Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04-05 / 80. szám

6. oldal Gazdaság 1998. április 4., szombat Megújult termékek, bővülő exporteladások, növekvő belföldi kereslet az SVT-Wamsler Rt.-nél Itt a tavasz, a megújulás ideje. Kidobjuk régi kacaja­inkat, lecseréljük azokat a háztartási berendezéseket, amelyeket már elavultnak ítélünk. Mit szólnának pél­dául egy rozsdamentes gáztűzhelyhez? Vagy az öreg kályha helyett egy dekoratív kandallóhoz? Netán egy magas lábú, tetszetős öntöttvas grillezőhöz? Mindez egy karnyújtásra van Önöktől: az SVT-Wamsler Rt. salgótarjáni mintaboltjában, vagy az ország minden részében megtalálható kereskedelmi partnereiknél, márkaboltjaikban. A tél bizony nem múlt el nyomtalanul a százéves gyártási tapasztalattal ren­delkező tűzhelygyárban sem. Új formák, új megol­dások születtek a fejlesz­tők asztalán, melyekről Miklósi László, a vezér- igazgató kereskedelmi he­lyettese adott tájékoztatást.-Elsősorban arra töre­kedtünk, hogy meglévő készülékeinket, terméke­inket a vásárlók elvárásá­hoz igazítsuk - nyitja ki legfrissebb kereskedelmi katalógusukat. - Három különböző piac elvárásai­nak kell megfelelnünk, ami egyáltalán nem a régi idő­ket idéző minőségi osztá­lyozást jelenti, hanem az egyes termékeink szolgál­tatásának és árszínvonalá­nak eltérő voltát. Ez nyil­ván ár-érték kérdés. Szem előtt a belföld Tekintsük elsősorban a dinamikusan fejlődő bel­földi piacot. Bemutatóter­münk fő helyén most egy rozsdamentes acéllemez­ből készült gáztűzhely áll. A Vesta M gáztűzhely-csa­ládnál már nem akadály, hogy tetszés szerinti keze­lőelemekkel szereljük fel, tele, vagy panoráma sütő­ajtót tegyünk rá. Új, hogy a standard gáztűzhely típu­sok elektromos gyújtóval és sütővilágítással is ké­szülnek, az év végére pe­dig megjelenik a légkeve­réses sütő is. Hamarosan kapható lesz a közkedvelt Salgó tűzhely korláttal felszerelhető vál­tozata is. A cserépkályhák színválasztékának bővü­lése elodázhatatlanná tette, hogy tudjunk ajánlani színre zománcozott tüzelő- és hamuajtókat. Ugyan­csak átterveztük a kézi súlyzókat, ezentúl hatszög­letű formában is találkoz­hatnak vele, igazodva az európai design-hoz, for­mavilághoz. Új fazont kaptak öntött­vas grillező berendezése­ink: a country grill és a puszta grill. Mindkettő magasított lábbal készül, s a tartókarok magassága akár főzés közben is vál­toztatható. Idén - közkívá­natra - újra gyártjuk a puszta grillt, amely egy 4 fős család számára is ideá­lis, könnyen kezelhető kerti sütőeszköz. A cég­csoportunkhoz tartozó Fű- tőber Kft. májusban meg­kezdi feketére festett füst­csövek gyártását, külön­féle méretekben, melyeket elsősorban a kandallóink­hoz ajánlunk. Ell-hoz igazodva Legfontosabb német és osztrák kereskedelmi part­nereink is kedvezően fo­gadták a rozsdamentes gáz­tűzhely megjelenését. Szinte teljesen megújul, s az EU-szabványhoz igazo­dik a K 120-as és a K 130- as tűzhelycsalád, s ez tech­nológiai változtatásokat is jelent, nemcsak színválasz­ték-bővülést. Erre a piacra szánunk egy 7 kW-os telje­sítményű, ablakos olajkály­hát, s továbbra is szállítunk számukra a tavaly kifejlesz­tett üzemi kályhánkból. Német, osztrák és hol­land partnereinknek kö­szönhetően rohamléptekkel bővül a kandalló terméks­kálánk. Megrendelőinknek tízféle új készüléket kíná­lunk, melyek közül több tí­pus itthon is megvásárol­ható lesz. Az SVT-Wamsler Rt. marketingmunkájának mér­földköve lehet ez az év, hi­szen megkezdődött a volt szocialista piacok vissza- hódítása. Kárpáton tói is E stratégia jegyében céloz­tuk meg a volt szocialista országokat, Oroszországot, Szlovákiát, Ukrajnát, Ro­mániát, Lengyelországot, mint nagy felvevő piaco­kat. Szilárdtüzelésű