Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-12 / 9. szám

4. oldal 1998. január 12., hétfő Gazdaság A szakember szerint jobb volna, ha a vállalkozás szüneteltethető lenne Tilos dolgozni a gyes ideje alatt Január elseje óta vissza kell adniuk vállalkozói igazolványukat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik gyermekük másfél éves koráig gyermekgondozási segélyre tartanak igényt. Mivel a vállalkozásról szóló törvény nem ad lehetőséget tevékenysé­gük szüneteltetésére, csak így lehetett jogilag garantálni azt, hogy a gyes mellett ne dolgozzanak - hangsúlyozza dr. Szegedi Tamásné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. Az erről szóló, december végén született kormányrendelet ellen Alkotmánybírósághoz kíván fordulni az Iposz elnöke, mondván, a rendelet diszkrimi­natív, hiszen kizárólag az egyéni vállalkozókra vonatko­zik, a társas vállalkozásokra pedig nem. A Magyar Demok­rata Néppárt is hasonló lépésre szánta el magát az egyéni vál­lalkozók hátrányos megkülön­böztetése miatt. Dr. Szegedi Tamásné ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: — Szó sincs diszkriminatív megkülönböztetésről, hiszen a törvények értelmében a társas vállalkozásokban nem kötelező a tagok számára az effektiv, egyéni munkavégzés, míg az egyéni vállalkozók számára igen. Jogilag így született ga­rancia arra, hogy a társadalom más rétegeivel szemben ne él­vezzenek méltánytalan előnyt az egyéni vállalkozók. Egy tanár vagy egy hivatali alkalmazott ugyanis köteles fi­zetés nélküli szabadságra menni a gyes idejére, a gyer­mek másfél éves koráig. Ez a segély megszületése óta azt a célt szolgálja, hogy a szülő - leggyakrabban az édesanya - ténylegesen a gyermekével fog­lalkozzon. A munkavállalás a gyermek másfél éves koráig minden gyesen lévő számára ti­los. A másfél éves kor után napi négyórás munka elvállalható, de az egyéni vállalkozók eseté­ben is csak otthon, a lakásban végezhető tevékenység lehet. Semmiképpen sem az egyéni vállalkozók ellen irányult az in­tézkedés - hangsúlyozta Sze­gediné, hanem a jogi visszássá­gok megszüntetésére. Ám sze­rinte az igazi megoldás az volna, ha ismét lenne mód a vállalkozás szüneteltetésére. Úgy, ahogy az korábban a kis­iparosok esetében a katonaság és a gyes idejére megenge­dett volt. N. Zs. Hétfőn megkezdődnek a magyar-lengyel tárgyalások Most muszáj kukoricázni! A korábbi vámmentes kukoricaimportot 20 százalékkal drágítja meg Lengyelország december végén hozott egy­oldalú intézkedése. A magyar termelők erélyesen tilta­koznak a hátrányos megkülönböztetés miatt, az illetékes helyettes államtitkár pedig a hét végén Varsóba utazik. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége felszólította a magyar kormányt: tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy visszaálljon a nemzet­közi megállapodásokra ala­pozott stabil kereskedelmi kapcsolat Lengyelország és Magyarország között. Mint ismeretes, a lengyel kormány 1997. december vé­gén döntött úgy, hogy január elsejétől növeli a Magyaror­szágról származó takarmány- kukorica és vetőmag-kuko­rica, valamint a sűrített para­dicsom importvámját. A MOSZ szerint ezzel a lengyel kormány megsértette az ér­vényes CEFTA-megállapo- dást. Balázs Péter, az IKIM helyettes államtitkára kö­zölte: az államközi kereske­delem rendellenességeit tár­gyalások útján kell megszün­tetni, az egyoldalú lépések nem vezetnek eredményre. Ezért ő hétfőn Varsóba uta­zik, hogy közösen keresse­nek megoldást. A MOSZ csütörtökön szi­gorú ellenintézkedéseket kért, tegnap azonban már egyetértett a minisztérium­mal, hogy a vitát a nézetkü­lönbségek tisztázásával zár­ják le. Egyébként a rendelkezés kijátszása nem jelent gon­dot: a magyar kukoricát Csehországban és Szlováki­ában vásárolják fel, onnan ugyanis vámmentesen vihető be Lengyelországba. Tavaly több mint négyszázezer pár lábbelit adtak el Cipőgyártók a rács mögött Elsődleges feladatunk az, hogy minden fogva tartottnak munkát adjunk, ezzel együtt a szabad munkavállalók közül is több mint háromszáz főt foglalkoztatunk - mondja Nem- szilaj Sándor, a gyarmati börtönben működő Ipoly Cipőgyár Kft. századosi rangban lévő kereskedelmi igazgatója. Egy évvel ezelőtt arról ad­tunk hírt, hogy robotok kerül­tek a rács mögé Balassa­gyarmaton. A börtönben mű­ködő cipőgyárban ugyanis egy 170 millió forintos fej­lesztés eredményeként egy poliuretán talpfröccsöntő be­rendezéssel gyarapodtak. S hogy miként hatott ez a ter­melésre? Nos, a számról csak annyit, hogy a tavaly eladott 406 ezer pár lábbeli - ebből 80 ezer párt exportáltak Németor­szágba, Svájcba, sőt az egy­kori „cipőnagyhatalomba”, Szlovákiába - 1,5 milliárd fo­rint árbevételt, s közel 130 millió forintos eredményt ho­zott az állami tulajdonú cég­nek. Az idén pedig 1,8 milli­árd forintos bevétellel szá­molnak 460 ezer pár eladandó munkavédelmi cipő és klumpa révén. Belföldön új nagy vevőik közt megjelent a MOL, a kazincbarcikai és a tiszaújvárosi vegyiművek tár­sasága, valamint a MATÁV. Nemszilaj Sándor egy hamis- kás mosollyal erről csak any­nyit mond: „Bekebelezzük a tőzsdén lévő cégeket”. Leg­nagyobb eredményként azon­ban az ISO 9001-es minősítés megszerzését tekintik. Ezzel ugyanis élenjárók a hazai ci­pőgyártók között. További terveikben a gyárfejlesztés­nek több része is szerepel: tű- zödei üzemcsarnok kialakí­tása, számítástechnikai rend­szerük korszerűsítése, minő­ségjavító gépek beszerzése, valamint szociális létesítmé­nyeik bővítése. Igaz, ez már csak a szabad munkavállaló­kat érinti, akiknek tavaly 22 százalékot emelkedett a bére, s az idén is az érdekegyeztető tanács ajánlásához igazodó, 15 százalék körüli béreme­lésre számíthatnak. T. L. Ma még döntetlenre áll a meccs Kiskereskedők véleménye a bevásárlóközpontokról A bevásárlóközpontokban átlagosan 1-1,5 órát töltenek el a lá­togatók és 80 százalékuk vásárol is. A vevők csaknem fele 2000 és 10 000 forint közti összeget hagy a pénztárakban, viszont minden kilencedik 20 000 forintnál is többet. Ez derül ki a GFK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. Egymás után épülnek a nagy bevásárlóközpontok immár a legtöbb vidéki nagyváros pe­remén is. Ezek az üzletközpon­tok főként kényelmes parkoló­ikkal, alacsony áraikkal vonz­zák a vásárlókat. Hatásukra je­lentősen megváltoznak a ház­tartások bevásárlási szokásai is. A kereskedelem koncentrá­ciójának következményeit akarta megismeri a cég, amikor kérdőívek segítségével feltér­képezte* a vásárlói szokások várható változásait, illetve a ke­reskedők bevásárlóközpontok­kal kapcsolatos véleményét is. A megkérdezett kereskedők 42 százaléka szerint ezek a „shopping-centerek” máshon­nan vonják el a vevőket, 58 százaléknak viszont az a véle­ménye, hogy a vásárlók ide is, oda is bemennek, ha keresnek valamit. „A hagyományos kis­kereskedelem, de legalábbis a kisebb boltok mennek tönkre” állítással a megkérdezettek 40 százáléka értett egyet. Egymást kiegészítve fognak működni a kisboltok és a bevásárlócent­rumok, Véli vagy inkább reméli a válaszadók 60 százaléka, vi­szont 52 százalék az övéhez ha­sonló kis üzleteket tartja első­sorban konkurenciának. A ruházati üzletek Vezetői úgy érzik, hátrányos helyzetbe kerültek, a műszaki boltok nem érzik a bevásárlóközpontok ha­tását, sőt az élelmiszer-keres­kedők szerint náluk még növe­kedett is a vásárlókedv. Boltjának forgalmában a megkérdezett kereskedők 52 százaléka nem tapasztalt válto­zást a bevásárlóközpontok ha­tására. Koós Tamás Sokhasznú a csicsóka Csicsókát tavasszal is te­lepíthetünk. A tápanya­gokban gazdag, laza ta­lajt és a csapadékos idő­járást kedveli, de öntö­zéssel száraz vidéken is jól termeszthető. A talajt ősszel bőségesen istállótrágyázzuk, a csicsó­kagumót 8-10 milliméter mélyre, 70-szer 40 centi- méteres sor- és tőtávol­ságra ültessük. Ezután már nem sok gond van vele. Kártevői szinte nincsenek, permetezni nem kell. A szárat akkor vágjuk le, amikor a levelek a téli fa­gyok hatására megbámul­nák. A csicsókaszárat a ku­koricaszárhoz hasonlóan tömegtakarmányként ju­hokkal és húsmarhákkal etethetjük meg. A gumó lo­vak abrakpótlására, szar­vasmarhák és sertések hiz­lalására, nyulak számára, sőt emberi fogyasztásra is alkalmas. Ősszel vagy ta­vasszal kiszedhetjük a ta­lajból. Télen hideg pincé­ben, nedves homokban tá­roljuk, de a földben is hagyhatjuk, saját szárával és trágyás szalmával beta­karva nem fagy meg. Min­dig kiszedhetünk belőle annyit, amennyire éppen szükségünk van. A csicsóka a megfelelő talajutánpótlást és a vizet hosszú évekig bő terméssel hálálja meg. Fontos tudni, hogy ha egyszer csicsókát telepítünk, nehezen tudunk majd tőle megszabadulni, erősen terjed, és szinte minden mást elnyom ez az élelmes növény. A helyszínen bírságként készpénzt nem kérhetnek Mit tehetnek az adóellenőrök? Az új évben sem lankad az APEH ellenőreinek aktivitása, sőt az idén a létszám növelésével egyre több revizor jelenik meg a piacokon, az üzletekben, a vendéglátóhelyeken és a szolgáltató cégeknél - tudtuk meg Gáspár Gábor főosztályvezetőtől.-Milyen jogai és kötelezettsé­gei vannak az ellenőröknek?- Alapvető szabály, hogy a revizorok párosával végzik az ellenőrzést, de a megelőző pró­bavásárlásnál, próbafogyasz­tásnál lehetnek egyedül is.-Az ellenőrzések során kö­telesek felmutatni arcképes igazolványukat és megbízóle­velüket. Minden ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az érintettel is aláíratnak. Bírságként a helyszínen kész­pénzt nem kérhetnek. Joguk van azonban a vállalkozással összefüggő nyilvántartásokba betekinteni, a pénztárgép adó­memóriáját lehívni, az alkal­mazottak iratait is ellenőrizni.-Milyen jogai és kötelezett­ségei vannak az érintettnek?- Kérheti, hogy az ellenőr jól olvashatóan mutassa meg az igazolványát és a megbízó leve­lét. (A kezéből kivenni viszont nem szabad!) Beírhatja észre­vételeit az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvbe, s utólag, nyolc napon belül is benyújthat írásos észrevételt az APEH-hez. Amennyiben az ellenőrök hiányosságot fedeztek fel, az érintett a határozat ellen 15 na­pon belül fellebbezhet, sőt bíró­sághoz is fordulhat jogorvosla­tért, s kérheti az általa megjelölt tanúk meghallgatását. Amennyiben elfogadja az APEH határozatát, vagy a fel­lebbezés nyomán jogerős dön­tés született, akkor a vállalkozó - szociális szempontokra vagy a vállalkozás létét alapjaiban fenyegető anyagi problémáira hivatkozva - kérheti a mulasz­tási bírság eltörlését, csökken­tését vagy a részletfizetést. Ez a lehetőség nemcsak az egyéni, hanem a társas vállalkozásokat is megilleti. Az ellenőrzés során az érin­tett félnek segítenie kell az el­lenőrök munkáját. Ha akadá­lyozza, az már önmagában is bírságolható.. (németh) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Egy német napilap cikke szerint soha nem fordítot­tak a német kertészkedők annyi pénzt a kertjükre, mint 1997- ben. Egyre többen építenek nö­vényházat, telepítenek szikla­kertet és tavat. Mind gyakoribb, hogy új, igényes növényekre cserélik ki a régieket. A hazai kertészkedők is sok pénzt költenek a kertjük gon­dozására. Ennek java részét - sajnos - nem új létesítmé­nyekre fordítják, hanem műtrá­gyára, növényvédőszerekre, a legszükségesebb kerti szerszá­mokra és gépekre, amelyek egyre drágábbak. Pedig a ker­tészkedés nem luxus, s nem úri passzió, hanem sokszázezer kisjövedelmű és kisnyugdíjas polgár hasznost és egészséges időtöltése, amejy több központi támogatást érdemelne. A kutya nem eszi meg a telet - mondogatták régen a bölcs öregek. Az bizony könnyen le­hetséges, hogy az eddigi enyhe­séget zord időszak követi. A tartós hótakaró nagyon hasznos az őszi gabonavetéseknek és a kerti gyepnek, de veszélyt rej­teget a fiatal gyümölcsfák szá­mára: a hó miatt táplálékhoz nem jutó vadak (mezei nyulak, őzek, szarvasok) megközelítik a lakott területeket is. A szarva­sok még á kétméteres kerítést is átugorják és lehántják a gyü­mölcsfák kérgét. Jó néhány vadriasztó szer van forgalomban. Ilyen az An- tivad, a Cervacol, az Uvad R, az Ekan. Ezeket kenjük a veszé­lyeztetett fák törzsére és ágaira. Fagymentes téli napokon hozzá lehet látni az idős gyü­mölcsfák törzsének tisztogatá­sához. Először terítsünk fóliát a fa törzse köré, hogy a hulladé­kot könnyen és tökéletesen le­hessen összeszedni. Nyeles fa- kaparóval a felváló kéregpikke­lyeket távolítsuk el, mert alat­tuk sokféle kártevő tojásai, spó­rái lelnek téli menedéket. Eze­ket drótkefével dörzsöljük le, majd a hulladékot haladéktala­nul égessük el. így - vegysze­rek nélkül - rengeteg kártevőtől szabadulhatunk meg. 0 Határidők cégvezetőknek Január 12.- A jövedelemadó előlegének befizetése. Január 13.- A befektetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról. Január 15.- A befektetési vállalkozások nagykockázati jelentése;- a fogyasztási adó befizetése, visszaigénylése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- mezőgazdasági támogatások igénylése;-az útalap-hozzájárulás rende­zése;- elszámolás az értékesített köz­teherjegyekről;- a pénzváltási tevékenységet folytató átváltóhelyek informá­ciószolgáltatása az MNB ré­szére;- víz-igénybevételi nyilatkozat;- a vízkészletjárulék befizetése;- az átalányadó előlegének be­fizetése;- a tételes átalányadó befize­tése. Zárjegy A zárjegyfelhasználó a tárgy­évet megelőző év október 1-jéig köteles bejelenteni a VPOP-nak a következő évre vonatkozó, várható éves zárjegyigényét vá­lasztékonként, negyedéves bon­tásban, kiszerelési egységen­kénti részletezésben. Annak, aki év közben kezdi meg a jövedéki termék előállítását vagy impor­tálását, az első zárjegyrendelé­sekor kell bejelentenie az éves zárjegyigényét. A zárjegyeket az erre a célra rendszeresített 3 j példányos zárjegy-megrendelő­lap 2 példányának elküldésével kell megrendelni úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 10. munkanapon megérkezzen az országos parancsnoksághoz. A 36/1997. (XI. 26.) PM- rendelet szerint az a jogi sze­mély, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és termé­szetes személy igényelhet zár­jegyet, amely/aki rendelkezik a jövedéki tennék előállítására jogosító érvényes adóraktári engedéllyel, illetve a jövedéki termék importálására jogosító engedéllyel, és a megrendelésé­hez bemutatja az érvényes im­portszerződést, valamint a fen­tiek szerint bejelenti az éves zár- jegyigényét. A zárjegyeket a zárjegyfelhasználó, vagy az írásban meghatalmazott képvi­selője veheti át, amennyiben bemutatja az előállítási költség megfizetését igazoló bizonylat eredetijét. A zárjegyet a jövedéki termék fogyasztói csomagolására kell felragasztani, úgy, hogy a szöveg és a sorszám olvasható legyen. A kiskereskedelmi boltok üzlethe­lyiségében és raktárában, a ven­déglátó-ipari üzletek és kereske­delmi szálláshelyek raktárában, valamint a nagykereskedelmi raktárakban csak bontatlan fo­gyasztói csomagolású, zárjegy­gyei ellátott jövedéki termékek tarthatók. A rendelet azt is meg­határozza, hogy hol kell elhe­lyezni a zárjegyet az egyes jöve­déki termékeken. Az adóraktári zárjegyfel­használónak olyan zárjegynyil­vántartást kell vezetnie, amely alapján a zárjegykészlet válasz­tékonként! változásai naponta, az esetleges zárjegyhiány pedig az elszámolási időszak végén megállapítható. Az elszámolási időszak az első zárjegyátvétel napjától számított három hónap. Az elszámolási időszakot kö­vető hónap 10. napjáig el kell számolni a zárjegyekkel. A ren­delet melléklete tartalmazza a zárjegytípusok részletes leírá­sát, valamint a zárjegyfelhasz­náló igénybejelentésének for­manyomtatványát és a zárje­gyek megrendelőlapját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents