Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-26 / 148. szám

Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala 1998. június 26. péntek 7. oldal Milyenek a mai gyerekek? - Nyugdíjasok a mai fiatalokról - Gyakori a tiszteletlenség Semmivel sem jobbak mint mi voltunk Néhány nyugdíjast arról kérdeztünk, mennyire tisztelik ma az időseket a fiatalok? Figyelmesek, vagy éppenség­gel segítőkészek-e velük szemben?- Semmivel sem jobbak, mint mi voltunk annak idején - kezdi válaszát A. J. kishartyáni nyugdíjas. - A játszótér itt van előttünk. Egy-két esetet ki­véve, lehet rájuk számítani, bár néhányszor rászorulnak a fi­gyelmeztetésre. Nekem két fel­nőtt fiam van és négy unokám.- Ön szerint a családnak, a szülőknek milyen szerepük van gyerekeik tisztelettudó figyel­mességre való nevelésében?-A családi háttérnek döntő szerepe van. Alapvetően ott alakul ki, milyenek lesznek a gyerekek. Az átlagtól eltérő vi- selkedésűeknél mindig megta­lálható a zilált, feszült háttér, mely rossz irányba befolyásol. Az ilyen légkörben nevelődő gyerekek erőszakosak, agresz- szívek, trágárok a beszélgetés­ben. Itt a játszótéren 5-15 éves korig játszanak. Nekem még soha egyik gyerek sem mondta, amikor viselkedésének megvál­toztatására kértem, hogy „mi közöm hozzá?” A társadalmi együttélés, a helyes magatartás kialakítása érdekében a gyere­keknek meghatározó irányú feladatokat kell adni, hogy napi elfoglaltságuk ne merüljön ki a játékban, a semmittevésben. Annak idején szüleimtől mindig kaptam feladatokat, amiket számon is kértek. A gyereknevelésre - nem jó irányba - rányomja a bélyegét a munkanélküliség is.-A család, az iskola nem neveli jól a gyerekeket. A tévé­ből pedig a kegyetlenséget, az embertelenséget tanulják, ahe­lyett, hogy bemutatnák, mi az, ami az embert emberré teszi. Nekem is van egy 21 éves fiam. A maga módján segít a házi­munkában, iskolai dolgozatát meg szokta velem beszélni. Van, amit elfogad, van, amit nem, mert saját magának is bi­zonyítani kívánja, mire képes önállóan - vélekedik M. N-né, kishartyáni nyugdíjas.-Nem mondok többet ma­gának, tudja, hogyan van falun. Hamar kikezdik az embert - búcsúzott el a 76 éves szé- csényfelfalui asszony, aki bot­jára támaszkodva fogta cso­korba gondolatait.- A faluban minden gyerek köszön nekem, Járok az idősek klubjába, ott is elmondom ta­pasztalataimat. A buszon vi­szont rendszeresen tapaszta­lom, hogy az időseknek nem adják át a helyüket - hangsú­lyozza az idős nyugdíjas.-Nemrég kórházból jöttem haza. Egyik ismerősöm arra kért egy fiatalt, legyen szíves, adja át a helyét, most jött ki a kórházból, nagyon fájnak a lá­bai.- Nemhogy magának, hanem saját fajtámnak sem állok fel.- Amikor lányomhoz utazok, épp' az ellenkezőjét tapaszta­lom. Az iskolás fiatalok feláll­nak helyükről és azt mondják: néni, bácsi, tessék leülni! Sőt, amikor a buszról vagy a vonat­ról Kunszentmiklóson leszál­lók, még a csomagomat is lese- , gítik. Más a nép arra, mint itt, nálunk.- Miben látja a különbség okát?- Nem tudom. Állítom, hogy a mára kialakult nevelet­lenséget elképzelhetetlen megállítani. A régi, tisztelet­tudó magatartást, segítőkész­séget visszahozni nagyon so­kára vagy egyáltalán nem le­het. Nem tesz jót a munkanél­küliség sem. Vannak olyan szülők, akik a munkanélküli segélyt, ahogy megkapják, rögtön a kocsmába viszik. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a szülőknek meghatározó szerepük van gyerekeik kulturált viselkedé­sük kialakításában. Biztos, hogy az elmondottak­nál sokoldalúbb a gyerekek idősek iránti tisztelete, figyel­messége és más emberséges megnyilvánulása. A vélemé­nyek megtörtént eseményhez, vagy jelenséghez kapcsolód­nak. Az viszont egyértelmű: a gyerek a családban kapja meg az indíttatást, itt dől el, hogy mennyire képes a későbbiek­ben különválasztani a jót a rossztól, és sikerül-e leküzde- nie a megcsontosodott, rossz környezeti hatásokat. V. K. Negyvennégy év után pihenés? - Nincs arányban a nyugdíj az áremelkedésekkel Gondot okozhat a megélhetés Nekem kijutott a sérelmekből, zsidó ember vagyok. A legkeser­vesebb időszak a munkaszolgálatos periódus volt. A megalázta­tás, megpróbáltatás a fogsággal együtt egy évig tartott. Hódme­zővásárhelyre vonultattak be munkaszolgálatosnak. Az állattal is jobban bántak, mint velünk - mondja Neumann Lajos László nyugdíjas, aki becsületes szakmájának a géplakatosságot tekinti.