tűzhe­lyeink, kályháink, de külö­nösen kandallóink iránt óriási érdeklődés mutatko­zott, amikor Romániában, Ukrajnában és Moszkvá­ban kiállításokon bemutat­koztunk. A gáztűzhelyek tekintetében azonban más szabványnak is meg kell megfelelnünk. Ezért bizo­nyos mértékig átalakított, egyszerűsített kivitelű konstrukciókkal próbáljuk kielégíteni az igényt. A rendkívül éles versenyt szolid árakkal, de jó minő­ség biztosításával, a nálunk is megszokott 20 évig szóló alkatrészellátással próbáljuk megnyerni. A je­lek szerint jó eséllyel. Erre alapozva hozunk létre hamarosan Romániá­ban egy vegyesvállalatot, illetve egy nagykereske­delmi centrumot, melyet továbbiak követnek várha­tóan más, fontos, potenciá­lis piacokon is. Soha nem tévesztjük azonban szem elől tisztelt belföldi vásárlóinkat. E kölcsönös bizalmat jelzi termékeink dinamikusan növekvő forgalma is. Ezért arra biztatom Önöket, tér­jenek be salgótarjáni és budapesti mintaboltja­inkba, jöjjenek el a Palóc­ország ’98 szakkiállításra, vagy a Konstruma kiállí­tásra a vásárvárosba, s ve­gyék szemügyre, majd vá­sárolják meg újdonságain­kat. (X) Remekeltek a balassagyarmati szakmunkások az országos versenyen Hárman is az ország elitjében A balassagyarmati Szondi György Szakképző Középis­kola és Szakmunkásképző Intézet tanulói évről évre kie­melkedően szerepelnek az országos versenyeken. Nos, az idén sem volt ez másként. A Szakma Kiváló Tanulója (SZKT) elnevezésű megmérettetésen három tanuló képvi­selte Balassagyarmatot és persze Nógrád megyét. A ver­senyről Berta Róberttel, az egyik felkészítő tanárral be­szélgettünk.- Iskolánk hosszú évek óta nevezi tanulóit különböző szintű országos versenyekre és talán nem tűnik szerényte­lenségnek, ha azt mondom: növendékeink - a szakmun­kásokat tekintve - szinte minden esztendőben az él­bolyban végeznek. A 1997/98-as tanévben kőműves, illetve ács-állvá­nyozó szakmákban indultak el tanulóink és a hagyomá­nyokhoz híven jól szerepel­tek. Természetesen amíg az országos viadalig eljutottak, addig több fordulón kellett magukat átverekedni a fiata­loknak. Az első lépcsőfok az úgy­nevezett háziverseny volt, ekkor dőlt el, hogy kik kép­viselhetik az iskolát a területi döntőn. Ebben az évben ez a kő­műveseknél két tanulónak is sikerült: Miklós Péter és Re- piczki Kornél egyaránt beju­tottak a területibe, míg az ács-állványozóknál Holes At­tila öregbítette a Szondi hír­nevét. Ezek a fiúk nagyon jó ké­pességűek, nem véletlenül érték el ők a legjobb ered­ményeket. Ugyanakkor az a tény, hogy az iskolában „csak” négyes tanulók vol­tak azt mutatja, hogy a Szondiban nagyon kemény a követelményrendszer. Maga a verseny két rész­ből, elméleti és gyakorlati összetevőkből állt, a felké­szülés is ehhez igazodott. Az elméleti felkészítést Berta Róbert és Bertáné Kovács Klára tanárok végezték, a gyakorlati ismeretekre pedig Pintér István és Fábián János szakoktatók készítették fel a versenyzőket az iskola tanmű­helyeiben. A kőművesek területi dön­tőjére Budapesten került sor, ahol huszonkilenc versenyző igyekezett minél jobb ered­ményt elérni. Közülük négyen jutottak az ország legjobbjai közé, közöttük a mi két fiunk! Az ács-állványozóknál Miskolc volt a házigazda, s innen nyolc versenyzőnek si­került kvalifikálnia magát az országos döntőbe, ahonnan Holes Attila sem hiányozha­tott. Számomra külön öröm, hogy az elméleti versenyben mindkét területen a balassa­gyarmati versenyzők érték el a legmagasabb pontszámot. Az országos döntőnek idén Győr adott otthont, s nyugodt szívvel állíthatom, versenyző­ink derekasan helytálltak. A rendkívül erős mezőnyben Miklós Péter az ötödik, Re- piczki Kornél a tizedik helyen végzett a kőműveseknél, Ho­les Attila pedig negyedik lett az ács-állványozóknál. A zsűri mindhármukat je­lessel felszabadította, ami azt jelenti, hogy iskolájukat befejezték. Versenyzőink teljesítmé­nyének értékét több dolog is emeli. Először is, az idei ver­senyen volt az első alkalom, hogy szóbeli része is volt a vizsgáknak, másodszor pe­dig teljesen új, számunkra is ismeretlen technológiákat kellett a tanulóknak alkal­mazni. Kelemen Gábor Keresetek és jegenyefák A KSH-nak a keresetek 1997. évi alakulásáról szóló jelentéséből engem leginkább az átlagkere­seteken belül a szakmák, mesterségek közötti arányok alakulása érdekelt. Ezek az arányok be­folyásolják ugyanis a munkaerő továbbképzési érdeklődését, pályamódosítását, továbbá a fiata­lok továbbtanulási szándékait. Nem mintha lebecsülném, hogy tavaly a nettó átlagos reálkeresetek csaknem 5 százalékkal ha­ladták meg az 1996-os szintet, az viszont megle­pett, hogy éppen az erősen vitatott hatékonyságú és túlméretezettnek tartott költségvetési intézmé­nyeknél nőttek a leginkább (23,2 százalékkal) az átlagkeresetek, megelőzték a versenyszférát is, ahol a növekedés „csak" 21,8 százalékos volt. Ráadásul a költségvetési intézmények között nem az egészségügyi ellátásban dolgozók, az oktatók vagy a szociális ellátásban foglalkoztatottak át­lagkeresete javult a legtöbbet, hanem a közigaz­gatásban dolgozóké. E számok persze nem elegendők ahhoz, hogy aggasztónak találjuk az arányokat. Ahhoz, hogy véleményt mondjunk, előbb meg kellene vizsgálni a létszámváltozásokat is , hiszen a kevesebb, de hatékonyabb - mondjuk magasabban kvalifikált - dolgozó esetében indokolt a nagyobb átlagbér­emelkedés. S valóban, a költségvetési területen 2,7 százalékkal dolgoztak kevesebben tavaly, mint egy évvel korábban, a versenyszférában pe­dig csupán 1,1 százalékkal. Mégis félő, hogy a létszám-megtakarításból maradt bért nem a leg­fontosabb tevékenységek legjobbjai kapták. Erre vall az igazgatás dominanciája, s az, hogy a ma­gánszféra éppen a legjobban képzetteket és a leg­szorgalmasabbakat szokta elcsábítani. Úgy tű­nik, mintha a költségvetés egyes területei közötti bérnövekedés, -megoszlás inkább az érdekérvé­nyesítési képességek nyomvonalán, semmint a szakmai teljesítmények mentén alakult volna ki. Félő, hogy nem helyesen orientál a távolabbi jövőt illetően az sem, hogy a legjobban fizető ágazat a pénzügyi tevékenység volt, havi nettó 68 560 forint átlagkeresettel. A bankszféra egy­hamar telítődni fog, s csak számítástechnikát magas szinten alkalmazni képes, legalább egy idegen nyelvet jól beszélő munkavállalók szá­mára lesz felvevőképes. S akkor a keresetek sem nőnek az égig . .. Bácskai Tamás A szövetség szerint tarthatatlan a cukorrépa-termesztők helyzete Tisztázni kell a helyzetet Kormány-állásfoglalást és se­gítséget sürgetett a cukor­répa-termelés érdekében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége (MOSZ). Az ülésükön elfogadott köz­lemény szerint a kormánynak ha­tározottan állást kell foglalnia amellett, hogy a belföldi cukor­igényt hazai termelésből kell fe­dezni. Ha ezt a kormány nem te­szi meg, akkor arról kell dönte­nie, hogy az így kialakuló mun­kanélküliséget miként kezeli, to­vábbá hogyan támogatja a terme­lők átképzését és miként kártala­nítja azokat, akik a cukorrépa­termeléshez használható gép­parkba több 10 milliárd forintot ruháztak be. Az elnökség állás- foglalása ugyanakkor leszögezi: a MOSZ nem kíván különleges előnyöket a cukorrépa-termesz­tőknek, csak annyit követel, hogy a kormány biztosítsa a mezőgaz­daságnak ebben az ágazatában is az Európai Unió normáinak meg­tartását, s a körülményeket még a tavaszi munkák előtt tisztázza.

Next

/
Thumbnails
Contents