Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-12 / 9. szám

RÉTSÁG 1998. január 12., hétfő SZECSENY Megyei Körkép Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Rácsok és Arizona 1 Tg valaki veszi magának a J~l fáradságot és végigjárja Salgótarjánt, a fejlődés mellett elkeserítő tapasztalatokra is szert tehet. A városban egyre több az olyan épület, ahol a földszinti ablakok, erkélyek előtt vasrács húzódik. Ezek vál­tozatosak, helyenként absztrakt mintázatot alkotnak, az „igény- telenebbje” vagy szerényebbje pedig úgy néz ki, mintha zárka­rács lenne. Valójában azok is. Azt hiszem, szükségtelen a rácsépítés okait firtatni. Nem építészeti indokai vannak, ha­nem sokkal inkább a félelem miatt kerültek azok elé az abla­kok elé, ahonnan a rossz szán­dékú személyek játszi könnyed­séggel bejuthatnak a laká­sokba. A rácsokat fokozatosan építették meg az emberek. Az elsők nyilván azok voltak, akik a hiánya miatti betörés követ­keztében súlyos árat fizettek. A következők viszont okulva más kárából, már eleve rácsot he­lyeztek mindenhová. Ezeknek a vagyont és életet védő célzattal felszerelt rá­csoknak azonban az oltalom mellett roppant veszélyük is van. Sajnos, történtek már olyan esetek, amikor ezek miatt a rácsok miatt nem tudtak ki­menekülni égő otthonukból az ott élők. Vagy az oltani érkező tűzoltók mentő munkáját fékez­ték, amíg nem sikerült eltávolí­tani ezeket. Nem szólva arról, hogy esztétikailag sem nyúj­tanak szép látványt a rácsok, amelyek között a lakóknak sem lehet lélektanilag fele­melő látvány kitekinteni a külvilágra. Nos, kellenek-e, szükség van-e ezekre a rácsokra? Vagy életünket élhetjük ilyen rácsok nélkül is? A válasz nem lehet egyértelmű igen, de egyértelmű tagadás sem. A válasz ettől sokkal bonyolul­tabb. Ennek kifejtése nélkül állíthatom, hogy jelen körül­mények között bizony szükség van mind az izmosodó magán- tulajdon, mind a közösségi tu­lajdon, mind pedig az élet vé­delmére. Ennek intézményesí­tett forpiái mellett szükség van olyan megoldásokra is, mint a polgárőrség, szomszé­dok összefogása, egyebek. A rácsok helyett is kínálhatók más megoldások is - mecha­nikus, elektronikus védelem stb. -, amelyek nem kerülnek többe, mintha rácsot építe­nénk magunk köré. Persze az lenne a legideáli­sabb állapot, ha egyáltalán nem kellene védelmi mecha­nizmusokat kiépíteni, ámde ehhez az arizonai példát kel­lene megvalósítani. O tt ugyanis a seriff azt tartja, hogy ne az állam­polgárok zárkózzanak be, búj­janak el a bűnözök elöl, ha­nem a bűnözőket csukják be. Előadás után kellemes a relaxáció Víz, jóga és egészség BATONYTERENYE A Magyar Kézműveskamara országos elnöke Salgótarjánban járt Megújul az államháztartás Balról jobbra: dr. Károlyi Miklós, Gólyán László és dr. Egyed Lajos FOTÓ: -RT­Salgótarján - A PI-víz fo­gyasztásáról szóló előadással kezdődik az Egészséges életért klub január 13-án, kedden ese­dékes összejövetele. A résztve­Pásztó - A Teleki László Vá­rosi Könyvtár és Művelődési Központ a lakosság által fela­jánlott személyi jövedelemadó 1 százalékából befolyt 7656 fö­vök 16 óra 30 perckor találkoz­nak a József Attila Művelődési Központ klubjában. Ezután jóga és relaxáció következik Sirkó Kálmánná vezetésével. rintot a kiscsoportok támogatá­sára használta fel. A művelő­dési központ köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik felajánlá­sukkal segíteni igyekeztek. (Folytatás az 1. oldalról) szeretné, hogy az állami köz­kiadások csökkentése érdeké­ben a kamarák erőteljesen vennének részt az államház­tartás reformjában. Ezáltal forrásokat lehetne nyerni a vállalkozások segítésére. Az államháztartási reformot pe­dig úgy képzeli el, hogy a kamarák kapjanak több ér­demi hatósági vagy közfela­datot. Ehhez nyilván a kama­ráknak is szükségesek a forrá­sok, ámde az eddigi tapaszta­latok szerint a kamarák mind­ezt olcsóbban megoldják, mint a közigazgatás. „MikrovállaUiozások” Az országos elnök szeretné, ha az Európai Unióhoz történő csatlakozásnál a kamarák- de különösen a kézműveskamara, ahol túlsúlyban vannak a mikro- és kisvállalkozások - kapnának olyan átmeneti lehe­tőségeket, ami által a csatlako­zásnál nem kerülnének tömege­sen olyan helyzetbe, hogy meg­szűnjenek. Ugyanis olyan szabványokat, műszaki normá­kat, kvótákat kell magukra vál­lalni, amiknek a tőkeerős vál­lalkozások eleget tudnak tenni. A mikro- és kisvállalkozásokat viszont segíteni szükséges, hogy átvihessék azokat a XXL századba. Társak a gazdaságban Programjának fontos részét képezi a kézműveskamarák­nál egy olyan kapcsolatrend­szer kiépítése a társ gazdasági kamarákkal - ipari és keres­kedelmi kamara, agrárkamara - és a gazdaságirányítással, amelynek révén egy harmoni­kus együttműködést lehet megvalósítani. Ez hozzájárul­hat ahhoz, hogy ne verseny­társai legyenek az érdekkép­viseleteknek. A vállalkozók, iparosok, kézművesek érez­zék azt, hogy az érdekképvi­seletek másfajta támogatást nyújtanak nekik. A kamarák, így a kézműves­kamara is, 1998-tól az új fela­datok között a tisztességes vál­lalkozói magatartást érintő fel­adatokat is kapnak. Ezen a terü­leten pedig a figyelmeztetésen kívül, súlyos esetben a vállal­kozói igazolványt is megvon­hatják. Éppen ezért fontos kö­rültekintően elkészíteni az eti­kai szabályzatot, hogy az elma­rasztaló intézkedések valóban azokkal szemben történjenek meg, akik erre okot adtak. Az elnök jobban rá akarja irányí­tani a vállalkozók figyelmét a választottbírói eljárás lehetősé­gére, amely a vállalkozók kö­zötti ügyletekben a kölcsönös megegyezés kedvező lehetősé­geit kínálja. Megyei adottságok Dr. Károlyi Miklós salgótarjáni látogatása során megbeszélést folytatott dr. Egyed Lajossal és Gólyán Lászlóval, a megyei kézműveskamara vezetőivel a munka megyei sajátosságairól, s arról, hogyan lehetne ezeket hasznosítani az országos mun­kában. A beszélgetés kötetlenül zajlott, hiszen a kamara stra­tégiai teendőit az országos el­nökség a következő ülésén tárgyalja meg. Pádár András 3. oldal Hírek Antall-klub Salgótarján - Az Antall József nevét viselő politi­kai klub január 13-án, kedden 17 órakor nyílt fórumot tart, amelyre várja a város polgárait. A fórum helyszíne: MDF- székház, Bajcsy Zs. u. 7. sz. A fórum témája: az egyházak társadalmi sze­repe a mai Magyarorszá­gon. Meghívott vendég: Semjén Zsolt országgyű­lési képviselő. Tűzzománcok Ságújfalu - A helyi álta­lános iskola galériájában január 12-én, hétfőn 12.30 órakor nyílik Her- telendy Mária tűzzo­mánc-kiállítása. A salgó­tarjáni Mesekert óvoda óvónője ez alkalommal harminc munkáját mu­tatja be, témáit tekintve virágokat, madarakat, meseillusztrációkat, ame­lyek február 15-éig díszí­tik majd az iskolát. Új év, más módi? Salgótarján - Életmód­beli, táplálkozási reform­hoz kínál segítséget a Belszervi Betegek Salgó­tarjáni Egyesülete. Január 12-én, hétfőn 17 órától a Rákóczi út 13. szám alatt tartandó összejövetelü­kön Mákos Józsefné ve­zetésével adnak választ, tanácsot az ajánlott vál­toztatások megvalósítá­sához. „Az év fogorvosa” Szécsény - A helyi kábel- televíziós társaság la­punkban is megjelent közvélemény-kutatása alapján mutattuk be az év szécsényi embereit. Egyetlen kategória, a fogorvosoké azonban sajnálatos módon kima­radt a felsorolásból. Itt dr. Kerekes Tünde nyerte el a szavazatok többségét. Egy százalék a kiscsoportok támogatására Csordogáló forintok Mennyi pénzt visznek haza a polgármesterek és a képviselők? Bérstop az önkormányzatoknál (1.) Az országgyűlési képviselők úgy döntöttek, hogy 1998-tól nem emelik meg saját járandóságukat. Ezzel nem csak saját fizetésüknek parancsoltak stopot. Az önkormányzati képvi­selők tiszteletdíja és a polgármesterek illetménye idén már csak akkor emelkedhet, ha eddig még nem érték el az előí­rásban megszabott plafont. Ez esetben a korábbi felső ha­tárig maradt mozgásterük. Összeállításunkban annak néz­tünk utána, mi a jelenlegi helyzet a nagyobb Nógrád megyei önkormányzatoknál, mennyi pénzt visznek haza a polgár- mesterek, képviselők, bizottsági tagok? Balassagyarmat polgármeste­rének illetménye havi bruttó 170 ezer forint. A képviselői tiszteletdíjak összege 20 ezer forint. A bizottsági tagok 26 ezer 500, míg a bizottsági el­nökök 32 ezer forintot keres­nek. A külső bizottsági tagok tiszteletdíja 6500 forint. * A városok közül Bátonytere- nyén keres legkevesebbet a pol­gármester, bruttó 130 ezer forin­tot. Ennek megfelelően 13 ezer forint a képviselők alapdíja. A képviselő, ha bizottsági tag, 17 550 forintot kap, ha több bizott­ságnak is tagja, akkor 19 500-at. Azok a bizottsági tagok, akik nem képviselők, havi bruttó 6500 forintért végzik munkájukat, a bizottsági elnök juttatása 23 400 forint. Valószínű, hogy a bátony- terenyei összegeknél egy-két fa­luban is többet keresnek a ha­sonló beosztásokban dolgozók. Pásztón ebben az időszakban nem foglalkoznak ezzel a kérdés­sel. Február második felében jö­het elő a fizetésemelések ügye a költségvetés elfogadásakor. A költségvetési koncepciót már el­fogadta a testület, de abban erről nem volt szó. Az államháztartási törvény szerint viszont az éves költségvetéssel együtt az ahhoz kapcsolódó döntéseket is meg kell hozni. Pásztón 1997-ben nem emelték meg a tiszteletdíjakat, vagyis a képviselők havi bruttó 18 ezer forintos juttatása 1996 ja­nuárjától nem változott. A bizott­sági elnökök és tanácsnokok tisz­teletdíja - több tisztség esetén is - 18 ezer forint. így egy képviselő, ha egyben bizottsági elnök is, 36 ezer forintot kap. Ha a képviselő bizottsági tagként is dolgozik, a 18 ezer forinton felül még 9 ezret kap. Azok a bizottsági tagok, akik nem képviselők, havi 6 ezer forin­tért végzik a munkájukat (termé­szetesen valamennyi összeg brut­tóban értendő). A polgármester il­letménye 1997. január elsejétől bruttó 150 ezer forint. Pásztón egyedül a polgármesternek van költségtérítése, ami minimális: havi bruttó 10 ezer forint. * A megyei közgyűlés elnöke il­letményének mértékét rendezi a jogszabály, ehhez igazodik az al- elnökök és a közgyűlési tagok juttatása is. Utóbbiaké is automa­tikusan emelkedik, ha az elnöki juttatás nő. Február közepéig ter­jesztik be a költségvetést, az emelés mértékére vonatkozóan nincsenek még konkrét számok. A megyei önkormányzat elnö­kének illetménye most bruttó 182 ezer 520 forint. Az alelnö- köké egységesen 159 ezer 705 forint. A közgyűlési tagok tiszte­letdíja bruttó 22 ezer 800 forint. Ha a képviselő bizottsági tag is, akkor keres 26 ezer 200 forintot (Nógrád megye közgyűlésében valamennyi képviselő bizottsági tag). 29 ezer 600 forintot kap, aki két bizottságnak is tagja. A bi­zottsági elnökök és tanácsnokok havi tiszteletdíja 45 ezer 600 fo­rint. A külső bizottsági tagok 3400 forintot vehetnek fel, pon­tosabban ennek nettó értékét. Dudellai Ildikó (Folytatjuk) Az esélyt megkaptuk, de el is veszíthetjük - Fórum Balassagyarmaton Hitelessé kell tenni az országot (Folytatás az 1. oldatról) botrányokat csinált. Antalit vá­dolták azzal, hogy barátokat he­lyezett posztokra, akkor nagyon sok kitűnő ember került a dip­lomáciába. Most Horn Gyula haverjai esetében sokszor lát­ható, hogy más nincs, mint régi együttműködés; jó példa erre Szokai Imre esete vagy a CD Hungary rossz ízű dolgai. Na­gyon sok kitűnő, de félreállított szakembert hasznosított az An- tall-kormány és ezek az ország dolgaiban jól használható szel­lemi tartalékok most is rendel­kezésre állnak. A néppártnak és más pártoknak számos jó szak­embere van, akik kitűnően is­merik az EU működését, a tag­sággal járó lehetőségeket és megvesztegethetetlenek.- A választásokra készülve vannak már pártprogramok.-Ma az emberek nemigen szoktak ilyeneket olvasni. Most adjuk közre az MDNP rövidí­tett programját, amelyben lehet, hogy nem is fog megjelenni a külpolitika, mert az embereket főleg a megélhetés érdekli. Mi rövid, közérthető mondatokban is ki akarjuk fejezni azt, hogy mit válaszolunk a társadalom problémáira. Van a Fidesznek egy színvonalas jövőprog­ramja, ami hasonlít a néppár­téra; tulajdonképpen az MDF jelenlegi programja sem áll tőle távol. A mi feladatunk, hogy a programunkat megismertessük. De a választó felelőssége, ho­gyan dönt és tájékozódik.- Volt külügyminiszterként hogyan ítéli meg a szomszé­dos országokkal való viszo­nyunkat?-Szomszédaink többségével mi, az Antall-kormány tag­jai hoztunk létre olyan jól működő kapcsolatokat, ame­lyeknek gazdasági, emberi előnyeit mindkét oldalon él­vezik. Csak utalnék a horvát, szlovén kapcsolatokra, vagy a nehezebb körülmények között működő ukrán viszonyra. A szlovák kérdésben most már a napnál is világosabb, hogy mennyire hamis volt Hómnak az a propa­gandája, hogy az Antall-kor­mány politikája volt a felelős a feszültségekért. Ő mondta azt, hogy ha győzök, békét hozok. Pillanatnyilag rosszabb a vi­szony, mint a kormányválto­záskor, és akkor a szocialisták a külföldet és a választókat is megtévesztették propagandá­jukkal és kárt okoztak az or­szágnak. A mostani rossz vi­szonyt nem a jelenlegi kormány rovására írom, hanem a szlová­kiai fejleményekére.-Antall József is hangsú­lyozta: a határon túli magyar­sággal kapcsolatban nem sza­bad pártpolitikát folytatni. Egy­ségesen kell a jogvédő európai elveken működő kisebbség­védő politikát képviselni a kül­világ felé. A bősi ügy jó példája annak, hogy nincs egységes magyar politika. A néppárt ja­vaslata alkalmas lenne a közös fellépés kereteit megteremteni. Mi mo­ratóriumot javaslunk, hogy egy olcsó, ideig­lenes megoldással ked­vezőbben záruljon a/ ügy. A szlovák és magyar vi­szonyban fennálló problémák miatt is nem kapott meghívást a NATO-ba Szlovákia. Kérdés, hogy a szlovák nép mikor jön rá arra, hogy félrevezették. Ez a zsebükre megy!- Milyen esélyt lát a jelen­legi ellenzék számára a kö­zelgő választásokon?- Fordulatot várok és sokkal jobb esélyt látok az ellenzék győzelmére, mint amelyet a kormánykoalíció jósol. A vá­lasztók az elmúlt évek keserű tapasztalatain okulva jobban megnézik, kire is adják voksu- kat. Szabó Endre

Next

/
Thumbnails
Contents