Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31–02-01 / 26. szám

2. oldal Megyei Körkép 1998. január 31., szombat Eseménydús napok - az Országgyűlés téli szünetében is „Van szeme és esze a vidéki embernek is” Az elmúlt hetekben „szabadsá­gon” voltak az országgyűlési képviselők. A nyugat-nógrádi 4-es számú választókerületi honatyát, Urbán Árpádot ép­pen a balassagyarmati város­házán, fogadóórájának befeje­zésekor értük utol.- Eseménydús a legutóbbi éveimnek szinte minden napja, a parlamenti szünetekben is, de így van ez jól. Persze, azt nem mondom, hogy nem igyekez­tem pihenni és a családdal is lenni egy kicsit, de első a köte­lesség. Szerencsére nagyon so­kan tudják, merre lakom, és azt is, hogy minden kopogtató előtt nyitva áll az ajtóm. „Tudom hóimét jöttem”- Amikor 1994-ben megválasz­tottak, volt olyan ismerősöm, aki - igaz, hogy tréfából, de él­lel- megkérdezte: -Árpikám, most már nagyságos úr lettél?! Aztán meddig ismersz meg bennünket?!- Nos, én mindig tudtam, hogy merre induljak és még ennél is jobban, hogy honnét érkeztem. Falusi gyereknek születtem, kisvárosi pedagógus vagyok és tudom, hogy kiket képviselek. Ma sem érzem ma­gam nagyságos úrnak. Beérem, a munkáját tisztességesen vé­gezni akaró vidéki értelmiségi elnevezéssel. így vagyok iga­zán hasonló és méltó a válasz­tóimhoz. Természetesen jönnek is szép számmal minden nap, és én is szinte naponta megyek a körzetembe. Mint éppen ma, amikor előre meghirdetett fo­gadóórát tartottam.- Szükség van még a fogadó­órákra?-Úgy gondolom, még na­gyon hosszú ideig. Részben, mert ez olyan élő kapcsolati szál a képviselő és körzete kö­zött, amelyet kötelessége fo­lyamatosan erősíteni. Aki nem ezt teszi, az teljesen beszűkíti a mozgásterét és ellehetetlenül. Másrészt azért, mert az embe­rek kifogyhatatlanok a gondja­ikból, problémáikból. Ilyenkor pedig természetes dolog, hogy ahhoz fordulnak, aki mellett a szavazatukat leadták.-És akik nem önre voksol­tak?- Azok is. A választás az ál­lampolgár szuverén joga. Mivel a körzetemben én nyertem, ne­kem kötelességem mindenki­nek a képviseletét ellátnom el­fogultság, részlehajlás és külö­nösképpen pártállásra való te­kintet nélkül! Egyébként is az embereknek már nagyon ele­gük van az üres szócséplésből, az értelmezhetetlen pártvillon­gásokból és a ciklusonként akár kétszer-háromszor is átülögető, köpönyegforgatásra könnyen kész politikusokból. Higgyék el, a vidéki embernek is van szeme és esze, csak éppen sok­kal több a gondja, problémája, a keserűsége, mint azt egyné­mely képviselőtársam - mi­közben a népre hivatkozik! - gondolja. Azokról van szó, akiknek a választópolgár csak hivatkozási alap és csak ilyen­kor, választások idején jut iga­zán eszébe. Segíteni kötelesség- Milyen természetű problé­mákkal keresik meg?- Messzebbről kezdeném. Részben azzal, hogy jó törvé­nyek születhetnek, de tökélete­sek soha. Ami az egyiknek nagyszerű, az a másiknak bor­zalom. S itt vannak még a jog­hézagok is. Másrészt azt tudo­másul kell venni, hogy a jogal­kalmazás ügyintézők, tisztvise­lők által valósul meg. Vagyis embereken keresztül, akik, ha dolgoznak, hát tévedhetnek is. A tévedést viszont helyre kell hozni, jóvá kell tenni, ha lehet. Mindezek mellett sajnos maguk az emberek is gyakran saját maguknak csinálnak gondot, hogy ezután a fejükhöz kapva próbáljanak segítséggel kiver­gődni belőle. Ez azután vagy sikerül, vagy nem, segíteni vi­szont a lehetőség határáig ak­kor is kötelességünk.