Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-31–02-01 / 26. szám
Van szeme és esze a vidékinek is! Az elmúlt hetekben „szabadságon” voltak az országgyűlési képviselők. Urbán Árpád honatyát ezért a balassagyarmati városházán értük utol. 2. oldal „Nyugodt szemetelés” fél évszázadig A dokumentumok elkészültek, 24 település önkormányzata aláírta a szükséges aktákat: jó úton van a térségi szi- lárdhulladék-lerakó telep megvalósítása. 3. oldal Nem kell mindig kaviár... Harmadik rájátszásbeli mérkőzését is megnyerte a Salgótarjáni Fekete Sasok KK. A játék nem volt túl látványos, de a rájátszásban nem is ez a lényeg. 11. oldal NOGRAD / ^ GÚTAÚit MEGYEI HÍRLAP Nem tehetjük milliomossá, de elindíthatjuk a siker útján. BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1998. JANUAR 31.-FEBRUAR 1., SZOMBAT-VAS ARNAP ■BBBHHHHHBHHBHHHHHHHHHBBHnH IX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA: 34 FORINT ELŐFIZETVE 25,70 FT Hirdessen a Nógrád Megyei Hírlapban! Kovács Pál, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke: Válságban a gyógyítómunka Nem csak gyakorlat - A közelmúltban átadott pásztói tanpostán a postaforgalmi szakközépiskolások már leendő feladataikat végzik a lakosság körében. fotó: rigó tibor Örömtelen, lehangolt, búskomor térség - Fekete folt a depresszió térképen Mi lesz a holnappal? - Bizalom és tőke Nekünk nógrádiaknak nagyon elkelne már egy kis fény. .Olyan, ami nem időjárás-, nem évszakrüggo, és semmi köze a színpadi sikerekhez. Legyen hétköznapi és emberközi, hogy tompítsa az éleket, s kuckóvá tegye azt, ami ma csupán sivár élettér, lakhely. Magyarországon nem lehet túl sokáig halasztgatni már egy jövedelem-, adó-, járulék-, járadékreformot - mondta Kovács Pál, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke tegnap a megyei pénztár salgótarjáni székházában. Kovács Pál délután a városházán tartott fórumot. A megyei egészségbiztosítási pénztárnál sajtótájékoztatón szólt arról, ma már ott tartunk, hogy az átlagbérből, és az átlagbér alatti bérből alig lehet megélni - ez a tb-re is vonatkoA Nógrád Megyei Munkástanácsok Szövetsége szervezésében Ferge Zsuzsa szociológus, társadalomkutató és Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke vett részt a péntek esti kerekasz- tal-beszélgetésen Salgótarjánban a Karancs Szállóban. A találkozón először Palkovics Imre elemezte a munkavállalók szociális helyzetét és bérproblémáit, azt, hogyan érződik a munka- vállalók szempontjából a makroszintű sikerről szóló propaganda. Emlékeztetett rá, hogy reálbér-nöFebruár 2-án lejár az a pályázati lehetőség, melynek igénybevételére számít Balassagyarmat, hogy a városi szeméttelep helyett újat építhessen; Szügy mindeddig tiltakozott az új hely ellen. A két képviselő-testülete az utolsó órában találkozott... Mint balassagyarmati lakos és mint országgyűlési képviselő hozta össze a napokban Szügyben rendezett találkozót Urbán Árpád., a terület országgyűlési képviselője. Mindeddig feszült volt a helyzet a két önkormányzat között: a Nóg- rádmarcal határában megépülő zik. Megnézték 1996 őszén az Opel gyámál, hogyan alakul a hazai és a németországi bér. Tízszeres a különbség a németek javára. Az, hogy száz forint utáni 39 százalékos tb-járulék- ból, vagy 1000 forint utáni 220 forintból lehet-e jobb egészségügyet vagy nyugdíjrendszert csinálni, nem vitatható - állapította meg a volt népjóléti miniszter. A reformon át kell esni, mert az áraink közelítenek a világpiaci árakhoz, a bérek viszont irgalmatlanul elmaradnak (Folytatás a 3. oldalon) vekedés kétszer történt, 1993-ban és 1997-ben, vagyis két, a választást megelőző évben, ám úgy fogalmazott, tisztességtelen, ha ez utóbbit a kormány valódi életszínvonal-növekedésnek próbálja beállítani, hiszen ezzel az 1994-es szintre kerültünk. A Munkástanácsok elnöke felháborítónak tartja, hogy magát baloldalinak nevező politikai erő szűkítse tovább a munka- vállalók lehetőségeit, miközben továbbra is rájuk hivatkozik. (A programra későbbi lapszámainkban visszatérünk.) kommunális szemétteleppel kapcsolatban komoly aggályai voltak a szügyieknek. A véleményük szerint a hely alkalmatlan erre a célra. A gyarmati önkormányzat a saját költségén végeztette el a szakhatósági tanulmányokat és ezek nem igazolták az aggodalmakat. A találkozót Juhász Péter balassagyarmati polgármester úgy értékelte, hogy az az álláspontok közeledésével járt. Remélik, hogy az építési engedélyt a pályázat beadási határidejére megszerzik, ám az nem emelkedik (Folytatás a 3. oldalon) A jó-, vagy legalább egy jobb lét virradata, világossága az ami hiányzik nemcsak nálunk, hanem az ország más tájékain is. Következményes jeleit az emberek magatartásváltozása, egészségi állapota is tükrözi. Persze nem egyformán. Nem elhanyagolhatóan egyformán. Egy országos felmérés alapján készült térkép szerint Nógrád az egyik legdepressziósabb megye. A kimutatás adatai egyértelműen jelzik, hogy a keleti országrész sokkal inkább „maga alatt van”. A dunántúli régiók helyzete ebben a tekintetben is lényegesen jobb. Bár a jelenség általános a szakemberek - pszichológusok, ideggyógyászok - mégsem szeretik a „depressziós nemzet” kifejezést, mert pontatlan. Megfogalmazásuk szerint a társadalomban, a gazdaságban olyan folyamatok mentek, mennek végbe, melyek hajlamossá teszik az embert a depresszióra. A depresszió köznapi értelemben olyan lelkiállapot, melyben a borúlátás, lehangolt- ság, kedvetlenség a domináns, jellemzője még az elégedettség és örömképesség hiánya, az önvádra való hajlam, döntés- képtelenség és az alvászavar is. A már említett felmérés azt is megerősítette, hogy az ilyen állapot kockára teszi az egészséget, az egészségromlás hátterében ez az egyik leggyakrabban visszatérő ok. A depresszió mutatói sokkal rosszabbak a gazdasági válság sújtotta, tőkehiányos térségekben, ahol nagyfokú a munkanélküliség. Ugyanitt a daganatos betegségek miatti halálozás is kiugróan magas. További depresz- szióra hajlamosító tényező az anyagi egyenlőtlenség éleződése, s a gyors meggazdagodást, elszegényedést kísérő ellenségesség, bizalomvesztés érzése. A minden idős embert veszélyeztető tartós magára maradottság nagyban elősegíti a depressziós tünetegyüttes kialakulását. Ám, hogy a céltalanság érzete ne torkolljon önsors- rontásba, - megfelelő családi háttér híján - egyéb kiutat kell kínálni, elérhető társasélet, például klubok szervezésével. Hihetetlenül nagy a jelentősége a magányűző közösségeknek, főleg, ha olyan vezetőre találnak, mint a Bátonyterenyé- hez tartozó rákóczitelepi idősek klubja, ahol Bállá Józsefné nap mint nap kamatoztathatja mindazt a tudását, melyre.huszonhét év alatt szert tett. Ő és kollégái naponta negy- ven-ötven helybeliről (Folytatás a 2. oldalon) Angolul tudni kell! Do you speak english? Kérdezi majd önöktől az ILS Nyelviskola a Nógrád Megyei Hírlap február 3-i számában: ezentúl keddenként és péntekenként a lap első oldalán egy kis angol nyelvleckével lepjük meg önöket. Angolul tudni kell! Angolul tudni jó! Angolul tanulni? Hát, igen. Jó lenne! Ha lenne egy kis időm, ha nem lennék ennyire fáradt, ha lenne rá pénzem, ha találnék egy jó tanárt, ha... Ugye ismerős mondatok? Igazak is, hiszen akár diák, akár felnőtt mondja ezeket, komolyan gondolja. A tanuláshoz szeretne most egy kis segítséget nyújtani az 1990 óta működő ILS Salgótarjáni Nyelviskola. Nyelvleckénkben olyan angol szavakat, beszédfordulatokat juttatunk el önökhöz, melyeket bizonyára sokan tudnak, hallottak már, de így újraolvasva ezeket, a ráismerés, felfedezés örömével - reméljük - újabb ösztönzést kapnak a nyelvtanuláshoz. Ezt a kis rovatot az újságból kivágva össze lehet gyűjteni, s magunknál tartva kis „zsebszótárként” használni, amikor utazunk vagy várakozunk valahol. Tudjuk, hogy az egyperces nyelvlecke nem csodaszer, ettől nem tanulnak meg angolul, de esetleg motiválhatja önöket, s emlékezteti arra, hogy „angolul tudni kell”. Ha érdekli önöket e lehetőség, az ILS Nyelviskola meghívja majd a „hírlapos” nyelvtanulókat egy látogatásra a nyelviskolába, ahol az eddig megjelent „tananyagból” egy vetélkedőt rendez, melynek győztese kedvezményes ILS- kurzust nyerhet. * Égett a berendezés Pénteken délutáni Kistere- nyén, a Damjanich úti házban az első vizsgálati adatok szerint egy kályha miatt égett ki teljesen egy szoba, a berendezéssel együtt. A becsült kár 300 ezer forint. Választások előtt mindig javul a helyzet Gondok vannak a bérrel! Markó Antal: „Fél éve kellett volna találkoznunk' Közeledő álláspontok Téli hangulat Szarvasgede határában - A januári enyhébb napok után a csípő- sebb időjárás is megérkezett zúzmarával, hóval. fotó: rigó tibor A lánglovagok munkája a ’97-es megyei statisztika tükrében Vaklárma, téves riasztás, káreset A megyei tűzoltóságon nemrégiben elkészítették a múlt év tüzes statisztikáját. A számok nagy eltéréseket nem mutatnak a korábbi évekhez képest, de néhány figyelemre méltó adatról érdemes beszámolni. A tűzoltósági ügyeletén a tavalyi bejelentések alapján 990 eseményt rögzítettek. Ezek közül 769 tűzeset, 88 káreset, vaklárma és téves jelzés (ezt együttesen kezeli a testület) összesen 133. Ez a szám körülbelül fele-fele arányban oszlik meg. Téves jelzés akkor történik, ha az állampolgár jóhiszeműen szól be az ügyeletre, a vaklárma viszont rosszindulatú félrevezetés. A bejelentett eseményeknél keletkezett összes kár nagysága pedig mintegy 96 millió forint, ami 20 millióval több mint 1996-ban. Érdekes képet mutat a megyebeli tűzesetek száma. A számok azt mutatják, hogy 1992-ben 1001 tűzeset történt. Ez volt a csúcs, ami bizonyára az akkor bekövetkezett hatalmas szárazság következménye. A következő évben már csak 705, s 1994-ben lecsökkent a szám 414-re. Innentől kezdve azonban fokozatos emelkedést mutat a statisztika. Noha 1996-ban 875 eseményt rögzítettek a tűzoltók, s a tavalyi esetek száma 120-al több, a tüzes szakemberek nem tartják kiugrónak az eltérést. A tavalyi tűzesetek száma is majdnem százzal több. azonban káreset már több következett be, mint 1996-ban. Érdemes azt is leírni, hogy miből adódtak a tavalyi tűzesetek. Nos, 42 esetben elektromos áram, 33 esetben hőtermelő berendezés, 627 esetben nyílt láng, s egyéb okok miatt. Figyelmet érdemel, hogy a vaklárma, téves jelzések száma csaknem a duplájára emelkedett. A területi megoszlás szerint Salgótarjánban 87, Rétságon 3, Balassagyarmaton és Pásztón 28, illetve 23 vak- lármajelzés történt. A megye természeti adottságaiból, erdősültségéből is adódik, hogy erdő- és avartűz nagy számban átlagosan 500-700 esetben történik évente. A szabadban keletkezett tűzesetek (Folytatás a 3. oldalon)
