Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-19 / 15. szám
4. oldal 1998. január 19., hétfő Gazdaság - Környezetvédelem Ellenzéki vélemény szerint csak tízen kaphatnak pénzt a 200 millió forintból Pályázat - feltételek nélkül A nem megfelelően működő agrártámogatási rendszer miatt 1997-ben csaknem 10 milliárd forintot nem tudott felhasználni az agrárágazat. A múlt év végén kapkodva kiosztott rendkívüli támogatások ellenére is majd 7 milliárd forint végleg bennragadt a költségvetésben, mert nincs lehetőség ennek az összegnek az „áttolására” az idei évre - mutatott rá a Magyar Demokrata Néppárt pénteki sajtótájékoztatóján Raskó György. Megfizethetetlen telefontarifák Az aránytalan telefondíjszabás elleni tiltakozásként Horn Gyulához fordult 28 település önkormányzata, kérve a miniszterelnököt, intézkedjen, hogy a díjtételek álljanak vissza az ez évre várható infláció szintjére. Garádi István, az egyik érintett település, Gyömrő polgármestere elmondta: az érintett területen működő telefontársaságok a másutt átlagosan 23 százalékos telefondíj-emeléssel szemben 45-64 százalékkal növelték a szolgáltatás árát. Ez annyit jelent, hogy egy Budapesttel folytatott, háromperces, napközbeni telefonbeszélgetés 91 forintba kerül. A tiltakozó levél aláíróinak érvelése szerint a nem szabadáras telefondíj emeléséért a kormányzat felelőséggel tartozik. Az irreálisan magas ár egyébként nemcsak az érintett, hozzávetőleg 300 ezer helyi lakos anyagi terheit növeli, hanem elriasztja a megtelepedni szándékozó befektetőket, s lehetetlen helyzetbe hozza a vállalkozókat is. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 337,91 Francia frank 33,82 Japán jen (100) 161,29 Német márka 113,32 Olasz líra (1000) 115,05 Osztrák schilling 16,11 Svájci frank 138,43 USA'-dollár 207,14 ECU 223,98 Az MDNP agrárszakértője érthetetlennek tartja, hogy a földművelésügyi tárca miért nem használt fel 6 milliárd forint piacra jutási támogatást akkor, amikor mintegy kétmillió tonna gabona- és kukoricafelesleg tornyosult az országban, a gazdálkodók, kereskedők értékesítési nehézségekkel küszködtek. Raskó szerint nincs elfogadható magyarázata a szakminisztériumnak arra vonatkozóan sem, hogy miként maradhatott felhasználatlanul 2,6 milliárd forint beruházási és 0,9 milliárd reorganizációs támogatás. (Ez utóbbi 3,5 milliárd forint ebben az évben felhasználható.) A néppárt számára elfogadhatatlan ugyanis az a magyarázat, hogy ezeket a pénzeket azért nem tudták kiosztani, mert nem érkeztek jó pályázatok. Az MDNP nem ért egyet azzal sem, hogy 1998-tól a termelők az állami pénzek döntő többségéhez - a normatív támogatás helyett - csak pályázat útján férhetnek hozzá. Bürokratikus procedúrának nevezte, hogy a kérelmeket 24 különböző bizottság bírálja el és kifogásolta, hogy a különböző címeken futó pályázatok számára nincsenek elkülönítve a pénzkeretek. A bizottságok úgy döntenek a pénzek elosztásánál, hogy előzetesen nem kerülnek nyilvánosságra a pályázaton való részvétel feltételei. Raskó szerint a pénzek jelentős hányadát azok nyerik el, akik közel vannak a tűzhöz. A párt szükséges tartja, hogy az Európai Unió gyakorlatához hasonlóan az agrártárca haladéktalanul dolgozza ki a pályáztatás technikai feltételrendszerét, magyarán: mondja meg, milyen feltételekkel juthatnak a gazdálkodók a különféle pénzekhez. A pályakezdő gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók támogatásáról szólva Raskó elmondta: az erre a célra elkülönített 200 millió forintos keret nevetségesen alacsony, pusztán választási fogás. A jogszabály értelmében egy pályázó maximum 20 millió forint támogatást igényelhet vállalkozásának beindításához. A tapasztalatok szerint megyénként legalább tíz olyan fiatal gazdálkodó van, aki igénybe szeretné venni ezt a támogatást, így ez az összeg egyetlen megyére elegendő. A keret feltételezhetően már februárban el fog fogyni, és jelentős feszültségek forrása lehet. A támogatásokkal kapcsolatban Raskó sürgette: az agrártárca haladéktalanul válassza külön az árutermelő gazdálkodók és vállalkozások támogatását a szociális jellegű támogatásoktól. (u. g.) Burgonya Kecskemét 35- 50 Miskolc 40- 50 Szeged 30- 45 Debrecen 20- 45 Székesfehérvár 45- 50 Fejes káposzta 30- 60 28- 40 20- 30 20- 50 30- 40 Kelkáposzta 60- 80 60-100 60- 70 60- 80 60- 80 Sárgarépa 60- 90 60-100 30- 60 40-100 — Petrezselyem 140-260 150-300 180-200 60-280 160-280 Vöröshagyma 80- 90 70-100 80- 90 80-100 100-120 Fokhagyma 350-380 250-360 450 200-400 250-400 Uborka 200-250 350-420 160-200 250-500 395-420 Paradicsom 200 150-380 180 250-400 — Paprika (db) 15- 60 15- 40 25- 4040- 60 Citrom160-240— Narancs110-160 135-160 — — Alma 40-120 40-120 50-130 20-120 45-160 Körte100-280250-250 — Tojás (db) 17,0-19,0 16,0-20,0 17,0-18,0 16,0-22,0 14,0-19,0 1998. január 1-14. közötti piaci árak, forintban FORRÁS: AKII PIACI INFORMÁCIÓS RENDSZER _______Érték - papír - tőzsde_______ L assú üzletmenet a börzén Az idei első teljes tőzsdehét alatt is a tavalyi év végét jellemző motívumok érvényesültek: hétfőn kiadós esés, kedden és szerdán erősödés, majd pénteken ismét növekedés. A hétfői 9 százalékos esést újra a külföldi tőzsdéken végigsöprő áresés váltotta ki. A hét végére igencsak lelassult az élet a parketten, a gyér befektetői érdeklődés az alacsony forgalomban és a lassú üzletmenetben tükröződött. Az index 7639 ponton zárt. A hétfőt 4700 forinton befejező Mól pénteki záróára 5010 forint. Az 1997. évi eredmények közzétételéhez közeledve árfolyamának további emelkedése valószínűsíthető. Továbbra is alacsony áron kereskednek a TVK papírjaival: a részvény heti záróára 3260 forint. A hét közepétől nagyobb külföldi befektetők jelentek meg a TVK vásárlói között, ami mindenképpen kedvező hír a TVK hazai tulajdonosainak. A TVK áresése a jelenlegi körülmények között nem látszik valószínűnek, egy hónapon belüli áremelkedése azonban nem lenne meglepő. 6700 forintig esett hétfőn az OTP, majd később magára talált: pénteki záróára 3260 forint. Az OTP továbbra is a keresett papírok közé tartozik. 1000 forint környékén horgonyzott le a Matáv. Hegedűs András Elkülönített alapban a bér? Sok helyen késik a fizetés Jogi garanciákat követel a munkabérek és egyéb juttatások kifizetésére az Együtt Magyarországért Unió, amelynek vezetői szerint félmillióra tehető azoknak a száma, akik késve, vagy nem is jutnak hozzá havi járandóságukhoz. A tatabányai brikettgyár példáját elemezve Magyar György, az unió ügyvezető elnöke kifejtette: a már hónapok óta ki nem fizetett bérek megszerzésére csak viszonylag gyors átfutású munkaügyi perek kezdeményezésével van remény. A privatizációs szerződések körültekintőbb megkötésével az elnök szerint sok hasonló esetet lehetett volna elkerülni, például úgy, hogy a bértömeget eleve egy védett, elkülönített alapba helyezik. Jó megoldás az is, ha közokiratba foglalják az anyagi juttatásokra vonatkozó munkaadói kötelezettségeket, mert így csőd esetén peren kívül is végrehajthatóvá válnak a dolgozói követelések. A budapesti sajtótájékoztatón a tatabányai brikettgyárban jussáért harcoló 30 munkás képviseletében megjelent Szentirmai Ferenc kijelentette: a hatalom úgy véli, vétlen a történtekért, de ő megpróbálja bebizonyítani ennek az ellenkezőjét. T. M. Környezetvédelem O Környezetvédelem O Környezetvédelem Támogatások A Központi Környezetvédelmi Alap értékelő bizottsága legutóbb a múlt év végefelé két alkalommal is döntött a támogatások odaítéléséről. Először csaknem 5 milliárd, majd 8 és fél milliárd forintot osztottak szét. Tavaly a KKA 16 milliárd forintból gazdálkodott, az idén a tervek szerint 23,4 milliárd forintra nő a keret. Különösen a levegő tisztaságának a védelmére adtak be sokan pályamunkát. Pontosan 130 pályázat érkezett, és ebből meglehetősen sok, 95 nyert támogatást, összesen 2715 millió forint értékben. A pénzt igénylők közül 38 közintézmény fűtésének korszerűsítésére adott be javaslatot, aminek révén „mellesleg” átlagosan 15-18 százalék energia takarítható meg. Az ipari üzemek füstgáztisz- ítására a Borsodchem Rt. 204 milliót, a Mátrai Erőmű Rt. 600 millió forint támogatást kapott. A közlekedés által okozott le- egőszennyezés csökkentésére 39 millió forintot fordít a 'KA. Ebben a kategóriában '.erepel az EU elvárásainak legfelelő tehergépjárművek eszerzése; 16 cég kapott nyagi segítséget. A vízminőség-védelem árgykörében 88 pályázó összesen 6744 millió forintban részesült. Csaknem 1400 kilométer csatorna-fővezeték és -hálózat, valamint naponta 16 000 köbméter szennyvíztisztító-kapacitás kiépítéséhez járult hozzá áz alap. A Balaton ökológiai védelmét és a vízminőség javítását szolgáló fejlesztések közül 8 pályázat mintegy 500 millió vissza nem térítendő, 2 pályázat pedig 86 millió kedvező kamatozású támogatást élvez. A beruházások 84 kilométer szennyvízcsatorna- hálózat és napi 2500 köbméter tisztítókapacitás kiépítését teszik lehetővé. A fejlesztéseknek köszönhetően mintegy 5500 háztartás köthető majd csatornára. A zaj és rezgés elleni védelemre Tatabánya polgármesteri hivatala, a 24. számú főút mellett lakó recskiek, a Taurus Rt. nyíregyházi üzeme, valamint a Malév kapott hozzájárulást. Az ésszerűbb hulladékgazdálkodáshoz valamivel több mint 1 milliárd forinttal járul hozzá az alap. Regionális szilárd hulladéklerakót Pécs, Szentes, Kunszentmárton, Oroszlány, Kaposvár és Nagykörű épít.' Kisebb beruházásokra Szigetmonostor, Ibrány számíthat. A Murafém Kft. roncsautók és karosszériák újrahasznosítását vállalta." Az ipari hulladékok hasznosítása is támogatást élvez. A Terszol Szövetkezet Dunaújváros veszélyes hulladékát kezeli, a Tungsram Rt. a higanytar- talmú selejt fénycsöveket hasznosítja, a Fauna-Rethmann Kft. és a szikszói Szatev állati eredetű veszélyes hulladékot dolgoz fel. Az egészségügyi veszélyes hulladékok ártalmatlanítására egy soproni vállalkozó kap támogatást. Műemlékvédelemre 376 millió forintot osztottak szét 27 pályázó között. (csj) ZÖLDHÍREK A garéi égetőmű építésére a Hungaropec Rt.-nek december 30-án kiadott építési engedélyt visszavonta a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal és elrendelte az új elsőfokú eljárás lefolytatását, amelyre az idei évtől Siklós város önkormányzata jogosult a hatályos rendelkezés alapján. A tudomány még nem talált egyértelmű választ, vajon mi történik a levegőbe jutó szén-dioxid-felhőkkel, amelyek egyes tudományos fel- tételezések szerint felelősek az éghajlat erősödő felmelegedéséért. Amerikai, angol és ausztrál kutatók most mérésekkel bizonyították, hogy az északi félteke erdői egyre nagyobb mértékben kötik meg a szén-dioxidot. Az utóbbi években „semlegesített” gáz mennyisége egyenértékű az emberiség által elégetett szerves eredetű tüzelőanyagok több mint felével. A kétforintoson látható kikerics virágát előcsalogatta a januári enyhe idő. A virág természetes környezetben az országban egyedül csak a Baranya megyei Szársom- lyó hegy déli oldalában díszlik. A botanikai ritkaságai miatt fokozatosan védett Szársomlyó hegyét csakis természetvédelmi őr kíséretében kereshetik fel a látogatók. A Duna-Dráva Nemzeti Park pécsi igazgatóságától kell engedélyt kérni. Szennyes ügyekről - nyilvánosan Az adatvédelmi biztos ajánlást juttatott el a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez, amelyben rámutat: az állampolgároknak joga a környezetüket szennyezők megismerése, és ennek érdekében célszerű lenne nevük nyilvánosságra hozatala.-Kezdetben felvetődött, hogy a nem jogerős határozatok adatai is kiadhatók lennének, de ez azért nem olyan egyszerű - mondta Balogh Árpád, a főfelügyelőség vezetője. Számos félreértés, sőt peres eljárás adódhat abból, ha a nem jogerős környezetvédelmi döntés közzététele után kiderül, hogy az eljárás jogsértő volt, és ezért másodfokon a határozatot megsemmisítik. A jó hímév megsértésére való hivatkozással, államigazgatási jogkörben okozott kár címén beperelhet minket például a környezetszennyező, ha a 15 millió forintos bírság mellett még azzal is sújtjuk, hogy nevét nyilvánosságra hozzuk, és közben kideríti, bebizonyítja, hogy tévedtünk. Az adatvédelmi biztossal ezért abban maradtunk, hogy a még bizonytalan kimenetelű, peres ügyek adatait a közigazgatási bíróság adhatja ki. Annak azonban semmi akadálya nincs, hogy a jogerős határozatok alapján megállapított szennyezők listáját nyilvánosságra hozzuk - mondta Balogh Árpád. Az első lista közzétételére a negyedév végén kerül sor. Néhány nagy szennyezőt nem lenne nehéz találni, jelenleg azonban nem célszerű példaként sem egyes neveket - úgymond - kiszivárogtatni. Részben azért, mert - tapasztalatok szerint — ilyen esetben a cégek rövid úton eltűnhetnek, felszámolási eljárást indítanak maguk ellen, másrészt a főfelügyelőség még nem döntött abban, hogy hány nevet hoz nyilvánosságra. Az is eldöntendő még, hogy a legnagyobb szennyezők, vagy a legnagyobb bírságra kötelezettek kerüljenek-e fel a listára, mert nem feltétlenül a legnagyobb szennyezőkre róható ki a legnagyobb bírság. Ha egy nagy hőerőmű például éppen csak a határérték fölött szeny- nyez, súlyosan nem bírságolható, ugyanakkor méreteinél fogva a levegőbe juttatott szennyezés évenként tonnákban mérhető. Budapest például 80 millió forintot fizet szennyvíztisztításának elégtelensége miatt. Ezt az összeget nagyon nehéz arányba állítani a Dunának okozott ökológiai kárral. A bírság összege különben 10 ezertől akár több százmillió forintig terjedhet. Az eddig kiszabott 1,5 milliárd forint bírságnak azonban egyelőre csak a töredéke folyt be. Éppen ezért a Környezetgazdálkodási Intézetben a behajtás módszereinek „finomításán” dolgoznak. A világszerte létező környezetvédelmi információs központ felállítása például nálunk is elkerülhetetlen. Megalapozása a Nemzeti Környezetvédelmi Program idei tervei között szerepel. (csernyánszki) Szépül a fertődi kastély A magyar Versailles-ként számon tartott fertődi kastély felújítására három tárca és a helyi önkormányzat összefogásával az idén - feltehetően még tavasszal - közhasznú társaság alakul. Az ipari, a környezetvédelmi és a művelődési tárca, valamint a fertődi önkormányzat között most folyik az egyeztetés az alapításhoz szükséges törzstőke előteremtése érdekében, amely megközelítőleg 200 millió forint lesz — nyilatkozta lapunknak Varga Kálmán miniszteri biztos. A központi épületszárnyak karbantartására a ’80-as évek közepe óta nem volt elég pénz. A három tárca 1995-ben dolgozta ki a rehabilitáció 5-8 évre szóló, hosszú távú terveit. A kastély üzemeltetését 1996- ban a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át és még abban az évben 18 millió, tavaly 65 millió forintos kerettel megindította sa halaszthatatlan állagmegóvási munkákat, (jtk)