- Vannak konkrét probléma­körök?- Igen, sőt nagyon jól elhatá- rolhatóak. Az egyik jelentős kör az ön- kormányzati és hivatali in­tézkedések te­rülete. S itt nem feltétlen Balassagyar­matra gondo­lok, hanem ál­talában. Azt elvben min-, denki tudja, hogy az ön- kormányzati hivatal már nem tanácsi iroda, de az átmenet még hosszú ideig gondot okoz. Ráadásul még nagyon sok törvény, rendelet, jogszabály elavult, vagy túlsza­bályozott, mások pedig többfé­leképpen értelmezhetőek. Nem csoda, a jogban és ügyintézés­ben gyakorlatlan vidéki ember nehezen igazodik ki közöttük. De azt is látom, - mivel a pol­gármesteri hivatalokat is sűrűn látogatom-, hogy a testületek is nehéz gazdasági és egyéb gondokkal küszködnek.-Csak a választókerületéből keresik fel?- Megkeresnek időnként más területről is, de ezt a képvi­selőtársaim nem nehezménye­zik, hiszen első az állampolgár ügye és az ügyintézés sikere. Ami viszont lényeges, sokszor kémek segítséget az országos intézményekhez, főhatóságok­hoz fordulók. Ezeket az ügye­ket nem tekintem „kijárásnak”, mert csak azt vállalom át, ame­lyet fejlettebb demokráciákban polgárokat segítő tanácsadók, hivatalok, alapítványok révén már gördülékenyen intéznek.- Egyre többször keresnek meg továbbtanulásügyben. Ré­gebben inkább csak tájékozód­tak, mostanában viszont hatá­rozott céllal: hová, hogyan, mi­ből? Szegény a vidék, tehát ért­hető! Annak viszont, mint pe­dagógus, különösen örülök, hogy a falvak és kisvárosok népe gyorsan felocsúdott a rendszerváltozás kábulatából és fontosnak tartja gyermekei, unokái továbbtanulását. Öröm az is, hogy roma ismerőseim közül egyre többen ugyanígy látják. Ma már nem is a felnőt­teket, hanem inkább az érintett fiatalokat kell győzködni arról, hogy tanuljanak.- Akad olyan helyzet, amely­ben nem tud segíteni?- Sajnos igen. Éppen ma volt ismét nálam az egyik kisköz­ségből egy néni. A nevét tapin­tatból nem mondom, de az esete fölöttébb tanulságos. A férje háromévi voronyezsi fog­ság után 300 ezer forintot érő kárpótlási jegyet kapott. Hírét vették, hogy egy budapesti központú cég 160 százalékos haszonnal meg tudja forgatni. Elhitték, a jegyet egy balassa­gyarmati hivatalos helyen átad­ták és kaptak érte hivatalos/nak látszó!/ papírokat. A cég rövi­desen eltűnt és most úgy lát­szik, a jegy is végleg odave­szett. Egyik oldalról ez egy egész életében tisztességes, dolgos, idős emberpár tragédi­ája. Másrészt megmutatja, hogy ha nem vagyunk kellően óvato­sak, gátlástalan bűnözők, akár a háztetőt is elvihetik a fejünk fe­lől. Rendezetlen vízügy- Belehallgatva a fogadóóra utolsó perceibe, úgy tűnik, akad azért sikerélménye is!- Ha úgy értékelte, marad­junk annyiban, hogy sikerél­mény. A lényege, hogy a befe­jező ülésszak első napjaiban in­terpellálok a Házban. Elsősor­ban balassagyarmati választóim ügyében, de lényegében min­den érintett állampolgár érde­kében.- Igazságtalannak tartom, hogy amíg például a villamos energia, vagy a földgáz szolgál­tatóitól törvény követeli meg az egyedi mérőeszköz alapján le­olvasott érték szerinti díjfize­tést, addig az ivóvíz-szolgálta­tás során ez nem így történik. Esetünkben egy 40 lakásos épü­let egyetlen törzsvezetékéről 40 vízórán keresztül 40 lakásba fo­lyik át a víz. A mérőórák pedig olyanok, amilyenek. Magyaml: akadhat olyan is bőven, amely- lyel lehet visszaélni. A DMRV Rt. helyi kiren­deltsége a felügyeletében lévő törzsvízóra és a negyven al- mérő között mutatkozó külön­bözet értékét pótszámlán ki­rótta a lakóknak. Ők pedig til­takoznak, mivel nekik se szán­dékuk, se joguk, se lehetőségük vizsgálgatni. Jogszerűtlennek tartják viszont, hogy olyan vízértéket fizessenek meg, ame­lyet fel sem használtak. A víz­ügyesek viszont érvényes jog­szabályokra hivatkoznak. Itt a valós élethez kell igazítani a jogot. Biztos háttér-Én, mint képviselő nem uta­síthatok - nem is akarok -, csak közvetíthetek és segíthetek. Ezt méltányolta éppen a helyi DMRV Rt. kirendeltsége a mi­nap. Nemrégen ugyanebben a házban csőtörés történt. Mire kijavították, jelentős vízmeny- nyiség elfolyt. Az értékét a la­kók elosztva csekken megkap­ták. Nem kis összeg volt. Köz­vetítésem révén a kirendeltség az eredeti összeg csekély töre­dékét kérte tőlük. Ez is azt mu­tatja, hogy a hivatalokkal is szót lehet érteni.-A mai napja hogyan telik ezután?- Innen Rétságra megyek, előre megbeszélt ügyekben. Onnan Nagyorosziba. Nem pa­naszként mondom, de néha embertelenül nehéz egy-egy napom. Minden embernek a sa­ját ügye a ,fagyon fontos”, - ha igaza van, ha nincs. Állí­tom, én is csak azért bírom ezt a tempót, mert olyan családi hát­tér áll mögöttem, amely ösztö­nöz, segít, támogat. G. Szűcs László Urbán Árpád interpellációra készül Hatalmas munkát végeztek a középtávú programot kidolgozó pedagógusok A mű elkészült, az alkotók folytatják Mintegy kétéves, a napi feladatok mellett végzett szín­vonalas munkának köszönhetően elkészültek a salgó­tarjáni általános iskolák pedagógiai programjai, mely­nek jóváhagyásáról a város önkormányzata oktatási, kulturális és sportbizottságának vezetőjével, Karaka- sev Annával beszélgettünk.-Mielőtt a részletekbe merül­nénk, mit fogalmaznak meg a pedagógiai programok?-Ä pedagógiai programo­kat olyan iskolafilozófiát meg­valósító koncepcióknak te­kinthetjük, amelyek az iskola saját helyzetének elemzésével, a nemzeti alaptanterv (NAT) által támasztott követelmények figyelembevételével, valamint mindezekhez a helyi tervezés hozzárendelésével valósultak meg.-Mit jelent a továbbiakra nézve az önök véleményezése?- A koncepciók jóváha­gyása azt jelenti, hogy a kidol­gozóknak tudniuk kell alkal­mazni a programokat, ugyan­akkor a fenntartó önkormány­zat megfelelő forrásokat rendel az elismert középtávú koncep­ciókhoz. A közgyűlés rende­leté értelmében bizottságunk saját hatáskörében döntött ja­nuár 21-i ülésén - átfogóan - az általános iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásáról. — Mi történt a jóváhagyás pillanatáig?