Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-25-26 / 97. szám

1998. április 25., szombat Rendőrnap ’98 7. oldal Bodrogi István: Nekem ez a reggeli és esti torna a kedvenc jószágaim között A pásztói rendőrkapitány hobbijai A Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányság és a bátonytere- nyei rendőrkapitányság tiszte­lettel meghívja a BATONY- TERENYEI nyílt rendőr­napra. Meghívó A rendezvény ideje: 1998. április 25-én 9.00 óra. A rendezvény helye: Bátonyte- renye (Kisterenye) Kastélykert. Program: 8.00: Rendőrségi toborzó, zenés ébresztő Nagybátonyban és Kisterenyén. 8.45: Rendőrségi járművek gyülekezése a Kastélykert bejá­ratánál. 9.00: Rendőrségi járművek bevonulása. 9.15: Bányászzenekar bevo­nulása. 9.30: Majorettcsoport bevo­nulása és műsora. 10.00: Himnusz, Juhász Ist­ván rendőr alezredes, Bátonyte- renye rendőrkapitánya köszönti a vendégeket. 10.10: Dr. Havasi Zoltán rendőr ezredes, Nógrád megye főkapitánya megnyitja az ün­nepséget. 10.20: Juhász Gábor ország- gyűlési képviselő Szent György napja alkalmából köszönti a rendőrségi dolgozókat. 10.30: Műsorismertetés. 10.40: Helikopter leszállása. 11.00: Cserhát Beavatkozó Alosztály bemutatója. 11.30: Kutyás bemutató. 11.30- tól folyamatosan: kis­pályás labdarúgás, teke, lövé­szet. óránként tombolasorsolás, egytálételek, ökörsütés, gyer­mekjátékok. 11.30- tól folyamatosan: a szabadtéri színpadon kultúrmű­sor külön program szerint. 15.00: Versenyek ered­ményhirdetése, díjak átadása, rendezvény bezárása. Azt mondják, hogy a pásztói rendőrkapitány igen jó gazda a portáján. Természetesen lehet ezt érteni az általa nyolc éve ve­zetett kapitányságra, de akik közelebbről ismerik a dolgokat tudják, hogy érthető ez a kapi­tány háztáji gazdaságára is. Nemrégiben amikor nála jár­tam elsősorban arról kérdez­tem, hogy mi van a kis magán- gazdaságban? Nem lepődött meg, s azonnal vette a lapot.- Az igazsághoz tartozik, hogy parasztgyereknek tartom magam, szeretem a földet, az állatokat - mondta - Amikor befejeztem az általános iskolát, utána a szécsényi mezőgazdasági technikumban szereztem oklevelet. Utána három évig dolgoztam is a Mátraaljai Ál­lami Gazdaságban. Ezután vittek be katonának. A fiatalembert a BM tartalékos- tiszti-iskolára vonultatták be, s amikor elvégezte, lehetősége nyí­lott rá, hogy megpályázza a rend­őrtiszti főiskolát, ahová fel is vet­ték bűnügyi szakra.- Hogyan, miért történt ez a hirtelen pálfordulás? Talán eny- nyire vonzódott az egyenruhá­hoz?- Nem az egyenruha döntött a választásban, noha a családtól nem idegen. Volt előttem példa, hiszen a bátyám katonatiszt, jelenleg tan­székvezető egyetemi tanár a nem­zetvédelmi egyetemen. Őszintén szólva a rendőri munkában engem inkább a mindennapi tevékenység­gel járó izgalom, az előre nem ter­vezhető feladatok vonzottak. Biz­tos szerepe volt ebben annak is, hogy más művek mellett leginkább a bűnügyi regényeket szerettem olvasni.- Végül is rendőr lett, vezető beosztású rendőr. Megtalálta a rendőrségben azt, amiről gyerek­ként olvasott?- A végén kezdem. Mások a re­gények és más a való élet. S hogy egy egészen más irányú alapvég­zettséggel elszegődtem rendőrnek, azt nem bántam meg. Itt is végigél­tem a kezdeti nehézségeket, akár­csak mezőgazdasági szakember­ként. Nem a kapitányi székkel kez­dődött a dolog. Kezdetben ifjúság­védelmi előadó lettem, s miként mások is, haladtam előre a szamár­létrán. Nyolc éve lettem kinevezett kapitány s ezzel a jogkörrel az ál­lomány és a kapitányság illetékes­ségi területéhez tartozó mintegy 40 ezer lakos iránti felelősséget is rám ruházták. — Milyen érzés vezetőnek lenni ott ahol beosztott ember­ként kezdi valaki?- Röviden válaszolok, jó! Semmiképpen sem hátrány a be­osztotti előélet, amikor a kollégák talpaló munkásként is megismerik az embert s ő is megismeri a kör­nyezetét. Szerintem így könnyebb vezetőnek lenni. Véleményem sze­rint az a jó, ha a vezetőnek kézzel­fogható ismeretei, emlékei vannak arról, hogy mit kell szenvednie egy járőrnek, egy körzeti megbízottnak, vagy egy nyomozónak.- Bodrogi kapitánynak van egy másik foglalkozása is, igazi paraszti munkát végez. Hogyan tudja összeegyeztetni a kettőt? — Valóban, emellett a felelős be­osztás mellett foglalkozom a mező- gazdasági munkával is. Ugyanis az eredeti szakmámtól, a mezőgazda­ságtól egy percre sem távolodtam el. A kapitányságra kerülésem után nem sokkal tagja lettem a pásztói kertbarátok körének, s egy nagyon szép ötszáz négyszögöles gyümöl­csös tulajdonosa lettem. Ezáltal a természetben tudom kipihenni a rendőri foglalkozással járó idegi fá­radtságot. Igaz, kertbarátok köre már nincs, de én továbbra sem maradtam hűtlen a földhöz. Gyümölcsösünk, szántóföldünk van, takarmányter­mesztéssel foglalkozom. S ha már van takarmány, azt valamivel fel kell etetni. Amikor 1991-ben sike­rült egy kertes családi házat vásárol­nunk, belefogtam a bikahizlalásba. Igazolvánnyal rendelkező ősterme­lőként. Mindezt a napi munka mel­lett reggeli és esti tornaként.-Ez a minigazdaság sok mun­kát kíván. De vajon sok jövede­lemmel is jár?- Szó, ami szó, munka van elég. Korábban a feleségem kemény partnerem volt a munkában, ámde már ő is elfoglaltabb. A munkákat többnyire én végzem a bátyámmal, aki szintén lelkes növénytermesz­tőnek képezte ki magát. Ugyanak­kor ő is azért vállalja szívesen, ami­ért én is, az aktív pihenés érdeké­ben. A nagyobb munkákra persze a barátokat is meginvitáljuk, s mind­ezt összekötjük egy-egy szalonná- zással vagy bográcsozással. Van­nak azonban olyan munkák is amit viszont napszámossal kell elvégez­tetni. Persze mindez nem jár szá­mottevőjövedelemmel, hiszen ez a foglalatosság voltaképpen a kedvte­lést szolgálja. A lehetőségeink so­sem voltak olyanok, hogy bármivel is piacoljunk. Viszont a családi, ba­ráti összejövetelek asztalára ebből a kis gazdaságból kerül ki a fogyasz- tanivaló. A hullott gyümölcsöt is felhasználjuk - sőt esetenként egy kis farázással is besegítünk - min­dig pálinkafőzdébe visszük. S a pá­linka is arra a sorsra kerül, mint a gyümölcs. Nincs számomra na­gyobb öröm, amikor a baráti társa­ság összejön s én kitehetem az asz­talra a saját termést. Különösen ak­kor, ha még azt dicsérik is!-Tehát Bodrogi kapitánynak a háztáji adja a sikerélményt?- Sikerélményt több minden ad­hat. Számomra a legbecsesebb a munkám, a hivatásom által nyújtott sikerélmény. Hála Istennek, vannak ilyenek. A háztáji viszont olyan si­kerélményt jelent, ami kellemes időtöltéssel jár együtt.- Végül válaszolna-e egy csik­landós kérdésre. Az emberekkel vagy a jószágaival könnyebb-e bánnia?-Nagyon szívesen vagyok az emberek között, de higgye el, hogy vannak olyan időszakok amikor a jószágaim közé menekülök egy kis pihenésre. A növényekkel és az ál­latokkal való foglalkozás során tel­jesen ki tudok kapcsolódni. Meg tudom simogatni a fákat, s úgy já­rok közöttük, mint szeretett lények, enyhet adó barátaim között. P. A. A programban való részvétel rangot jelent A biztonság össztársadalmi ügy „Közbiztonságunk érdeké­ben összefogásra szólítjuk fel önöket. A közbiztonság köz­ügy. Olyan állítás ez, amely­nek igazságát az élet bizo­nyítja nap mint nap. És ép­pen, mert nincs ember ebben az országban, ebben a me­gyében, akit a közbiztonság helyzete nem érint, össztár­sadalmi gondról beszélünk. Meg kell gátolni a bűnözés továbbterjedését és a társa­dalom számára elviselhető szinten kell tartani. Ehhez azonban mindenkire szükség van: a rendőrségre - mint a program gerincére - az ön- kormányzatokra, a társa­dalmi szervezetekre, a gazda­sági élet szereplőire és nem utolsósorban a polgárokra.” Ezek a gondolatok vezetik be azt a cselekvési programot, amely az 1996-ban kidolgo­zott Nógrád biztonságáért tár­sadalmi program végrehajtá­sára nemrégiben született meg. A program leszögezi, hogy döntő fontosságú a bűn- megelőzés, ám de gondot okoz a társadalomban az, hogy a köztudat kizárólag a rendőrség feladatának tartja ezt. Pedig a bűnmegelőzésnek olyan tevé­kenységnek kell lennie, ame­lyet központi irányítással, tu­datos rendvédelmi szerkezet­ben végeznek, de meghatározó alapfeltétele a társadalom szé­les rétegeinek együttműkö­dése. A program egyértelműen kimondja, hogy elsődleges célja a megye közbiztonságá­nak javítása és a megelőzés­ben érdekelt társadalmi ténye­zők összehangolt, célirányos és hatékony együttműködésé­nek megteremtése. Ezen belül pedig súlyponti kérdés az ön- kormányzatok új közbizton­sági alapfilozófiájának meg­fogalmazása. A Nógrád biztonságáért tár­sadalmi program megvalósítá­sában tervező, irányító, össze­hangoló szerepet kapott a tár­sadalmi, állami szervezetek, s a katolikus egyház képviselői­ből álló Nógrád Megyei Bűn- megelőzési és Közbiztonsági Bizottság. A bizottságnak ed­dig létrejöttek a munkabizott­ságai, mint ahogyan a megye hat városában is felépült a működés szervezeti rendje. A különböző szintű bizottságok­ban nincs alá-,illetve föléren­deltségi viszony. Feladatuk is arra korlátozódik, hogy a tár­sadalmi munkát koordinálják az erők hatékonyabb kihaszná­lása érdekében. A cselekvési programban a következő meghatározó fő feladatok kapnak helyet: Biz­tonságos életkörülmények megteremtése, a bűnözés utánpótlásbázisának csökken­tése, a közterületek rendjének biztosítása, a hátrányos hely­zetű kisebbségek felzárkózta­tása, a városi bűnözés vissza­szorítása és a sértettek, áldoza­tok segítése, védelme. Ebbe a nemes munkába fo­lyamatosan be kell vonni olyan szervezeteket és sikeres vállal­kozókat, akiknek feddhetetlen­ségéhez nem fér kétség. Fontos irányelv: A programban való részvétel rangot jelent! Ötéves a Kisváros tv-filmprodukció - Műhelytitkokról a gyártásvezetővel Lesz-e