként kezdjenek hozzá. Az első lépés: önmagunk megismerése. Ne feledjük, a delphoi jósda falán is az olvasható: „Ismerd meg magad, s akkor ismerni fogod a világmindenséget és az isteneket!” A szerkesztő tapasztalatai szerint az emberek nem teszik fel maguknak a legfontosabb kérdéseket, de ha mégis, nem adják meg arra a válaszokat. Hogyan szabaduljunk meg félelmeinktől? Mit kell tenni, ha a féltékenység csapdájába estünk? Hogyan legyünk boldogok? Hogyan legyünk urai saját életünknek? Néhány kiragadott példa a legfontosabb, sokszor válasz nélkül maradó kérdések közül. E téren is fogadjanak meg néhány módszertani jó tanácsot. Ha elszánták magukat a változtatásra, az alapos önmegismerésre, mindenekelőtt a kérdések rangsorát döntsék el. Aztán következzék a gondolatok elrendezése. Ha kell, készítsenek listát, ismételten vegyék sorra a megoldandó problémák fontosságát. Azután bátran vágjanak bele! Adjanak önmaguknak egy újabb lehetőséget az újrakezdéshez! Lehet, hogy ennyi máris elég, nem is kell több ahhoz, hogy békések, harmonikusak legyenek mindennapjaik. A szerkesztő jó tanácsa: merjenek változtatni, merjenek boldogok, elégedettek lenni! Fekete Tibor Egy év telt el azóta, hogy tavaly szeptember elsején életbe lépett a reklámtörvény. Azóta nem csak a rádió és a televízió különböző csatornáin sugárzott műsorokban lehet hallani gyógyszerreklámokat. A lehetőségek bővülése szaporította a problémákat is. A gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket népszerűsítő reklámok számos vizsgálat tárgyát képezték az elmúlt időben. Az első átfogó elemzést a gyógyszertárakban kitett különböző reklámanyagokról, ismertetőkről készítették. Ami nem tilos, az lehetséges? A tapasztalatok azt igazolták, hogy a gyógyszerreklámokat illetően egyre nagyobb szükség volna a folyamatos ellenőrzésre. A készítmények gyártói ugyanis igen gyakran figyelmen kívül hagyják a jogszabályok rendelkezéseit, pedig e készítmények esetében rendkívül fontos a reklámozás szabályrendszerének betartása. A félreérthetően fogalmazott, a helytelen alkalmazásra buzdító reklámok ugyanis súlyos, nem egyszer helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. Nagy megütközést keltett a szakemberek körében, hogy egyes esetekben a gyógyszerek reklámozását nyereményjátékokkal kötötték össze. A jogszabályok ugyan ezt kategorikusan nem tiltják, de az ilyen „kiskapu” a törvényhozó szándékával ellentétes helyzetet teremt. A gyógyszer speciális árucikk, amelyhez szorosan kapcsolódnak információk is, nem lehet tehát a terméket és a tájékoztatást különválasztva kezelni. Utolsó vagy első láncszem a patikus? Az akadémikus gyógyítás utolsó - bár nélkülözhetetlen - láncszemének tartották éveken keresztül a gyógyszerészt. Ők voltak, akik a receptre felírt medicinákat a beteg kezébe adták, sőt, ha esetenként kellett, korrekciókat végeztek. Vásárlóik többségét ismerték, hiszen rendszeresen tőlük szerezték be a gyógyszereket, emlékeztek rá, mit adtak tegnap, egy hónapja. Pontosan tudták, amit a laikusok közül kevesen, hogy a különféle gyógyszerek egymásra hatása igen kedvezőtlen következményekkel járhat. Ez a szoros kapcsolat az utóbbi időben kezd újraépülni, de a betegek, a patikába betérők még mindig nem igazán hisznek a gyógyszerész szavának, ismereteinek. Pedig a hirdetések jól ismert szlogenje ezt az újraéledő jó kapcsolatot feltételezi: „Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét...” Jól érzékelhetően napról napra többen fogadják meg a jó tanácsot. A patikusok mindennapos tapasztalata lett, hogy a gyógyszertárba betérő azzal kezdi: „Tessék valamit ajánlani a köhögésemre, a gyomorbántalma- imra, a viszketésemre, a kiütésemre.” Sokan és egyre többen a patikust keresik meg kisebb-na- gyobb egészségügyi panaszaikkal. Nem vállalják a sokszor órákig tartó várakozást az orvosi rendelőben. A patikus ilyen esetekben pedig az utolsó láncszemből az első láncszemmé válik. Saját gyógyszerész mindenkinek A bizalom rendkívül fontos a gyógyulás folyamatában. Ha ez a „kapcsolat” meginog gyógyító és gyógyított között, akkor a gyógyulási folyamat is lelassul, vagy akár megakad. A bizalom csak évek alatt, a kölcsönös megismerés nyomán alakulhat ki. Ezért választanak maguknak az emberek lehetőleg állandó nőgyógyászt, gyerekgyógyászt, fogorvost a háziorvos mellé. Nincs messze az az idő, amikor az egészségünkért együttműködő szakemberek között tartjuk számon a gyógyszerészt is. Már ma is mind többen várnak segítséget, biztonságot nyújtó eligazítást, tanácsot, jó szót, biztatást a patikában. Ez nem merev szabályokkal, intézményesen megoldandó feladat. A patikában árusított közel ötezer gyógyszerből több mint ezer vény nélkül kapható. Óvatosan kell bánni ugyanakkor a gyógyszerek mellett a gyógyhatású készítményekkel (füvek, teák stb.) is. Attól, hogy a gyógyhatású készítmények természetes anyagok, nem jelenti azt, hogy veszélytelenek. Sőt vannak közöttük olyanok, amelyek kifejezetten ellenjavalltak (nem tanácsoltak, vagy kimondottan tilosak) bizonyos betegségek esetén. A komoly informatikai segítséggel működő amerikai kórházakban is - sajnos - sok hiba fordul elő. A közzétett kimutatások szerint a kórházakban előforduló 3 millió orvosi tévedés 28 százaléka gyógyszere- lési hiba. Más adatok arról tájékoztatnak, hogy a halálozási okok között már mintegy 2 százalékos részesedésükkel a gyógyszerelési hibák világszerte egyre jobban a figyelem középpontjába kerülnek. Nem készültünk fel kellően Nem szégyen bevallani: e téren még nem készültünk fel kellően, még nem tudunk megfelelően eligazodni a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények dzsungelében, nem tudjuk, hogy mely készítmények erősítik és melyek gyengítik, vagy akár oltják ki egymás hatását. Az átlag állampolgár egészségügyi ismeretei nem ütik meg azt a mértéket, amely szükséges lenne a gyógyszerek önálló alkalmazására, felhatalmazna arra bárkit, hogy a patikában maga dönthesse el, milyen medicinát kér a bajára. És ott leselkedik a másik veszély is: a házi patikákban nagyon sok olyan gyógyszer van, ami nem oda való és nagyon sok olyan gyógyszer hiányzik belőlük, aminek bizony helye volna bennük. A képzés, a tájékoztatás és persze a készítmények gyártói is hibásak abban, hogy nem a kor követelményeinek megfelelő az állampolgárok ez irányú ismerete. Érdemes és minden bizonynyal gazdaságos lenne minden olyan befektetés, ami az öngyógyítás és az öngyógyszerezés világméretekben terjedő divatja előtt kaput nyitna hazánkban is. Csak az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e megfelelően felkészülni erre. K -inacin 2046 Törökbálint, (Dy>o) rl 8. Tel.: 06 (23) «6-131,06(23)136-1« Naturprodukt információs szötflaliti 06 (20) 28 2 096 Gyógyszernek nem minősüli gyógyhatású készítmény. Kapható a gyógyszertárakban és a gyógynövény szaküzletekben. A kockázat és mellékhatások tekintetében kérjük olvassa el a (beteg)tájékoztatót, v
