Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-25-26 / 97. szám
6. oldal Mozaik 1998. április 25., szombat A világ terhe - Csernik Sándorné, született Galo Ilona önéletírása az Ipoly túlsó partjáról Legnagyobb csapás a rosszindulat Lapunk és a Barátság Klub meglepetése Utazzunk együtt! Fél áron Görögországba Barátsággal a Barátságért! Ez a jelszava a 12 éve működő Népszava Barátság Klubnak, ahol mindenki megtalálhatja számítását, aki szabad idejének hasznos eltöltésére, társaságra, ki- kapcsolódásra, jóízű beszélgetésre vágyik. Hét végeken együtt kirándulnak hazánk legszebb tájaira, Sárospataktól Zalakarosig, Kaposvártól Lillafüredig. Külföldre is igen gazdag az ajánlat. Korzikától Máltáig, Erdélytől Olaszországig, Spanyolországtól Szlovákiáig. A slágerút a görög 10 napos üdülés a Chalkidiki- félszigetre, Asprovaltába. A jól felszerelt apartmanházaik közvetlenül az Egei-tenger partján találhatók. Az oda- és visszautazás emeletes, kényelmes, légkondicionált, panorámás autóbusszal. Fakultatív kirándulás a sziklakolostorok világába a Meteorák- hoz, a bizánci templomairól, diadalívéről, fehér tornyáról, óriási piacáról híres Thesszalonikibe, Kavalába, a török városba, Thasszosz-szigetére. A hangulatot emeli a görög vacsoraest, a diszkó és a bu- zuki program. A májusi turnusokat - keddenkénti indulással — elsősorban azoknak ajánlják, akik inkább választják a 24 Celsius-fok hőmérsékletet, mint a nyári kánikulát. A kedvcsináláshoz hozzájárulnak úgy is, aki e cikket kivágja lapunkból fél áron utazhat májusban, ami azt jelenti, az 5-én induló turnus 8 ezer, a 12-én és 19-én kezdődő üdülésre pedig slágeráron, 10 ezer forintot kell fizetni. Van még hely a nyári hónapokra is, amelyekre előlegbefizetéssel szintén várják lapunk olvasóit. Áraik 20 900 és 27 900 forint között. Jelentkezni lehet szerkesztőségünkben a 321416-455- ös, az SZMT-székházban a 32/311-638-as, a Barátság Klub budapesti irodájában a 332-7332-es telefonszámon. A Barátság Klub címe: 1055 Bp. Fáik Miksa u. 7. Telefonjai: 332-7332,311-26-56. Bemutatják a torinói leplet A világ terhe címmel jelentette meg a horpácsi székhelyű Mikszáth Kiadó Csernik Sándorné, született Galo Ilona önéletírását. A kötetet Végh József szerkesztette, a megjelenést a Bibliotecha Hungarica Alapítvány, a Csemadok ipolyvarbói alapszervezete, a Palóc Társaság és az ipoly- varbói önkormányzat támogatta. A borítón Z. Urbán Aladár Ilus néniről készült felvételei láthatók. A hívők első csoportja a napokban megtekinthette a katolikus egyház legféltettebb ereklyéjét, a szent leplet, amely a hit szerint a keresztfáról levett halott Krisztus testét borította. A torinói székesegyház szentélyében acélkereten, golyóálló üvegtartóban helyezték el a 4,32 méter hosszú és 1,1 méter széles sárgásfehér színű leplet, amelyet századunkban csak háromszor mutattak be. Most is csak előjegyzés alapján tekinthető meg, s eddig több mint kétmillióan jelentkeztek a június 14-ig tartó zarándoklatra. II. János Pál pápa május 24-én látogat el Torinóba. Az ereklyét éjjel-nappal 50 pap és szerzetes őrzi, s a torinói székesegyház környékén ezernél több rendőr vigyáz biztonságára. Móricz Zsigmond óta tudja a magyar irodalom iránt érdeklődő olvasóközönség, hogy tájainkon mindig is éltek - úgy tetszik, ma is élnek - „boldog emberek”, akik a mindenkori társadalom mindenkori vesztesei ugyan, a közvélekedéssel ellentétben mégsem hajlandóak boldogtalannak tartani magukat, mert életüket nem az éppen uralkodó érdek, hanem az ennél jóval mélyebben gyökerező érték vezérli. Természetesen ők azok, akik - lett légyen bármilyen gazdasági, politikai változás, esetleg a századunkban annyiszor bekövetkezett társadalmi katasztrófa - mindig alul vannak, viszont őrzik azokat az értékeket, etikai alapokat, s a rá épülő erkölcsi magatartást, amely szilárd belső biztonságot jelent számukra a mégoly kusza világban is. Mindez nem äzt jelenti, hogy az ilyen „boldog emberek” mentesülnének a sors csapásai alól. Ellenkezőleg. Miután mindenkor a társadalom árnyoldalán élnek, először is őket érik a sorcsapások. A szegénységen kívül más bajok is, háborúk, betegségek, halál, kitelepítések, munkanélküliség, s még annyi más természeti, társadalmi nyavalya. Rendelkeznek azonban a legfontosabbal, az emberség, a részvét, az élettel való szolidaritás ősi kötelező parancsából Ilus néni élete képekben következő létezés vállalásának adományával. Ezért „boldog emberek”. Közéjük tartozik az Ipoly túloldalán élt Csernik Sándorné. született Galo Ilona is, akinek önéletírását most jelentette meg a Mikszáth Kiadó A világ terhe címmel. A könyvecskéhez írt, Diós- jenőn keltezett Előszóban is azt hangoztatja a szerkesztő, Végh József: „Csodálni való, hogy mennyit kibír az ember.” Csernik Sándorné is, akinek sorsa azonos volt a földével, amiből neki nem jutott, ezért is élt egész életében az árnyékos oldalon. De nemcsak a szegénység, hanem sok más baj is sújtotta. Lánya tífuszban meghalt, édesanyját a háború alatt akna tépte széjjel, férjét a munkanélküliség Kanadába űzte, de ott sem tudta megcsinálni a szerencséjét, visszajött. Onnan a frontra került, ahonnan viszont már nem jött vissza. Aztán jött a kitelepítés, s egész életén át a gürcölés. Az tartotta benne a lelket, hogy megírja mindazt, ami vele és családjával történt. Ez volt az utolsó nagy feladata. Ennek is becsülettel tett eleget. így született meg ez a könyv, amely mindezen kívül hiteles képet rajzol Ipolyvarbó és környéke világáról, a paraszti életről, a hétköznapokról és az ünnepekről, amelyek szabályozták e közösség életét. Ilus néni ízes nyelvezettel megírt könyvében szó van az életet szabályozó hagyományokról, szokásokról, dalokról, versekről. Ezért is olyan üdítő a könyvecske, amiben pedig mindvégig ott a baj és a bánat. Csernik Sándorné, született Galo Ilona 1906-ban látta meg a napvilágot Ipolyvarbón, így szinte végigélte a század minden nyomorúságát. Mindig is az volt a vágya, hogy lejegyezze élete történetét. ír szüleiről, nagyszüleiről, a napszámoslétről. Arról, hogyan éltek egykoron a falusi lányok, legények, milyenek voltak az ünnepek, mennyire keserves volt a cselédsors, hogyan történt a párválasztás, miként zajlott a lakodalom, a házasélet. Aztán jött a hívatlan vendég, a háború, a kitelepítés, a visszatérés. Mégis azt tartja, hogy a legnagyobb sorscsapás mindig az emberi rosszindulat. (bte) Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- relésedet”. Ezerforintos vásár- rejtvényünk megfejtését április fejtése: „Hiba volt elöl hagy- lási utalványt nyert: Sebők La- 30-ig küldjék be szerkesztősé- nod Szaniszló a horgászfelsze- jós Hugyag, Petőfi út 42. Mai günk címére. Templomaink története Barokk szépség - DRÉGELYPALÁNK Az Arany által is megénekelt „ádáz tusa napja” 1552 július elején volt. Drégely vára elesett és a török sem építette újjá, helyette a község temploma köré árkot ásatott és mintegy kétezer lovasa számára erős palánkot állított. A magyar történelemben halhatatlanná vált Szondi György és 150 katonája utolsókig védte, hiába: „Felhőbe hanyatlott a drégelyi rom.” Drégely neve már az Árpádkorban is megvolt, a későbbi iratokban Dráguly, Drágul, Dragoly, Drágoly formák is fellelhetők. A Palánk név csak több évszázaddal később, feltehetőleg a templom köré épített fapalánk kapcsán. Az oklevelek a XIII. sz. második felében a Kacsics nembeli Szécsényi Marót birtokaként említik, de őt IV. László megfosztja e birtoktól és azt Hunt fiai, Ders és Demeter kapják. 1248-ban még puszta föld, de a 80-as évek végén már falu, Dobák nembeli Dobáké és rokonaié. Később Huntfi Demeteré, 1285- ben a várát is említik. 1311-től Csák Máté foglalja, és egyben az elpusztult Hont várának helyébe, Hont vármegye székhelye lesz. Később Zsigmond a Tari családnak zálogosítja el, 1438-tól azonban örök birtokként Pálóczy György érseké, akinek utóda, Széchy Dénes idejében már a belviszályok lecsendesedése után az esztergomi érsekség vadászterülete lesz, 1848-ig. Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére épült késő barokk stílusú templomról 1688-ban Hevenessi ír, majd az 1697-es és az 1713-as Ca- nonica Visitatiók már igen romosnak tüntetik fel. Anyakönyvei 1710 óta „élnek”. A magyar szenteket ábrázoló főoltárképekről az Esterházy prímás látogatását megörökítő 1754-es leírások is említést tesznek, ezekben többször is szerepel az „...eleganter pic- tam... nobiliter picta...” dicsérő jelző. A keletek épület tágas terén épült a község északi oldalán. Eredetileg a patak mellett állt már egy Szent Erzsébet-temp- lom, amelyet Batthyány érsek úr, mint a templom kegyura, kereszthajóval bővítve átépíttetett 1734-ben. A nyugati homlokzat előtti magas torony kétemeletes, négyszögletes, karcsú, oldalain sarokpilaszterrel. Alatta a „magasföldszint” előtt félmagasságú négyszögletes alapú előcsarnok, manzárdtetővel. Itt a főbejárat, oldalbejárata a déli oldalon található. Orgonakarzata két erős pilléren áll, szószéke copf stílusú, kerek formájú. A hengertetőn fafaragások; keresztelő- kútja szintén copf stílusú, tetején fából szoborcsoporttal: Krisztus keresztelését ábrázoló alakzat. Szentháromság-szobra a templom előtt áll: színezett kő, a négy evangélista és szentek alakjaival. Á felirat szerint „Hoc opus triadis cura sunt in- colae poss. nis Palank fieri. A.o. 1762. die 8. Novembris.” Barokk stílusú. A XVIII. sz. végét idézi a plébániaház. A templommal szemben álló épület hosszú, szárnyas, földszintes, copf stílusú ablakokkal. Belső folyosója az udvar felé néz, szobái boltozottak. A negyvenes évek elején Klénáncz Ottó kerületi esperes úr mellett Horváth Ferenc volt a segédlelkész. Hozzájuk tartozott Ipolyvece katolikus híveinek ellátása is, csakúgy, mint ma, dr. Huszka Mihály drégelypalánki plébános, püspöki tanácsos úrhoz. D. F.