valamikor forgatás Nógrádban? Nemrégiben Kopka Miklós lapigazgató, Plachy György kereskedelmi igazgató kísére­tében e sorok írójának sze­rencsés alkalma nyílt, hogy el­látogasson a Kisváros című televíziós sorozat forgatására. A látogatásra az az üzleti megbeszélés adott okot, ami a Zsaru rendőrségi magazint kiadó Egri Nyomda és Kiadó Kft. és a produkció vezetői között zajlott le az együttmű­ködés érdekében. Péntek délelőtt van, a fővá­ros környéki Ady ligeti határőr- laktanya udvarán azok a sorka­tonák menetelnek, akik ezek­ben a napokban végleg lesze­relnek a határőrségtől. Aranyos Feri belehunyorog a napfénybe, megdörzsöli a homlokát, s csak ennyit mond:-Öt éve kezdtük forgatni a Kisvárost, a nyugati határszé­len, Szigetváron. Most valahol a száztizedik rész készítésénél tartunk. Megtudjuk, hogy öt éve jött létre a 3 Sztár Kft., s akkor ta­lálták ki a Kisváros filmsorozat ötletét. Mintegy húsz hazai kis­várost kerestek fel - köztük Ba­lassagyarmatot is — amíg Vár- konyi Gábor, az akkori rendező meg nem pillantotta a kőszegi főteret. „Ez az!” kiáltott fel, hi­szen ott volt minden együtt. A patika, az étterem a tér egyik oldalán, az utazási iroda, az ÁB Aegon biztosító. Az egyik hely­ről át lehetett látni a másikra.- Öt éve ez az alaphelyszín, noha innen már számos alka­lommal eltávolodtunk - ma­gyarázza a nógrádi származású gyártásvezető. - Több epizód helyszíne Szigetvártól távol ját­szódik, ahogyan a soros epizód története megkívánja. A sokak által kedvelt sorozat megalkotásának kezdeménye­zése a határőrségtől és Usztics Mátyástól származik. Szurdi András író írta meg az első tíz epizódot 1992-ben, s 1993-ban kezdődtek a filmfelvételek. Időközben változtak az írók, hi­szen bedolgozott Ihos József, Rozgonyi Adám és Fazekas La­jos rendező is írt részeket.- Az ötletek, történetek kita­lálásában sokan segítenek - vi­lágosít fel. - Ad ötletet az ORFK, a határőrség, a vámo­sok, de teljesen kívülállók is küldenek sztorikat.-Az eredeti stábból éppen egy tucatnyian maradtunk meg - emlékezik a gyártásvezető. - Sík Endre producer, Sarkadi Péter, Venczel Robi, a határőr­ségi szakértő, a hangmérnök, a technikus - sorolja, azután megakad. Gyorsan hozzáteszi, hogy természetesen ő is. A szí­nészgárda törzse is maradt, mint például a főszereplő Hol- lósi Frigyes, Usztics Mátyás, Fillár István, Piros Ildikó, hogy csak néhányat említsek. A produkció a fél évtized alatt csaknem hatszáz színész­szel dolgozott. Az epizódok fő­szerepeire mindig igyekeznek jó művészeket megnyerni. így például Koncz Gábort, Tábori Nórát, Gera Zoltánt, de lehetne sorolni. Amikor azt kérdezem Ara­nyosi Ferenctől, hogy számára mi volt a legizgalmasabb az el­telt öt év alatt, meghökkentő választ ad.- Az, hogy a televíziónak öt elnöke volt, s a Kisváros soro­zat folytatása nem mindig volt biztos. Természetesen felvetődik az a kérdés is, hogy miért nem tör­ténik forgatás Nógrádban, hi­szen a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság működési területén is történnek izgalmas dolgok. Aranyos Ferenc megjegyzi, hogy egy alkalommal már for­gattak Nógrádban, mégpedig az egyik epizódba belevágták a Salgó-Mogürt Rallye salgótar­jáni indítását és a kisterenyei körversenyt.-Egy-egy epizód helyszíné­nek megválasztása több min­dennek a függvénye - magya­rázza. - Mivel a határőrizeti munka zöme a keleti, délkeleti határszakaszra tolódik, bizo­nyos történeteket ott kell meg­filmesíteni. Nemrégiben Zolnai hadnagyot Nyírbátorba helyez­tük. Egy kicsit messze esik az eredeti helyszíntől, Szigetvár­tól. Ezért azután ebben a lakta­nyában rendeztük be azokat az irodákat, mint például Járai őr­nagyét, vagy Barna ezredesét, Zolnaiét, amelyekben itt utazá­sok nélkül forgathatjuk a törté­netet. Ha külső felvételek szük­ségesek, természetesen uta­zunk. A gyártásvezető azt is el­árulja, hogy a forgatások hely­színét alaposan meg kell fon­tolni az anyagiak miatt. A vi­déki helyszínen szükséges szál­loda, ellátás. Általában a szál­lodák azért, hogy egy-egy snit­ten bekerüljenek a filmbe, szí­vesen adnak szállást és ellátást az átlag ötven-hatvan tagú stábnak. A gyártásvezető azon­ban Nógrádban nem talált ilyen szállodát. A forgatás - amely reggel hét órától folyik az emeleti iro­dákban - pillanatnyi szüneté­ben szembe találkozunk Fillár Istvánnal — a filmbeli Hadik vámtiszttel -, a Pécsi Nemzeti Színház kiváló színészével, aki­től választ kérünk kérdéseinkre.- Művész úr, mióta dolgozik ebben a produkcióban és mit hozott ez a szereplés önnek?- Kezdettől fogva játszom a sorozatban, aminek örülök, hi­szen számomra elsősorban is­mertséget hozott. Sokat jelent egy színésznek ha egy sorozat­ban szerepelhet, mert ezen ke­resztül ismeri meg az ország közönsége, hiszen én csak egy régióban, Baranyában dolgo­zom. Igaz, Pécsett nagyon so­kan ismernek és szeretnek.- Milyen a kapcsolata a profi vámosokkal?- Nagyon jó, szeretnek min­ket és figyelemmel kísérik a munkánkat. Jóindulatú meg­jegyzéseiket mindig szívesen fogadom. Nagy örömömre szolgál, hogy tavaly tisztelet­beli vámos lettem.- Pécsett milyen szerepeket játszik?-Nagyon sokat játszom. A Csárdáskirálynő Bóni grófjától, az Egérfogón át Caligula hely­tartó Petrónusz címszerepéig. A laktanya kapuján ekkor gördül be Lukács Sándor szín­művész gépkocsija.- Elég régen dolgozom a produkcióban, szinte én is törzstagnak számítok - vála­szolja a kérdésünkre. - Még a Várkonyi Gabi vezetése alatt kerültem a gárdába, s azóta fo­lyamatosan emelkedik a karrie­rem. Mint biztosítási fiókigaz­Fillár István - Hadik úr gató kezdtem, s most már pol­gármesterré avanzsáltam.- Mit nyújt egy ilyen sorozat egy fővárosi színésznek?- Most amikor a hetvenes, nyolcvanas évekhez képest na­gyon kevés, elenyésző számú magyar televíziós film és játék készül, akkor nagyon meg kell becsülni ezeket a létező és prosperáló produkciókat. Ezál­tal jut el az ember a vidéki kö­zönséghez. így tartják számon kéthetente, hogy él, létezik és játszik. Időközben a Nógrád Megyei Hírlap két kiadói vezetője meg­érkezik. Annyit sikerült meg­tudni, hogy kedvezően alakult a tárgyalás, a Zsaru rendőrségi magazin egri kiadója és a Kis­város produkció kezet nyújta­nak egymásnak. S lehet, hogy ez azt is jelenti, hogy esetleg Nógrádban is ját­szódik majd valamelyik kisvá­rosi epizód? Lehet, de ehhez sztorit is kellene írni. Pádár András Aranyos Ferenc gyártásvezető és Kopka Miklós lapigazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents