Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04-05 / 80. szám
A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE ___________________________________________________1998. ÁPRILIS 4-5, | P léhasztal és Denevér Költészet napi előzetes - József Attila nem veszített időszerűségéből Szerepváltozás az irodalomban Idén április 10-én tartja költészet napi megemlékezését, irodalmi ankétjét a Balassi Bálint Könyvtár, a József Attila Művelődési Központ, a Palócföld folyóirat és a salgótarjáni önkormányzat. Az ünnepség 15 órakor koszorúzással kezdődik a József Attila Művelődési Központban, ahol Tomkiss Tamás költő mond ünnepi beszédet. A rendezvény a Balassi Bálint Könyvtárban folytatódik fél négytől, ahol az intézmény vendégei lesznek Zalán Tibor Radnóti-, Graves-, és József Attila-díjas költő, továbbá az Irodalom Visszavág című lap szerzői, így Janox, Kánya Krisztina, Molnár András költők, illetve a lap főszerkesztője -a már említett- Tomkiss Tamás és a Pódium Versmondó Kör. A rendezvény házigazdája Pál József író, a Palócföld főszerkesztője lesz, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy a költészet napja azon túl, hogy minden évben megemlékezik József Attiláról, egyúttal mindig az élő költészet ünnepe. Azért kell József Attilát újra és újra értelmeznünk, mert költészete nagyon régen klasszikussá érett, de semmit nem veszített időszerűségéből. A kérdés természetesen az, hogy miben véljük fölfedezni a világirodalmi nagyságrendű költői életműnek napjainkra is érvényes tartalmait. Az élő költészet esetében az is fejtörést okoz, hogy az irodalom egészének szerepváltozása mit jelent ma, a magyar kultúrán belül. Azért izgalmas esetünkben az Irodalom Visszavág itteni bemutatkozása, mert elgondolkodtató, hogy a frissen jelentkező alkotók, hogyan válaszolnak műveikkel a kialakult helyzetre, képesek-e a saját, önálló attitűd kialakítására - mondta a házigazda. A vendégül látott fiatal alkotók egyébként már jelentkeztek egy közös antológiával „NEM mind egy” címmel, melyben többé-kevésbé körvonalazódik az olvasó számára az a hang, melyet minden bizonnyal ezek a szerzők fognak a későbbiekben képviselni. A Szivárvány könyvek sorozatában megjelent kötetet egyéb iránt éppen Zalán Tibor szerkesztette, s előszavát is ő írta, amelyet stílszerűen így kezd: „Itt vannak a legújabbak.” (dná) Salgótarjáni művész a budapesti magyar karikatúra-fesztiválon Mosoly - határok nélkül Sanfaári esték „Mindent merhetünk a színházban, és ez az a hely, ahol általában a legkevésbé merünk. Azt akarom, hogy semmi ne korlátozzon a színházi gépezet technikai lehetőségein kívül - írta Eugén Ionesco, a huszadik századi drámairodalom egyik - román származású, de franciaként világhíres - „fenegyereke.” Meglett felnőttként kezdett a színpadi művek írásához, méghozzá dacból. Angol tanulmányai közben tapasztalta, hogy a nyelvkönyvekben mennyire semmitmondó, az élettől elrugaszkodott szövegek találhatók. Ez a felismerés lódította meg fantáziáját a valóság és a fikció, a tények és a fantasztikum gondolati elegyítésére, a komikum és a tragikum közötti klasszikus határvonal megszüntetésére. Nem véletlen, hogy szinte minden műve - így a minap Salgótarjánban bemutatott Különóra (A lecke) is - realistának tetsző jelenettel kezdődik, s fokozatosan tolódik el az abszurd szituációk felé. Más kérdés, hogy a rendező miként érzékelteti már az előadás legelején, hogy ezúttal nem a szokásos dramaturgiai építkezésről lesz szó, hanem valami szokatlant, sőt meghökkentőt fognak látni a nézők. Ez utóbbi kritérium a salgótarjáni előadásban jó néhány telitalálat révén érvényesül. A nyitott színpadon pléhvel bevont a tanári asztal, amely mellé, ugyancsak lemezeit székre, rozsdamarta ajtók közé várja és fogadja a különórára érkező tanítványokat a magántanár. S a boncasztal képzetét sugalló díszletben a házvezetőnő andalító Strauss-zenére - a máskor flitterekhez, tülldíszek- hez szokott nagyoperett, a Denevér dallamaira - rendezget, takarítgat. Nagy ellentmondás feszül tehát a látvány és a muzsika között, megadván az egész előadás groteszk alaphangulatát. Mert valóságos ugyan a szituáció, hogy egy cseperedő fruska minél előbb okosnak szeretne látszani -s ezért leckéket vesz - de amint kiderül, hogy néhány óra után már dupla kandidátus is akar lenni, azonnal lelepleződik a személyisége, mint ahogyan a tanáré is, aki az eleinte csak könnyű, később viszont értelmetlen kérdésekkel belelovalja magát egészen a sokadik gyilkosságig vezető képtelen helyzetbe. A humoros jeleneteken át tragikumba torkolló cselekmény nem több ennél, viszont a mögöttes gondolatok igencsak súlyosak. Pontos lélekrajzát adják az emberi természetben rejtőzködő hatalomvágy, felszínre törésének, felvetik, hogy a félelem, a kiszolgáltatottság, a lelki terror az egyik legnagyobb korláta a szabadság érvényesülésének. S így - bár a jó negyven évvel ezelőtti varázsa, divatja csökkent ugyan Ionesco ezen darabjának is - aktualitása mindig - akár egy politikai rendszerváltást követően is - van. Az ezzel a művel debütált salgótarjáni M.E.R.T. Színházi Közösség jól választott, amikor a Különóra bemutatása mellett döntött. A mindössze három szereplőt, statikus díszletet (egyébként Mészáros Péter igényes munkája) igénylő kamaradarab alkalmas a megmérettetésre, a gondolati színházat szerető közönség érdeklődésének felkeltésére. (Mert nem csupán arra a bő száz emberre gondoltak, aki az első előadást megnézte a József Attila Művelődési Központban, hanem azokra is, akik Szlovákiában, vagy éppen a fővárosban kíváncsiak lesznek rájuk.) Skoda Róbert rendezését - a fenti érdemeken túl - a feszes ritmus is dicséri. A Marie-t játszó Patakiné Kerner Edit képes arra, hogy csekély szövegével is egyenértékűvé tegye szerepét a másik kettőével. Ezt ezúttal fegyelmezett, kifejező mozgás- kultúrájával éri eL A régen látott Csányi Tibor - újrafelfedezése ugyancsak a rendező érdeme - alkatilag kiválóan alkalmas a nagy tudású, de vaskalapos, meghasonló értelmű tanár megszemélyesítésére. Ugyanez mondható el a Lányt alakító, jól dialogizáló, profi színésznek készülő Milák Melindáról is. Fogfájását szinte a nézőtéren is érezni. Az előadás egyetlen „hibája”, hogy hetven percével nem tölt be egy egész estét. Ezért szokták általában „A kopasz énekesnőivel társítani. Csongrády Béla Hét kategóriában -fenti címmel - rendezték meg a II. magyar karikatúra-fesztivált, amelyen a Salgótarjánban élő Gelencsér János festőművész- grafikus munkáit is kiállították. A fesztivál tulajdonképpen egy pályázat volt; a képek elbírálását szakzsűri végezte. Kérdésünkre az alkotó elmondta, hogy a fesztiválról, a tárlatról egy szórólap kapcsán szerzett tudomást, a közismerten szatirikus rajzok így kerülEzekben a napokban 38 magyar város 104 helyszínén 107 kiállítás és 29 rendezvény irányította a figyelmet a fotográfiára. A Magyar Fotóművészek Szövettek Budapestre a Szentháromság téri kiállítóterembe. Itt egy hónapig volt látogatható a kiállítás egésze, miközben a Magyar Kultúra Alapítvány kurátorai fölosztották azt a 600 ezer forintot, amely az idei év legeredményesebb művészeit illette. Ebből az összegből Gelencsér János nem kapott, de ő nem is karikaturista. Munkáira inkább jellemző egyfajta intellektuális töltet, míg az „igazi” sége és a Spectrum 21 Reklám- ügynökség hagyományt kíván teremtem, közelebb akarja hozni egymáshoz az alkotót és a befogadót. karikatúrák afféle rajzolt villámtréfák. Ennek az elvárásnak ez évben leginkább Sajdik Ferenc grafikus felelt meg, aki amellett, hogy a pályázat legelismertebb alkotója volt, a fesztivál emblémáját is megtervezte. Gelencsér János egyébiránt új kiállítási anyagán dolgozik, amely minden bizonnyal -a tőle megszokott módon - ismét teli lesz meglepetésekkel. (dukay) Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban április 20-ig látható Környei Gyula „Csak az első 75 év nehéz” című tárlata. Nemcsak a tapsot, az érdeklődést is köszönték: P. Kerner Edit, Milák Melinda, Csányi Tibor. fotó: p. Tóth László Ilyen sem volt még - Országos fotóhét Magyarországon: „Az exponált világ” Csak az első hetvenöt év nehéz” Filmjegyzet: Egértanya A jogtalan albérlő Tom és Jerry? Kik ők? Ha valaki kisétál az Egértanya című fergeteges vígjátékról, könnyen megtörténhet, hogy egyszerűen megfeledkezik e két, legendás, halhatatlan figuráról. A világ legjobb egeres hajtóvadászatának dicső címe ugyanis mától Ernie és Lars Smunt- zot, a két ügyefogyott testvért illeti meg. A háttérben természetesen Spielbergék új álomgyára, a DreamWorks bújik meg. A nagy mesélők A The Peacemaker című George Clooney- filmmel nyitottak, aztán az Amistaddal folytatták a sort. De az akció és a dráma közé még beszorítottak egy „állatira jó”, kacagtató filmecskét. Reszkethetnek a Disney-nél is: az Egértanya Mickey és Minnie trónját követeli! Emié (Nathan Lane) és testvére, Lars (Lee Evans) apjuk halála után jó pár, kisebb- nagyobb kacatot, egy családi madzaggyárat és egy düle- dező házikót örökölnek. A házról azonban nemsokára kiderül, hogy egy ritkaság- számba menő, építészetileg egyedülállóan kivitelezett épület. Mivel éppen ezért több millió dollár az értéke, a Smuntz testvérek hozzálátnak, hogy eladható állapotba hozzák. Egy valamivel azonban nem számolnak: a jogtalan albérlővel! A romhalmaz kellős közepén ugyanis illetéktelen behatolóként egy egérke éldegéli az életét és esze ágában sincsen, hogy átadja a területét. Emié és Lars felfegyverkezik és minden szóba jöhető eszközzel hozzálátnak az apró rágcsáló likvidálásához. Próbálkozásaik azonban kudarcba fulladnak, ezért kénytelenek vérbeli szakemberhez, egy egérirtó- hoz (Christopher Walken) fordulni. A végső csata megkezdődik! Az Egértanya remekül ötvözi a Reszkessetek, betö- rők!-sorozat és a legpergő- sebb rajzfilmek pozitívumait. A DreamWorks mesterei kitettek magukért: vadonatúj, kacagtató ötletek, remek trükkök és különlegesen kiképzett színész-egerek teszik könnyed és nehezen felejthető élménnyé a filmet, amely április 2-től látható a gyarmati Madách moziban. - szilágyi Sztárvendégek: Hot Antic Jazz Band Az elmúlt héten indítottuk sorozatunkat, s ezután is, szombatonként dixie-hírekkel (is) szolgálunk, ugyanakkor bemutatjuk az idei salgótarjáni dixielandfesztivál sztárvendégeit. Ezen a héten már dixie-kvízt is kínálunk játékos kedvű olvasóinknak. A Hot Antic Jazz Band 1979 szeptemberében alakult meg a dél-franciaországi Nimesben, azzal a céllal, hogy felélesszék a '20-as évek végén Chicagóban játszott tüzes „hot” dallamokat, különösen Jabbo Smith trombitás repertoárjának megszólaltatásával. Háromévnyi együtt zenélés után a Hot Antic kezdett Európa-szerte ismertté válni és mind amerikai, mind európai részről felmerült az igény, hogy szervezzenek egy nagy európai tűmét. Ennek nagy sikere volt és mivel a tradicionális jazznek számos külföldi fesztiválja van, a Hot Antic Jazz Band fellépéseinek több mint 90 százalékára külföldön kerül sor. A Hot Antic 1987. januári, a new yorki Carnegie Hallban aratott óriási sikere tovább fokozta az együttes népszerűségét. Felléptek többek között a sacramentói Dixieland Jubilee fesztiválon (amely kétségtelenül a tradicionális jazz legnagyobb fesztiválja a világon), valamint a San Diego Great American Jazz Festival-on is. A Magyarországon első ízben szereplő Hot Antic Jazz Band Európa egyik legjobb old- timer (tradicionális jazzt játszó) zenekara. „Játsszon a dixielanddel és lapunkkal! Nyerjen a fesztivállal!” Április hónapban minden hét végén jelentkezik játékunk. Az olvasók feladata, hogy az alábbi kérdésekre adott válaszok közül válassza ki a helyeset. A négy fordulót követően a helyes válaszokhoz tartozó betűkből ki kell rakni a fesztiválhoz kapcsolódó értelmes szavakat. Ezt kell beküldeni a József Attila Művelődési Központ címére (3100 Salgótarján, Pf. 100., („Rejtvény”). Beérkezési határidő: április 30. Akik helyesen küldték be az összerakott szavakat, részt vesznek a május 1-jén délután a dixielandmajálisan sorra kerülő sorsoláson, ahol a fesztiválhoz kapcsolódó ajándékokat nyerhetnek. 1. Mi volt az elnevezése az első alkalommal rendezett dixielandprogramnak?- P-Dixielandtalálkozó- T-Dixielandfesztivál- K-Dixie- és jazzfesztivál 2. Mikor volt az első dixieland-hétvége?- J-1984. május 5-7.-0-1984. május 19-20.-V-1984. április 25-26. Michel Bastide, Bemard Antherieu, Philippe Raspail, Martin Seck, Jean-Pierre Dubois és Christian Lefevre B. M.
