Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

1998. január 19., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Határozatképtelenné válhat az Alkotmánybíróság Taláros bírák kerestetnek Végkielégítés jár a képviselőknek Hathavi végkielégítéssel a zsebükben távozhatnak a parla­mentből az 1998-as választások idején mandátumuktól meg­váló képviselők. Az átlagosan bruttó 900, nettó 600 ezer fo­rint körüli összeg kifizetését - függetlenül attól, hogy a hon­atya önként vonul-e vissza, vagy választói kényszerítik erre - egy speciális jogszabály teszi lehetővé. A miniszterelnök keddre megbeszélésre hívta meg az Alkotmánybíróság testületét. Sólyom László elnök a meg­hívást elfogadta, miután az Alkotmánybíróság működé­sének folyamatosságával kapcsolatban számos kérdés vár sürgős megoldásra. Mint ismeretes, néhány héten belül két alkotmánybíró is be­tölti a hetvenedik évét, s a jog­szabályok értelmében nyug­díjba kell vonulniuk. Ez még közvetlenül nem fenyegeti a testület működőképességét, ám ősszel további három mandá­tum is lejár. Ahhoz pedig, hogy a 11 tagú bíróság határozat­A totális ideológiai diktatúrát totális pénzügyi diktatúra váltotta fel - jelentette ki He­gedűs Lóránt püspök az egy­házak anyagi támogatásáról szólva egy konferencián. A Magyarországi Református Egyház állami támogatása az elmúlt évhez képest az idén csökkent, miközben más törté­nelmi egyházak, felekezetek fi­nanszírozása erősödött - véle­kedett a püspök a Magyar Re­formátus Lelkész Egyesület szombati tanácskozásán. Elő­A hétvégén országszerte táncmulatságoktól voltak hangosak a báltermek. A naptárban hetekre előre fog­laltak a legtöbb előkelő szál­loda nagytermei, a művelő­dési házak helyiségei. Bár a farsangnak minden évben megvan a kezdete és a vége, mégis, újra és újra némi bizony­talanság tapasztalható abban, hogy mikor is kezdődik és feje­ződik be a vígságok ideje. A szertartások tudományos kutatója elmondta, hogy az ün­nepek és a böjti időszakok év­századok óta a különböző val­lásokhoz kapcsolódnak, ám időközben azoktól el is váltak. Teljes egyetértés van például abban, hogy a farsang vízke­reszt után kezdődik, ám a befe­jezésében hazánkban egy ideje eltérés tapasztalható. A legkü­lönbözőbb társadalmi rétegek képes maradjon, legalább nyolc bírónak kell jelen lennie a teljes üléseken. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke bízik abban, hogy ta­vasszal rendeződik az Alkot­mánybíróság ügye, nyilatkozta egy szombati rádióműsorban. Mint elmondta, arra készül, hogy február 2-án, az első or­szággyűlési munkanapon ösz- szehívja a testület hiányzó tag­jait jelölő bizottságot. Szerinte e tisztre jó néhányan alkalma­sak azok köréből, akik közül legutóbb majdnem teljes egyet­értésben választott meg az Or­szággyűlés két alkotmánybírót. Személyükről a megegyezés most is létrejöhetne. adásában a Duna-melléki püs­pök arról is beszélt, hogy sze­rinte nem következett be az egyéni, az egyházi és a „kor­szakos személyi bűnök” meg­bánása. Orosz Ferenc református lel­kipásztor úgy vélekedett: a teo­lógiai racionalizmus és libera­lizmus azáltal, hogy az embert helyezi a középpontba, mindent meg akar érteni, vagy éppen mindent megkérdőjelez. Ez pe­dig a templomok kiürüléséhez, a külsődleges vallásgyakorlás­hoz vezethet. által is elfogadott vallási szoká­sok, liturgiái előírások szerint a farsang húsvét előtt 40 nappal, hamvazószerdával fejeződik be, az idén tehát február 25- ével, mivel húsvét április 12-13-ára esik. Elvileg hamvazószerda előtti nap, húshagyókedden éppen­séggel lehet még mulatozni, ám mivel keddi napon a legritkáb­ban szoktak bált rendezni, az utolsó farsangi bálokra feltehe­tően február 21-én kerül sor. Helyenként, többnyire tudat­lanságból vagy figyelmetlen­ségből, netán az üzleti érdekek mindenek fölé helyezéséből a báli szezon mélyen belenyúlik a nagyböjtbe. Ennek ellenére, előbb-utóbb csak véget ér, hi­szen parttalanul, egész évben mégsem lehet mulatozni. Már csak azért sem, mert ak­kor elszállna a farsang varázsa. (deregán) Az Országgyűlés Hivatalának jogi. főosztályán érdeklődé­sünkre elmondták: az 1990. évi 56-os törvény - mely a parlamenti képviselők tiszte­letdíjáról, illetve a nekik járó egyéb anyagi juttatásokról rendelkezik - kimondja: „Ha a képviselő megbízatása az Or­szággyűlés működésének be­fejezésével szűnik meg, akkor további 6 hónapra az alapdíj és pótdíj összegének előző 6 havi átlagát kapja.” Strasszer Tibor ügyvéd részletekkel is szolgált. Kér­Több mint 130 egyéni válasz­tókerületben induló képviselő- jelölt tett fogadalmat Lezsák Sándor pártelnök jelenlétében az MDF székházában. Több­ségük diplomás, sokan közü­lük most mutatkoznak majd be a politika színpadán. A KDNP belső békéjének helyreállítását és minél széle­sebb körű ellenzéki összefo­gást sürgettek a Tizenötök Ta­désünkre, hogy vajon jogosan utalnak-e végkielégítést a többségében főállásukat is megtartó és számos más vál­lalkozásban is érdekelt (igaz­gatósági, felügyelőbizottsági tagsággal rendelkező) hon­atyáknak, elmondta: másfajta munkakörökben sem mindig kötik főálláshoz a végkielégí­tést. A lényeg az, hogy írásos megállapodásba foglalják e já­randóság kifizethetőségét. Az ügyvéd megjegyezte: minden bizonnyal azért dön­töttek így a törvényalkotók, nácsának vezetői. A pártból kizárt és kilépett keresztény- demokraták úgy vélik, ők mu­tatnak erre jó példát. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt országos el­nöksége megerősített egy ko­rábbi hírt, miszerint tárgyal­nak egy „társadalmi szerveze­teket összefogó szövetséggel” a közös májusi fellépés lehe­tőségeiről. mert a négy évig félig-meddig vagy teljesen elhanyagolt eg­zisztenciájuk újraépítése ko­moly anyagi áldozatot követel. Példaként említette azokat, akik vidéki ügyvédi praxisu­kat adták fel a képviselőségért. Mint megtudtuk, a speciális jogszabály egyes paragrafusait 1990. óta többször is módosí­tották, például a havi alap- illetményt az 50 000 forint kö­rüli induló összegről 100 000 fölé emelték, de a végkielégí­tést szabályozó pontok válto­zatlanok maradtak. Információink szerint más országokban sem ismeretlen ez a gyakorlat, ám a hatéko­nyabb parlamenti munka ér­dekében több helyen erősen korlátozzák a honatyák egyéb elfoglaltságait. (takács) A Munkáspárt vezetői kö­zölték: elégedettek lennének, ha a májusi választások után tizenöt képviselőjük ülne a parlamentben. A hét első napjaiban vár­ható a választási megállapodás aláírása a MIÉP és a Kisgazda Szövetség között. Az Új Szövetség Magyaror­szágért mozgalom újdonsült elnöknője, G. Nagy né Maczó Agnes átütő sikert remél a vá­lasztásokon, ha a nemzeti el­kötelezettségű pártok össze­fognak, s belátják, egyedül semmire sem mennek. Cáfol és nem mond le. A szociális ágazatban dolgozók létszámának növeléséről, il­letve munkahelyi pótlékáról megállapodott, a többi követe­lésről még tovább tárgyal a kormány és az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete - jelentette be teg­nap a népjóléti miniszter. Kö­kény Mihály cáfolta, hogy álta­lános válságban lenne az egész­ségügy. Nem tud mit kezdeni az orvosi kamarának az őt le­mondásra felszólító szombati nyilatkozatával, ezért nem tá­vozik, közölte. Wallenbergre emlékeztek. Az idén 53 éve hurcolták el a több mint 15 ezer zsidó ember életét megmentő Raoul Wal­lenberg svéd diplomatát a Vö­rös Hadsereg katonái. Ebből az alkalomból tartottak megemlé­kezést a hétvégén Budapesten. Raoul Wallenberg rejtélyes ha­lálának időpontja még ma sem ismert. Ismeretlen dokumentum. Konferenciát rendeznek Antall József néhai miniszterelnök emlékére január 27-én Buda­pesten, a Szent Imre Gimnázi­umban, ahol levetítenek egy eddig még nyilvánosságot nem kapott videofilmét. A film An­tall József 1992-ben a koalíciós képviselőcsoportban megtartott beszédét rögzíti. 17S éves a Himnusz. A ma­gyar kultúra napja alkalmából, a Himnusz születésének 175. évfordulóján ünnepséget ren­deztek tegnap Szatmárcsekén. A résztvevők megkoszorúzták a református temetőben Köl­csey Ferenc sírját. Istentisztelet. A budapesti gettó felszabadulásának 53. év­fordulóján tegnap a Budapesti Zsidó Hitközség istentiszteletet tartott a Dohány utcai zsinagó­gában. Schweitzer József or­szágos főrabbi idézte fel a több mint fél évszázada történt tra­gikus eseményeket. Ünnepre készülve. Az 1848—49-es forradalom és sza­badságharc közelgő 150. évfor­dulójára emlékeztek szombaton a Kossuth Szövetség közgyűlé­sén, ahol felszólalt Korsós László, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója is. Elhunyt Hável József. A közismert külpolitikai újságíró hosszan tartó betegség után 68 éves korában elhunyt. Pályafu­tását a Magyar Távirati Irodá­ban kezdte, majd a Magyar Rá­dió munkatársa lett. Sokoldalú, művelt zsurnaliszta volt. Megkezdődött a visszaszámlálás Szalagavató ünnepségeket rendeztek országszerte a hétvégén a maturandusok, ami azt jelzi, hogy megkezdődött a „vissza­számlálás” mintegy 73 ezer, gimnáziumban és szakközépis­kolában idén érettségiző diák számára. Megérkezett az iskolaigazgatókhoz a minisztériumi tájékoztató is: a vizsgák rendjében az idén nem lesz lényeges változás. A középiskolák végzősei min­denütt május 15-ig járnak is­kolába, azt azonban már taná­raikkal maguk határozhatják meg, hogy mikor rendezik a ballagási ünnepséget. A leg­több alma materben május 16- át, szombatot választották. Egységes lesz viszont or­szágszerte a művelődési mi­niszter utasítása alapján a vizsgák napja. Eszerint az írásbeli érettségik a középis­kolákban május 18-án, hétfőn reggel 8 órakor kezdődnek, hagyományosan a magyar té­telek kidolgozásával, és némi televíziós és rádiós közremű­ködéssel. A továbbiakban na­ponta méretnek meg a diákok egy-egy tárgyból: matema­tikából, idegen nyelvek­ből, fizikából, kémiából. A közös írásbeli érettségi-felvé­teli vizsgák ideje május 25-26-27-re esik. A szóbeli érettségi vizsgá­kat a nappali tagozaton június 8-a és június 19-e között tart­ják meg. A végzősöknek az idén is legkevesebb öt tan­tárgyból kell érettségizniük. Ezek: magyar nyelv és iroda­lom, történelem, matematika és idegen nyelv, illetve még egy a választható többi tárgy közül. Nincs változás abban sem, hogy magyar nyelv és iroda­lomból szóbeli és írásbeli, tör­ténelemből csak szóbeli, ma­tematikából pedig csak írás­beli vizsga van. Ez utóbbinál azonban ha véletlenül elégte­lenre sikerülne a dolgozat, szóbelin lehet javítani. A többi tárgyból vagy szóban, vagy írásban adhatnak számot isme­reteikről a diákok, (deregán) Hegedűs püspök: elmaradt a bűnök megbánása Hátrányban a reformátusok Megkezdődött a farsang, de mikor fejeződik be? Hamvazószerdáig bálozhatunk Kis pártok szövetségkeresőben A választások közeledtével élénkül a politikai élet. A hétvé­gén például csaknem minden ellenzéki tömörülés a nyilvá­nosság elé lépett, és a rendezvényeket elsősorban a kis pártok szövetségkeresése jellemezte. A keleti országrészben meg­kérdezettek véleménye szerint a Szonda Ipsos szimpá­tialistáján szereplő 24 politikus közül decemberben 19-en vesz­tettek népszerűségükből, csu­pán a miniszterelnök rokon- szenvindexe növekedett 2 pont­tal. Ezzel három hellyel lépett előre. A Magyar Szocialista Párt többi politikusa közül Keleti György és Gál Zoltán 5-5 pon­tot veszített. Gyengébben sze­repeltek a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői is: Demszky Gábor és Magyar Bá­lint megítélése 4-4 ponttal- romlott. Az ellenzék legnagyobb vesztese Pusztai Erzsébet és Boross Péter volt, akiknek 6-6 ponttal csökkent a népszerűségi mutatójuk. A Fidesz-MPP vezetői közül Pokorni Zoltán 5 ponttal kapott kevesebbet, ezzel szemben Or­bán Viktor és Deutsch Tamás egy-egy lépcsőfokkal feljebb lépett a kelet-magyarországi véleménynyilvánítók népszerű­ségi rangsorában. Ferenczy Europress Kik most a legnépszerűbbek? A Szonda Ipsos decemberi felmérése Qöncz Kara Árpád Demszky __ Gábor 75 ....... 6 2 Kovács László-2-1 i 94 Pokorni Kósáné Zoltán Kovács Magda 64 67-3 +1 Orbán Viktor 73 Horn Gyula 91 Szabó Iván Magyar Bálint 58 KI 59 1-2 78 Deutsch Tamás 57-3 85 Szekeres Demeter Imre Ervin I népszerűség (%) a keleti országrészben népszerűség (%) : országosan Keleti György Kuncze Gábor Medgyessy Péter 55 57 55 56-2 0 0 Szent-lványi István 80 92 85 Lezsák Sándor Torgyán József Boross Péter G. Nagyné Maczó Agnes Giczy György ) ismertség (%) a keleti országrészben Gál Zoltán ismertség (%) országosan fr ES* Pusztai Erzsébet 48 49-5-2 75 50-3 gj^ 52 Az adatfelvétel ideje: 1997 december 10-20. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek szá­ma: 1000, akik az egész országot képvi­selik; közülük 482 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idő­sebb állandó kelet-magyarországi la­kóhelyű magyar állampolgár. Az alap­sokaság és a megkérdezettek össze­tétele a korcsoport, a nem és a lakó­hely típusa szerint megegyezik. A nép­szerűségi pontszám 0-tól 100-ig ter­jedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisz­tikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pont- számoknak megfelelő sorrendben ad­juk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents