Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-12 / 9. szám
Megyei Körkép 1998. január 12., hétfő Át kell tömi a közönyösség falát - Esélyek Nógrádban Lovász (is) kell a lóhoz-Nógrád megye lovas katalógusát kell mielőbb elkészíteni, hogy lehetőséget kapjanak azok, akik lovasturizmussal foglalkoznak. E mellett az is fontos, hogy megyénk egyik nagy értékére hívhatnánk fel a figyelmet, hisz a lovasprogramok, rendezvények, túrák alkalmat adnak arra is, hogy mind a táj szépségét, mind pedig a hagyományos vendéglátást bemutassuk az ország más tájain élőknek - vallja Renner Péter, a Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) lovas tagozatának nógrádi elnöke. Az őrhalmi fiatalember az egyesületi háttérrel maga mögött arra vállalkozott, hogy összefogja mindazon vállalkozókat, szervezeteket, melyek érdekeltek megyénk turisztikai fejlődésében. A látszat ellenére e dolog csöppet sem könnyű feladat, hisz sokszor bizonyítottuk már, mennyire kevés alkalmat adunk egy-egy jó ügy közös felpártolására. „Lovasrohan” Indul Egyéni érdekkülönbözőség, pénztelenség, és olykor egyszerűen csak nemtörődömség vezet ahhoz, hogy Nógrád megyéről még mindig többnyire csak a bűnügyi rovatokban olvasnak, s ezeket a történeteket látják azok, akiket mi vendégként látnánk szívesen. Renner Péter „lovasro- hammal” kíván áttörni a közönyösségen. Társaival együtt vallja, hogy a ló szeretetével nemzeti önazonosságunkat erősíthetjük, s mellesleg egészséges életvitelünknek is részévé válhatna a lósport, mely a tömegsportnak is jó eszköze lehet. Mondhatná bárki, hogy igen, de ehhez hozzáférhetővé kell tenni a lovaglást. Ha nagy lépésekről nem is, kisebbekről beszámolt az egyesületi elnök. A meglévő adottságokat pedig jól koordinálva kiderül, hogy már most vannak lehetőségeink. Az kell legyen a célunk, hogy az osztrákok síkultúrájához hasonlóan mi is felkészüljünk a lovaséletre. Ehhez elsősorban jó lovardákra, képzett lovászokra, túraútvonalakra, tisztességes vendéglátásra és olyan marketingre van szükség, mely a falusi turizmus nógrádi értékeire kellően ráirányítja a figyelmet. Lovardák megyeszerte- Vegyük sorba, hogyan állunk ezekkel.- Szép fejlődésnek indult Ecseg-Kercsegvölgypusztán Dolányi József lovardája, de említhetném Salgótarjánban a Korbáss-rancsot, Kakuk József lovardáját, Szandán Kiss József, Magyamándor- ban Bélák Ottó, Pusztaberkin pedig Hesszék gazdaságát. Lassan meglesz annak a lehetősége, hogy ne csak csil- lagtúra-útvonalakat rajzol- gathassunk a megyetérképre, hanem többnapos portyatúrákban is gondolkozhassunk. Ami a képzett lovászokat illeti: való igaz, lovász kell a lóhoz. Szécsényben a Lipt- hay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola többéves lovashagyománnyal büszkélkedhet, s ez elsősorban néhány megszállott szakoktató érdeme. Verseny és tömegsport Szakkörként, s az iskola profilját bővítendő már több éve folyik itt ez irányú képzés, s most végre beindulhat a lovászok szakmaszerű felkészítése is. Az iskola önálló majorral rendelkezik. Egyesületünk minden lehetséges hátteret igyekszik biztosítani a sikeres munkához. Szita Gabriella például már belovagló, a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem Lovas Akadémiájának hallgatója. Edzői ambíciói, s a nógrádi kötődése, egyesületi munkája, remélem, hogy mind nagyobb eredményeket hoz a közeljövőben. A Palóc Lovas Egyesülettel jó a kapcsolatunk, ők a versenysport terén törnek előre, mi viszont a lósport tömegsporttá szélesítésében, s ennek turisztikai vonzatúiban gondolkodunk. Anyagi lehetőségeink azonban meglehetősen szűkre szabottak. Ott kellene legyünk a turisztikai piacon, a megye lovassport-kultúrájának reklámozása viszont sok pénzbe kerül. A megyei területfejlesztési tanács remélhetően támogatja elképzeléseinket, s mind jobban bekapcsolhatjuk a megyét az országos és a nemzetközi vérkeringésbe. Tarnóczi László Nyolcadikból nem mehet automatikusan a diák szakmunkásképzőbe Változik a szakképzés rendszere A végzős nyolcadikosok 40 százalékát érinti újszerűén az oktatási törvényből eredő idei változás Nógrád megyében. Az eddigi években ugyanis a továbbtanulók negyven százaléka jelentkezett a szakmunkásképző intézetekbe. A szakképzési törvény azonban a szeptembertől kezdődő tanévben már nem ismeri az ISZI-kategóriát - mondta el érdeklődésünkre dr. Szalánczay György, a megyei közgyűlés közoktatási és művelődési osztályának főmunkatársa. A megyében 2600 diák végez nyolcadikban, s szinte 95-98 százalékuk a továbbtanulást választja. Közülük a többség, mintegy ezer diák jelentkezhet az Országos Képzési Jegyzékben feltüntetett képzésekre, amennyiben a feltételeknek megfelel. Pályaorientáció Szinte valamennyien szembe kerülnek majd azzal a ténnyel, hogy a képzések fele 10 osztályhoz, mások esetleg csak 12 osztály elvégzéséhez kötöttek. Ezért ők semmi esetre sem jelentkezhetnek közvetlenül szakképzésre, csak az úgynevezett pályaorientációs képzésre. Ez hivatott pótolni a 9. és 10. évfolyamot. Mindössze félszáz olyan képzési forma lehet, amelyhez nincs kötve iskolai végzettség. Ezek közé tartozik például a kiskerti növénygondozás, a gépi varrónő, vagy az üzemi takarító. Egyik sem vonzó perspektíva. A most végzősök 28- 29 százaléka szakközépiskolába jelentkezik, 22-25 százalékuk pedig gimnáziumba. A hiányzó néhány százalék speciális iskolatípust választ, esetleg a megyén kívül folytatja tanulmányait. A tapasztalat szerint körülbelül 250 diák választ megyén kívüli iskolát, képzést, s csak 2-3 százalék érkezik más megyékből. Ennek az lehet az oka, hogy a Nógrád megye nyugati végein élők sok szempontból kötődnek Váchoz, esetleg Aszódhoz, ráadásul közelebb is van számukra, mint, mondjuk, Balassagyarmat vagy éppen Salgótarján. A pályaorientációs képzésben résztvevők a 9. és 10. osztályban nagyjából ugyanazt tanulják, mint eddig, azaz főleg közismeretet. De ez alatt ismerkednek meg a munka világával, s ennek alapján dönthetnek: továbbtanulnak, vagy képesítést szeretnének. Jelenleg két olyan gimnázium is van, ahol az előző tanévben megkezdődött a hatodikos végzősök felvétele: Salgótarjánban a Bolyai János, Bátonyterenyén a Váci Mihály Gimnáziumban. A gimnáziumok többsége a megyében négyosztályos, kivétel a 8 osztályos szécsényi és a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium. Telítődés két év múlva Az új struktúra miatt bizonyos középiskolák telítődése csak két év után várható. Utána viszont esetleg férőhelygondok is jelentkezhetnek. Ezért támadt némi vita a megye és a megye- székhely között, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola bezárása miatt. Szalánczay György szerint ugyanis várható, hogy 2-3 év múlva új középiskolát kell majd létesítenie a városnak. Az új Nemzeti Alaptanterv nem használja a szakosodás fogalmát sem. Az iskolának jogot ad arra, hogy tetszése szerinti órakeretet állítson össze, attól függően, mire fektet nagyobb hangsúlyt. Az Európai Unió követelményeihez igazodik például a bá- tonyterenyei Fáy András Környezetvédelmi Szakközépiskola ötéves képzése. Szécsényben a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola viszont saját tangazdasággal rendelkezik. Határidők Keresztény általános iskolát üzemeltet az egyház Balassagyarmaton és Érsekvadkerten, a továbbtanulás azonban csak megyén kívül biztosított e kör számára. Kiemelt tantárgy a testnevelés, a sport a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban, s rendkívül jó feltételekkel rendelkezik a Borbély Lajos Műszaki Középiskola a számítás- technika és informatika, illetve a gépjárműtechnika-képzés terén. Ugyancsak kedvezően fejlődik a kereskedelmi és vendéglátó-képzés Balassagyarmaton. Pásztón egyedülállónak számít a francia nyelvi gimnázium, illetve a postaforgalmi szakközépiskola. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott, valamint a művészeti középiskolákba a jelentkezési határidő január 10. Egyébként elegendő leadni jelentkezési lapjukat február 23-áig. Választ április 10- éig kapnak a felvételükről. (németh) Zsarolót keresnek a zsaruk A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság zsarolás bűntette és más bűn- cselekmények elkövetése miatt nyomozást folytat Babos János ellen, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy az ország egész területén több személyt - életét és testi épségét megfenyegetve - arra próbált kényszeríteni, hogy készpénzt adjanak át neki. Személyleírása: 170 centiméter magas, zömök testalkatú. 29 éves, kerek fejű, göndör, rövidre nyírt, barna hajú, kreol bőrű, enyhén lapos orrú, testén több tetoválás látható. A rendőrség kéri azok jelentkezését, akik tudnak Babos tartózkodási helyéről, illetve más, általa elkövetett bűncselekményekről. Jelentkezni lehet bármely rendőri szervnél. így néz ki Salgótarjánban az ÉVI 2 üzletház emeleti részének burkolata. Mindenesetre erős emberek lehettek, akik elbántak vele ... FOTÓ: R. T. A Hírlap postájából A Pf. 9fi ■ A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Véleméíiy az új társasházi törvényről Néhány kérdés megoldatlan Hosszas előkészítő munka után, 1997. december 15-én az Országgyűlés elfogadta az új társasházi törvényt, amely 1998. március 1-jén lép életbe. Ezt több jelentős változás tette szükségessé. A jelenleg hatályos 1977. évi 11. számú, társasházakról szóló törvényerejű rendelet hatályba lépése óta különösen az 1990-es évektől a tömeges lakásprivatizáció következtében a megváltozott helyzetben a régi szabályozás meghaladottá vált. Mindez szükségessé tette a törvényi szintű újraszabályozást. Az új törvény jelentős tartalmi és szervezeti kérdést szabályoz, pontosabban fogalmazza meg a társasházakban lakó tulajdonosok jogait és kötelezettségeit, szigorúbb a közös költséget nem fizetőkkel szemben. Néhány szervezeti szabályozással egyszerűsíti a működést. Véleményem szerint a törvénynek azonban nem sikerült néhány igen fontos kérdést megoldania, mint például a felújítások forrásainak előteremtése, a közös költség behajtása, a gazdálkodás folyamatos ellenőrzése, a szak- szerűség biztosítása stb. Mindezek ellenére az új törvény megfelelő jogi keretet biztosít a társasházak működéséhez. Sok vonatkozásban alkalmazkodik a kialakult helyzethez, gyakorlathoz. Továbbra sem nyilvánította a társasházakat jogi személynek, így nem sérülnek a tulajdonostársak jogai. Emellett biztosítja számukra - a gazdasági egységekhez hasonlóan - a mindennapi élei ügyeiben való akadálytalan részvételt. Megerősítette á közös képviselő (intézőbizottság) intézményét, tovább növelve felelősségét, jogkörét, szakszerűségét. Minden olyan közös képviselő számára - bizonyos türelmi idő után —, akik kívülállóként látják el ezt a feladatot, szakképesítést ír elő. Ügy vélem, szerencsés lett volna ezt valamennyi közös képviselő számára előírni, hiszen ez a munka sokrétű, megkíván bizonyos műszaki, jogi, pedagógiai, pszichológiai felkészültséget, kapcsolatteremtő készséget, érteni kell ezen a szinten a gazdálkodás szervezéséhez, bonyolításához. A közös képviselő jogosult a közösséget bíróság és más szervek előtt is képviselni, amely feltételez bizonyos fel- készültséget. A társasházak jelentős nemzetgazdasági vagyont képeznek, és mivel más jellegű rendszeres ellenőrzés nem biztosított, igen fontos a tulajdonosi ellenőrzés. A törvény előírja, hogy abban a társasházban, ahol a lakások száma meghaladja az ötvenet, és közös képviselőt választottak' (nem intézőbizottságot), kötelező számvizsgáló bizottságot választani. Itt is talán célszerű lett volna -bár a törvény nem tiltja - mindenhol, ahol közös képviselőt választottak, egyben számvizsgáló bizottság választását is előírni. A tapasztalat is azt igazolja, hogy ahol jól kiválasztott, számvizsgáló bizottság működik, ott a szakszerű és rendszeres ellenőrzések jól segítik a társasházak gazdálkodását, a közös képviselő ■' rnúnkáját. Egyik kiemelkedő pontja a •töíVénynek, hogy ha a tulaj- tSdöJÉs fél évig nem fizeti a közös költséget, a közgyűlés határozatával jelzálogjoggal terhelheti meg tulajdonát, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetheti, melyet félévenként meg lehet ismételni, ezzel is biztosítva a hátralék megfizetését, bár még ez sem elég hatékony a nem fizetőkkel szemben. A törvény elővásárlási jogot biztosít a tulajdonostársaknak lakások, vagy nem lakáscélú helyiségek elidegenítésekor. Kívülállóknak csak akkor lehet ezeket elidegeníteni, ha azokra a lakótársak nem tartanak igényt. Ezzel megszüntethető az a tapasztalt törekvés, hogy a tulajdon eladásával az esetleges tartozástól is „megszabaduljanak”. A törvény módosuló rendelkezések között egyértelműen megfogalmazza, hogy az alapító okirattal létrehozott szervezet gyakorolhatja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A tulajdonosok viszont felelnek lakásuk felújításáéig karbantartásáért, melyet bekövetkezéskor jelezni kell a közös képviselőnek. Mindennemű közüzemi díj megfizetése a fogyasztó feladata. Rugalmasabbá teszi a törvény a működést azzal is, hogy a közgyűlések - már tulajdonosi hányad ötven százalék feletti részvételével határozatképesek. Döntéshozatalnál a tulajdoni hányad arányában már az egyszerű szavazattöbbség dönt. Viszont fontos esetekben, mint pl. alakuló közgyűlés, a szervezeti-működési szabályzat meghozatala esetében a kétharmados többséget írja elő. A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, az alapító okirat megváltoztatásáról valamennyi tulajdonostárs egyhangúlag határoz. Ezekkel is növeli a társasházközösség felelősségét. A törvény még számos új elemet megfogalmaz, de az eredményes megvalósulást nagyban befolyásolja a tulajdonosi szemlélet, a közösség tulajdonáért érzett felelősség kialakulása, valamint az aktív részvétel a társasház-közös- ségeket érintő döntések előkészítésében, meghozatalában, azok megvalósításában. Szilágyi Gábor Bátonyterenye
