Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-09 / 7. szám

6. oldal Látóhatár 1998. január 9., péntek Vezető helyen a nemzetközi rémtörténetek között - A volt lelkész szerint Dutroux tüntette el családtagjait Megszegett parancsolatok - Ami a Pándy-ügyben eddig kiderült Pándy András szerint a pedofil bűntettekért bebörtönzött Marc Dutroux az egyik felelős a Pándy-család tagjainak eltű­néséért. A 71 éves segédlelkész egyebek mellett erről írt azokon a papírokon, amelyeket a belga hatóságok karácsony előtt ta­láltak brüsszeli börtöncellájában - mindez tegnap derült ki. A Belgiumban immár tíz gyilkossággal gyanúsított Pándy And­rás és a bűntettek egy részében cinkosként kezelt 40 éves leá­nya, Pándy Ágnes kihallgatása folyamatosan tart. A segédlel­kész azonban továbbra is tagadja az ellene szóló valamennyi vádat - közölte a brüsszeli ügyészség szóvivője kedden. Jós Colpin szerint Pándy egyre többször tarkítja fantáziadús ki­jelentésekkel egyébként ritka megszólalásait. Ezek közé tarto­zott az a minapi fejtegetése is, miszerint családjának tagjai - két felesége, két lánya, két fia - és legalább négy idegen asszony talán azért tűntek el, mert Marc Dutroux gyermekrabló hálózata tette rájuk a kezét. Ugyanezt magyarázza Pándy András azo­kon a magyarul írt papírokon is, amelyeket néhány hete fedeztek fel a cellájában, és fordításuk még tart. Marc Dutroux ma Belgium leggyűlöltebb állampolgára. Azért tartóztatták le, mert leány- gyermekeket rabolt el, kíhzott meg, pornográf filmeket forga­tott velük, kereskedett velük, és többnek közü­lük az életét is elvette. Bűn- szövetkezeté­nek mások mellett fele­sége is tagja volt. Pándy a belga hírügynök­ség jelentése szerint nem fejtette ki, milyen kapcsolatban lehet az 6 családtagjainak és Dutroux ál­dozatainak eltűnése. Pándy fel­tételezett áldozatainak a ’80-as évek végén veszett nyomuk, és egy kivételével valamennyien felnőttek voltak. Az eddigi vizs­gálatok szerint a Belgiumban 1958 és 1992 között lelkészként és hitoktatóként tevékenykedett Pándy Magyarországon nem követett el emberölést. A brüsz- szeli hatóságok igyekeznek in­tenzívebbé tenni az ügy vizsgá­latát - jelezte Colpin. A követ­kező napokban az ügyben érin­tett valamennyi nyomozó és szakember találkozik, hogy megtervezze jövőbeni együtt­működését. Emlékeztetőül a Pándy-ügy nagy vihart kavart részletei: „Két ország szégyenkezik októ­ber vége óta amiatt az ember miatt, aki a jelek szerint sokkal inkább az ördög, semmint Isten szolgálatában állt: a Brüsszelben magát református lelkésznek ki­adó magyar-belga állampolgár, Pándy András ahelyett, hogy ta­nította és betartatta volna a bib­liai parancsolato­kat, önmaga is sorra szegte meg azokat” - írták a belga lapok. Hát­ralévő életét alig­hanem rács mö­gött tölti, és magával rántja első­szülött lányát, későbbi cinkosát is. Belga hírmagazinok közük a Pándy-családnak azt a fényké­pét, amely nem sokkal nyugatra menekülésük és az első gyerme­kek születése után készült: el­képzelni sem lehetett volna bé­késebb, irigylésre méltóbb csa­ládot , mint amelyet a hatvanas évek elején Pándy András, Sö­rés Ilona, Pándy Agnes és Pándy Dániel alkotott. Csaknem harminc évvel később kegyetle­nül az ellenkezőjére váltott a kép: a négy ember közül kettőt savak, fűrészek vagy bárdok szedtek szét, ketten pedig - az előzők és mások feltételezett gyilkosai - börtönben ülnek. A kárpátaljai születésű Pándy András világéletében református lelkésznek ké­szült. Amikor 1956-ban po­litikai okokból elhagyta Ma­gyarországot, már túl volt segédlelkészi tanulmányain. Első nyugati állomáshelyén, Svájcban vette feleségül Sőrés Ilonát, és ott folytatta teológiai tanulmányait. Mindmáig nem tudni, felszentelték-e valaha is valahol, de tény, hogy Belgium­ban nem sokkal 1958-as megér­kezése után már lelkészként ke­zelték. A belga egyesült protes­táns egyház csupán tetteinek napvilágra kerülése után, 1997 novemberében törölte őt tagjai­nak sorából. Ötvennyolcban szü­letett Ágnes, nyolc gyermeké­nek azon feléhez tartozó lánya, akik még élnek. Dániel fia 1961- ben, Zoltán 1966-ban látta meg a napvilágot. Eközben Pándy András már aktívan lelkipász­torkodott a belgiumi magyarság körében: tevékenységének ke­vés, még ma is élő tanúi szerint már akkor is gyanítható volt mohósága. A nincstelen mene­kült ugyanis látványosan gazda­godott: ma már tudni lehet, hogy híveitől tetemes adományokat fogadott el, miközben megdőlt az a feltevés, hogy az eleinte de­reknek tartott lelkész a magyar államkasszából is részesedett, mert mellékesen a Kádár-re­zsimnek kémkedett volna. Pándy András tizenegy évi házasság után vált el Sőrés Ilo­nától, és minden bizonnyal már második nősülése előtt belekós­tolt serdülő leányának bimbózó nőiességébe. Ágnes, aki mára csaknem teljes vallomást tett, nem szívesen beszél erről, de ön­jelölt oknyomozók szerint a vér­fertőző kapcsolat Ágnessel egé­szen az asszony nőiességének hervadásáig tar­tott, és a nő egyet­len percig sem til­takozott ellene. Pándy vagyoná­nak gyarapodása a ’80-as évek­től kezdődött. Alapítványt ho­zott létre „a természettel össze­függő, a kultúra és a tudomá­nyos élet” területén végzett te­vékenységek előmozdítására. Az alapítvány donorai fizetésük 10 százalékát automatikusan át- ulták annak számlájára. A cég neve Ydnap volt: az elnevezés egyszerre tekinthető az ünnep­nap szó régies magyar változa­tának, illetve a Pándy név fordí­tottjának. 1979-ben Pándy And­rás megkötötte második házas­ságát: talán nem véletlen, hogy három leánygyermek anyját vette feleségül. Fintor Edit leg­idősebb lánya, Tímea már öt évvel a második házasság után Pándytól fogant gyermeket ho­zott a világra. Eközben Tímeá­nak féltestvérei is születtek édesanyja és mostohaapja kap­csolatából: Réka 1981-ben, if­jabb Pándy András 1980-ban látta meg a napvilágot. Való­színű, hogy a sorozatos és áttéte­les vérfertőzés vezetett az idei év belgiumi botrányának minő­sített gyilkosságsorozatához. 1986 és 1989 között összesen hatan tűntek el a népes Pándy­családból. A két feleség mellett a jelek szerint azoknak a gyer­mekeknek veszett nyoma, akik­kel Pándy András nem folytatott vérfertőző viszonyt. Pándy Ágnes vallomása után szinte bizonyosra vehető, hogy az eltűnések a családfő és Ágnes nevéhez fűződnek. A ma 40 éves asszony szerint lelőtték vagy kemény tárggyal agyonverték a feleségeket, anyákat, testvéreket, gyermekeket, majd szétsavazva vagy feldarabolva a vágóhídi szemét közé keverték maradvá­nyaikat. Eközben Pándy András gondoskodott arról is, hogy leve­leket írjon vagy írasson a nevük­ben, illetve Magyarországon ha- sonkorúakat kérjen meg vagy béreljen fel az eltűntek szerepé­nek eljátszására. Ezzel párhuza­mosan Pándynak még arra is volt ereje, hogy Magyarországon és Szlovákiában, illetve Erdélyben feladott házassági hirdetésekkel idegen asszonyoknak csavarja el a fejét. A szexuálisan nyughatat­lan segédlelkész mindig gondo­san ügyelt arra, hogy olyan asz- szonyok leveleire válaszoljon, akik egy vagy több leánygyer­mekkel is rendelkeztek. Agnes vallomása sze­rint legalább három ilyen asszony és egy gyermek is hasonló sorsra jutott, mint a családtagok. A segédlelkész ott követte el azt a bizonyos hibát, amelyet a krimiírók szerint min­den bűnös elkövet, hogy néhány családtag eltűnését hivatalosan be is jelentette. Legalább ekkora hiba volt, amikor az ágyban megunt lányától elvette az Ydnap alapítvány igazgatói tisz­tét. Ez még ’91-ben történt, és Ágnes akkor felhívta a hatósá­gok figyelmét arra, hogy apja lelkét bűnök terhelik. A Dutroux-ügy kellett azon­ban ahhoz, hogy Pándy András elinduljon azon az úton, amely elvezetett őrizetbe vételéhez és remélhetőleg méltó büntetésé­hez. Amikor a nagy port felvert pedofil eset tavaly nyáron kirob­bant Belgiumban, a hatóságok minden korábbi eltűnési ügyet még egyszer nagyító alá vettek, különösen, ha abban gyermekek is szerepeltek. A Pándy-dosszié azonnal felkeltette egy tapasztalt brüsszeli vizsgálóbíró figyelmét, aki nyomban felvette a kapcsola­tot a magyar rendőrséggel, és több hónapi együttes nyomozás után az időközben gyakorlatilag Magyarországra költözött Pándy Andrást tavaly október 16-án - miután Belgiumba visszatért - letartóztatták. Pándy Ágnes egy hónappal később jutott e sorsra, amikor egy apja elleni vallomá­sában hibát vétett, és azután a ha­tóságok nyomására mindent be­vallott. * A történet az eseményeket kí­vülről figyelők legtöbbje szá­mára így áll össze. A hatóságok nyilvánvaló, hogy ennél töb­bet tudnak, a teljes igazság azonban aligha kerülhet napvi­lágra az előtt, hogy Pándy András beismeri tetteit. Utóbbi megkönnyeb­bülést jelentene az ügy vala­mennyi szereplője és közvetve vagy közvetlenül szenvedő alanya számára is, mert a Pándy-ügy lassacskán fele­désbe merülhetne, a gyászos eseménysorozat pedig leke­rülne a nemzetközi rémtörté­netek vezető helyéről... Elképzelni sem lehetett békésebb, irigylésre mél­tóbb családot. Harminc évvel később az ellenke­zőjére változott a kép.” Eagyon valószínű, hogy sorozatos és áttételes vér­fertőzés vezetett az év bot­rányának minősített gyil­kosságsorozathoz. ” „A segédlelkész ott kö­vette el azt a bizonyos hibát, hogy néhány csa­ládtag eltűnését hivata­losan be is jelentette.” Saját kezűleg szedett gyógynövényekkel kúrálta magát Nemdohányzó iráni Matuzsálem Egy saját állítása szerint 151 esztendős iráni földműves kö­zölte: nemrég sikerült leszoknia a dohányzásról. Halifa Hazar Abdollah-Zadeh, aki kimondottan jó egészségnek és szellemi frissességnek örvend, Irán kurdok lakta nyugati hegyvidéké­nek egyik kis falujában él. Orvosi kezelésben soha nem részesült; ha olykor megbete­gedett, saját kezűleg szedett gyógynövényekkel kúrálta ma­gát. Hagyományos, füstszűrő nélküli, erős cigarettákat szívott egészen a közelmúltig, amikor elhatározta, hogy lemond szen­vedélyéről. A hosszú élet titkairól fagga­tózó újságíróknak Abdollah- Zadeh 120 szerető és szép uno­kái meghitt körében elmondta, hogy „a kemény mezei munka, a szántóvető életmód szeretete és a jó házikoszt” tartotta meg őt ilyen sokáig erőben és egész­ségben. Arról azonban nem szólt, hogy vajon miért is szo­kott le ilyen „hirtelen” a do­hányzásról. „Nagy” idők tanúi, amikor még kalózok és csempészek „kószáltak” a partoknál Világítótorony-örök alkonya Nagy-Britanniában nincs többé szükség őrökre a világítótor­nyokban: nyugdíjba vonulhat vagy éppen új munkát kereshet magának a még ténykedő, összesen vagy kéttucatnyi őr. A szigetországban összesen va­laha 272 világítótorony vi­gyázta a tengeren közlekedő hajók biztonságát. A tornyok jelentős hányada kalandos időkre emlékeztet, amikor még kalózok és csempészek igye­keztek segítségükkel beóva­kodni a partokhoz. Nem is olyan régen még 150 világítótoronyban dolgoztak emberek, de a legtöbbet már egy központi számítógéphez kapcsolták, s az őrök egy ideje már csak ellenőrzik, hogy való­ban megfelelően működik-e minden a számítógép, illetve a műholdas navigációs rendszer irányításával, időben gyullad- nak-e fel a 30 kilométernyire világító fényszórók, s nem rom­lik-e el valami. Legutoljára a Kent grófság keleti csücskén álló, 26 méter magas világítótorony őrei hagy­ják majd el helyüket. A három­fős csapat vezetője a 49 éves Gerry Douglas-Sherwood, aki több mint huszonhét éve végzi ezt a sokak számára romanti­kusnak látszó munkát. Idegenforgalmi látványosság a nemrég újjáépített erőd Kút „Az utolsó mohikánéból Már nagyon régi idők óta az a hír járta, hogy „Az utolsó mohi­kán” című Cooper-regényből ismert, 1755-ben a New York ál­lambeli Albanytól mintegy száz kilométerre északra épült Wil­liam Henry erőd kútja az indiánok által megskalpolt brit asz- szonyok maradványait rejti. A mendemondák az 1700-as évekbe nyúlnak vissza, amikor itt a franciák és az indiánok hosszú ostrom után az erőd fel­adására kényszerítették a brite­ket az úgynevezett hétéves há­borúban, amit a franciák és bri­tek vívtak egymással Észak- Amerikáért. A nemrég újjáépí­tett erőd idegenforgalmi látvá­nyosság, s 37 évvel az első si­kertelen kísérlet után az idén egy régész, David Starbuck, a New Hampshire-i Plymuth Col­lege tanára, akinek szűkebb ér­deklődése a XVIII. katonai le­lőhelyekre összpontosul, leju­tott a kút mélyére és felfedte rejtélyeit. Leletei karabélygo­lyókból, francia puskához használt kovakövekből és cse­répedény-törmelékből álltak. A régi tárgyakat XX. századi ré­tegek borították: pénzérmék, kulcsok, rágógumi, zseblámpák és egy Batman-figura: ezeket szándékosan dobták a kútba A R AT L Q%ereskedelmi és Gsátelbonk A Kereskedelmi és Hitelbank járatlan betétszámlája párját ritkító befektetési lehe­tőség. A páratlan betétszámla olyan megtakaítási forma, amely párosítja a biztonságos, biztos kamatot, az egyénre szabott, páratlan rugalmassággal. Számoljon PÁRATLAN ötféle futamidő: 9, 11, 13, 15 és 17 hónap közül választhatja ki az Ön számára leginkább megfelelőt. Nem érheti semmi váratlan! Hiszen a PÁRATLAN kamatozású. Ezenkívül névre szól, tehát a lekötött összeghez csakis Ön férhet hozzá. A PÁRATLAN betétszámla korántsem unalmas, hiszen páratlanul rugalmas. Bármilyen 5.000 Ft feletti, 1.000Tt-tat osztható összeg egyaránt leköthető. A páratlan betétszámla páratlan megoldás a befektetések területén. £s PÁRATLAN

Next

/
Thumbnails
Contents