- Vitéz Besztercei Boldizsár kieg.-parancsnok pribékjei hu­sánggal ütöttek bennünket - emlékezik. - Mint vasmunkás csapat kijártunk dolgozni. Akit megláttak cseresznyét enni, ami ráfért, azt ütlegként megkapta. Innen Mosonmagyaróvárra ke­rültünk. Ott már nem vertek bennünket, de enni se adtak. A századparancsnok emberséges volt. Amikor karácsonyra Do­rogra hazautazott, így vált el tő­lünk: vigyázzatok egymásra! Őreink is rendesek voltak. A százados távollétében egy őr­mester helyettesítette őt. Ami­kor a szovjetek bekerítették Budapestet, egyik ékük eljutott Almásfüzitőig. Ez jelentette a szabadulásunkat. Közöttünk volt szlovákul beszélő magyar, ő mentette meg őrzőink és az őrmester életét azzal, hogy el­fogadtatta az oroszokkal: nem bántottak bennünket. A mesterséget egy csátaljai (Bács-Kiskun megye) sváb embertől tanulta meg, aki meg­szereztette vele a személy-, a teher- és motorkerékpár-veze­téshez szükséges jogosítványt.- Hogyan került Pásztora ?- Feleségem révén, aki hasz- nosi születésű. Aktív korában dolgozott a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében, kilenc évig a Nógrád Volánnál forgatta a gépkocsi kormányát, 10 évig a gabonaipamál tevékenykedett. Nyugdíjba vonulása után bejárt helyettesíteni a Váci Kötöttáru- gyárba, három évig Pásztó váro­sának Öregek Napközi Otthoná­ban tevékenykedett: idős embe­reket szállítottak kórházba, hordta részükre az ebédet stb. Előbb négy-, majd hatórás szer­ződésre szólt a munkaviszonya. A nagy munkanélküliségre való tekintettel nem hosszabbították meg szerződését. A 44 évet ledolgozó kellemes, közvetlen idős embert a 12 laká­sos bérházban megagitálták, hogy vállalja el a közös képvise­lői tisztet. Ennek már 12-13 éve.- Le szeretnék mondani. Tár­sasházunk jól gazdálkodik. Saj­nos, nincs olyan hozzáállása az embereknek jelenleg, mint ko­rábban. Csak egyszer szóltam, máris öten, hatan jöttek segíteni, most meg pitizni kell, de akkor sem tülekednek.- Milyen jövőt képzel magá­nak?-Olyan értékálló legyen a forint, mint amikor nyugdíjba vonultam (havi 5650 forint). Feleségem is nyugdíjas, amit kapunk, abból ketten meg­élünk. Sőt a gyerekeknek is tu­dunk egy kicsit segíteni. Az egyik fiam Budapesten dolgo­zik, a másik az ecsegi Mező- gazdasági Szolgáltató Szövet­kezetben a tehenészeti telep ve­zetője. Amennyiben bármelyi­künk egyedül maradna, akkor gondot okozna a megélhetés. Sajnos, barátaimnak, ismerőse­imnek nálam kevesebből, havi 22-23 ezer forintból kell meg­élni. Amit kapnak, amiért meg­dolgoztak, nincs arányban az emelkedő víz-, gáz-, energia- és a lakásszolgáltatás áraival, nem beszélve az emelkedő élelmi­szerárakról, ami a megélhetés alapkövetelménye.- Nemrég kormányváltás történt. Mit vár az újaktól?- Ezek sem lesznek job­bak, mint az előző kettő volt. Antall József az úri Horthy-rendszert akarta visszacsempészni. A Hom- kormány a korábban kivívott szociális juttatásokat vette el. Az antiszociális intézke­déseket nem elég egy bocsá­natkéréssel, együttérzéssel elintézni. Orbán Viktor vi­szont annak idején nem sza­vazta meg a nyugdíjemelést, amire még sokan jól emlék­szünk. Ezt én sem felejtet­tem el. Venesz Tavirózsák különleges rózsaszínben az egyik vízgyűjtő­ben, kis tóban mm 'j!' * * ■ v ^ JSB *&*»> Mb Ä« ft» . WA Távlati kép Karvai Tibor díszkertjéről, örökzöldekkel Japán csoda Gyarmaton A sziklaorom-vízesés. A kőlámpa a mozgást, az életet je­lentő ponton van elhelyezve Parti föveny vízfolyással és kőlámpással HtNtAsZkK Kerülni kell a zsírdús ételt! - A rák elleni védekezés az egészséges étkezés Előnyben a sokoldalú táplálkozás Nem kétséges ma már, hogy a rák keletkezése az életmó­dunktól is függ. Elsősorban az étkezéstől, állítja egy né­met doktornő dr. Sabine Thor-Wiedemann. Ezt látszik igazolni az is, hogy különböző országokban más és más rákos betegségek fordulnak elő s ez az eltérő zsírfogyasz­tástól és a ballasztanyagok bevitelétől függ. A Hörzu című német maga­zinban megkérdezték a dok­tornőt: nem lehetséges, hogy az eltérések inkább a külön­böző öröklési hajlamból adód­nak? A doktornő szerint ennek a lehetőségét már különféle vizsgálatokkal kizárták, ami­kor megvizsgálták az Egyesült Államokba és Ausztráliába bevándorolt ázsiaiakat. Esze­rint japán asszonyoknál már tíz évvel a amerikai letelepe­dés után 80 százalékkal több volt a mellrákos betegek száma, mint a hazájukban élőknél, s a lányaik, akik már az Egyesült Államokban szü­lettek, ugyanolyan gyakran be­tegedtek még mellrákban, mint a nemzedékek óta ott élő fehé­rek. Valószínűleg azért, mert alkalmazkodtak a helyi étke­zési szokásokhoz. Egy évtizeden át folyt az a felmérés, amelynek során százötvenezer amerikait vizs­gáltak. Egyértelműen kiderült, hogy annál nagyobb a rosszin­dulatú daganat veszélye, minél zsírdúsabban étkezik valaki. Érdemes tehát zsírszegény saj­tot enni, hús helyett halat, minden étkezéskor teljes ér­tékű kenyeret, sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. Nyu­godtan felejtsük el a különféle porocskákat és tablettákat! A legjobb védelem a rákkal szemben a tudatos, ésszerű, sokoldalú táplálkozás, a lehető legkevesebb állati eredetű zsi­radékkal és sok gyümölccsel, zöldséggel. Különösen haté­kony védelmet nyújt a szója. Az Egyesült Államokban folytatott tudományos vizsgá­latok azt mutatták, hogy az E- vitamin hatásos megelőző szer a prosztatarák ellen. E vitamin nagy mennyiségben többek között a napraforgóolajban, a bogáncsolajban, a búzacsírá­ban, dióban és mandulában ta­lálható. jpugJ Az emberek \T többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben ol­vasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi minden­kinek kijár... Palotakertek és kis, zöld szigetek A japánok, különleges ter­mészetszeretete a kínai és a ko­reai díszkertépítés jellegzetes­ségeivel ötvöződve, már a ne­gyedik századtól megmutatko­zik, s majdan művészetben csú­csosodik. A balassagyarmati Karvai Tibor százötven négy­zetméternyi díszkertje (lásd a fenti képeket) a megkapó, mű­vészien természetes úr termé­szetesen művészi japán alkotá­sok évszázados hagyományait őrzi. Kis élő emléke a hajdani uralkodói palotakerteknek, amelyek nemcsak a visszavo- nultság színterei, „szentélyei” voltak. Itt is zajlott az élet: ün­nepségek, szertartások adtak alkalmat a vigasságra, elmélyü­lésre. Aki létrehoz egy ilyen pará­nyi csodát, megkeresi, s meg is találja önmagában azt az ősi, már-már megmagyarázhatatlan vonzódást, amely több, mint természetszeretet, erősebb, mint a kíváncsiság, nemesebb, mint a növénygyűjtés. Tudás, a múlt és az emberi alázat iránti tisztelet megnyilvánulása. Aki e nélkül fogna kertépítésbe, nem lenne képes íriszhibridek, sásliliomok, törpe növényvál­tozatok, fenyőfélék, kő és víz társításával összerakni a har­móniát. Karvai Tibor, az Ipoly mel­lett született. Azt vallja: „Aki a folyó mellett nő fel, ritkán pár­tol el más vidékre”. Keveset al­szik, s a hajnal a madárhangok­tól ékes kertjében találja.-Reggel nyolcig a kertet ápolom - árulja el különös na­pirendjéről. Ez annyiban jelent számára munkát, amennyiben a környezettel együtt él. Aki a növényeket, állatokat szereti, nemcsak a külső, lát­ható jelek alapján tudja, mikor, mi velük a teendő. Azt is ész­leli, aminek nincsenek egyér­telmű jelei. Hozzátartozik eh­hez a növénynemesítés is, egy- egy új fajta „világra segítését” koronázza. Karvai Tibor há­romszáz írisz-változatot hono­sított meg. Két szélsőség, a fe­kete és a zöld virágú az a pont, ahonnan a kékek és a lilák száz és száz árnyalatáig lehet eljutni.

Next

/
Thumbnails
Contents