Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

2. oldal Hjf SALGÓTARJÁN T BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. február 17., kedd Tudják, hogy rokon nép vagyunk, akik valamikor régen nyugatra vándoroltak Tanulmányúton őseink szomszédainál A salgótarjáni Obrusánszki Borbála az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történelem-mongol szakos diplomát. Orientalisztikával foglalkozik. Nemrégiben el­nyert egy posztgraduális ösz­töndíjat, amely hozzásegíti, hogy a már megismert Mon­góliába újra elutazhasson, s néhány hónapot kutatással töltsön el, mert szeretné, ha itthon minél többen megis­mernék azt a nomád kultúrát, amihez hasonló lehetett őse­inké is ezer évvel ezelőtt.-Kutatni indul a Távol-Ke­letre. Mit kutat Mongóliában?- Nekem a legkedvesebb té­mám a középkori keresztény­ség elterjedése a mongol biro­dalomban, illetve a kánok és az európai uralkodók levelezése. Ezen kívül néprajzi dolgokkal is foglalkozom. Régi mongol nyelven- Érti a régi mongol nyelvet?-Természetesen. Az egyete­men már az első évtől tanultuk a régi mongol írást, ami nagyon hasonlít az arabhoz, csak nem jobbról balra írnak, hanem fent- ről lefelé és balról jobbra. Jelen­leg még cirill betűkkel írnak, de szándékozzák ezt elhagyni. A régi mongol írást azonban csak a fiatalok és a nagyon idősek értik. A középkorúaknak ezt igen ne­héz megtanítani.- A kutatási idő alatt hol tar­tózkodnak, merre járnak?-A főhadiszállásunk Ulán­bátorban lesz a külföldiek kol­légiumában. Onnan utazunk el a kutatási területekre. Jártam már ötven, de már négyezer ki­lométer távolságra is. Kutató­társaimmal autóbuszt bérelünk, s azzal utazunk. Van repülőjá­rat is, de az nem biztonságos. Vasútvonal csak egy van, ami az oroszoktól rBekingig vezet, de a legjobb az autóbusz. Min­den megyeközpontba jár he-1 Lapjuk 1998. január 30-i számában cikk jelent meg a január 29-i pásztói közmeg­hallgatásról. Személyemmel kapcsolatban a következők fogalmazódtak meg: „Bogácsi Istvánná az előbbieket azzal támasztotta alá, hogy a szennyvíz elöntötte udvarát, ki sem tudja mondani, hogy mi folyt ki a derítőjéből...” tente egyszer vagy kétszer, on­nan meg tovább lehet közle­kedni.- Milyenek a szállások?- A megye- vagy járásköz­pontban mindig van egy helyi jellegű szálló, vagy azt vesszük igénybe, vagy valaki befogad minket. A házaknál érdeklő­dünk, hogy van-e szállás. Adunk ajándékot, mert ez fon­tos, és aki otthon van, befogad. Elvileg a ház ura a férfi, vele kell megbeszélni a dolgot, de az asszonnyal is szót érthetünk. A beköszönés, bemutatkozás után nagyon kérni sem kell, mert be­tessékelnek bennünket, megkí­nálnak, s ezzel létrejön a kap­csolat.- Mennyire szabad a közlekedés?- Útlevéllel szaba­don közlekedhetünk. Már a közlekedés is szabadabb, mert régeb­ben csak 24 órán belül mozoghattunk. Azon túl különleges engedély kellett. Most, ha bár­hová megyünk, csak be kell jelentkezni, s ha az utunk több 24 óránál, beütnek egy pecsétet és mehetünk tovább.-Milyennek látja a mongol embereket?- A legelső, amit mindenki tapasztal, amikor eljut közéjük, hogy nyugodtak, na­gyon békés emberek. Barátságosak, segítő­készek és vendégszere- tőek. Ezek a fő tulajdonságaik. Ha valaki idegen betoppan egy távol álló jurtába, akkor ellátják élelemmel, szállással, & másnap útjára bocsátják. Abból indul­nak ki, hogy ők is szükséget A következőkben ezt szeret­ném árnyalni, pontosítani. Elöl­járóban hangsúlyozom, hogy nagy jelentőséget tulajdonítot­tam a közmeghallgatásnak, hi­szen az egészségünk védelmét érintő probléma volt napiren­den: a kórház és a szennyvíz­csatorna karbantartása, illetve bővítése. Hozzászólásom lé­nyege: a kórházzal átellenben szenvedhetnek bárhol, s ezért teszik meg. Ilyenek a hagyo­mányok.-Mennyire ismerik a világ dolgait, a napi eseményeket a mongolok?-Viszonylag magas a mű­veltségi szintjük. Az alapvető dolgokkal jól elboldogulnak. Akárhová mentünk, mindenhol tudták, hogy hol van Magyaror­szág. Tudták, hogy rokon nép vagyunk, akik valamikor arról a vidékről a távoli nyugatra ván­doroltak. Nagyon megbecsülik a tanult embereket a legeldu­gottabb helyen is. Az értelmi­ség náluk nagy megbecsülés­nek örvend.- Mennyire biztos egy kül­földi számára Mongólia?- A mongolok mindig arról panaszkodnak, hogy nagyon rossz a közbiztonság, de ezt nem tapasztaltam, pedig bejár­lévő parkban a derítőből kifo­lyó bűzös latyak - ki nem tu­dom mondani micsoda - elön­tötte a kertemet, olyan büdös, rossz levegőt terjesztve, hogy még az úgynevezett lengyelpi­acon lévő árusok is érezték. Tehát nem az én derítőmből jött a szenny. A ,Jd sem tudom mondani” szavakat kíméletes kifejezés­nek szántam. Azt hiszem, senki sem lett volna kíváncsi a felszó­lalásomban annak részletezé­sére, hogy miből ered a bűz. Félő, nehogy járvány legyen! Felszólalásom nemcsak a sa­ját érdekem szolgálta, hisz’, a szomszédok kertjeit is elöntötte az a bizonyos dolog, hanem a köz érdekében szólaltam föl. A nagy szennyvízcsatorna nem bírta továbbítani a hirtelen rá­zúduló terhelést. Bogácsi Istvánné Pásztó, Sport u. 7. tűk már a fővárost nappal és este is. Vidéki tájakon sem éreztem félelmet.- Mit dolgoznak, miből élnek általában a mongolok?- Vidéken a nomád állattar­tásból. A mongol gazdaság alapja az öt fő állat tartása: a kecske, a juh, a teve, a szarvasmarha és a ló. Az álla­tok minden alkotórészét feldol­gozzák és hasznosítják. A fővá­rosban hivatalokban, iskolák­ban dolgoznak.- Milyen ipara van Mongóli­ának?- A könnyűipar a domináns, amely az állattartásra épül, va­lamint a mezőgazdaságra ala­pozó élelmiszeripar. Most kezdik nagyon fejleszteni a bányászkodást. A Góbi sivatagban nagy ásványi- kincs-tartalékaik vannak. Gazdagok a különböző ritka fémekben.-Milyen a mongol köz­napi élet?-A városokban olyan, mint nálunk. Vidéken a jurtában minden egy he­lyen van, egy közös térben zajlik az egész család élete. A pásztorok hajnal­ban kelnek, megetetik és kihajtják az állatokat, majd 7-8 óra körül megregge­liznek. Napközben sós te­jes teát isznak és szárított túrót eszegetnek hozzá. A főétkezés este történik. Az alkoholt is szeretik, amikor erre lehetőség nyílik, vagy valamilyen ünnep van. Nem alkoholisták, de szeretik az italt. Van nekik egy különle­ges vodkafajtájuk, a mongol pá­linka, amely nagyon jó ízű, s nem vizezik. A mongol csalá­dokban négy-öt gyerek van, ez a gyakori. Mindenki megpróbál úgy ügyeskedni, hogy a fizeté­sén kívül más jövedelemre is szert tegyen a család eltartása érdekében.-Milyenek a mongol embe­rek, fiatalok, idősebbek, háza­sok, nők erkölcsei? Hagyománytisztelet- A legfontosabb szabály ná­luk a másik ember tisztelete. Az emberi érintkezésnek megvan­nak a szertartásai. Ezt a fiata­lokba is belenevelték, ők is így viszonyulnak a többiekhez. Nincs olyan, hogy „szia”, vagy „gyere, rázzunk egyet”. Ilyet nem lehet. Ha valaki szórako­zóhelyen fel akar kérni egy lányt, akkor az ott lévő legidő­sebb férfi családtagtól kell fel­kérni, s amikor táncoltak, visz- szakísémi az asztalhoz. Egye­dül járó fiatal nem nagyon for­dul elő a szórakozóhelyen. Egy külföldinek ezt elnézik, de kö­zülük valónak nem. A régi ha­gyományok erősek, ezeken nem lehet változtatni, de nem is akarnak. A családon belül ott is előfordulnak félrelépések, de az nem bontja meg a család egy­ségét. Akár a nő, akár a férfi lép félre, a család szent számukra, a nemzet fontos alapköve. Az nagyon megvetendő dolog, ha valaki elhagyja a másikat. Vá­lás is létezik náluk, de nem a miénkhez hasonlóan történik. Sokan például a házasság in­tézményét is úgy tartják, hogy összeköltöznek, s lehet hogy ötven évig nem házasodnak össze, de együtt élnek. Előfor­dul, hogy elmegy valamelyik, de ez nagyon ritka és inkább csak városban fordul elő.- Milyen vallásúak a mongo­lok? ...............­Nagy többségükben budd­histák, de vidéken a sámániz­mus még eléggé elterjedt szo­kás.- Milyen az egészségügy?- A fővárosban és a környé­kén eléggé jó és korszerű az or­vosi ellátás. A mongolok egyre inkább visszatérnek az ősi gyógymódokhoz, az akupunk­túrához. Náluk is vannak növé­nyekre alapozott népi gyógy­módok. Alkalmazzák a köpö- lyözést. Vidéken még működ­nek gyógyító sámánok.-Milyen szokásokkal talál­kozott?- Náluk például nincs ke­resztelés. A gyerek megszüle­tik, adnak neki nevet, virágról, állatról neveznek el gyereket, vagy különböző tulajdonságok nevét, mint például bátor, hogy a fiú olyan legyen. Vannak tiltó, tabu nevek, amelyek a szellemeket elriasztják. A mongol nők általában otthon szülnek. A házasságban pedig érdekes szokás, hogy a fiú szü­lei állják a házasodás költsé­geit. Általában önkéntes elhatá­rozásból jön létre a frigy, de sokáig a vagyon megőrzése volt a célja a házasságoknak. Idegeneknek tilos A halál már inkább tiltott szer­tartás az idegenek számára, mint más szertartások. Ahol meghal valaki, azt a jurtát telje­sen lezárják. Vagy a buddhista pap, vagy a sámán megtisztítja a halál helyszínét. A meghalt lelkét el kell vezetni. Most már a holttestet kiviszik az ajtón, de régebben ezt nem volt szabad. A jurtában ástak egy gödröt és a jurta alatt kellett kivinni, hogy ne találja meg még egyszer a bejáratot. A halottat elvitték egy kieső helyre, ahol elhelyez­ték. Itt azután az állatok elfo­gyasztották a testét. A sámánt azonban koporsóban temetik el. Pádár András Konferencia a biztonságról Útkereszteződések Balassagyarmat - A szint­beni közúti-vasúti kereszte­ződések közlekedésbizton­sági helyzetéről, a közúti el­lenőrzések tapasztalatairól, a módosított KRESZ-ről szervez országos konferen­ciát a Közlekedéstudományi Egyesület Nógrád Megyei Területi Szervezete (KTE), valamint Balassagyarmat Város Polgármesteri Hiva­tala. A február 18-án, szerdán délelőtt 11 órakor kezdődő tanácskozás helyszíne az Ipoly-parti város Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontja. A konferenciát megnyitja Kecskés Zoltánné, a Közleke­déstudományi Egyesület Nóg­rád megyei titkára. Hollókői fiatalok Portugáliában Megismerik a helyi folklórt A Hollókői Fiatalok Kulturá­lis és Szabadidő Egyesületé­nek 12 tagja február 14-én Portugáliába utazott. A hol­lókői fiatalok egy Portóban megrendezendő ifjúsági ta­lálkozó vendégeiként láto­gatnak az Ibériai-félszigetre. Programjukból kiemel­kednek azok az események, amelyek három, Portó kör­nyéki faluban zajlanak. A portugál falvakban a helyi népszokásokat és folklórt tanulmányozzák a nógrá­diak, helyi ifjúsági vezetők kíséretében. A hollókői egyesület ve­zetőit fogadja Portó megye ifjúsági központjának egyik vezetője is, akivel másfél évvel ezelőtt egy Salgóbá- nyán rendezett konferencián ismerkedtek meg a hollókő- iek. Portugália és Magyaror­szág fiataljainak kapcsolata igencsak gyerekcipőben jár, ezért a nógrádiak nagy meg­tiszteltetésnek tartják, hogy ezen európai uniós tagor­szághoz fűződő halovány magyar kapcsolatok fejlesz­tésében tevékenyen részt vehetnek. Mindez a gyermek- és if­júsági koordinációs tanács, valamint a Mobilitás Ifjú­sági Szolgálat támogatásá­val valósulhatott meg. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Miért szólaltam fel a közmeghallgatáson? Nehogy járvány legyen! Obrusánszki Borbála tegnap már el is re­pült Mongóliába fotó: gyurián tibor Köszönöm, hogy a Hírlapot érdekli a kisemberek problémája Együtt éreztek velem az emberek Tisztelt Szerkesztőség! Köszönetét szeretnék mon­dani annak az újságíró hölgynek, aki januárban cik­ket írt rólam. A nevét sajnos elfelejtettem, de gondolom, hogy köszönetéin így is eljut hozzá. Én vagyok az, akinek a mun­kaügyi központ hónapokig nem fizetett a lassú ügyintézés miatt. A cikk megjelenése után telje­sen megváltozott a helyzet, a Szerkesztőségünk szinte minden nap kap névtelen leveleket. Leg­többször „aláírásként” a követke­zők szerepelnek bennük: „egy jó­akarójuk”, „egy régi előfizető­folytonos elutasítás helyett se­gítőkészek lettek. Végre meg­született a határozat és ennyi várakozás után végre pénzt is fogok kapni. Meggyőződésem, hogy mindezt a cikknek köszönhe­tem és a hölgynek, aki megírta. Mivel itt a faluban mindenki olvasta, nem kellett magyaráz­kodnom, hogy miért nem tudok fizetni. Nagyon jó érzés volt, hogy olyan emberek, akiket jük”, „egy olvasójuk”. Ismételten felhívjuk szíves figyelmüket, hogy névtelen leveleket nem áll módunkban közölni s kérjük, hogy gondolataikat névvel, cím­nem is ismerek, megállítottak az utcán, és elmondták, hogy igazam van és együtt éreznek velem. Ez erőt adott nekem, hogy képes legyek elviselni ezt a helyzetet. Még egyszer nagyon szépen köszönöm. Nem is hittem, hogy van még valaki, akit érdekel a kisemberek problémája. Szá­momra ez egy csoda. Barcziné Nagy Mária Tar, Szondi út 11. mel ellátva küldjék el. Sokszor nagyon sajnáljuk, hogy a névte­lenség miatt nem tudjuk a közvé­lemény elé tárni véleményüket, javaslataikat. (A szerk.) Jószolgálati orvosbál Műszer és könyvtár Jótékonysági orvosbált rendez február 28-án szombaton, 19 órai kezdettel a Madzsar József Nóg­rád Megyei Kórház-Rendelőinté­zet, a dr. Korill Ferenc Alapít­vány és az Anyaságért és a Nők Védelméért Alapítvány Salgótar­jánban, a Népjóléti Képzési Köz­pontban. Díszvendég Kökény Mihály népjóléti miniszter, fő­védnök Puszta Béla, Salgótarján polgármestere és Smitnya Sán­dor, a megyei önkormányzat el­nöke. A műsorban - ingyene­sen - fellép az Eszményi Viktó­ria, Heilig Gábor kettős, Szilá­gyi Tibor színművész, a zenét Esze Jenő és szalonzenekara szolgáltatja. A bál és a tombola bevételét a csontsűrűség vizsgála­tára szolgáló berendezésre és az orvosi könyvtár támogatására for­dítják. A jegy ára 4000 Ft, jelent­kezni a kórház titkárságán lehet. Hiába a jó ötlet, az érdekes mondanivaló, a szemétkosárba kerül Névtelen levelet nem közlünk! KISOSZ Nógrád Megyei Szervezete vállalkozáshoz szakképesítést nyújtó tanfolyamokat indít 1998. március 03-án (kedden) 14 h-tól, és folyamatosan az alábbi szakmákban. Középfokú végzettségűek részére (szakmunkás vagy érettségi): Általános Iskolát végzettek részére:- ABC eladó,- vendéglátó eladó,- hulladékgyűjtő. Minimum 20 fő jelentkezése esetén- mixer (3 nyelvű oklevelet ad),- becsüs (3 szak). Feltétel: szakmunkás- vagy érettségi bizonyítvány.- kereskedő - boltvezető,- vendéglátó üzletvezető,- tüzelő- és építőanyag-kereskedő,- töltőállomás-kezelő és eladó,- élelmezésvezető. Képzés helye: Salgótarján, és legalább 20 fő jelentkezése esetén Nógrád megye más terű létén is. A tanfolyam árainál:- részletfizetési kedvezményt biztosítunk,- regisztrált munkanélküliek 60-80%-os támogatást kaphatnak, és- utazási kedvezményben részesülhetnek. Jelentkezési határidő: 1998. március 02-ig. Bővebb felvilágosítás: KISOSZ, Salgótarján, Múzeum tér 1. IV. em. 423. szoba (városháza). Naponta: 7.30-tól 15.00óráig. Tel./fax:32/311-782,32/314-226,32/417-255/250 vagy 260-as mellék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents