Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-26 / 148. szám

6. oldal Mozaik 1998. június 26., péntek Mindent tudó információs szolgáltatás a tarjáni Balassi Bálint Könyvtárban Forródrót - titkok nélkül „Jó napot kívánok! Tegnap, 1-0-ás román vezetésnél ki­kapcsoltam a tv-t, s szeretném megtudni, hogy mennyi lett az Anglia elleni mérkőzésük eredménye. Remélem, nem kérek ezzel lehetetlent.” Válasz: „Semmi probléma. A ro­mánok nyerték 2-1 arányban a mérkőzést, ami után a szurkolók között rendbontás is történt. A tudósítások há­rom pályán kívüli sérültről tesznek említést.” A fenti beszélgetés elhangoz­hatott volna a salgótaijáni Ba­lassi Bálint Könyvtárban mű­ködő INFO*TÁR*SALGÓ közérdekű-közhasznű infor­mációszolgáltatás 300-222-es telefonvonalán is, de ezúttal a helyszínen tettük fel a kérdést az üzemeltetőknek.- Úgy látom, felkészültek „másnapból”...-Valóban, egy kicsit előre is kell gondolkodnunk, sok esetben mások fejével is, hogy válaszolni tudjunk a legfris­sebb aktualitásokra is mondja Szabóné Kereskényi Gabriella, a Balassi-infó egyik munkatársa. Hogyan keü rizst főzni?- Van olyan egyáltalán, amire nem tudnak, illetve nem tudtak válaszolni?- Két hete működik a szol­gáltatás, és eddig egy kérdés maradt a levegőben, nevezete­sen: „tudnak-e színes fax­szolgáltatásról?”- Nem hiszem, hogy a szük­séglet diktálta a kérdést, bár amolyan „ tesztkérdésnek ” nem is olyan rossz. Akadtak hasonlók?- Különleges, sőt abszurd kérdések mindig akadnak, ezekből már össze is gyűjtöt­tünk egy csokorravalót, íme: „hogyan kell rizst főzni?”, „meddig tart egy bárány­himlő?”, „ki volt az a Murphy, akinek a törvényeit mindig idézik?”, „ki gyárt búboske­mencét?”, de természetesen sokkal „hétköznapibbak” is előfordulnak, mint például: „hol kölcsönözhető csempe­vágó?”, „hogyan lehet az ide­genlégióba jelentkezni?”, „hol és milyen színitanodák találha­tók a fővárosban?”.- Ezek az érdekességek va­lóban csak egy szeletét képe­zik az itt folyó munkának - ve­szi át a szót Fehér Miklós, a könyvtár igazgatója. - Már a '90-es évek elején megszületett a gondolat, hogy a megye- székhelyről, illetve a megyéről általában közhasznú informá­ciókkal szolgáljunk a kulturá­lis, a politikai, a művészeti élet és még számos egyéb vonat­kozásában, beleértve az intéz­ményi struktúrát és a friss hí­reket is. Létre is jött egy elkü­lönített dokumentumállomány, amelyet itt, a könyvtárban le­hetett felkeresni, de ez hama­rosan beleolvadt a normál, megszokott tájékoztatásba, azaz nem specializálódott. Ta­valy aztán, a könyvtári törvény véleményezése során, alkal­mazva azt a tételt, amely ki­mondja, hogy a könyvtárak feladata a közhasznú informá­ciószolgáltatás, elhatároztuk egy valódi, sokoldalú, nem a hagyományos gyakorlathoz kötődő szolgáltatás létrehozá­sát. Munkatársam, Gyó'riné Mojzes Anikó, utánajárt a szükséges erőforrásoknak, megnézte többek között, hogy a fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár hasonló rendszere hogyan működik. Másik oldalról a jól ismert telefontársaság, a KNC segített két telefonvonalat adva és hozzájárulva egy friss lexikongyűjtemény megvásár­lásához. Egymillió adat- Az információéhséget milyen felkészültségi rendszerrel tud­ják kielégíteni?-Négy nagy egységből áll össze az adatbázisunk: a Szabó Ervin Könyvtártól megvásá­roltból, amelyhez havonta ka­punk frissítést, a kézikönyvtári anyagunkból, a napi aktualitá­sokból, tehát újságokból, szó­rólapokból és még számtalan helyről összegyűjtött informá­ciók segítségével, s végül, de nem utoljára a választ adó sa­ját ismereteiből. Győriné Mojzes Anikó a „szoftver” és a „hardver”, azaz a program és a gépi biztosítás felelőse, de az igen szellemes INFO*TÁR*SALGÓ elneve­zés egyik „kicsiszolója” is:- A fővárosi könyvtártól 30 ezer forintért megvásárolt adattár egymillió visszakeres­hető nevet és címet tartalmaz. Ehhez azóta már mi is hozzá­tettünk mintegy kétezer adatot. Az adatbázisunk folyamatosan nő, és örvendetes, hogy pél­dául a vállalkozók közül már eddig is többen kérték: őket is vegyük fel az egyre gyarapodó információs listánkra. Lehet, hogy a következő alkalommal, a véletlen folytán, pont órájuk kerül a sor, mások érdeklődése nyomán. Én azt is hasznosnak tartom a rendszer létrehozása kapcsán, hogy sokan épp' az ilyen megkereséseknek kö­szönhetően lesznek potenciális könyvtárlátogatók.- Nincs önökben amolyan vizsgadrukk, amikor vála­szolni kell, vagy előtte, hogy tudnak-e majd válaszolni? - fordulok kérdésemmel az INFO*TÁR*SALGÓ másik munkatársához, Szűcs Margit­hoz. Hétfőtől péntekig- Szerintem ez természetes ál­lapot, hiszen nem hagyomá­nyos tudakozói feladatot lá­tunk el. Ha például valaki csak szimplán egy telefonszám iránt érdeklődik, akkor meg­kérjük, hogy a 300-200-at hívja. Természetesen sok eset­ben ezt is nehéz megkülönböz­tetni, mert elsősorban a kérdés tartalmi része határozza meg a továbbiakat. Ha olyan kérdést tesznek fel, amire kapásból nem tudunk válaszolni, vagy már a kérdésfelvételkor érezni lehet, hogy bővebb utánané- zést igényel, akkor megkérjük a telefonálót, hogy később, egy adott időpontban keressen újra.- Meddig türelmes egy tele­fonáló?- Két-három percig min­denképpen, de gyakran a kere­sés is úgy történik, hogy köz­ben kommunikálunk a partner­rel, tehát nem érzi úgy, hogy magára maradt.- Az alapvető fdozófiánk az, hogy a kérdező igényének kielégítését elsősorban megfe­lelő irányba tudjuk terelni - veszi át a szót Fehér Miklós. - Természetesen a százszázalé­kos válasz élvez előnyt min­den esetben, de ha például va­laki megkérdezi, hogy a kilyu­kadt gumimatracát hol tuja megjavíttatni, akkor -tudva, vagy feltételezve, hogy nem létezik külön ilyen szolgáltatás - azt javasoljuk, keresse fel a kerékpárszervizeket, mert ott valószínűleg az ő problémáját is orvosolni tudják, hiszen fog­lalkoznak gumiragasztással.- Mikor lehet hívni a 300-222-őt, és tervezik-e a szolgáltatás kibővítését?-A telefonszámon hétfőtől péntekig délelőtt 10 és 12, dél­után pedig 15 és 18 óra között lehet érdeklődni - folytatja az igazgató. - Úgy értesültünk, hogy a' KNC országosan is meg akarja hirdetni a szolgál­tatást, azokra gondolva, akik Nógrád megyét választják cél­állomásul, idegenforgalmi, üz­leti, vagy egyéb szempontok alapján. Valószínű, hogy a jö­vőben üzenetrögzítőn is foga­dunk majd hívásokat.- Igazgató úr, a működő IN*FO*TÁRSALGÓ-val önöknek van egy be nem jegy­zett, de szó szerinti közhasznú társaságuk. Ez már része a jövő évezred Balassi Bálint Könyvtárának? Esélyegyenlőség-Ezzel a lépéssel a könyvtári szolgáltatás strukturális átalakí­tását kezdtük el. Az ezredfordu­lóra szeretnénk elérni azt a szakmai nívót, melynek segít­ségével szerves tagjaivá válha­tunk a máshol is modernizálódó magyar könyvtári rendszernek. Ez a fajta modernizáció teljesen új típusú szolgáltatási rendszert jelent, meggyorsított könyvtár- közi szolgáltatásokkal, akár számítógépes kölcsönzéssel, fényceruzás érzékeléssel, inter­netes katalógustárral. A könyv­tár minden fejlett országban permanensen fejlődik, s a klasszikus hagyományai mel­lett egyre inkább az esélyegyen­lőséget biztosító intézményt tisztelik benne. B. M. Generációk találkozása Balassagyarmaton Házimuzsika - versekkel Úgy érzem, a kultúra „ékszer­háza” lett a balassagyarmati „békeháza”, ahová időnként találkozóra invitálják a zene és irodalom barátait. Nem lehet véletlen, hogy a meghívottak között ott látjuk a fiatal nem­zedék képviselőit is. Dr. Bertalan Ákos a Szenthá­romság vasárnapja előtti estén rendezett találkozón lenyűgöző zongoraszámmal, Schubert szerzeményével ragadta magá­val a hallgatóságot. A forró han­gulat pedig csak fokozódott, amikor felhangzottak az első akkordok Fogarasi Béla gitár­művész ujjai alatt, aki Veresné Sinkovicz Katalin nagyszerű zongorakísérete mellett bemu­tatta a még ma is élő J. Rodrigo: Fantázia egy nemesúr tisztele­tére című kora barokk stílusú művét. A házigazda, dr. Bertalan Ákos jó formában volt. A hall­gatóság biztatására szerényen, de nagy zenei tudással szinte el­ringatta hallgatóit Chopin: F moll etűd és a közismert Hárfa etűd varázslatos zenéjével. Az ausztriai zenekörök jutottak eszembe, amikor a szünetben végignéztem az „ékszerháza” közönsége között megbúvó fia­talokat. Egyik-másik máris sze­repelni kívánt közülük, és meg is kapták rá a lehetőséget. A 11 éves Banda Ádám öntu­datosan hajtotta meg magát he­gedűvel a kezében. Zongorakí­sérője a kitűnő zongoratanár, Pemeczky Zsolt volt. És már hangzott is az első szám, Vajda János: Két kis darab, majd Tar­tini: A moll szonátája zengett fel a kis ujjak alatt biztosan és rá­menősen, érzésektől fűtve. Vé­gül Dancla: Deixieme solo kö­vetkezett. A kis hegedűs sokat ígérő, tehetséges ifjú. Ebben egyetértett velem tanára, Per- neczkyné Baranyi Klára is, aki nagy hozzáértéssel tanítja a fia­tal muzsikust. Ezután egy aranyos kislány jelentkezett ugyancsak hegedű­jével. Megtudtam, 9 éves és ta­nára a rutinos, jó nevű Ember Péter. Az új muzsikus, Deák Ka­talin már J. Haydn: Dalocskájá­val is megismerkedett, melyet nagy nekilendüléssel, bájosan és bátran ismertetett meg velünk. A zongorán Embemé Nóti Anikó tanárnő segítette gyöngéd kísé­retével a jövő ígéretét. Egyszer­csak a porondra szaladt az 5 éves Deli Dianna. Csodálkozva néztem rá, de ő már bejelentette József Attila: Mama című ver­sét, melyet hibátlanul, gyermeki átéléssel szaval el. A „békeháza-ékszerháza” ér­tékét tovább növelte a fiatalság­gal való foglalkozás gondolata. A zeneiskolai tanárokkal tarkí­tott rendezői gárda nagy meg­nyugvást jelenthet a Bertalan házaspár számára. Nem hiába hoznak nagy áldozatot az általuk elképzelt kulturális cél megvaló­sításához. Talán bízhatunk majd a művészetrajongók anyagi tá­mogatásában is, hisz' Franz Schober, Grillparzer, Mayrho­fer, Jozef Spaun, Michael Vo­gel, sőt Eszterházy János gróf támogatása nélkül például nem váltak volna rendszeressé az úgynevezett „schubertiádák”, a baráti kör kedélyes, tánccal, mu­zsikával, felolvasásokkal, iro­dalmi vitákkal egybekötött ösz- szejövetelei sem. Nálunk szintén nagy jelentősége lehet a házi­muzsikálásnak. A mi júniusi találkozónkon is szívesen hallgattuk a kuruc világ felejthetetlen muzsikáját, ame­lyet Merczel Miklós tárogatón szólaltatott meg. Meglepetést keltett a Kiss Árpád Általános Iskola IV. osztályos tanulójának, Vidomusz Rékának fellépése, aki Szabó Lőrinc: Az áprilisi rü­gyekben című versét magabizto­san, átéléssel szavalta el. Ő az a kislány, aki korosztályában mint szavaló a város első helyezettje­ként szerepelt. Az est hangula­tának megfelelő versek szépsé­gét Lengyel Ottóné finom elő­adásában élvezhettük. A nyári hőség miatt nem mer­tünk vállalkozni a kertben sza­lonnasütésre. Ám a megtervezett műsor befejezésekor már akár „batyustalálkozóról” is beszél­hettünk volna, a házigazdák ita­lai és süteményei mellett meg­csillantak a táskákból kikerült üvegek és a harapnivaló. A fiata­lok is felbátorodtak, és megkez­dődött az eszmecsere. Mindenki jól érezte, magát. Hogy miért? Mert a találkozó a szeretet je­gyében rendeződött. Mindenki­nek lehetősége nyílott arra, hogy javaslatot tegyen a jövőre nézve a város kultúrájának baráti talál­kozókon való továbbfejleszté­sére. Június 6-án két generáció találkozott. Kamarás József A fényképezés a francia Daguerre-nek köszönhető Megőrzött Petőfi-arcmás Ma már szinte elkepzelhe- tetlen az élet fényképezés nélkül. Szinte minden ház­tartásban található fényké­pezőgép, de legalább fény­kép. A fotó nélkülözhetetlen a tudományban, a termelés­ben, a kultúra területén is. A különös masina feltalálója, Louis Jacques Mande Dagu­erre a francia forradalom előtt két esztendővel, 1787-ben született Franciaországban. Már diákkorában kitűnt rajz­tehetsége. Iskolái után kez­detben színházi dekoratőrként dolgozott. Később a panorá­mafestést választotta hivatá­sul. Daguerre 1823-ban kísérle­tezett a legkorábbi fényké­pező eszközzel, a lyukkame­rával. Kapcsolatba került az ugyanezen témát vizsgáló Ni­céphore Niepce kutatóval. Ket­tejük között együttműködési megállapodás született. En­nek értelmében Niepce meg­ismertette Daguerre-rel a vegyszeres előhívási eljárá­sokat. Daguerre végezte el a camera obscura tökéletesíté­sét. Kettejük munkája sike­resnek bizonyult, de a döntő lépés megtétele, a felfedezés Daguerre érdeme. A kidolgozott eljárás során jódgőzbe tartottak egy ezüst lapot, amelyen ezüst jodid csapódott ki. Ezt a lemezt vi­lágították meg a camera obs- curában. Ekkor a megvilágí­tási idő 3-A óra volt. Dagu­erre 1835-ben rájött, hogy a lappangó kép higanygőzzel előhívható. Ezzel a megvilá­gítási idő 3^4 percre csök­kent, ami az eljárást alkal­mazhatóvá tette. A rögzítés ekkor konyhasóoldattal tör­tént. Ezt az eljárást - amelyik nem sokszorosítható egyedi képeket eredményezett - ne­vezték el dagerrotípiának. A találmányt 1839-ben szabadalmazták és • ekkor hozta azt nyilvánosságra a Francia Tudományos Aka­démia és védettségét meg­szüntetve az emberiség köz­kincsévé tette. Daguerre hat­ezer frank életjáradékot ka­pott és kitüntették a becsület- rend lovagkeresztjével. Az eljárás gyorsan terjedt és ennek köszönhetjük a re­formkor, az 1848/49-es ma­gyar forradalom és szabad­ságharc nagy egyéniségei arcmásait. Ezek közül külö­nösen a Petőfi Sándorról ké­szült, restaurált és sokszorosí­tott portré a legismertebb ha­zánkban. V. M. Swift Cherry 1.3 GC A nyár slágere a Cherry \ nyár örömei. Napsütés, kikapcsolódás, szabadság. :agylalthegyek és tengernyi gyümölcs. A Suzuki legfrissebb gyümölcse a bordó Cherry. A Cherry az egyébként is keresett 1.0 GL és 1.3 GC modellek egyedi színű változata, színre fújt alsó-felső lökhárítóval és egyedi kárpitozással, bámulatosan jó áron. Kellemes, nyári ráadás a rádiómagnó és az a kiváltság, hogy ebből a gyümölcsből csak valamivel több mint nyolcszáz darab terem. Kellemes nyaralást, jóízű szemezgetést! A Cherryvel és a Cherryből. SUZUKI. Ezt megnézheti!

Next

/
Thumbnails
Contents