-Az intézmények előzetes egyeztetést folytattak a fenntar­tóval, a szülői közösségekkel és a diákönkormányzatokkal: Az idevonatkozó törvény értelmé­ben a fenntartó köteles volt a pedagógiai program jóváha­gyása előtt kikérni az országos szakértői névjegyzékben sze­replő szakértő' véleményét. Te­hát három fél - a tantestület, a fenntartó és a szakértő - szoros együttműködésének köszönhe­tően lehetett eljutni a jóváha­gyásig. Az előkészítő munká­ban szintén aktívan részt vett a Karakolét Anna polgármesteri hivatal oktatási, kulturális és sportosztálya, s a Nógrád Megyei Pedagógiai In­tézet. Ugyancsak fontos része volt az előkészítés szakaszának az általános és középiskolák szakmai-pedagógiai programjai paramétereinek meghatározása. A közgyűlés égy korábbi hatá­rozata értelmében megtörtént a specializációk órakeretének felosztása - a Gagarin iskolánál a nyelvoktatás, a Kodálynál a művészeti nevelés, a Petőfi is­kolánál pedig a testnevelés terü­letén. :í’í {.’.«fl i f'.i f if- Milyen főbb törvényességi megfelelést kell tükrözniük a programoknak?- Az említett specializációk órakeretének felosztásán túl a NAT műveltségi területeinek és követelményrendszerének kell megfelelniük a helyi tan­terveknek, valamint az alapító okirat előírásaihoz kell ter­vezni az intézmény működé­sét, nem megfeledkezve arról sem, hogy a pedagógiai prog­ram óraterve az oktatási tör­vénynek és a fenntartóval való egyeztetésnek megfelelő óra­számokat nem lépheti túl.-Hány salgótarjáni általá­nos iskolát érint bizottságuk döntése?- A pedagógiai programok jóváhagyása 9 általános iskolát (Gagarin Általános Iskola, Beszterce-lakótelepi Általános Iskola, Bóna Kovács Károly Általános Iskola, Arany János Általános Iskola, Kodály Zol­tán Általános Iskola, Bátki Jó­zsef Általános Iskola, Somosi Általános Iskola, Domyay Béla Általános Iskola, Rákóczi Úti Általános Iskola)^ mellet­tük a Petőfi Sándor Iskolát, to­vábbá a nevelési tanácsadót és a hétközi diákotthont érinti.-Az alkotók tehát továbbra sem pihennek. És mivel folytat­ják önök?- A programkidolgozók a NAT-tal kapcsolatos belépé­sek és átmenetek „átmeneti” szakaszainak kidolgozásával valóban óriási feladatot hajtot­tak végre, ami pedig minket il­let, az oktatási, kulturális és sportbizottság márciusban tár­gyalja a középfokú intézmé­nyek pedagógiai programját. Benkő Mihály s ■ li,'ti ; ; irt Orömtelen, lehangolt, búskomor térség - Fekete folt a depresszió térképen Mi lesz a holnappal? - Bizalom és tőke (Folytatás ai 1. oldalról) gondoskodnak, az idősek igé­nye és lehetősége szerint. Amit előírnak számukra: kötelező támpont, mert ennél lelkiisme­retük szavára sokkal többet nyújtanak.- Fontos, hogy kiragadjuk őket a napi egyhangúságból. Nem csak azzal, hogy társa­ságba hívunk, hanem úgy is, hogy mi kopogtatunk be az ott­honaikba az ebéddel. Már nem egy alkalommal érkeztünk „ép­pen jókor”: egyikük - figyel­metlenségből - a gázt engedte magára, az életét mentettük meg. Egy másikról kiderült, hogy azért késett, mert rosszul lett, agytrombózist kapott - mondta a vezetőnő. Számára - látva a sok ka­paszkodót kereső, reményvesz­tett embert - természetes, hogy, „adtam a kisujj am, s a kezemet is adom,” hogy a feleslegesség érzése kiváltotta depresszió ne végződjön tragédiával, észrevé- tessék az idegrendszert megtá­madott lelki baj, s ne az öngyil­kosság legyen a „megoldás”. „Vezetnek a férfiak” Öngyilkossági statisztikák sze­rint megyénkben a (negyven fe­letti, illetve az özvegy) férfiak a legveszélyeztetettebbek: ’92-96 között durván ötször annyi férfi vetett véget önkezé­vel életének, mint ahány nő. Az esetek zömében az akasztás, másodsorban a gyógyszermér­gezés módszerével. Bár az időskorit nevezik az úgynevezett magyar típusú ön­gyilkosságnak, az a bizonyos feleslegességérzés a tartósan munkanélkülieket is nagymér­tékben jellemzi. S nemcsak jel­lemzi, hanem gúzsba is kötheti, s erre a társadalomkutatók sze­rint azért kell nagyon figyelni, mert az utóbbi öt évben éppen a súlyos depressziós tünetek elő­fordulása nőtt meg drámaian. Míg az enyhe fokozatnál mind­össze az ártalmatlan kedvetlen­ség, munkaundor figyelhető meg, a súlyos eseteknél már a társadalmi együttélésre való képtelenség jelenik meg. Állástalan, kiúttalan-Épp a dolog hétköznapisága vagyis az állandósultsága az igazán aggasztó, mert az ilyen emberek elveszítik az önbecsü­lésüket. Az egész életüket ku­darcnak érzik, ugyanakkor nem biztos, hogy orvoshoz fordul­nak, tehát fedve marad a bajuk - véli Soós Ibolya, pásztói pe­dagógus, - A környezet pedig leggyakrabban tétlen, mert egyébként is közömbös, a dep­resszió pedig nem fáj, a „beteg” nem ordít. Sajnos példaértékű az a tör­ténet, melynek főszereplője egy harmincöt éves apa. A megye- székhely ipari üzeméből került lapátra, s erre a család minden gondját magára vállaló édes­anya is ráfizetett. A világtól tel­jesen elzárkózó férfi magába roskadt, egy lépést nem volt képes tenni azért, hogy munkát találjon. Fásulttá, érzéketlenné vált, s ebben az is szerepet ját­szott, hogy munkája után a csa­ládját is elveszítette, felesége elhagyta. Az anyja futkosott hi­vataltól hivatalig, hogy egy csekély juttatást szerezzen a fi­ának, aki két gyerek apja és halmozódó, kifizetetlen tartás- díj sújtja. Ráadásul az állástalan apja italozik, testvérhúga tanul, ta­níttatásának költségei is nehezí­tik a család terheit. Még jó, hogy az egyetlen biztos pont, az anya megedzodött a megpró­báltatások súlya alatt. Volt ereje, hogy a kis nyugdíja mellé takarítást vállaljon egy üzem­ben. Azonban nemrégiben - le­építés miatt - ő is utcára került. A munkanélküliség, a meg­élhetési gondok miatt sokan - főleg fiatalok - a lakóhelyüktől távol próbálják javítani anyagi helyzetüket. Két éve Nógrádból állandó és ideiglenes jelleggel csaknem 8 900-an költöztek el, legtöbben a fővárosba. Majd­nem ennyi, 8 293 az ideérkezők száma. A megyén belüli vám dorlásra a városból a közsé­gekbe költözés a jellemző. Segítene a vallás- A vallás azért sokat segítene az idős vagy fiatal bajba jutot­takon - véli V. Margit salgótar­jáni nyugdíjas. - Belső erőt, tar­tást ad, s ez gyorsabban kilendít az önemésztő tespedésből. Eb­ből a szempontból is jónak, hasznosnak tartom azt a fajta karitatív munkát, amikor ottho­naikban keresik fel az állásta- lanságból önerejükből kijutni képteleneket. Akiket azzal biz­tatnak, hogy ők is fontosak va­lakinek. Csakhogy erre is kevés példa akad Nógrád megyében. Salgótarjánban vagy például Bátonyterenye térségében - ha jól tudom - nincs ilyen. Cél­szerű a klubformában történő, ingyenes, csoport-„terápia” is, de csak akkor, ha széles körben tudatják a meglétét. Társadalomkutatók megfi­gyelték, hogy az iskolázottság­nak is szerepe van a depresszió bekövetkeztében: a magasabb képzettségűek - nyitottságuk­nak, jobb problémamegoldó képességüknek köszönhetően - könnyebben találnak kiutat szó­róit helyzetükből. (M. J.) ii t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents