Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-09 / 7. szám

1998. január 9., péntek Mozaik 7. oldal Alkonyévek - Nyugdíjasok rovata lapunkban Kaszás Imre: Ezek a pártok nem képviselik a munkásembert Nem szeretne ma fiatal lenni Az asztalon kemény fedelű dosszié tele papírokkal: sárgult fo­tók, elrongyolódott szélű oklevelek, bizonyítványok, kitünteté­sek. A segédlevél jól megfér a párttagsági könyvvel, a kiváló dolgozói oklevél a bányász szolgálati érdeméremmel. Ha kro­nológiai sorrendbe rakjuk, egy egész élet rajzolódik ki előttünk. Kaszás Imre még ma is sokszor előszedi, nézegeti, a régi időkre emlékszik. 1930. április 16-án született. Születési helyként Nemti van beírva az iratokba, mert a Horthytelep (a mai Rákóczite- lep) közigazgatásilag oda tarto­zott. Négyen voltak testvérek, de csak ketten maradtak: idő­sebb lánytestvére 9 hónapos korában, egyik öccse születése­kor halt meg. 1931-ben költöz­tek Kisterenyére. Édesapja al­kalmi munkával igyekezett el­tartani a családot, míg végül 1943-ban a plébános és egy képviselő segítségével munkát kapott Gyularakodón, a bányá­ban. Esztergályosélet-Az általános iskolát Kistere- nyén végeztem, de nem szere­tek erre az időre visszagondolni - mondja Kaszás Imre. - Sok­szor vert meg bennünket ujjnyi vastag bottal a kántor, így aztán nagyon örültem, amikor Pász­tora kerültem a polgáriba. Az iskola után Tóth Béla építész­mérnök jóvoltából a kisterenyei bányaműhelybe kerültem esz- tergályostanoncnak, majd a pál- falvai gépgyárba, ott is szaba­dultam fel 1948-ban.- Két év múlva megkaptam a katonai behívót, de egy évre felmentettek, mert olyan ex­portmunkán dolgoztam, amely a Szovjetunióba ment. De 1951-ben már nem volt mese, be kellett vonulni Siófokra. Itt csak két hétig voltam, utána Ta­tára helyeztek, tiszthelyettesi iskolába. Később áthelyeztek Piliscsabára, ahol írnok voltam, és a honvédzenekar harmadik, majd második klarinétosa.- Honnan volt a zenei indít­tatás? Klarinéttal kezdődött- Hál’ istennek, apám muzika­litását örököltem. Ótéves lehet­tem talán, amikor alakult a bá­nyászzenekar és gyerekként minden próbán ott tébláboltam. „Vezényeltem”, dirigáltam, úgyhogy az akkori karmester felfigyelt rám és javasolta apámnak: vegyen nekem hang­szert. Kaptam egy klarinétot - hát, így kezdődött. Marosvölgyi Henrik (Henci bácsi) volt a ta­nárom, nagyon szerettem. In­nen már egyenes út vezetett a bányászzenekarba, amelynek 17 éves koromtól voltam tagja egészen 1987-ig. De játszottam más zenekarokban is, sokfelé meghívtak, így például Salgó­tarjánban is, ahol első klariné­tos voltam. Többször voltunk külföldön is. Szép idők voltak. Kaszás Imre 1953. november 7-én kötött házasságot Chikán Irénnel, akivel lassan negy­venöt éve vannak együtt jóban- rosszban. Imre bácsi a leszere­lés után a kisterenyei bánya­műhelyben dolgozott tíz évig. Közben elvégezte a gépipari technikumot, majd a nagybáto- nyi gépüzem esztergályosmű­helyének művezetője lett. Itt is tíz évet húzott le, majd vissza­helyezték Kisterenyére meós- nak. 1987-ben innen ment nyugdíjba.-6800 forint volt akkor a nyugdíjam, ami elég jó pénznek számított - mondja moso­lyogva. - Azóta persze már emelkedett, legalább tudjuk miből támogatni a gyerekeket meg az unokákat. Két gyere­künk van, 3 unokánk, és annak örülök a legjobban, hogy ezt megérhettem. Ha visszatekin­tek, elégedett embernek érzem magam: csak akkor keseredik meg a szám íze, ha látom, hogy lányom továbbra sem talál munkát. Senki nem segít-Tudja, sokszor elgondolom, hogy nem szeretnék most fiatal lenni. Semmi perspektívát nem látok a fiatalok előtt, senki nem segít rajtuk. 1945-től szakszer­vezeti tag voltam, de tavaly ki­léptem: sem tájékoztatást, sem segítséget nem ad, akkor meg mi értelme? Ugyanígy voltam a párttal is: 1987-ben kiléptem, és nem is tartozom egyikhez sem. Az a meglátásom, hogy ezek a pártok nem képviselik a munkásembereket, megszűnt az emberség.-Ha visszatekint, mire em­lékszik a legszívesebben?- A zenei korszakomra. Nemcsak a bányászzenekarban játszottam, hanem volt nekünk egy kis zenekarunk is, eljártunk lakodalmakba, mulatságokba zenélni. Ilyenkor szaxofonon játszottam. 1955-ben volt egy emlékezetes eset: hétvégeken rendszeresen a kastélyban ját­szottunk, de nem múlt el egy mulatság sem, hogy ne lett volna kinn verekedés, bicská­zás, így aztán a tanács meg akarta szüntetni. Akkor egy női tanácselnök volt itt, az kiállt mellettünk. Megtette a cigány­vajdát rendezőnek, a rendőr mellé odaállította Tolnai Mik­lóst (ő volt akkor Észak-Ma- gyarország birkózóbajnoka), de nem is volt onnantól kezdve rendbontás! Gyászinduló magnóra-Szokott-e még játszani csak úgy, magának?- Sajnos, mostanában már nem nagyon. Egyik szaxofo­nomat éppen a közelmúltban adtam el. Pedig elő kellene venni néha a hangszert és bi­zony gyakorolni kellene. Van egy régi álmom is. Nagyon sze­retném megvalósítani, hogy magnóra veszem a gyászindu­lókat: ha majd meghalok, azzal a zenével tegyenek a sírba, amit én játszom... Hegedűs Méltánylás, nyugellátás A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság tapasztalatai szerint sokan félreértelme­zik az úgynevezett különös méltánylást érdemlő kö­rülmények esetén történő nyugdíjemelés feltételeit. Nekik és más olvasóinknak is ajánljuk az ezzel kapcso­latos alábbi, legfontosabb tudnivalókat, melyekről dr. Danyi Sándor igazgató tá­jékoztatta lapunkat. Eszerint a jelenleg hatá­lyos, ’97. évi, LXXXI. tör­vény 66. paragrafusa ki­mondja: különös méltánylást érdemlő körülmények meg­léte esetén az öregségi nyug­díjkorhatárt elérő vagy rok­kant személy, valamint árva részére kivételes nyugellátást lehet megállapítani. Nyugdíj- emelés adható (tehát nem jár) a nyugellátásban (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkant­sági, özvegyi nyugdíjban, il­letve árvaellátásban) részesü­lőnek a következő feltételek mellett: I. Ha a folyósított nyugellátás összege és a rend­szeres egyéb jövedelem együttes havi összege (bele­értve a ’98-ban járó emelést is) a 27 400 forintot nem ha­ladja meg. Amennyiben a ké­relmező kiskorúról, hetven éven felüliről vagy rokkantról gondoskodik, 34 250 forint az összeghatár, 2. Akinek lakás- fenntartási költségei vagy egészségi állapota miatt szük­séges gyógyszer- vagy diéta­igénye a nyugdíját és az eset­leges egyéb jövedelmet aránytalanul súlyosan terhe­lik. 3. Azonos anyagi körül­ményeket igazoló kérelmezők esetében előnyben kell része­síteni a 35 (nők esetében 25) évnél több szolgálati idővel rendelkezőket, a hetven éven felülieket, az egyedül állókat, s az I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozókat. 4. A ké­relmező részére legalább ezer és legfeljebb havi 2500, ha pedig a kérelmező kiskorút, hetven éven felülit vagy rok­kantat túlnyomó részben el­tart, legfeljebb 3500 forint engedélyezhető. Nyugellátás­ban, egyéb rendszeres szociá­lis ellátásban nem részesülő­nek legfeljebb a kérelem elbí­rálásakor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét ki­tevő, de legalább ennek a felét elérő összeg engedélyezhető. A méltányosságból történő elbírálás a hosszú szolgálati időre, a nyugdíjas rászorult­ságára tekintettel, és nem utolsósorban a rendelkezésre álló, előírt keretösszeg figye­lembevételével történhet. Sajnos, a szűkre szabott ke­retből a sok rászoruló közül is csak kevesen részesülhetnek méltányossági emelésben. Méltányosságból nem emel­hető az az ellátás, melyet nem a társadalombiztosítás pénzü­gyi alapjaiból finanszíroznak. Ilyen például az előnyugdíj, az előrehozott, a korenged­ményes nyugdíj az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséig, továbbá a rend­szeres szociális járadék, az átmeneti, a tsz-, és a rokkant­sági járadék. Citeaux, a 900 éves cisztercita rend bölcsője Öt földrészen 400 kolostor A burgundiai Citeaux ko­lostoregyüttese nem hívo­gatja építészeti látványossá­gokkal a látogatókat, pedig 900 éve e Dijon melletti apátságban alakult meg a ciszterci rend (Sacer Ordo Cisterciensis), amely a tör­ténelem viharait túlélve napjainkban az öt konti­nensen 400 kolostort tart fenn. Citeaux-ban ma 40 szerze­tes él. Életüket Szent Benedek "Óra et labora!" (Imádkozzál és dolgozzál!) jelmondata alapján szervezik és a napi hét közös ima mellett hetente 2000 sajtot készítenek eladás céljából, ami némi bevételhez juttatja a közösséget. (A cisz­terci rendből nőtt ki a világ­szerte ismert sajtot készítő trappisták rendje is). Róbert testvér döntése 1098 március 21-én költözött néhány szerzetes társával Ro­bert testvér erre az akkoriban elhagyatott, mocsaras vi­dékre, hogy a bencés rend megalapítójának, Szent Be­nedeknek szellemében megújítsák a szerzetesi életet. A ciszterci rend felvirágzá­sát a széntté avatott Bemát Clairveaux-i apátnak köszön­heti, aki 1112-ben lépett be a rendbe. Ő dolgozta ki a rend szabályzatát. Az 1789-es for­radalom a többi franciaor­szági kolostorhoz hasonlóan természetesen a citeaux-it is elsodorta, de száz évvel ez­előtt, 1898 októberében ismét szerzetesek költöztek az apát­ságba. A 900. évfordulót a közös­ség olyan jelentőségűnek ítélte, hogy a korábbi szigorú elzárkózást feladva, több ün­nepi rendezvényt is tartanak. Olivier Quenardel citeaux-i apát elmondta: azt szeretnék, ha az ünnepség révén tudato­síthatnák az emberekben, hogy az evangéliumi élet „ma is lehetséges forrása az embe­riség megújulásának”. Március 21-én, az alapítás évfordulóján évszázadok óta először a világ minden részé­ről 500 cisztercita szerzetes és apáca érkezik majd Citea- uxba, a nemzetközi cisztercita találkozóra, május 21-én pe­dig 4000 fiatal részvételével tartanak találkozót „Békét te­remteni” jelszóval. Hazai ciszterciek A Magyarországra* települt ciszterci szerzeteseknek 1948 előtt gimnáziumuk volt Bu­dapesten, Székesfehérvárott, Egerben, Pécsett és Baján. Központjuk Zircen van. A Rákosi-rendszerben meghur­colt és börtönbüntetésre ítélt Endrédy Vendel zirci apát tagja volt a Főrendiháznak. A korai gótika elemeivel ötvözött románkori építészet magyarországi remekei közt tartják számon a torony nél­kül épült bélapátfalvi ciszter­cita templomot. A templom mellett épült kolostornak csak alapkövei maradtak fenn. A rend számos kiváló kép­viselője gazdagította a ma­gyar tudományos és kulturális életet, így például Brisits Fri­gyes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ismert Vörösmarty-szakértő. Ma már semmire sincs idő- Munkatársaim igyekeztek rábeszélni, hogy maradjak, de ra­gaszkodtam korábbi elhatározásomhoz: ha elérem a nyugdíj- korhatárt, abbahagyom az aktív munkát. Arra készültem, hogy a választási ciklus után felállók és járom a magam útját. Elég volt, tisztességgel ledolgoztam a rám szabott éveket. - utal az 1992. augusztus 22-ei napra Vincze József, a Salgótarján és Vidéke Afész volt - ma nyugdíjas - elnöke. Életének minden szála a szö­vetkezeti mozgalomhoz kö­tötte; ügyvezetőként, majd el­nökként.- Rengeteg beolvadást, szö­vetkezeti egyesülést éltem meg. Sohasem okozott gondot, ki lesz a következő elnök, netán nekem hová kell majd mennem. Amikor megválasztottak, fel sem merült bennem, miként szabaduljak meg a régiektől. Változatlan fizetéssel az új felállásban is megtalálták he­lyüket - ragadja ki a több mint 31 évi vezetői ténykedéséből a számára is kedves epizódot. Húsz év alatt annyi beruhá­zást valósított meg az áfész, mint a megye többi áfészei ösz- szesen.-Olyan segítséget nem tud­tam kérni, amit a tagok ne tá­Vincze József mogattak volna. Fejlesztésein­ket, beruházásainkat a tagság összefogásával, a helyi szervek támogatásával hoztuk létre. Az új létesítmény átadása előtt soha nem jutott eszembe, ki szedi le a babérokat a sikerért. Vincze József \alóban készült a nyugdíjas életre.- Nyugdíjazásom előtt vet­tem egy kis gyümölcsöst a Ti­sza mellett, Tiszaföldváron. Később, mert eladó és jó ára volt, megvásároltam a mellet­tem lévőt. Ma 1400 négyszögöl gyümölcsös biztosítja a család egész évi zöldség-, burgonya- és gyümölcsszükségletét. Van benne többféle szőlő is, termése mindig elfogy.- Hogyan szerezte meg a szükséges szaktudást a kerté­szethez, szőlészethez?- Földműves-szövetkezeti ügyvezetőként kezdtem 19 éves koromban, előtte is a mezőgaz­daságban dolgoztam.-Gondot okozott-e a nya­kába szakadt sok szabadidő?-Egy évig igen, azóta sem­mire sincs időm. Az áfészem- mel megmaradt a kapcsolatom. Igazgatósági tagként tevékeny­kedem. Emellett 1990-ben a há­rom vezető társammal létreho­zott támogatási alapítvány kép­viselője vagyok. Legutóbb az alapítvány hozadékából 60-70 főnek adtunk bizonyos össze­get. Kora tavasztól késő őszig a gyümölcsösben, a szőlőben van elfoglaltságom.- Milyennek látja a Salgótar­ján és Vidéke Afész jelenlegi te­vékenységét?- Mielőtt felálltam az elnöki székből, írásban rögzítettük, ki lesz a lehetséges utódom. Két név szerepelt benne. A tagság Dóra Gyula mellett voksolt. El­jövetelem óta nagy változások következtek be. Az eddig meg­tett út sikeres volt. Dóra Gyula foggal, körömmel védi a szö­vetkezeti vagyont, sokat tesz annak gyarapításáért. A korsze­rűsítésekkel sikerült felvenni a versenyt a hatalmas tőkével rendelkező multikkal. Az átala­kulás kegyetlen része azonban most következik. A nem nyere­séges falusi kis üzleteket csa­ládi alapú működtetésre szük­séges átállítani, ami eladások­kal is jár. Venesz Károly Katasztrofális helyzetben van a csernobili szarkofág Pénzhiány miatt állandósult veszély A csernobili atomerőmű 1986-ban megsérült reaktora fölé vont betonburok, azaz a szarkofág állaga katasztrofális állapotban van, fennáll a veszély, hogy beomlik - figyelmeztetett kedden Valentyin Kupnyij, az erőmű igazgatóhelyettese. Kupnyij elmondta: az előre be­ütemezett munkálatok pénzhi­ány miatt már hónapok óta szü­netelnek. Az erőmű vezetői rendszeresen megkongatják a vészharangot annak reményé­ben, hogy a Nyugat által beígért segélyösszegek kiutalását fel­gyorsíthatják. Novemberben New Yorkban nemzetközi Csemobil-konferenciát rendez­tek, amelyen mintegy 50 ország vállalt kötelezettséget arra, hogy 37 millió dolláros összeg­gel támogatja a karbantartási munkákat. Korábban a világ iparilag legfejlettebb hét állama és az Európai Unió ígért meg 300 millió dollárt - emlékezte­tett a francia hírügynökség, hozzáfűzve, hogy Ukrajna mintegy 50 millió dollárnyi hozzájárulást vállalt magára. A munkálatok összesen 760 mil­lió dollár ráfordítást igényel­nek. A szarkofágot azt köve­tően húzták a 4-es számú reak­tor fölé, hogy abban 1986 ápri­lisában robbanás történt. Az atomenergia békés célú fel- használásának terén bekövet­kezett katasztrófák közül eddig a csernobili volt a legsúlyo­sabb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents